Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

Áz atomerőművek és a környezetvédelem A világ első a fcomeröművét 1954-ben he-i Ivezték üzem­be a Szovjet­unióban. Az elmúlt két év­tized során ha­talmas kar­riert futott be az atomener­getika, nap­jainkban már 19 ország 149 atomerőműve szolgáltat ener­giát, cs 1980-ra várhatóan 335 atomerőmű működik majd a világon. Kezdetben fé­lelem é'.t az emberekben, hogy veszélyes radioaktív szennyeződést okoznak majd az atomerőmű­vek. Kiderült, hogy alaptalan volt az aggó­dás, ugyanis az művek lényegesen szennyező Íratással vannak környezetre, mint a hagyomá­nyos erőmüvek (beleértve azt a radioaktív szennyeződést is, mely a szénben és az olajban előforduló uránium és tórium bomlás terméke i bői szá rmazi k). Mint ismeretes, az atomerő­mű reaktorában lejátszódó fi­zikai folyamatokat er *4 ra­dioaktiv sugárzások kísérik, melyek az élő szervezeti-e ká­ros biológiai hatást fejtenek ki. A sugárvédelem célja, hogy megakadályozza a sugárzó szennyező anyagok kijutását a szabadba, hogy az embert és környezetét kívülről semmi­lyen káros radioaktív hatás ne érje, és sugárzó anyagrészecs­kék (por, gáz, folyadék stb.) az élő szervezetbe ne kerül­hessenek. Igen kiterjedt kutatási mun­ka folyt és folyik ma is a su­gárzás biológiai hatásának ] mind alaposabb megismerésé- : re, valamint a biztonságos vé- i delmi berendezések kialakítá- j sára. A kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésének köszönhetjük, hogy jól "kéz- j ben tudjuk tartani« az atom­erőműveket. Biztonsági övezet Általános törekvés, hogy az atomerőmüveket — amelyek kis üzemanyag-szükségletük folytán a hagyományos erő- i műveknél függetlenebből tele­píthetők — a reaktorüzem bel- j sö biztonságának fokozásával [ a lakott településekhez minél I közelebb építhessék. Az erő- | mű körüli úgynevezett bizton­sági övezet vagy egészségügyi védőzóna sugara a jelenlegi előírások szerint — az erőmű teljesítményétől, a geológiai, hidrológiai, meteorológiai stb. viszonyoktól függően — 2,5— 3 kilométer. Az atomerőművek tervezési feltételei, hogy normál üzemi viszonyok között a környeze­tet radioaktív anyagok ne szennyezzék. A hulladék meg­felelő folyamatkezelés után kerül ki az erőműből a hulla­déktárolóba vagy izotópteme­tőbe. A szellőztető berende­zések a helyiségek levegőjét megfelelő tisztítás, szűrés és ellenőrzés után a kéményen át engedik ki a szabadba. Az erőmű környezetében — vagyis az atomerőmű keríté­sén belül és kívül —, az egészségügyi védőzónában és még azon kívül is, külső do­zimetriai (sugáradagmérő) szolgálat végez folyamatos el­lenőrzést, amelynek során mintát vesznek a növényzet­ből, földből, vízből, esőből, levegőből stb. Az atomerőművek telepítésé­re általános érvényű, nemzet­közi biztonsági előírás nincs, de vámnak országos érvényű előírások, követelmények, Sugárzásellenőrzés az üzemen kívüli reakíórtérben. atomerő- kisebb a amelyeket kísérleti és tapasz­talati adatok alapján határoz­tak meg. Veszélyforrások az atomerőműben Az atomerőművek radioak­tív anyagot tartalmazó beren­dezéseit (a reaktort, az elgö- zöiőgtetőket, a szivattyúkat, a nyomástartó edényt és az eze­ket összekötő csővezetékeket) hermetikusan zárt épületben helyezik el.. Különleges kikép­zésű épületről van szó, amely­nek még az esetleges földren­gést is sérülés nélkül kell áll­nia. Végeredményben milyen ve­szélyes üzemzavarok t követ­kezhetnek be az atomerőmű­vekben? Legsúlyosabb a rob­banás lehet, amelynek mini­mális az esélye, de mégis gon­dolni kell rá. Nos, maga az épület, egyes megoldásoknál pedig az erőművet körülvevő acé'.gömb még ilyen esetben is biztonságot nyújt. Veszélyforrás lehet a nyo­mótartályon és a csővezetéken esetleg képződő repedés, tö­rés is. A rendszeres ellenőrzés ] és maga az a tény is, hogy a I fém alkatrészeket rendkívüli | elővigyázattal és különleges j hegesztéssel erősítik össze, ki- ! sebbíti a meghibásodás veszé- í lyét. Az atomerőművek személy- i zetét speciális sugárvédő esz­közökkel óvják a radioaktív | sugárzás esetleges veszélyétől. Mindamellett olyan leállító I rendszereket tartanak üzem- j ben, melyek a normálistól a legkisebb mértékben eltérő észlelés esetén azonnal «lefé­kezik« a reaktort. Radioaktív temető i Az atomerőművek biztonsá­gi problematikájához hozzá tartozik a radioaktív hulla­dékanyagok veszélytelen el- j szállításának és elraktározásá­nak a kérdése is. Ha a radio­aktív temető nem az üzem I területén van, az összegyűj­tött, besűrített, a radioaktivi­tás bizonyos fokú csökkené­séig tárolt hulladékanyagokat ! speciális járműveken szállít­ják el, hogy örök időkre biz­tonságba helyezzék. | Hazánkban 1960-ban léfce- I sült az első izotóptemető, Solymár közelében, amely időközben megtelt és korsze­rűtlenné vált. Az újabb biz- ; tonságos, föld alatti tárolóhe- j lyet Vác közelében, Püspök- ( szilágy térségében alakították j ki. A terület talajának víz­záró tulajdonsága és az al- kalmazott tárolási technológia i kellő biztonságot nyújt. Szüts László POKOLTUZ mmmimmimmmmtiiiiiii Olyan, mintha csatornavíz törne fel. Mintha valami mocs­kos vizű szökőkút lenne a fú­rótorony; a vasváz felső része már ki sem látszik belőle. Csakhogy ennek a szökőkút- nak forró a vize, és tele van leheletfinom homokkal, néha apró kavicsszemekkel. Leg­több benne az, ami nem lát­ható: a gáz. Több emelet ma­gasságra fellövelődik. Aztán odafönt szétterül, mesterséges felhő lesz; homályba borítja a környéket. És esővel áltatja, mert azonnal lecsapódik. Kilo­méteres körzetben hull az eső. Ragacsos, bűzös vízcseppék. Távolabb ritkulva, közelebb sűrűsödve. De mindenütt csö­pögő, ólomszürke iszapréteg­gel vonja be a fákat, házakat, kerteket, utakat, földeket. A torony aljában meg csak úgy ömlik. Szinte visszafordul a cső peremén, s olyan erővel, hogy zeng tőle a cső. A föld morajlik, lenn a mélyben, mintha a pokol ördögfiókái tolonganának ott, hogy melyi- kőjük kerüljön előbb a fel­színre ... Elképzelheti, mit je­I ^ ‘ 1 ’ f- ‘ i\, Somogyi Néplap lent ilyenkor a torony aljában tartózkodni. Hát még felka­paszkodni rá! S azt an mindehhez tegye hozzá, hogy a gáz bármikor tüzet foghat. Nem először láttam akkor gázfeltörést, de ez félelmetes volt. Mire odaértünk, a szőlő­tőkékről már csöpögött a lé, a bakhátak közt gvülemlett a víz. Az út másik oldalán, amint azt láthatta, egy liba­legelő van. Ott gyülekeztek a bámészkodók, oda vonult visz- sza a műszakban levő brigád is. A fúrótornyot egyelőre sen­ki sem közelíthette meg. — Mikor történt — kérdezte Flórián. — Aligihogy leváltottuk az első műszakot — mondta a másik brigadéros. — Szeren­csére, a béléscső tartotta ma­gát, az elzáró ugyan mintha ott sem lett volna, de a biztosító helytállt. Az egyik brigádtag akkor már telefonált a Trösztnek. Flóri most elemében lehe­tett. Hozzá is látott mindjárt. Kétszáz méteren belül senki nem tartózkodhat, még a lege­lőn sem, az kell felvonulási te­repnek. Ácsorogjon a falu sze­lén, akit nem enged haza a kíváncsiság! Kusztván küldjön egy másik brigádtagot a ta­nácsházára. hogy olvassák be a hangoshíradóba; tüzet gyújta­ni a faluban nem szabad, még dohányozni se. Nincs alatto­mosabb valami a gáznál. Amikor a gáz feltört, ketten épp szereltek. Az egyikőjük szerencsétlenül ért földet, alig­hanem a lábát törte. A sebe­sült lábat néh'ányan sínbe pró­bálták rakni. De nem orvosok voltak, hanem olajbányászok. Azt vettük észre, hogy Flóri felesége ott hajladozik a sze­rencsétlenül járt munkás fe­lett ... Az apostolok nem tud­ták még. hogy Zsuzsa ápolónő. A legjobb tanuló volt köztünk, emlékszem. Most megmutat­hatta hát, hogy mit tud. Hanem fehér blúzban hajla­dozott ott, a szennyes lé pedig egyre esőzött ránk. Utcai ru­hában voltak az apostolok is. Egyedül én nem öltöztem át, s vállamon lógott a vizhatlan köpeny. Felkínáltam Zsuzsá­nak, de nem akarta elfogadni. — Vegye csak fel! — mond­ta neki Flóri, aztán az aposto­lokhoz fordult. — Mi is be­öltözünk. emberek. Fél óra múlva mindenki itt legyen! Vele mentem, mert gumi­csizma rajtam sem volt. Fél óra múlva pedig oda már gu­micsizma kellett. A falu, ugye, csaknem a li­balegelőig ér. s a szőlőföld szélétől is alig száz méterre már háza): állnak. Mi Flórián­nal ezen az oldalon mindjárt az egyik szélső házban szállá­soltunk, egy magányos öreg­asszonynál. Tóth néni kiarn állt az udvaron; mellette a fia, zö­MÄJUS 27 KEDD Hella Milyen lesz az időjárás? A várható időjárás ma estig: Időnként megnö­vekvő felhőzet, szórvánjosan előforduló zápor, zi­vatar. Mérsékelt, változó irányú szél. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma, kedden, 19—24 fok között alakul. A távolabbi kilátások (péntekig): Időnként meg­növekvő felhőzet, szórvánj?os záporok, zivatarok. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 6—11, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18—24 fok kö­zött lesz. — Megkezdődtek a válasz- tási gyűlések Somogybán. Tegnap nyolc községben tar­tottak, ma pedig öt helyen rendeznek választási gyűlést. — Kch kaposvári tanító- képzős hallgató is bekerült a győri Kazinczy Ferenc szép kiejtési verseny első tíz he­lyezettje közé. A vetélkedőn, amelyet a felsőfokú intézetek hallgatói számára rendeztek, Nagy Piroska és Horny ák Ilona ért el helyezést és ka­pott oklevelet. — Olsztyni ifjúsági csoport érkezett tegnap Kaposvárra a KISZ lengyel testvérszerve­zetének képviseletében. Ma délután a; megyei KISZ-bi- zottságon fogadják a három- j tagú küldöttséget, s tájékoz­tatják őket a somogyi fiata- ! lók életéről. I — Bádogkirály címmel je- I lenik meg a napokban Ve­ress Miklós barcsi sZármazá- j sú költő második verses kö- j te te. I Új mfivészmonoeráfia Üj művészmonográfia cí- t mű sorozatot indít a Képző- művészeti Alap kiadóválla- : lata. Első kötetként Hárs Éva \ j művészettörténész nagy el- j mélyültséggel irt tanulmánya ! jelent meg Martyn Ferenc­ről, a kaposvári születésű. Pécsen élő alkotóművészről. A Kossuth- és Munkácsy-dí- jas, érdemes festőművész [ Pécsen" iskolát teremtett, sj mind'a közép- mind a fiatal nemzedék körében ország­szerte sok követője van. A kötetet gazdag illusztrá- j 1 ciós anyag teszi még értéke­sebbé: a 149 kép közül 51 | színes. Az új könyvet Hárs , Éva és Martyn Ferenc Ka- 1 posváron június 4-én 12-től délután 2 óráig dedikálja a i József Attila könyvesbolt- j i ban. j mök, tagbaszakadt paraszt a; szövetkezetből. Csiliért jött, aj kislányáért, akire egész- nap az | öreganyja vigyáz. A csöppség ott játszadozott körülöttük, j Ahogy anya és fia ránk nézett, abból lemérhettük, hol tart a falu a rémületben. Az öreg­asszony megragadta Flóri kar­ját. — Jaj, édeseim! Mi lesz itt velem ? — Mi lenne, Tóth néni? — mondtuk neki. — Egyet se fél­jen, amíg minket lát. — Na ugye! — mondta neki a fia is. — Ha veszélyessé vál­na maradnia, majd átjön hoz­zánk. Ebben persze, több volt az aggodalom, mint a vigasz. 5. Mi magunk sem valami nagy biztonságérzettel gondoltunk az elkövetkezendőkre. Ahogy a bakhátak közt gyülemlett a víz, hajnalra akár Tóth néni udvarát is elérhette. Ha meg tüzet fog a gáz. . . Igaz. a kö­zeli nádtetők ereszéről estére már csöpögni fog a szennyes lé. Bennem azonban egésze« másfajta riadalom bujkált. Gyorsan felhúztam a csizmát, aztán az ablakba álltam. Há­tam mögött Flóri kapkodta magára a munkaruhát, szótla­nul. Ügy feszült köztünk a hallgatása, mint egy dróthu­zal. Meg kellett lazítani. — Rosszkor jött ez nektek — mondtam anélkül, hogy hát­ra néztem volna. (Folytatjuk.) j — Vitorlabontó versenyt tartottak a. Fertő-tó magyar oldalán, a fertőrákosi öböl­ben. Az erős szélben csaknem 100 vitorlás rajtolt. — Kíváncsi királykisasz- szony. Fésűs Éva mesejátékát tegnap mutatta be a pécsi FEK-klubban a Meseszínpad. — Kötöüzcmct létesít Bar­cson — PTV-tervek alapján — á Fővárosi Kézműipari Vállalat. Az évente 75 tonna kötött árut termelő üzem munkásainak betanítása már megkezdődött. — Pánik tört ki Mexikó­város egyik háromezer sze­mélyes, zsúfolásig telt mozi­jában, amikor valaki tréfából «tüz«-et kiáltott. A rhenekülő nézők közül 15 szenvedett sé­rülést. — Kevesebb gépkocsit ad­tak el május első felében az Egyesült Államok autógyárai, mint egy évvel korábban. A kereslet 28 százalékkal csök­kent. — Rádiótörténeti bemutató nyűt vasárnap Pécsén a ket­tős évforduló alkalmából: 50 éve kezdődött a rendszeres rádiózás hazánkban és 30 éves a szabad Magyar Rádió. — Emlékünnepséget ren­deztek vasárnap a kiváló hu­manista történetiró, István- ffy Miklós tiszteletére, aki a Baranya megyei Kisasszony- fán született 1538-ban. — Arad a szigetközi Duna- szakaszon a folyó. A vadállo­mány már kiszorult az ántéri szigetvilágból. Első fokú bel­vízvédelmi készültséget ren­deltek él. Tolvajfogás a templomban Egy római templomban va­sárnap hajnalban a vészcsen­gő hangjára ákcióba lépő há­rom szerzetes akadályozta meg a templom páratlan ér­tékének elrablását. A tolva­jok ugyanis egy — Krisztust ábrázoló — XV. századbeli farag vány t próbáltak elemei- ni. A műtárgy Jeruzsálemből származik, a getszemáni kert egyik fájából faragták. — Áramszünet! Az Áramszol­gáltató Vállalat értesíti a lakos­ságot és a közületeket, hogy május 21-től 30-ig naponta 7 órától 15.30 óráig Zselicszentpál községben áramszünet lesz. 450 évvel ezelőtt, 1525. május 27-cn halt meg — valószínűleg 35 éves korában — Thomas Münzer, az 1524— 25-i német parasztháború ve­zére. Katolikus lelkész volt, aki Luther Márton fellépése után csatlakozott nézeteihez, de csakhamar szembekerült vele. Mint zwickaui pap, a vá­rosi szegénység és a paraszt­ság érdekeit nézte, és eljutott a népi reformácia radikális ideológiáiénak kidolgozásá­hoz. Vallási, filozófiai tételei­vel közeledett az. ateizmushoz. Tanításait helységről helység­re vándorolva fejtette ki. 1525 elején a thüringiai Mühlhau­sen városában forradalmi de­mokratikus hatalmat szerve­zett és megkezdte a felkelt paraszthadak egyesítését. Még ugyanennek az évnek májusá­ban azonban a német fejedel­mek egyesült seregeitől a frankenhauseni csatában vere­séget szenvedett, s itt maga is megsebesült, fogságba esett, majd kivégezték. Történelmi szerepét Engels elemezte rész­letesen A német paraszthábo­rú című müvében. Dunántúl teiepiilésiöríénete Kétnapos konferencia kez­dődött tegnap Székesfehérvá­ron a Magyar Tudományos Akadémia veszprémi és pécsi tagozatának rendezésében. Két somogyi kutató is részt vesz a Dunántúl településtör­ténetéről rendezett konferen­cián: dr. Kanyar József So­mogy megye művelődéstörté­nete a 18. században címmel tart előadást, dr. Tóth Tibor pedig a 18. századi társadal­mi és gazdasági fejlődésről tart korreferátumot. — Hatmillió forintot költ az idén a Siotour karbantar­tásra: többek között a fo- nyód—bélatelepi motel tata­rozására, valamint portalaní- tott utak és csatornahálózat építésére. — Pusztulnak a halak a Rábában a Vas megyei Megy- gyeskovácsinál. Vasárnapig mintegy 25—30 mázsa hal döglött meg, köztük 30 kilós harcsát is találtak: Oka: Szombathely alól a Gyöngyös szennyvizet vitt a folyóba, s ez az oxigénhiány okoz pusz­tulást. — tJj kiskocsit hoz forga­lomba jövőre a General Mo­tors Corporation autógyár. Ez a gépkocsi kevesebb üzemanyagot fogyaszt majd, mint az Egyesült Államok­ban eddig épített bármelyik autó. — Országos kutyakiállitást rendeztek vasárnap Nyíregy­házán. Több száz tenyésztő mintegy 600 ebet vonultatott föl. — Alkohol és szex A túl sok alkoholt fogyasz­tó férfiak vérében1 és májá-- ban a normálisnál nagyobb arányban találhatók női hor­monok — ezt állapította meg két texasi tudományos kuta­tó. A vérbe kerülő alkohol gátolja az A-vitamin terme­lődését és egyik oka lehet annak, hogy az alkoholisták közül sokan. nemzésképtelen- né válnak. — A tavaszi BNV-re jegyek válthatók a helyszínen, a BKV jegypénztáraknál és a metró végállomásain. _ (9172) (333 4-52) M Itüfjggp TEXT)],- ÉS HMMYÜJTÓ BETEK MÁJUS 31-IC A magánszemélyeknek a vételáron felül minden 10 forint értékű textil- vagy papírhulladékért AJÁBSÉKS08SJECYET AD A A főnyeremény: ZSIGULI SZEMÉLYGÉPKOCSI További nyeremények: IBUSZ külföldi utazások, SENSORÍON televíziók, valammt több mint 3500 értékes nyeremény.

Next

/
Thumbnails
Contents