Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-09 / 107. szám
A győzelem gyökerei és virágai A dicsőség övezete v** ■ ♦ * * ■>»v T » - v * •***-♦ * K .J .......... M a avatják föl a leningrádi Győzelem téren a hősök emlékművét. A tágas, világos, levegős Leningrad szabadságra született. A város gyönyörű utcáin érzi az ember, hogy Leningrad szeret lélegezni. Nehéz elképzelni is, mennyit szenvedhetett, kínlódhatott az oslromgyűrű, a blokád idején. Ezért határozták el annak idején a leningrádiak, hogy megegyik könyökénél készül már A végleges terv szerint a tér a Dicsőséghalom, amelyet Grigorij Danyilovics Jasztre- binyecszkij szobrászművész alkotott. közepén áll a 48 méter magas gránitobeliszk, előtte szobor- csoportok. Az obeliszket jelképes gyűrű veszi körül, amely teremtik a blokád nyomvonalán — ott, ahol súlyos harcok folytak —r a dicsőség zöldövezetét. Hatalmas kilométerkövek állnak az Élet útján, ahol a város kapcsolatot tartott a Nagyfölddel és az emlékművek az átkelőhelyeknél, ahol a balti flotta tengerészei küzdöttek; a kirovi kapunál, ahol egész közel volt a front, a Rumbolovi-magaslaton, ahon— A háború idején kezdet- j dél felé megtörik, a blokád ben önkéntesként a leningrá- j áttörésének szimbólumaként, di védelmi vonal építésén dől- j A méltó környezetben — goztam, aztán a Vörös Hadse- j magas házak koszorújában — regben szolgáltam a tüzérség- ott-jártunkkor az emlékműből nél, a blokád ideje alatt pedig majdnem éhen haltam. A fiatalságom tehát a háborúban telt el. A háborús téma, bár sok mást is csinálok, mindig vissza-visszatér. Itt, a Dicsőséghalomnál betonból és vasból terveztem meg az emlékművet, úgy, hogy a természet részévé váljék. Grigorij Danyilovics számos katonai kitüntetés tulajdononan az Élet útját védték; a le- sa, legutóbb nagy méretű Lebombázott gyerekek emlékműve, akiket evakuálni akartak s a Bátrak partján, Gosztolick település közelében, ahonnan megindult a támadás a blokád áttörésére; a tengerparti területen, a lemboßzki erődnél, a névai hídfőállásnál, ahol az úgynevezett Kisfölddel tartotnin-emlékművéért a Német Demokratikus Köztársaságban kapta meg a Nexő-díjat. Szergej Boriszovics Szpe- ranszkij népfelkelőként három évig védte városát és immár harmadik évtizede építi Le- ningrádot. A most hatvanéves művész mondta, találkozáták a kapcsolatot és a névai sunickor: küszöbnél, az egykori izsori I — A háború idején gyakran ütközet színhelyén; a pukovói védvonalnál. Nagy emlékmű szimbolizálja a megszakított ostromgyű( megfordultam azon a területen, a város szélén, amelyet már lőtt a német tüzérség. Már akkor megfogant bennem a terv, hogy emlékművet épí rűt és a Néva partján, annak i tünk Leningrád hős védőinek. már sok elkészült. Az adományokon kívül a leningrádiak, az iskolások, komszomolisták, dolgozók, veteránok társadalmi munkával is segítik az építkezést. — Akkoriban — mondotta Jakov Nyilovics — a feleségem is sokat szenvedett az éhségtől, de mi megértük a győzelem napját. Most a munkám mellett önkéntesként dolgozom itt. meghalt társaim helyett is. Itt akarok lenni a családommal együtt május 9-én, a győzelem ünnepségén, amikor ezt az emlékművet fölavatjuk ... A karcsú, magasba szökő — 234 gránitkockából kirakott — napfényben az aranyszínű FEGYEL E seménydús tavasz az idei. Ünnepi megémlé- kezésék, hétköznapi számvetések gazdagítják. Együtt azonban életünk bonyolultságát, társadalmunk fejlődésének irányát, céljait és elérésének feltételeit, eszközeit helyesen tükröző, egységes és valós képet alakítanak lei. A XI. kongresszus világosan megjelölte gazdasági, társadalmi céljainkat és a hozzájuk vezető utakat. Ezekről a felszabadulási, és a május elsejei ünnepségeken is szó esett. Most az országgyűlési képviselőválasztás során ugyancsak széles körben találkoznak a lakossággal politikai, társadalmi életünk vezetői, hogy szót váltsanak egy- egy község, illetve a megye és főképp az ország fontos kérdéseiről. Ismét szóba kerül: meddig jutottunk, milyen adósságokat cipeltünk át az új tervidőszakra, amelyeknek megoldására nem futotta erőnkből, és milyen új feladatokat kell elvégeznünk. Lesz mód arra, hogy alaposan megvizsgáljuk: mit lehet és kell tennünk a következő négy évben azért, hogy megyénk lakossága a terület adottságainak ésszerűbb kihasználásával mennél hatékonyabban járuljon hozzá az ország továbblépéséhez, a fejlett szocializmus fölépítéséhez. Hadd tekintsünk el most a számoktól, a termelési mutatók, az életszínvonal alakulását jelző adatok felhasználásától. Szóljunk inkább arról: hogyan, az erők milyen ösz- szefogásával lehet zökkenő- mentesen, a lehető legkevesebb hibával megvalósítani a jól ismert határozatokat. Zökkenőket, hibákat említettem és nem véletlenül. Amikor ugyanis az elmúlt időszak lemaradásának okait kutatjuk, az objektív, előre nem látható akadályok mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk az olyan emberi tényezőket sem, mint a felületesség, a szervezetlenség, a kapkodás, az intézkedések, számok: 1941—1945. Nem j a határozatok félremagyarámessze onnan alacsony, feke- j zása, önkényes értelmezése, téré festett. emlékeztetőül ; az egyéni és csoportérdekek meghagyott vasbeton erődít- előtérbe helyezése, a mennyihatnánk azoknak a jelensé- j megalapoznunk.« — Világos geknek sorolását, amelyek j útmutatás ez. És nemcsak kölöncként hatnak, visszahúz- j ezért kell elfogadnunk, .mert nak, csökkentik haladásunk j a fejlett szocializmusnak — meghatározott tempóját, rit- j mint a kommunizmus első muszavart okoznak. Ezek fázisának — fölépítéséhez ellen hívott küzdeni minden j megfelelő anyagi-műszaki hóembert világnézetre való ; zisra van szükség, amely mény falán ott virítanak a fehér számok: 1941—1945. Oravec János ségi mutatók hajszolása a minőség rovására, a kampány- szerűség, a felelősség elkeníeldntet nélkül — a párt- kongresszus és szólít harcba választási programjában a Hazafias Népfront. Mert az alapvető célban minden magyar állampolgár feltehetően egyetért; abban, hogy egyre jobban akarunk élni. Ez természetes vágya minden embernek. Elérésének feltétele a gondosabban szervezett, igényesebb, nagyobb felelősségű munka, az erre fordított idő lehető leggazdaságosabb kihasználása. Ismét csak a munka, a termelés, újra meg újra erre lyukadunk ki — mondhatná valaki. — Hiszen oly sok más területe is van a társadalomnak, amelyen az emberi magatartás megnyilvánul, erkölcsi felfogása érvényre jut. És itt is van mit tenni a politika eszközeivel. így igaz. Lehet — és kell is — beszélni a következő időszakban is egyesek közösségellenes gondolkodásmódjáról, magatartásáról, a művelődésügy, a szellemi élet egyes elmaradott területéről. $s persze nemcsak beszélni, hanem segíteni kell a társadalom fejlődésére károsan ható tudati tényezők visszaszorítását, a haladó törekvések erősítését a propagandatevékenység, a meggyőzés eszközeivel is. De egy percre sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a azután elvezet a tőkés országok túlszárnyalásához a munka termelékenységében is. De az ország lakossága is azt várja tőlünk, hogy mind könnyebb erőkifejtéssel, egészségesebb körülmények között végezhesse munkáját; kényelmesebben lakjon, mind nagyobb választékban és jobb minőségben álljanak rendelkezésre a fogyasztási javak. Hiába próbálkoznánk csupán szép szavakkal, hangzatos kifejezésekkel, hűségnyilatkozatokkal, egymás meggyőzésével, hogy lám, milyen jó ez a program, a párt politikája, mennyire helyes úton járunk;, gazdasági életünket, termelésünket kell átgondoltabban, alaposabban megszervezni ahhoz,, hogy társadalmunk minél előbb megfeleljen a fejlett szocializmus magasabb szintű követelményeinek. — Igen, ez így igaz, de ez a követelmény sem új dolog — élhetne valaki az ellenvetéssel. — De mit tehet mindezekért a munkás, az alkalmazott — vagy más vonatkozásban, a település fejlesztésében — egy-egy község lakossága? Hiszen minden lépés elsősorban a gazdasági szakemberek, a felsőbb szervek döntéseitől, helyes vagy helytelen irányító munkájától függ. — Aki így vélekedik, lebecsüli a tömegek kezdeményező készségében, lendületében, a dolgozók találékonyságában rejlő lehetőséggleet. Példák sora bizonyítja ugyantudati jelenségek csak vi- is, mennyire^ nem elegendő szonylagosan önállóak, sokkal fontosabb vonásuk, hogy egymással és a gazdasági alappal — ezen belül is a termeléssel, a munkával — igencsak összefüggnek. K ádár elvtárs mondta a XI. kongresszusi beszédében : »Társadalmi életünknek nincs olyan területe, amely ne függne a termelés, az épitőmunka eredményeitől. Az életszínvonal emelését, a kultúra, a tudomány fejlesztését, hazánk egész szocialista fejlődését a Rudolf Kobaly (APN) [ dőzése. De tovább is folytat- 1 gazdasági építőmunkával kell csupán — bármilyén tudományosan megalapozott utasításokkal — irányítani sem a termelést, sem mondjuk, egy terület fejlesztését. Arra is szükség van, hogy mindenki helyesen és pontosan értse a feladatokat, az összefüggéseket. Hiszen csak így tudja magáévá tenni és saját munkáját,. a kisebb községek tevékenységét is úgy megszervezni, hogy ezáltal felszínre kerüljenek a helyi adottságokban rejlő erők. Igen, minden állampolgárnak van valamilyen lehetősége — és ennek felhasználására a következő időszak879 a külterületi település A szám akár egy felkiáltójel: több mint 900 ezer ember tanyán él az országban. A tanya említése az alföldi tájat idézi elénk, de figyelemre méltó számú külterületi lakolt helyért — például pusztáért, amely nem azonos i Az öregek közül sokan a tanyával nem kell ki- j csak néhány évig bírják mamennünk a megyéből. I gúnyosan, azután gyermekeik A népfront megyei bízott- j titán költöznek a székhelyköz- sága tegnap tanácskozást hí- ! ségbe vagy a városba, vott össze a somogyi puszták | Hosszú évtizedek minden helyzetéről, ott hallottam | öröme és keserve Somogybán Varga Károly megyei nép- | is mágnesnek bizonyult. A somogyi puszták jövője lása idézze elő; ez nem következik be. Ahogy az előadásokból, az igények megfogalmazásából kihámoztam, a somogyi külterületi településeken most az segítene a legjobban, ha ezemiatt is hosszú távon kell | útjuk, járdájuk, gyönyörű j itet frissebb tempóban be számolnunk. Az ott élők mun- : épülő házaik, rendezett por- kapcsolnák a nagyobb lakott kája pótolhatatlan, a háztáji 1 tájuk — összefoglalóan jögazdaságaikban előállított I vöjük van. Varázslat történt termékeket máshonnan nem [ volna a kétszáznyolcvan lelszerezhetjük be. (Nem is szól- ; két számláló kis településen? va arról, hogy a lakóházak és | Ha a lakók összefogásának, a a háztáji gazdaság épületei, , remekül szervezett társadalmi fronttitkártól, hogy majdnem: Akármelyik pusztán idős'em- fölszei'elése a nemzeti vagyon munkának, a jó vezetésnek az j keket fektetni,' autóbuszközle- minden tizedik somogyi em- berekre bukkanunk, akik Iá- kincsei-) | eredményét lehet annak ne- j kedést megteremteni, s ezzel bér külterületen él. Essünk tástól vakulásig dolgoznak a| A mezőgazdaságot említet- „ jÍÍn}^nye* párhuzamosan a már meglétül a szabatos meghatározá- i földön, vesződnek állattal és j tem, bár ennek egyeduralma | h‘ . a. • . aP ? 1 son: az Országos Építésügyi j veteményeskerttel, s hallani ) már a külterületi települése- ' ' 1 Ja a anacsi veze ojeSzabályzat szerint külterületi j sem akarnak arról, hogy má- j ken is megszűnt. A foglalkoz- lakott helyen a város vagy a j sutt folytassák. Azt írtam, j tátották 67,7 százaléka dolgonek szigorú szavait; arra mutatott rá, hogy sok helyütt helyek »véráramába«, azok sorába, ahova ésszerűbb, okosabb több pénzt költeni. Megint a nagy föladatnál kötöttünk ki: villanyhálózatot, utakat építeni, telefonvezetévö javak gondját viselni, egészséges ivóvizet adni, társadalmi munkát szervezni... Nem mindenütt azonosak a község allamigazgatási határa \ idős emberek, de ez a kor- zik a mezőgazdaságban, s ez , Loúid/^^Porrés^k ^lesz^’a ! tennivalók — a települések, es a, központi, lUetve egyeb\ íaiozás nem helyes, mert a j 29 százalékkal magasabb a ! köSénületekből s az eaész, melyeken még hosszú-hosszú belterületi halara kopott Levő külterületi települések nem I belterületeken mérteknél a i " > 8 I belterületi halára között levő települést kell értenünk. Azaz valamivel világosabban: Somogybán pusztákról — másként: majorokról — szórványtelepülésekről — tehát részben erdőirtási területeken és a községek külső részein kinőtt házakról — továbbá szőlőhegyekről és cigánytelepekről van szó. Böhm József, a megyei tanács elnöke tudományos igényű előadásában nem maradt adós a fölmérés ismertetésével sem, mely szerint az elmúlt évtizedben 198-cal kevesebb lett, ám még így is 879 a külterületi település. Az elvándorlás üteme lassult, a hatvanas évek elejéhez viszonyítva kevesebben próbálnak meg eddigi lakóhelyüktől távol gyökeret verni. A fiatalabbak jó része már régóta az iparban keresi meg a kenyerét és mostanára elég pénzt gyűjtött össze ahhoz, hogy végleg elhagyja a puszpuszta úgy néz ki, mintha | évtizedekig élnek majd, nyil- máris elhagyták volna. Egy Ivan többre számíthatnak. s.á.° íele harminc aluli■ \ típusú külterületi lakott he- : hoz °fS7.óió szintén ke- 1 Azonban nemcsak rájuk, haMegannyi más mellett ez a | Íven összesen tízezer (!) | ményen fogalmazott: amelyik 1 nem a ^ ^ többi külterületi latény is arra figyelmeztet, j kás van, meg sokféle panasz- aurci^m I ^tt helyre is vonatkozik a óvakodjam a sommás megái-| áradat. Hogyne lenne, amikor j puszta allami ponzen aliar | xi. kongresszus határozata:- ~ ........‘ " Tovább kell javítani a kaiban még inkább szükség lesz —, hogy befolyásolja: menynyi idő alatt, mekkora költséggel és milyen minőségben épül meg egy-egy üzem, köz- intézmény, lakóház, vízmű, hogyan alakul az önköltség, vagy mennyi ideig tart az átállás egy új termék gyártására. Igaz, ehhez arra van szükség, hogy mindenki fel is ismerje saját lehetőségeit, ha ezek még oly áttételesen érvényesülnek is a tervezés vagy a megvalósítás folyamatában. A felvilágosító, meggyőző tevékenységnek ebben nagy szerepe van. A termelésből, a munkából indultunk ki, és lám eljutottunk az emberi felelősségig, ;a szervezőkészségig, a képességek maximális kihasználásáig. Igen, ezek a tulajdonságok, erkölcsi vonások szorosan összefüggnek a termeléssel: ennek végzése során erősödnek, az oltani emberi kapcsolatokban fejlődnek és természetszerűen visszahatnak a munkára. lapításoktól, hiszen ez a I a lakások fele vályogból, sár-1 járdát építeni, annak nem majdnem kilencszáz somogyi ból vagy vertföldből való, s külterületi település ugyan- a házaknak mindössze 65,2 csak különbözik egymástól. j százalékát kapcsolták be a villanyhálózatba. A tegnapi alapos »odamon- dogatással« fűszerezett tanácskozáson a többség véleménye az volt, hogy a legnagyobb figyelmet a külterületi települések közül a pusztákra kell irányítani. Itt az ideje, hogy megváltoztassunk nagy a jövője. [ területeken élő lakosság helyfl fejlett szocializmus építése az eddiginél magasabb szintű tevékenységet igényel a termelésA pénznek ugyanis megvan ! zetet> a~on kell munkalkqd _____ ______ _ ________ — helyesebben: meg lesz — a j nunk, hogy tovább csökkenje- j ben, és ezzel összefüggésben helye. Bekötő utakat kell épí- ne,c a különbségek az azonos ' nagyobb követelményeket álEgy húsz községre kitérje- i teni, s emberi körülményeket j jellegű települések, valamint ^ [ft, az egyének magatartásádő reprezentatív vizsgálati teremteni. Nem lehet gond or-. “ város és a falu kommuna- j ban is'. Egyrészt nagyobb feli tón a megyei tanácselnök j vosi segítséget hívni, élelmi- | ^s, kulturális, egészségügyi : gyelmezettséget kell kialakímegállapíthatta, hogy csak a j szert vásárolni. Somogybán j ellátásában. Településeink . tani az élet rninden terülekülterületi lakott helyek egy-| jelenleg a lakosságnak mind- nyújtsanak a szocializmust j tén a központi akarat, teljeötödében van készenléti tele- \ össze huszonhat százaléka él ' építő embereknek mind ked- , sítésáben, másrészt még széfon és vegyesbolt, alig akad j városban, s amikor az elkö- | eezöbb életfeltételeket.« ’ lesebb körben kell kibontanéhány téves elképzelést a orvosi rendelő, óvoda és meg- ; vetkezőkben a megye költség- , Rendkívül sok munkát, ! koztatni az egyéni képessége- külterületekről — erre hívta | felelő épüleíű iskola. Itt azon- j vetését, készítik, nyilván nem I körültekintést alapos I Í£eí' A kett° nem mond ellent föl a figyelmet S. Hegedűs ' ban meg kell állnom, mielőtt \ feledkeznek meg erről. Ugyan- j , y . , ... . .’ [ egymásnak. Mindegyik egy tőLászló, a Hazafias Népfront i bús-borongós hiánylista so- j akkor azt is világosan meg I . mz . 1'0ve e 0 ce n ről táplálkozik: társadalmi Országos Tanácsának titkára | Tolásába kezdenék. A tegnapi j kell mondani, hogy a pénz lósításat segítette a nepnont »éljaink elfogadásából, is. Számos pusztán többen tanácskozás szerint szinte hi- ! java a nagyobb településeké, , tegnapi kaposvári tanácsliolaknak, mint a községnek hetetlcn különbségek mutat- j a községeké. A külterületi te- 1 zása is Paal László nyilvántartott településeken. I koznak egyes külterületi le- | lepülések mesterséges elsor- 1 Böhm József pedig elmondta, lepülések között. A ráeegre- ! vasztása nem cél, ekként hogy a külterületi lakott he- siek képviselője nem csekély meggyorsítani az elvándorlást, I uJauL>aa- töveim, lyekkel népgazdasági okok büszkeséggel mondta el, hogy | hogy azt a körülmények rom-1 Pintér Dezső Remélhetően hamarosan i
