Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-28 / 123. szám
¥ N Gondolatok a szabad idő eltöltéséről | em olyan régen a kö- | hétvégi szabad idő, mely fi- , lékeinek és a jelen építései- vetkezőket olvashat- I gyelembe véve a csökkentett nek megismerésére, tűk egy újsághírben: i munkaidőt (szabad szombat).1 Az évi szabadság célja, »A hét elején 3000 férfinad- j tekintélyesnek mondható; vé- | mint már említettük, az üdü- rágból, szabad idő öltözékből ! gül minden dolgozó számára j lés. Az üdülés egészségi moss farmerből álló szállítmányt j biztosított az elsősorban üdü- j delije — idézzük a téma küld a Szovjetunió több váró- 1 lésre szánt, hosszabb-rövi- ' egyik kiváló magyar szakér- sóba a Kaposvári Ruhagyár.«! debb évi szabadság. i tőjét — az egészség fogaimáJó hír, de van benne elgon- i Lehet, hogy szakmai rész- j ból adódik, ez pedig a testi, dolkodtató. Milyen lehet az a ! rehajiásnak látszik, mégis azt | pszichikai és szociális jólét I állítjuk, hogy a szabad idő I állapota együttesen. Üdülé- ! eltöltése módjának megvá- í sünket tehát úgy kell meg- j lasztásakor elsősorban az j tervezni, hogy az a jólétérzé- egészségügyi szempontokra j sünk hármas tagozottságának I kell figyelemmel lenni. Egész- j megfeleljen. Az üdülés egyik j ségünk, jó közérzetünk, mun- j lényege a kikapcsolódás, az előtt, esetleg bélyeggyűjtérné- I kaképességünk fenntartása | pedig hely-, illetve környezet- nyét rendezgeti. Természete- I érdekében nem elég a napi j változtatás nélkül nehezen sen tudjuk, hogy a hír köz- 1 szükséges pihenőidőt — al- J képzelhető el, bár bizonyos lője nem ilyen szabadidő-el- j vást — biztosítani, hanem ar- megfigyelések azt mutatják, töltésre gondolt, hanem bar- | ra kell törekednünk, hogy a hogy az otthoni környezetben kácsolásra, kertészkedésre, ál- j szabad idő eltöltése is első-4-is lehet kikapcsolódást, élmé- talában olyan elfoglaltságra, j sorban az egészségünket szol- j nyékben gazdag, felfrissülést amelyhez a jó ruha kímélése i gálja. A munkakörök sokfélecéljából helyes valamilyen ke- j sége azt hozza magával, hogy vésbé kényes gúnyába, ha úgy j a szabad idő eltöltésére nem tetszik, szabadidő-öltözetbe ! lehet általános érvényű ja- bujni. Tehát értjük a hírt, de | vaslatot tenni. Mindenesetre mégsem megyünk el mellette [ a zárt helyiségben dolgozók, szó nélkül, mert annak az | szellemi munkát végzők igye»szabad idő öltözék«? Ponto- j sabban, miért kell ahhoz kü- J lön öltözet, ha valaki a sza- ] bad idejében jó könyvvel a ] kezében leül olvasni, vagy ké- ! nyelmesen elhelyezkedik a tv teremegyre inkább- elterjedő helytelen elképzelésnek a kifejezését látjuk benne, mely a szabad idő eltöltését a barkácsolással, kertészkedéssel, hétvégi ház építésével vagy egyéb fizikai munkával azonosítja, holott a fizikai munkán kívül számos más lehetőség van a szabad idő hasznos eltöltésére. A szabad idő helyes kihasználása számos országban — így nálunk is — mostanában sokat tárgyalt téma, mely egyaránt foglalkoztatja a szociológusokat, munkaszervezőket, orvosokat, írókat, pedagógusokat is. A kérdés hazai irodalmát illetőleg elég, ha az utóbbi években több folyóiratban megjelent ilyen tárgyú közleményekre hivatkozunk. Ezeket olvasva első megállapításunk az lehet, hogy a szabad idő pontos meghatározása körül is akadnak véleménykülönbségek, amelyek nem kis részben a foglalkozások, munkakörök közti különbségekből adódnak. Gondoljunk csak azokra a nőkre, akiknek a napi nyolcórás munkájukon kívül még a háztartásukat, gyermekeiket 1 is el kell látniuk, vagy a háztartásban meghatározatlan munkaidőben dolgozó asszonyokra, de hivatkozhatunk azokra a munkakörökre is, amelyeknek dolgozói a munkaidejükön túl is szükségszerűen foglalkoznak szakmájuk elméleti kérdéseivel, idegen nyelveket tanulnak, mert csak így tudnak lépést tartani a minden tudományágban jelenlevő rohamos fejlődéssel. Kétségtelenül vannak, akik családjuk jóléte érdekében kénytelenek többletmunkát vállalni, mások luxuscélok eléréséért teszik ugyanezt. A dolgozók tekintélyes azonban — főleg a közül sokan — a munkaidő letöltése után tetszése szerint rendelkezik az idejével. A testi és szellemi pihenés szükséges idejét, tehát az alvásidőt egészséges felnőtt számára napi hét-nyolc órában szabhatjuk meg. A napi szükséges munka- és pihenőidőn túl megmaradó időt tekinthetjük napi szabad időnek. Ezenfelül van még a nyújtó szabadságidőt teni. Nálunk a szabadság eltöltésének egyik legkellemesebb módja a valamilyen üdülőbe való beutalás. Ez biztosítja a kikapcsolódást, testmozgást, szórakozást, de egyúttal az új környezethez való alkalmazkodást is megkívánja, ami nem mindig zökkenő- mentes. Fontos, hogy az üdü- vagy j lésre helyes és könnyen teljesíthető tervekkel induljunk.. Nem szabad például arra töa kik viszont a szabad- i rekedni, hogy ez idő alatt ban dolgoznak, helyes, elégítjük ki az egész évi moz- ha a ovaharl íriemka* gásszükségletünket, nem tanákezzenek a napi szabad idejükben egy-két órát sétálni, sportolni, a szabadban fizikai munkát végezni és csak ezután következzék az olvasás, tv-nézés, színház, mozi baráti összejövetel. Az út szélén — •rmogytar- nóca és Csokonyavisonta kö- keretből, akkor megüti az el- zött - hét kanna gondosan ső osztályú minőséget! lezárva. Három es tel mazsa méz van bennük. A fák kö- | Az idén nem fröcsög. zött — egy akácsor, mint füg- | Ezen a reggelen élőhajtás göny takairja el — öt motor, j vojj- Megteltek a mézterek, — Ha nem fröcsög a méz a kis akácosba minden évben eljönhek. A fák között ott a pergető: »muszáj tőlük elvenni a mézet, mert olyan a boha a szabad idejüké olvasással, ismereteik, műveltségük gyarapításával, vagy egyéb szellemi szórakozással töltik el. A dolgozók tekintélyes része ma már a gyárakban, üzemekben, műhelyekben, üzletekben könnyű fizikai munkát végez. Köztük sok a fiatal lány és fiú, aki gyakran albérleti szoba, munkásszállás vagy leányotthon lakója. Az ő szabad idejük eltöltésének irányítása különös gondot jelent, mert rendkívül sokat számít, hogy milyen tanácsokat, segítséget kapnak a szabad idő eltöltésének helyes megválasztásához, és milyen példát látnak maguk előtt. Ezért van az, hogy fiataljaink közt találunk okosan sportos- lókat, szorgalmasan olvasókat, múzeumlátogatókat, zenekedvelőket, r hasznos hob- bykkal foglalatoskodókat, de látunk bandákba verődve az utcán kódorgókat, táskarádiót bömböltetőket, hangoskodó- kat, feltűnést keresőket, közvagyont rongálókat, bisztrók esős túlzásba vinni a szórakozást, nem kell sem hízó-, sem fogyókúrát tervezni a szabadság idejére. Az okos mértékletesség biztosítja az üdülés eredményességét. Az üdülés — akár beuta- | lássál, akár magánerőből — 1 az évi szabadság eltöltésének 1 nem egyetlen lehetősége. Főleg a fiatalok teszik helye- j sen, ha szabadságukat, vagy legalábbis annak egy részét j utazásra fordítják. Az uta- | zásra azonban — hazaira, ; külföldire egyaránt — fel kell j készülni. A felkészítés kezdő- I dik a természet szépségeinek és a kulturális alkotásoknak i a megszerettetésével, folyta- [ tódik áz útitervek készítésé- ! vei és az éppen sorra kerülő i út látnivalóira vonatkozó is- | meretek .mellettük ötvenkilenc méh- kaptár. »Hunor méretűek« — mondja Novák József. A három társ — aki kaptáraival a virágzó akácok nyomában vándorol — a fűben heverészik. A kártyaasztal a MEDOSZ lapja. újabb hordásra kellett serkenteni a méheket. A kannákban lévő három és fél mázsát a kora reggeli órákban pörgette ki Novák József, Szabó István és Horváth József. Mindhárman somogytarnó- caiak, s ide, a falu melletti i azt nem vegyszeFezik. gár, mint egy brigád: ha 110 százalékra áll, nem hajt tovább!« A méhészek a méhet bogárnak hívják. Legalábbis a Somogy tarnócaiak. — Még van néhány nap, aztán ínegyünk a repcére. Itt nem messze van egy tábla, Somogyi Almanach Parasztsors a földbirtokon A parasztság élete és sorsa ] sen szétszórt nagybirtoka Somogy megyei Hwnyady- birtokokon 1767—1867 — e címmel jelent meg a Somogyi Almanach 22. számaként T. Méreg Klára tanulmánya. A birtoknév bizonyára ismert több olvasó előtt is, hiszen a 18. században terebélyes vagyonhoz jutó Hunyady família megszerzésevei. birtokai szinte behálózták SoMindez nem kis részben tár- j mogyot. A legnagyobb birtok- sadalmi feladat, és ezen a té- központ — nem időrendi sor- ren nagyon sokat segíthetnek ! rendben — Kéthely körül ala- a TIT megfelelő szakosztályai kult ki, még Balatonberénvt is is- magába foglalta. A másik konglomerátumot vett vizsgálat alá a kutató, a Magyar Tudományos Akadémia pécsi tagozatának főmunkatársa, hogy a gazdaságtörténeti adatokból, ; peri rátokból kiolvassd a parasztság helyzetét, sors- fordulását. Végül azt a társadalomtörténeti kérdést veti fel, hogy a századforduló idején, majd azt követően a nagybirtok kapitalizálódási folyamatában miként alakult a jobbágyréteg, majd a szabadparaszti gazdálkodók élete... a szabad idő eltöltése jó Szemes központtal Szárszót és i Mindenképpen fontos e helyfüstös levegőjében italozókat. __ Nyugodtan állíthatjuk, hogy j , réti társaságok kiala- komoly nevelői és társadalmi | kítasara,^ együttes szórakozó- feladat a fiatalokat a szabad idejük helyes eltöltésére nevelni, és ebből a feladatból alkalmat szolgáltat ba- j Szóládot ölelte fel, a harmadik centruma Szil volt, a ne. A valóban "jó"társa- í eyedik Rinyahosszúfalu körül mindazoknak ki kell venniük a részüket, akik akár hivatalból, akár politikai vagy társadalmi munkában a fiatalok sokra. Ságban eltöltött idő pihentető, szórakoztató, nem ritkán nevelő hatású. Ezzel a néhány felvillantott gondolattal kívántuk bemutatni, hogy a szabad időt érközelébe kerülnek. Az egyéni demes, sőt a testi és szellemi hányada j neveléssel egyenrangú a ki- j frisseség megőrzése érdekéfiatalok i alakuló csoportok, kisebb-na- ' ' , '1 ' ‘ " kötelező \ gyobb közösségek, baráti körök közös szabadidő-eltöltésének helyes irányba való terelése is. A hétvégi szabad idő fel- használása legyen hasonló a mindennapiéhoz, természetesen bővített arányokban. A szabad szombat lehetőséget ad nagyobb kirándulásokra, országjáró túrákra, hazánk természeti szépségeinek, műalkotásainak, történelmi emben szükséges is tervszerűen, a lehetőségek helyes kihasználásával, jó szórakozással eltölteni. jött létre, több zselici települést, sőt még Nagykorpádat is egy birtokba fogva. Emellett elszórtan még egy-egy települést is magának mondhatott a tulajdonos család, ha nem is teljes egészében, de a zsellér- faluban több jobbágyportája volt. A fentiekből láitszik, hogy Dr. Wirth Ferenc 1 egy több központú, meglehetőFelelős: minden KISZ-tag Szigorúi alkalmassági vizsgát! Pszichológusok a balesetmentes közlekedésért Csaknem megkétszereződött a KISZ-tagság a nagyatádi szakmunkásképző intézetben. Az új mozgalmi évben kilenc alapszervezet kezdi meg a munkát, tavaly öt volt. Száznegyvenöt KISZ-tag van, eddig kilencvenen tevékenykedtek. Az iskolai csúcsvezetőség akcióprogramja meghatározza az idei feladatokat. Ez évben is megszervezik a vezetőképző tanfolyamot, és az összes alapszervezet vezetőségi tagjai részt vesznek ezen. A harmadikosok politikai köreiben a munkásélettel, a szocialista brigádmozgalommal foglalkoznak majd. Színesebb, fiatalosabb Kilián-köröket akarnak szervezni, és a tervben az is szerepel, hogy minél több fiatalt meg kell nyerni az ifjúsági szövetségnek. A feladat felelőse rovatban éz áll: minden KISZ-tag. A fiatalok társadalmi munkát vállalnak a nagyatádi kórház építésénél és a helyi Volán-kirendeltségnél. A jó tanulók segítik a gyengébb képességű diákokat, és minden alapszervezet vállalta, hogy nem lesz bukott tanuló köztük. Olvasóversenyt hirdet a csúcsvezetőség, melyet az isA KPM vasúti és közúti alkalmasságvizsgáló intézetében a gépjárművezetők egyéniségét, gondolkodásmódját, magatartását befolyásoló negatív tényezőket vizsgálták. Az érdekes kutatásokról dr. Horváth László Gábor -igazgató nyilatkozott az MTI tudományos munkatársának. — A tapasztalatok azt mutatják, hogy akadnak, akiknél a jármű birtoklásának a ténye az egyébként kifogástalan magatartásukat könnyen eltorzíthatja, antiszociálissá teheti. . ... , Hozzáteszem, hogy ezzel a jekolai könyvtár latogatottsagan lenségekkel főként a magánmérnek le. Az értékelésnél tér- i gépkocsik elszaporodásának mészetesen nem elég az, ha a kezdeti időszakában találkoz- diák csak hazaviszi a könyvet. [ hattunk. Ma már a gépkocsi Olvasnia is kell. Sokféle sport- rendezvény lesz 1975-ben és jövőre. Minden alapszervezet részt vesz a futóbajnokságban. Csak néhány kiragadott tennivaló az előrejelzésből. Az alapszervezetek már elkészítették önálló akcióprogramjaikat, és minden tag megkapta az egyéni megbízatást. Az iskolában bizakodó a hangulat, az áprilisi határozatok után föllendült a KISZ-élet. egészen más megítélésben részesül: mindinkább visszanyeri a rendeltetésének Imegfeíelő funkcióját, kizárólagosan közlekedési eszköz. Másik tapasztalat: a vezetők egy részére például a legtöbb esetben a sebesség mámora is kedvezőtlenül hat: úgy érzik, hogy az elért teljesítmény járművük és köztük nem megosztott, egyedül az ő érdemük a motorból kipféselt sebesség. Eltörténeti vizsgálódás, mert a következtetések érvénye jóval túlmutat a Hunyady-birtokok régióján. Már csak aaért is, mert ez a nagyobb, egybefüggő óriás birtokok, hitbizományok közé ékelődő, több központból vagyont alkotó földbirtok sajátosan jellemzője volt a teának, különösen a Rákóczi- szabadságharc leverése után. A tanulmány szerzője igen sok forrást meg vallatva mutatja be, hogy a birtok urai vagy bérlői megértették a kor szavát, s hozzáláttak a major- sági rendszer kialakításához, a maguk lehetőségei s az akkori nagybirtok-gazdálkodás módszerei szerint próbálták a tegnapi feudális gazdaságot egy korszerűbb, kapitalista nagybirtokká szervezni. gondolkoztató, hogy különösen a nagy, »nehézsúlyú« járművek vezetőméi figyelhető I meg: a vezetéssel járó foko- í végig követi a gazdaságtörté zott teljesítmény, azután a ie- i neti folyamatot, a változások T. Mérey Klára szemlélteti, lelősség — es nem utolsósorban á gyorsan fokozható sebesség — olykor kóros mérvű önértékelést sugall. Viszont minél kisebb a jármű, annál mögött azonban a jobbágykö- | zösségek sorsára irányítja a j figyelmet. Közismert, hogy a , századfordulón, majd a reformkor idején a birtokos oszszerényebb a vezető: a kismotorosok és a kerékpárosok a,,., , ............. , . . jármüvek legszolidabb hasz- ! taly kapitalizalodasi törekvései nálói közé. tartoznak. Leg- (ige-n bonyolult történeti folya- többször az út szélén húzód- I matot indítottak el. Tulajdon£a.k LSyliLy<>mÚ ^Hkeppen itt csírázik már a, kel a közlekedésben »megtűrt- ............... | n ek« érzik magukat. gazdalsodasra alkalmatlan A járművekhez kapcsolódó dzsentri réteg is, s innen nő ki dás által szükségszerűen felszínre hozott igény volt, hogy a jobbágyrétegektől új típusú — o korábbiaknál sok vonatkozásban nehezebb — szolgáltatásokat követelnek, s ugyaniakkor igyekeznék’ á~ korszerűbben s intenzívebben gazdálkodó majorközponthoz csatolni minden megszerezhető földet. Ékesen vallanak a szerző által megszólaltatott források, ömlik a panasz a Hunyady- birtokok nincstelenjeinek szájából. A birtoktörtánet és a jobbágysors feldolgozása mellett az az első szánfú érdeme ennek a tanulmánynak, hogy rákényszeríti az olvasót, hogy a sokszor definiált történelmi mozgást, birtokszervezést a maga valóságában lássa. Hogy a múlt századi birtokviszonyok miként határozták meg azt a jobbágy-, majd cseléd- és kisparaszti tudatot, amely nemegyszer az agratmozgálmákig vitte a föld kétkezi népét. Csak idézetképpen egy periratból; »Mór olyan nyomasztó a sorsunk, hogy koldusoknál alább valók lettünk, szegény sorsunkhoz képest a sok és nyomasztó fáradtságok és költségek miatt« — panaszkodnak a zádoriak a királynak. ' Tanulmánya végén felteszi a szerző az összegező kérdést: »Tanítója volt-e az uradalom jobbágyainak vagy munkaki- zsarolója?« Hiába nyertek meg néhány pert a zsellérek, hiába igyekezett a birtok ösz- szetartani régi jobbágyait, a kapitalizálódási folyamat kíméletlen alaptörvénye volt az önérdek — ahogy T. Mérey Klára írja; »előtérbe lépett az önzés ...« kel a közlekedésben »megtűrt- 1 S az önérdek nyomán sorvadt a paraszti gazdálkodás a I századelőnkig mutató félfeudá- i lis körülményék közé. A So- sőbbi hatalma. mogyi Almanach e tanulmáA folyamat csak látszatra j nya — úgy véljük — fontos egyszerűsíthető. Ha csak a T. helytörténeti kórkép, s mél- Mérey Klára által feldolgo-1 tán illik az Almanach-sor leg- biztomságát komolyan vészé- j zott Hunyady-íéle birtoktípust | kiválóbb munkái sorába, lyeztethetik. Ennek megelőzé- 1 vesszük ki, kitetszik, milyen ! sére nagy súlyt kell helyezni szövevényes, ellentmondásos ! az aktív vezetők gyakori és j történelmi változást jelent, j minél szigorúbb alkalmassági Hiszen a gazdálkodók részéről j vizsgálatára. I természetes, és a kapitalizáló- i egyéniségtorzulások — mon- ez ipari arisztokráciával szö- dotta végül Horváth professzor vetkező óriás birtokosság ké- — téves önértékelések következményei, s párosulva a gép-í kocsi vezető fáradtságával, idő- 1 járás-érzékenységével, esetleg j idősebb korával, a közlekedés Tröszt Tibor Somogyi Néplap
