Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-30 / 125. szám

/ Képviselőjelöltek Szigeti István Visszacsenge­nek a szavak a kaposvári elektroncső­gyárban tar­tott jelölő gyű­lés i egyik fel­szólalásából : •■Négy évvel ezelőtt a topo- nári városré­szen azt mond­ta az egyik je­lölő, azért tá­mogatja Szi­geti István ajánlását, mert magafajta munkásember­nek tartja. Ez a vélemény so­kunké. s kér­jük, támogassa mindig a mun­kások érde­keit ..,« A Zala me­gyei Kerkaba- rabáson 1919- ben született Szigeti István. A nyolcgyer­mekes szegény­paraszt család­ban, ahonnan származik, kellett a kereső, így már tizenkét évesen eselé- deskedett a módosabb gazdák­nál, távol a családi háztól. Nyaranta mezőgazdasági mun­kás volt az uradalmi birtoko­kon, télen az erdei munka, a favágás következett. A felsza­badulás után három évtizeden át dolgozott pártmunkásként, ebből tizennyolc évet töltött a mi megyénkben. 1964-től ez évi nyugdíjba vonulásáig a megyei pártbizottság titkára volt. Most is jelentős pártmun­kát végez. Érdemeit sok ma­gas kitüntetés tanúsítja, leg­utóbb a Munka Vörös Zászló Érdemrend birtokosa lett 1971 óta országgyűlési kép­viselő. Vallja, hogy legfőbb feladata segíteni a párt politi­kájának, a Hazafias Népfront programjának a megvalósítá­sát, s hite szerint a választók erre a politikára adják a vok- sukat, amikor szavaznak. Ha részt vesz a Parlament ülésén, vagy felszólal a parlament ipari bizottságában, a megyei képviselőcsoport tanácskozá­sain, ezt tartja szem előtt. Készülés a következő tervidőszakra Többet szánnak szociális, kulturális célokra Nem könnyű és olykor nem is népszerű feladat a választóke­rületi és az országos érdekek összeegyeztetése. Van rá pél­da, hogy az igények és a lehe- ! tőségek között nincs meg az í összhang, illetve a kérés tel- j jesítéséhez hiányzik az anya­gi lehetőség. A kaposvári vas- i útállomás rekonstrukciója ré­gi és jogos kívánság, szerepelt is a megye és a város IV. öt- j éves tervében, azonban mér- j legelni kellett népgazdasági szinten, s az országos keretbe már nem kerülhetett be. Az elmúlt ciklusban tagja volt az országgyűlés ipari munkabizottságának. Itt szóvá tette legutóbb az ország ener­giaellátásával kapcsolatban — somogyi témaként — a hé­vizek és a fahulladék haszno­sítási lehetőségeit Az előbbi kérdéssel összefüggésen több levelet is kapott az érintett minisztériumoktól, s ezzel a témával kormányszinten is foglalkoznak. A most követke­ző választáson az 1. számú vá­lasztókerület képviselőjelölt­jeként vesz részt A IV. ötéves terv utolsó évé­ben mindenütt, így az ádárui— baílatonszabadi November 7. Termelőszövetkezetben is mi.nd határozottabb formát öltenek a következő tervidőszakra vo­natkozó célkitűzések. A gazda­ság szabadi központjában a most »összeálló« tervről be­szélgettünk Francz Gyula sze­mélyzeti vezetővel, s megtud­tuk: a változatlan részesedési alap mellett a szociális és kul­turális célok megvalósítása ke­rül előtérbe a következő öt­éves terv folyamán. Az eddiginél mérsékeltebb fejlesztést a termelésben az indokolja, hogy az előző évek­ben a tiszta jövedelemnek mintegy 40—50 százalékát for­dították erre, s az épület és gépberuházások mellett keve­sebb jutott egyéb, így a már említett szociális, kulturális célokra. Egyelőre még csak elképzelés, de megalapozott igény mutatkozik rá a gazda­ságtan: üzemi konyhát építe­nek, autóbuszt vesznek, javít­ják a munkaruha-ellátást, tá­mogatják a tsz-tagok lakásépí­tését, és Siófokra viszik a gaz­dákat — miután elkészül a művelődési ház — előadásokat hallgatni, hozzájárulnak a községi óvoda fenntartásához. Eddig is jutott minderre pénz — a tagokat például a fővá­rosba vitték színházlátogatás­ra —, ezután azonban többet szánnak az ilyen kívánságok kielégítésére. A termelés területén a meg­levő eszközök maximális ki­használására törekszenek, s fontos helyet kap a mennyi­ségi növekedés mellett a mi­nőség javítása. A kukoricánál és a búzánál reális elképzelés a 8—10 százalékos terület­emelkedés, ehhez megvannak a szükséges munkaeszközök és egyéb feltételeik. Az állatte­nyésztésben a tehenészet fej­lesztése, ezen belül is az ál­lomány minőségi erősítése je­lenti majd a fő feladatot: a gazdag tejhozamú tehénállor mány kialakításával 2300 li­terről 3000 liter fölé kívánják emelni a tehenenkénti tejter­melést. A szövetkezet személyzeti vezetője azt is elmondta, hogy ezekhez a tervekhez nélkülöz­hetetlen a megfelelő szintű szakmai vezetés. Itt a minősé­gi javítást nem csupán a lét­szám gyarapításával, hanem a szakemberek továbbképzésé­vel igyekszenek elérni. Tovább növelik az ösztöndíjjal tanulók számát a szövetkezetben, így is gondoskodnak a szakember- utánpótlásról. 24,5 milliárd cigaretta A Magyar Dohányipar az idén 900 millióval több, ösz- szesen 24,5 milliárd cigaretta gyártását tervezi. A növeke­dés a korábbi évekhez képest szerény, de indokolt, mert a múlt év néhány hónapos visszaesése után a dohányo­sok »pótolták" az árváltozás utáni elmaradást, s már töb­bet szívnak, mint korábban. Ezt igazolja az is, hogy az év első három hónapjában 5,6 milliárd cigaretta fogyott, 300 millióval több, mint az előző év azonos időszakában. Az is igaz viszont, hogy egyre töb­ben szívják »megszűrve« a füstöt. A dohányipar rendszeresen körülbelül 30 fajta cigarettát gyárt, ezek többsége a vá­laszték bővítését szolgálja. Legújabb tervük egy hiko- tinszegény cigaretta, amelyben a nikotintartalom — a kül­földön általánosan érvényes követelményeknek megfele­lően — 1 százalék alatt van. A Helikon elnevezésű ciga­retta várhatóan a nyár vé- [ gén forgaloma kerül. MAI KOMMENTÁRUNK Párbeszéd a választókkal Hétfő óta tartanak a vá­lasztási gyűlések, s velük együtt megkezdődtek a réteg­beszélgetések és -találkozók is. A, jelölő gyűléseken és az eddig megtartott minden , vá­lasztási gyűlésen érezhető volt az a nagy érdeklődés, amely megnyilvánult a so­mogyi választópolgárok ré­széről. Egy művelődési ház­ba, üzemi nagyterembe azon­ban az érdeklődőknek csak egy része fér cl, nem lehet ott mindenki. Elég, ha a társ­községek kis küldöttségeit említjük: társaikat is ők kép­viselték a jelölő gyűléseken. Ez azonban nem elégíti ki az embereket, szeretnének személyesen is bekapcsolód­ni a választást megelőző be­szélgetésbe, véleményt kér­ni és véleményt mondani. A rétegbeszélgetések és -találkozók kitűnő lehetősé­get kínálnak erre városban és községben egyaránt. A Hazafias Népfrontnak nagy gyakorlata és tapasztalata van ezeknek a megszervezé­sében. A politizálás e cso­portos fórumaiból több mint kétszázat szerveznek a me­gyében a tömegszervezetek- kel karöltve. S hogy miért jó, ha egy teremre való ember össze­gyűl? Sokkal közvetlenebb párbeszéd alakulhat ki az ott megjelent vezetők és vá­lasztópolgárok között, mint egy gyűlésen. Az emberek politikai érettsége éppen abban nyilvánult meg eddig is, hogy őszintén elmondták tapasztalataikat, akár az or­szágos, akár a megyei vagy a helyi ügyekről, akár a je­löltekről. Persze, egy nagy gyűlésteremben sokkal kor­látozottabb a lehetőség, az ott megjelentek is más-más szakmájú és érdeklődésű emberek. Azokon a fórumo­kon elsősorban a politikáról általában, a rétegtalálkozó­kon viszont e politika rész­kérdéseiről is lehet beszélni. Például a pedagógusok összejövetelén nyilván közép­pontba kerül az oktatáspoli­tikai, a közművelődési hatá­rozat, az egészségügyiek be­szélgetésén az egészségügyi törvény, a nők körében a nőpolitika és lehetne folytat­ni a sort. S hogy erre nagy az igény az emberekben, mindenki tapasztalhatta, ha részt vett jelölő vagy vá­lasztási gyűlésen. Példának hoznám fel a siófoki válasz­tási gyűlést, ahol szinte egy­mástól vették át a szót a vá­lasztópolgárok, s annyi kér­dést tettek föl, a Balaton fő­városának annyi gondját so­rolták el, hogy akár két ta­nácsülésre és öt tanácstagi beszámolóra való is kijött volna belőle. A válaszadás során kiderült, hogy bizo­nyos kérdésekben nerp. elég­gé tájékozottak, más ügyben éppen akkor informálódhat­tak hiteles forrásból. Egé­szen biztos, hogy egy-egy rétegtalálkozón még nagyobb a lehetőség a helyi politika magyarázására is. A választási előkészület mostani szakaszában az a cél, hogy a nagy párbeszéd­be kapcsolódjon be a me­gye minden választópolgára. A fiataloknak, a nőknek, társközségieknek, ipartele­peken élőknek, áfész-dolgo- zóknak, kiskereskedőknek szervezett fórumokon csak az érdeklődés lanyhulása szabhat határt a beszélgetés­nek, mert az idő szinte kor­látlan. A megye képviselő- jelöltjeit is meghívták ilyen találkozókra, hogy személye­sen megismerjék az embere­ket foglalkoztató problémá­kat, s megválasztásuk esetén hasznosítsák munkájukban. Pezsgő belpolitikai életünk hű tükrei lesznek ezek a fó­rumok is. L. G. ,Siralmas látványt nyújtott a határ...** Jégverés után Balatonendréden A MEGYE nagyobb részén úgyszólván semmit sem érzé­keltek abból az ítéletidőből, mely több észak-somogyi te­lepülést sújtott. Azóta eltelt egy hét, ismét kisütött a nap, de a vihar, a jéverés nyo­mai még mindig látszanak. Az Állami Biztosító szakem­berei gyakori látogatók a kár­vallottaknál. A zamárdi Ma­gyar Tenger Termelőszövetke­zetben is előttünk jártak, s éppen újabb érkezésükre szá­mítottak a vezetők: Olasz Fe­renc tsz-elnök és Sárosdi Jó­zsef termelési elnökhelyettes. Elmondták, hogy az egyesült közös gazdaság balatonendré- di részén olyan pusztításnak lehettek tanúi, amilyenre alig emlékeznek. Sárosdi József szerint a balatonendrédi öre­gek úgy tudják, 1913-ban volt a településen ehhez hasonló méretű elemi csapás. A mos­tani így zajlott le: Ügynevezett száraz jég vo­nult végig a területen, s amer­re elhaladt, csúnya pusztítást végzett. Ezt követte a felhő- szakadás, a zuhogó eső. Há­rom lakásból kellett kiköl­töztetni a családokat, mert a helyiségekben magasan állt a víz és a hordalék, az. iszap. A tűzoltók szivattyúzták a vi­zet, a termelőszövetkezet a hurcolkodásnál segített szállí­tójárműveivel, szükséglakást ajánlott fel. Közben aggódás: bírja-e a tömésfalú ház, vagy összedől? Az ár hömpölyögve sodorta, ami eléje került: ser­téseket, baromfikat, nyulakat, hidakat vitt magával. Olyan tömegben zúdult a csapadék, hogy a vízelvezető árkokban nem tudott lefolyni, elborítot­ta és sárral árasztotta el a vetéseket, az utakat Nagy munka lesz eltakarítani a hordalékot. Ha szikkad, mar­kolókat »vetnek be«. — A lejtőkön lehengerelte a gabonát a lezúduló víz, a lekaszált lucernát rásodorta a búzára, s ott rothad az ér­tékes pillangós takarmány. Hat nap alatt több mint száz milliméter csapadék hullott a földekre. 247 HEKTAR ébkezési bú­zában 40—60, 114 hektár ta­karmánybúzásban 40—50, 38 hektár őszi árpában 30, 108 hektár borsóban mintegy 60, 47 hektár cukorrépában 40— 80, 128 hektár kukoricában 40—70, 18 hektár barackosban 50, 6 hektár meggyesben és ugyanekkora cseresznyésben 40—50, 90 hektár dinnyében 100 százalékos a kár. Ezek az arányok megközelítő pon- tosságúak, a fölmérés során változhatnak. Annyi azon­ban bizonyos már is, hogy a sérült hüvelyű borsó gyorsan romlik, elértéktelenedik, s a jégvert cseresznye nem al­kalmas már a piaci árusí­tásra. — Ez a helyzet a közös te­rületeken — mondta a szö­vetkezet elnöke —, de ennél is nagyobb a kár a háztáji­ban, a zártkertekben és a belterületeken. A szőlők, a gyümölcsösök, a konyhakertek nagy kárt szenvedtek, az utóbbiakat nem egy helyen el­temette a lesodort sár. Ami tetézi a bajt: sokaknak nincs háztáji biztosításuk. Endréden | körülbelül 200 hektár a bel- ! sőség és 300 hektár a zártkert, ! melyet kár ért. ' Tegnap ismét kisütött a nap, s ki-ki hozzáfoghatott a rendteremtéshez, az újravetés- hez. A közösben is igyekeztek pótolni a veszteségből azt, amit Iphet. — Ilyenkor már nem nagy a választék, ezért főképp ku- } koncával vetjük el a kiszán- | tott területet. Több mint tíz mázsa vetőmagot szereztünk be rövid tenyészidejű kuko- I rácából, de még több kellene. | Van némi dinnyepalántánk, ! ezt is kiültetjük. Borsóból 1,2 millió forint árbevételt ter­veztünk, ez már nem lesz ] meg. Itt is kukoricát vetünk arra a helyre, ahonnan a bor- ; sót kiszántjuk. A SZÖVETKEZET vezetői a veszteség lehetőség szerinti I ellensúlyozására törekszenek. Valamit javít a helyzeten, hogy az endrédi rész csak egyik területe a gazdaságnak, másutt pedig nem volt ilyen I súlyos kár. Virovecz József, i a Siófoki Járási Hivatal elnö- I ke az elemi csapást követő | napon járt a szövetkezetben, a sújtott területen, ö mondta: | »Ha ezek a szövetkezetek nem egyesültek volna, az endré- diek nehezen heverik ki a csapást. így viszont a nagy közösség könnyebben átvé­szeli a pusztítást, más terü­leten pótolhatják a vesztesé­geket.,« Ehhez fogtak hozzá ezek­ben a napokban a zamárdi Magyar Tenger Tsz-ben. Hcrnesz Ferenc | Az SZMT elnöksége megtárgyalta Hogyan változott a somogyi munkásság helyzete? A Központi Bizottság tavaly márciusában határozatot ho­zott a munkásosztály helyze­tének javításáról. A határozat óta egy egész sor kérdésben számtalan intézkedés született, amely javította a munkásság élet és munkakörülményeit. Az idő azonban rövid még: alig több mint egy év telt el a határozat megjelenése óta, s egész sor kérdésben a kezdeti lépéseknél tartanak az állami és társadalmi szervek. A ta­pasztalatok mégis alkalmasak j az összegezésre. Ezt végezte el ] az SZMT, s vitatta meg tegnap | az elnökségi ülésen. A jelentésben a megyei | pártértekezlet egyik megálla­pításából indultak ki: »Mun- kásgárdánk súlyának, erejének j megfelelő helyet és szerepet ' tölt be a megye politikai éle­tében.« A munkásosztály veze- , lő szerepét mégis állandóan j erősíteni kell. Ennek egyik szakszervezeti feladata, hogy a választott szervezetekben növekedjék a választások so- I rán a munkások, dolgozók aránya. Az elnökség tagjainak hozzászólásából kitűnt, hogy a i jelenlegi választások során kü­lönösen a szakszervezeti bi- I zottságokban nőtt ez az arány. Bútor Sándor, a SZOT osztály­vezetője viszont hangsúlyozta, | hogy az arányok kedvező vál­tozása önmagában kevés. A ve- ■ zető testületekbe kerülő mun- j kasokat megfelelően föl kell készíteni, hogy ott eredménye­sen dolgozhassanak. A munkásosztály vezető sze- i repének mindennapos gyakor­lati érvényesülését jelenti a munkahelyi demokrácia. Az SZMT elnöksége elé került jelentés is hangsúlyozza ezt. A tavalyi határozat óta egyré jobban működnek az üzemi demokrácia fórumai, javult a dolgozók tájékozottsága, s a munkahelyi vezetők jobban fi­gyelembe veszik a munkások javaslatait* észrevételeit. A felszólalók azonban azt is szó­vá tették, hogy a különböző fórumok rendszere ugyan jó és elégséges, de az üzemi de­mokrácia nagyobb ütemű ki­bontakozását még mindig hát ráitatja, hogy a fórumok mun­kájában sok a formális elem. Dr. Rétsági Béla, az SZMT osztályvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a termelési tanácskoizásóik száma évről év­re csökken. Ezért — fogalmaz­za meg a jelentés — a meglévő fórumokat, különösen a tér melési tanácskozásokat és a szocialista brigáötanácskozá sokat — ezek működését — érdemibbé kell tenni. A de­mokrácia továbbfejlesztése nem valósítható meg az üzem­szervezés korszerűsítése nél kül. A szervezés csak úgy le­het valóban eredményes, ha a vállalatoknál az elképzelések kialakításába bevonják a dol­gozókat is. A munkások és alkalmazot­tak együttes havi átlagkerese­te 1974-ben 2530 forint volt. 465 forinttal több, mint négy évvel korábban. A növekedés ellenére is szembetűnő, hogy megyénkben a bérek az orszá­gostól mintegy 12 százalékkal elmaradnak. Ennek döntő okát az ipar szerkezeti sajá­tosságaiban kell keresni. Ma­gas a betanított munkások aránya, hiányoznak a naigy jö­vedelmet biztositó ágazatok, és a gyáregységek hátrányos helyzetben vannak a nagyvál­lalatokhoz képest. »Az olló a legutóbbi években nem nyílt tovább, de nem is közeledett egymáshoz a két szára« — mondta Klenovics Imre, az SZMT vezető titkára. Hangsú­lyozta: érdemes lenne meg­vizsgálni, hogy a kooperáció­ban, anyagellátásban mutatko­zó zavarok — amelyeknek gyakran a sokat túlórázó so­mogyi munkás issza meg a le- ! vét — az anyavállalatnál is fermúllnuk-e, vagy csak itt, 'Somogybán mutatkoznak. így alakult ki az a fonák helyzet, j hogy a tanácsi iparban dolgozó j munkások átlagkeresete meg- j haladja a minisztériumi ipar­ban foglalkoztatottakét. Az elnökség áttekintette az élet és munkakörülmények je­lenlegi helyzetét. A szabad idő növekedésében fontos sze­repe volt a 44 órás munkahét bevezetésének és kiterjeszté­sének. Ezt a kedvező változást azonban gyakran szerencsétle­nül ellensúlyozza a sok túl­óráztatás és a fekete túlóra­ként emlegetett célfoglalikozta- tás. Még feszültebbé válik .a helyzet azokban az üzemek­ben. ahol sok nő (családanya) dolgozik. A vállalati V. ötéves tervek készítése során először készül­nék szociális tervek' is. Ezzel a szakszervezetek jobban be­kapcsolódhatnak a tervező munkába. Annyi máris meg­állapítható, hogy állandóan szélesedik a szociális ellátás köre. Fejlődik az üzemorvosi szolgálat, az üzemi étkeztetés, a munkásszállás, s a munká­sok lakta körzetek kereskedel­mi ellátása. Nagy tanulság, hogy az új üzemrészek építé­sénél nem szabad elhanyagol­ni a szociális helyiségek létesí­tését. Tóth Zoltán, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára elmondta, hogy a húskombi­nátban, ahol korábban min­den igényt kielégítő szociális ellátás volt, az üzemek bőví­tése, új munkások felvétele után az ellátás romlott. Az elnökség ülésén elhang­zottak, a tapasztalatok össze­gezése nagy mértékben segít­heti a további munkát. Cs. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents