Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-01 / 101. szám

Élüzem lett az elektrencsőgyár Ismeretes, hogy az Egyesült A kaposvári gyárnak nem Az idén is folytatódik a Izzó kimagasló sikert ért el a termelésben és a gazdálko­dásban a kongresszusi mun­kaverseny során. A nagyvál­lalat harmincezres kollektívá­ja tavaly vállalta, hogy 600 millió forinttal túlteljesíti áru­bevételi tervét, tőkés devizá­ból 1975-ig a tervezettnél 35 millió dollárral többet termel, s a nyugati országokból szár­mazó drága importanyagokból 20 millió dollárt takarít meg. Vállaltak még 25 millió forint értékű egyéb anyag- és ener­giamegtakarítást is. A szocia­lista brigádok kezdeményezé­sére indult versenyben jelen­tősen túlteljesítették terven felüli vállalásaikat. S a nagy­vállalat 21 gyára és szervezete közül igen jól helytállt a Ka­posvári Elektroncsőgyár: a legjobb tíz közé került, elnyer­ve a nagyvállalat pártbizottsá­gának kongresszusi vándor­zászlaját és az élüzem címet. A zászlót és az oklevelet tegnap a Kaposváron rende­zett ünnepségen adta át Vaj- kay Endre, az Egyesült Izzó személyzeti igazgatója. Részt vett az ünnepélyen és felszó­lalt Deák Ferenc, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, a városi pártbizottság első titkára, Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Ormosy Viktor, a városi ta­nács elnökhelyettese és Szenes Imre, a KISZ megyei bizottsá­gának első titkára. kell szerénykednie eredmé­nyeivel. Bár termelése, gaz­dálkodásának mutatói termé­szetesen lényegesen kisebbek, mint ami a nagyvállalati fő­könyvekben van, arányaiban viszont ugyanazok. 1975 vé­géig terven felül 25 millió fo­rint értékű többletfelajánlást tettek, s ebből már 15 millió­nyit tavaly teljesítettek is. Termelésük 33 százalékkal volt nagyobb, mint 1973-ban, amikor szintén elnyerték az élüzem címet. Munkájukkal a tervezettnél több értékes valu­tát szereztek a népgazdaság­nak: az 1973-as 2 millió dol­lárral szemben tavaly 3,3 mil­lió dollár értékű exportcikket gyártottak. Magától értetődik, hogy a jó gazdálkodás eredményei az év végi mérlegben is megmutat­koztak. Tavaly 18,5 milliós nyereséget értek el a gyárban, 44 százalékkal többet, mint 1973-ban. Így lehetővé vált, hogy a dolgozók bérszínvona­lát is emeljék tíz százalékkal. A munkások keresete 12, az alkalmazottaké pedig 5,7 szá­zalékkal nőtt tavaly. S ma már — annak ellenére, hogy a gyárban sok betanított mun­kás dolgozik — a havi átlag- fizetések meghaladják a 2200 forintot. Ennek oka, hogy a keresetek növekedése évek óta igen egyenletes és dina­mikus volt; 1970 óta a gyár­ban pontosan 32 százalékkal nőtt a fizetésekre fordítható összeg. munkaverseny. Megnyugtató, hogy a kaposvári gyárban az utóbbi években kialakult a szocialista brigádmozgalom megfelelő bázisa: tavaly pél­dául 109 brigád 1400 tagja versengett és küzdött a szo­cialista címért, s 57 brigád meg is szerezte. A gyár sajá­tos helyzetben van: a fiatal somogyi munkásság között is ugyancsak alacsonynak számít a gyári dolgozók átlagéletkora. Tavaly például 73 ifjúsági bri­gád versengett egymással, s ebből 28 volt KISZ-brigád. Ezekből a számokból is lát­ható, milyen sok tartalék van még az elektroncsőgyárban. Versenyt hirdettek a gyár­ban az egyes üzemrészek kö­zött is, bár a különféle mun­kát végző munkahelyeken ér­tékelni nagyon nehéz volt. Az értékelés fő szempontjai: hol fejlődtek a korábbi évekhez képest a leggyorsabban. — En­nek alapján az üzemek közöt­ti-versenyben a zászlós élüzem kitüntetést a szivattyús mérő­üzem nyerte. Jó KISZ-munkájukért és a termelésben elért eredményei­kért a KISZ kb aranykoszo­rús jelvényét kapta a Radnóti Miklós ifjúsági brigád. Hár­man az aranykoszorús jel­vényt, tizenhármán pedig di­csérő oklevelet kaptak. A ki­tüntetéseket Szenes Imre adta át. Ezenkívül sokan részesül­tek még kiváló dolgozó kitün­tetésben. Cs. T. Példát követtek — példát mutatnak Ünnepséget rendezett kedden délután » kaposméröi tanácsházán a kaposméröi— kaposvári latinra Termelőszövetkezet. Varga Péter, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Somogy megyei Pártbi­zottság első titkára a kongresszusi munka- versenyben nyújtott példás teljesítményért az MSZMP KB oklevelét és 95 ezer forint jutalmat adott át a tsz Latinca Sándor szocialista szerelőbrigádjának. Ugyanakkor a közép-somogyi tsz-ek kongresszusi ver­senyében elért harmadik helyért járó ok­levelet Körmendi Ottó, a szövetség titkár­helyettese adta át a szövetkezet képvise­lőinek. A közösség itt, a kapos- mérő-kaposvári Lalinca Ter­melőszövetkezetben tavaly, az év elején jutott döntésre: ti­zenöten álltak össze, Latinca Sándor nevét választották, s a XI. pártkongresszus tiszte­letére vállalták, hogy meg­szerzik a szocialista címet. Méltó tett lesz ez, gondolták, s a maguk kovácsolta egység erősnek bizonyult — mert az­zá tették... Gelencsér István szerelő: — Azelőtt is jó közösség volt a mienk. A szövetkezet ak­kumulátorüzemének eredmé­nyeit látva elhatároztuk, hogy megalakítjuk ezt a brigádot. Ismertük egymást, tudtuk, ki­re mit lehet bízni, és azt is, kire vár nevelés. Egy ember­nél nem sikerült csak a jobb útra térítés, őt kizártuk... Fábián István műhelyveze­tő: — Azt vártam a brigád létrehozásától, hogy mindenki Egyetértés, oklevél Az Egyetértés szocialista brigád próbatétele a helytál­lás volt a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári .Gyárában. A munka szeretetét történetek sora bizonyítja. A téli nagy influenzajárvány idején sokan hiányoztak a tíz­tagú brigádból. Emberhiány miatt azonban egyetlen percet sem álltak az orsók: aki túl­esett a betegségen vagy nem kapta meg, azok munkáját is vállalta, akik otthon a lázzal küszködtek. Márciusban megint sokan hiányoztak a brigádból. A tel­jesítményeken azonban alig lehet ezt észrevenni. Néhány adat a márciusi termelésből: Katona Jánosné 148 százalékot teljesített, Zsetkei Józsefné 130 százalékot ért el. A XI. párt- kongresszus időszaka alatt az övé volt a brigádon belül a legmagasabb teljesítmény. A munka szeretetét régebbi esetek is bizonyítják: kommu­nista műszakon egyetlen em­ber sem hiányzott a brigádból, s mikor a gyár társadalmi munkát kért, az Egyetértés tagjai valamennyien jelentkez­tek. Pedig a tagok többsége családos, s lett volna elfog­laltsága otthon is. Sokan jár­nak be vidékről, s a város kör­nyékéről érkező vonatok, autó­buszok ilyen alkalmakkor is meghoztak mindenkit. — Ki a leggyorsabb munkás ebben a brigádban? A válasz késik. Azután név helyett ezt kapom feleletül: — Mindenki. Ebben a bri­gádban nagyon szeretnek és tudnak dolgozni. Adatokat jegyzek föl a tízta­gú közösségről. A brigádnak kilenc kiváló dolgozója van. A brigádvezető ötször kapta meg ezt a vállalati kitüntetést. Az 1962-ben alakult közösség tag­jainak többsége alapítója volt az Egyetértés brigádnak. A legfiatalabb Iványos Ilona: hat éve lépett be. — Miért éppen Egyetértés a brigád neve? Szabó Bélánétól, a vezetőtől kérem a választ. — Amikor eldöntöttük, hogy brigádot alakítunk, vitatkoz­tunk a néven. Piri néni (Kert Jánosné) közbevágott: próbál­junk már egyetérteni... Cend' támadt^ aztán ő folytatta: mi lenne, ha így hívnánk: Egyet­értés brigád? Ezt mindenki jónak tartotta. S hogy az el­múlt tizenkét év alatt egyetér­tettünk-e? Azt hiszem a vé­gén mindig. Persze voltak pa­rázs vitáink, de ezeknek a lé­nyege soha nem az volt, hogy megcsináljuk-e, hanem az, mi­ként csináljuk meg. A gyárban nevet szerzett a brigád. A hírét a munka ala­pozta meg. Azért, hogy jól menjen minden a gépek kö­zött, az emberek vállaltak fe­lelősséget. Késés, igazolatlan mulasztás soha nem volt. Akadt fiatalasszony, aki — mert reggel elaludt — a gye­rekkocsival futva tette meg az utat a lakása és a gyár között: mire váltani kellett — ha li­hegve is —, ott állt a gépe mellett. Előfordult, hogy a műszakkezdés előtt néhány perccel az egyik brigád tagot még sehol sem látták: villan­tak a szemek, az arcokon ott ült a kérdés: vajon hol lehet? Amikor váltani kellett, meg­jelent az ajtóban, s az aggó­dó árcokra mosoly ült. — A bizalom soha nem volt alaptalan — hallom a brigád­vezetőtől. — A bizalom fele­lősségre neveli az embert Az Egyetértés brigád ebben az évben alaposan megválto­zott. Tavaly még tíz ember dolgozott együtt, s ez a tíz brigádtag munkájának ered­ménye a megtisztelő kitünte­tés, a párt Központi Bizottsá­gának kongresszusi oklevele. Az év elején azonban a tagok egy része másik brigádba ke­rült: a munka ésszerű szerve­zése tette ezt indokolttá. Aki ugyanis a csomagolóban dol­gozik, nehezen tudja figye­lemmel kísérni, hogy mi törté­nik a fonvacérnázó gépen. Az Egyetértés új embereket ka­pott, s alaposan megnőtt a létszáma is: az idén már ti­amennyit a munka követelt. Ma kétgyermekes édesanya, de a társadalmi megbízatás éppen olyan fontos számára, mint a családi kötelezettség. Nemegy­szer előfordul, hogy a délelőt­tös héten csak este ötkor ér haza. Szakszervezeti megbíza­tást vállal, társadalmi munkát végez, színházlátogatókat szer­vez és a könyveket bújja, hogy felkészüljön a brigádvetléke- dőre. — A régi brigád sokat se­gített nekem. — S az új? — Azt hiszem, valamire menni csak akkor lehet, ha mindenki egyet • akar. Dr. Kercza Imre Horváth József, brigádvezető nagy eseményt örökíthet meg a naplóban: a kongresszusi munkaversenyben elért eredményekért oda­ítélt oklevél átvételét. nagyobb fele­lősséggel dol­gozik majd. Ez így is történt. A fiatalokkal nagyszerűen együtt lehet dolgozni, ki­váló szakem­berek mind. A fegyelem, a rendtartás ki­fogástalan, és látszik, hogy mindenki át- érzi: a brigád­tagság — kötelez! Háttá János szerelő: — Sze­rintem a brigádba tömörülés elősegítette a jobb közösségi élet kialakítását, a szorosabb kapcsolatokat. Ez pedig lénye­ges dolog. Egymás szakmai segítése, a sok, hasznos vita, a műhely minden dolgozójá­nak hasznára válik. Háttá János és Gelencsér István a fiata­labb korosz­tály brigád­képviselői, Fá­bián István jó­val idősebb náluk. Ügy mondják, a bri­gád átlagos életkora — az alakuláskori ti­zenötről azóta tizenkilencre nőtt a tagok száma — har­mincöt év kö­rül lehet. Hor­váth József szerelő, a bri­gád vezetője, megerősíti a műhelyvezető ■ szavait: a mun­kában teljes az összhang a kor­osztályok kö­zött, s így van KETTŐS SIKER BALATONMÁRIÁN Kiváló címe!, váadorzászlót kapott a fogyasztási szövetkezet Ünnepi termelési tanácsko­zásra gyűltek össze tegnap a balatonmáriai áfész dolgozói. Csordás György elnökhelyet­tes köszöntötte őket és a meg­jelent vendégeket: dr. Kovács Sándort, a SZÖVOSZ elnök- helyettesét, Kiss Tibort, a KPVDSZ elnökségének tagját, Király Ferencet, a Marcali Járási Pártbizottság első tit­u j ^ ^ kárát, dr. Nemes Kálmánt, zennyolc emberről kell gon-1 ® MÉSZÖV elnökhelyettesei doskodnia Szabó Bélánénak. — Az újjászervezet brigád­dal azt szeretnénk elérni, amit a régi már tudott. — Nehéz lesz? — Minden ember másként lát munkához, ha feladatot kap; én most is ugyanúgy aka­rom csinálni, ahogy eddig. Akik a brigádba kerültek, sze­retik a gyárat. Igaz, más kö­rülmények között kerültek ide, mint annak idején én, mun­kájuk azonban hasonló az enyémhez. A brigádvezető,még a mun­kaközvetítő előtt' várt, hogy helyet kapjon Kaposvár első szocialista nagyüzemében. Gyárba akart kerülni. Koráb­ban culáger volt kőművesek mellett és kertészetben dolgo­zott. A munkaközvetítőben ne­ki adták a megüresedett he­lyet, és boldog volt. A gyár­ban tanulni kellett, s ezt kü­lönösen szerette. Tanult, töb­bet vállalt mindig, mini­dr. Bagó Gyulát, a Marcali Járási Hivatal elnökhelyette­sét. Ezután Czink Gyula, az áfész igazgatósági elnöke szá­molt be a szövetkezet mun­kájáról. — Fennállásunk óta tavaly értük el a legjobb eredményt, s ez dolgozóink összefogásá­nak, a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 30. év­fordulójának tiszteletére indí­tott nagyszabású munkaver­senynek az eredménye. Szö­vetkezetünk párt- és szakszer­vezete nagy részt vállalt eb­ből a munkából, amellyel el­értük, hogy első ízben elnyer­tük a kiváló szövetkezet cí­met, s a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, valamint a KPVDSZ elnökségének vörös vándorzászlaját — mondta többek között. A múlt évi adatok az igaz­gatóság elnökének szavait bi­zonyítják. Tavaly 178 milliós forgalmat értele el, 21 száza­lékkal többet, mint 1973-ban és 15 millióval többet a ter­vezettnél. Az utóbbi négy évben a kis­kereskedelem forgalma 70, a vendéglátóiparé 63, a felvásár­lásé pedig 133 százalékkal nőtt. Különösen kiemelkedő a szövetkezet nyeresége: 1970- ben 5,3 millió forint volt, ta­valy pedig 11,6 millió, négy­millióval több a tervezettnél. Ebből jelentős részt vállalt a szövetkezet betonáruüzeme. A szövetkezet üzletpolitiká­ja az elmúlt években arra irányult, hogy megteremtse a körzetében élő 18 ezer lakos kifogástalan ellátásának és a biztonságos gazdálkodásnak alapjait. Ennek érdekében az utóbbi négy évben áruháza­kat, vendéglőket építettek, fejlesztették betonáruüzemü- ket. Czink Gyula elnök külön köszönetét mondott azoknak, akik hozzájárultak a szövetke­zet fejlődéséhez. Dr. Kovács Sándor, a SZÖ­VOSZ elnökhelyettese, elis­merő szavakkal szólt a szövet­kezet munkájáról. Elmondta, hogy az ország 560 fogyasztási szövetkezetének versenyében a balatonmáriai áfész az el­sők között végzett tavaly, majd átadta Czink Gyula el­nöknek a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a KPVDSZ és a SZÖVOSZ elnöksége által adományozott kiváló cím el­nyeréséről szóló oklevelet. Ugyancsak elismeréssel be­szélt a szövetkezet munkájá­ról Kiss Tibor, a KPVDSZ elnökségének tagja, aki a Bel­kereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ vörös vándor­zászlaját nyújtotta át a sző*- vetkezet elnökének. Felszólalt az ünnepségen Király Ferenc, a Marcali Já­rási Pártbizottság első titkára is. Arra kérte a szövetkezet dolgozóit, hogy a jövőben is tegyenek meg mindent a la­kosság ellátásáért. Az ünnepi termelési tanács­kozáson adták át az áfész betonüzeme Kiss Imréné ve­Mindig van javítanivalója a brigádnak. ez akkor is, ha másokon kell segíteni. Mezőgazdasági gép­szerelő, autószerelő, villany- szerelő, esztergályos, kovács, bognár és más képzettségű szakember dolgozik a brigád­ban. Az utánpótlás Ádándon, Csurgón tanul, és ketten jár­nak a brigádból Kaposváron gépipari szakközépiskolába. — Kongresszusi vállalá­saink között szerepelt, hogy védnökséget vállalunk a ka­lászosok és a kukorica kom­bájnolása, meg a kertészet öntözőberendezése fölött. Ez azt jelentette, hogy tavaly a gabona és a kukorica betaka­rításakor a szerelők ültek kombájnra. A munkájukat is mi szerveztük, persze egyet­értésben a gazdaság vezetői­vel. Hetven-nyolcvan ezer forinttal kevesebb alkatrész- költség merült fel az előző évihez képest. — Azt is felajánlottuk, hogy egy erőgépet az idén március­ra terven felül felújítunk. Ezt a munkát már a múlt év októberében elvégeztük, s átadtuk a felújított MTZ-t Varga János traktorosnak — emlékezik a brigádvezető. — A múlt évben 2,2 milliós költségtervünk volt az anya­gokra, alkatrészekre, ebből a felhasználás nem érte el a 2 milliót — veszi át a szót Csiz­madia Pál főmérnök, aki szin­tén tagja a brigádnak. — Ezen keresztül is mérhető, milyen sokat jelentett az, hogy a műhelybeliek is gé­pekre ültek betakarításkor. Megtudom, hogy az egyik brigádtagnak társadalmi mun­kával segítettek az építkezés­ben, s hogy tavaly az Agro- masexpora együtt utazott el az egész közösség. Már közös mozilátogatáson is voltak. Gazdaságpolitikai oktatáson vesznek részt, ahol Csizmadia Pál az előadó. Ügy mondják: érzik, hogy a szövetkezet meg­becsüli a munkájukat. Leg­utóbb Fábián István a Mező- gazdaság kiváló dolgozója ki­tüntetésben részesült, egyikük pedig a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter di­csérő oklevelét kapta. Egy brigádtagot föi­vételx'e javasoltak a pártalap- szervezetbe. Jól ismerik egy­mást, legtöbben legalább két éve, de jó néhányan tíz-tizen­öt éve dolgoznak együtt. — Az idei vállalásokban egyebek között a kombájnolás megszervezése, az alkatrész­zette Komarov brigádjának ] felhasználás költségeinek 2 a Szakma kiváló brigádja ki- százalékos csökkentése szere­4- ; 4- ______- _ .. r'irxl T’fxvirowíiÍr Viruítr tv-z t üntetést, amit az ország sző vetkezeti mozgalmában csu­pán három szövetkezet ért el. Czink Gyula elnök, Végh József és Molnár Etelka pedig a Kiváló szövetkezeti mun­káért kitüntetést, 42-en kivá­ló jelvényt, 6 bolt dolgozói pedig a Kiváló bolt kitün­tetést vették át. Az ünnepi tanácskozáson 300 000 forint jutalmat osztottak ki. A balatonmáriai szövetke­zet idei feladatai nagyobbak, mint a tavalyiak. Az év ele­jén egyesültek a somogysám- soni szövetkezettel, s ez is azt követeli tőlük, hogy be­vált üzletpolitikájukat válto­zatlanul tovább folytassák. I Sz. Lé. pel. Tervezzük, hogy az idén is összegyűjtjük a műhely kö­rül található vashulladékot, és a MÉH-hez szállítjuk; mű­szaki könyvtárat létesítünk, és havonta egyórás szakmai to­vábbképzést tartunk. Véd­nökséget vállalunk a létesí­tendő szervizüzem fölött, és ahogy az időnkből telik, szem­léltető eszközökkel segítünk az iskolának — mondja a brigádvezető. fgy dolgozik és ér el mun­kasikereket a Latinca Tsz egyik kollektívája. Hernesz Ferenc Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents