Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-01 / 101. szám
pffiDo ?ifo?tTxir?«n rsTfsot?íT bx \ Árat 19 fiüéi 1 | i HU Hl i Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam 101. szám 1975. május I., csütörtök A dolgosó embert alkotó munkát köszöntjük Gáspár Sándor ünnepi beszéde a rádióban és a televízióban Tiszteit hallgatóim! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! A munka es a munkások nagy ünnepének előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében tisztelettel köszöntőm a magyar munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, egész dolgozó népünkét. Az alkotó munkát és a dolgozó embert köszöntjük május elseje alkalmából. Tisztelettel adózunk az embert emberré tevő munkának: jelenlegi és eljövendő sikereink zálogának. Meghajtjuk az elismerés zászlaját a dolgozó ember előtt, aki naponta a mélybe száll a föld kincséért, a kohókból izzó acélt csapol, épít házat és gyárat, elveti a magot, tanít, gyógyít, alkot. Május elseje a teremtő munkát a proletár nemzet- köziseget és az új életet hordozó tavaszt jelképezi. Ez a nap világszerte összeforrott a dolgozók legbensőbb érzéseivel, vágyaival és törekvéseivel. Ezért május elseje mindig új lendületet, kedvet, ösztönzést ad a küzdelemhez és a munkahpz. A magyar dolgozók nevében köszönljük munkástestvéreinket. akik a szocialista országokban élnek és szorgalmas, tervszerű munkával építik az új társadalmat, a dolgozó emberek világát. Köszöntjük a tőkés országokban élő és harcoló osztálytestvéreinket. Köszöntjük a nemzeti függetlenségükért harcoló testvéreinket, akik népünk önrendelkezési jogának kivívását és az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtését tűzték maguk elé. Ma ünnepelnek azok is, akik reménykednek, és azok is, akik már útra leltek, akik már rátérhettek az új társadalom építésének útjára. Ezek közé tartozunk mi, magyarok is. Büszkék vagyunk rá, hogy hazánkban — a világnak ezen a kicsi részén — a munkásosztály májusi eszméi valóra válnak. Népünk joggal büszke arra, hogy szabadon alakíthatja szebb, gazdagabb, emberibb jövőjét. Biztonságot és erőt kölcsönöz számunkra, hogy a szocializmust építő népek nagy családjába tartozunk. Tudunk örülni nagy alkotásainknak és mindennapos eredményeinknek, mert mindezek saját munkánkból fakadnak. Szépen fejlődő fát ültettünk, és jóleső érzéssel ízleltük meg első gyümölcseit. Termőre fordult már a mi új rendünk, most már egyre többet és jobbat ad egész népünk üdvére és javára. Ezért jövőnkbe vetett szilárd hittel járjuk a magunk választotta utat. Országszerte megújuló, gazdagodó, egyre tartalmasabbá váló életünk számtalan tanújelével találkozhatunk. A korszerű gyárak, az iparosodó mezőgazdaság, az újjászülető városok és falvak munkánk eredményeit hirdetik. ' Megváltozott életünkről vallanak azok az emberek is, akik alkotó akaratukat, hazaszeretetüket, szocialista meggyőződésüket nap mint nap tettekben juttatják kifejezésre. Már eddig is sokat megvalósítottunk céljainkból, de még nem mindent. Még sokkal többet akarunk elérni, hogy minden becsületes dolgozó embernek még szebb, t ! még gondtalanabb legyen az i élete. Nem pihenünk meg, szün- í telenül hajt bennünket a holnapért vállalt felelősség, a magunk és gyermekeink jövőjéért való tenniakarásunk. Céljainkat, terveinket csak két kezünk szorgalmas munkájával válthatjuk valóra. Ma már milliók érzik és értik — saját tapasztalataikból .—, hogy csak a jól, a tisztességesen végzett munka lehet fejlődésünk forrása. A több lakást, a jobb és szebb árut, a kulturáltabb életkörülményeket nekünk kell megte- 1 remtenünk. Ezért tiszteljük a munkát, ezért becsüljük a szebb életünkért munkálkodó, dolgozó embert. Támogatnunk kell mindyn olyan törekvést, amely céljaink elérését közelebb hozza. Szabad utat biztosítunk valamennyi hasznos kezdeményezésnek. Erősítjük az alkotó munka lendületét, a közösségi magatartást, a szocializmus ügye iránti elkötelezettségtől áthatott cselekvést. Nem Tát- ványos megnyilvánulásokra, látszateredményekre, hanem szívós és fegyelmezett munkával elérhető, tartós eredményekre van szükségünk. Ebben a jövőt formálásban mindannyiunknak megvan a maga posztja, ahol helyt kell állnunk, és nem is akárhogyan, hanem a dolgozó embert mindig jellemző becsülettel és elkö telezettséggel. Kedves elvtársak’ Népünk jó! tudja, hegy a fejlett szocialista társadalom felépítésének két döntő jelentőségű belső forrása van, mégpedig a jó politika és a társadalmi méretű összefogás. Most mindkettővel rendelkezünk. Pártunk, népünk alkotó erejére és tehetségére alapozza terveit. Az ország egész lakossága bizalommal es cselekvő egyetértéssel fogadta a XL kongresszuson elfogadott határozatot és programot. Ez pedig egyet jelent az előttünk; álló nagy feladatok teljesítésének legszilárdabb biztosítékával. Pártunk ismeri az igényeket és a reális lehetőségeket Mindent elkövet, hogy ezek összhangba kerüljenek. Őrködik azon, hogy szoros kapcsolatban legyen a történelmet formáló munkásosztállyal és szövetségeseivel: a szövetkezeti útra lépett parasztsággal, a szocialista értelmiséggel, egész dolgozó népünkkeL Az MSZMP XI. kongresz- szusa reális fejlődést határozott meg. Világosan látjuk céljainkat, kezünkben tartjuk sorsunkat, munkánkkal ala- . kítjuk jövőnket. Népünk ösz- szefogása, egyetértése a mindennapi munkában jut kifejezésre. Csak rajtunk áll, hogy ezt a nagy erőt — a kongresszusi határozatok gyakorlati végrehajtása során — következetesen megőrizzük. E gondolatok jegyében még egyszer őszinte tisztelettel és megbecsüléssel köszöntőm hazánk dolgozó népét. Kívánom, hogy családjukkal és mvmn.auut>aikkal együtt boldogan ünnepeljenek május elsején, a munka ünnepén, a világ dolgozóinak harcos seregszemléjén. Az ünnep után pedig következzenek ismét a dolgos hétköznapok, amelyekhez egész népünknek erőt, egészséget és újabb sikereket I kívánok. Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságában — szerdán május 1-e előestéjén ellátogatott Angyalföldre. A vendégeket a kerületi pártbizottság székházában Kovács Károly, a XIII. kerületi Pártbizottság első titkára, Fehér Istvánná és KlSZ-kitüníetcsck Somogybán A kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben kiemelkedően dolgozó KISZ-esek és közösségek jutalmazásáról nemrég döntött a megyei KISZ-Vb. A kitüntetések átadása a közelmúltban kezdődött meg. Somogybán egy KISZ-érdemrendet, két Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést, 15 aranykoszorús jelvényt és 65 dicsérő oklevelet kaptak a szövetség kiváló aktivistái. A kitüntetettek közt fele-fele arányban vannak a nők és a férfiak. Olyan fiatalokból álló szocialista brigád is van közöttük, amelynek minden tagja dicsérő oklevelet kapott és a brigádvezetőnek, valamint [ egy brigádtagnak az, aranyko- ! szőrűt is odaítélték. •A kitüntetettek többsége munkásfiatal, az indokok között mindig szerepel — a KISZ-tevókenységen kívül — I a kiemelkedő munkahelyi te- 1 vékenység; nem egyszer találunk ilyen adatokat: »a munkaversenyben 120-130 százalékos a teljesítménye«. A kaposvári Ifjú Gárda-parancsnokság is eldöntötte, hogy | kik kapnak elismerő oklevelet. A gárdában folyó szocialista ! versenymozgalomban végzett I jó munkáért huszonkilencen ! Kiváló ifjúgárdista kitüntetést 1 adtak ki. l Groszmann József, a pártbizottság titkárai üdvözölték. A Központi Bizottság élső titkára fölkereste a 90 éves kender-jutagyárat, amely ismét elnyerte a kiváló vállalat címet. A vendégeket Németh Lászióné, a pártbizottság titkára és Huszák Vilmos vezér- igazgató köszöntötte és tájékoztatta a vállalat helyzetéről, majd kalauzolta az üzemben. A vendégek megtekintették a cérnázót, a gombolyítót, a szövődét és a varrodát. Az ünnepet megelőző napon a gyár | minden üzemrészében mű- | szakváltáskor röpgyűlést tar- ! tottak a dolgozók. Egy ilyen rögtönzött röpgyűlésen vett részt a szövődében — örömmel fogadott vendégként — Kádár j János, s hallgatta végig Jan' cső József üzemvezetőnek az I ünnepet méltató szavait. Kádár János emléksorokat i jegyzett be a Vörös Október, a 125 éves felszabadulás, a Rad- | nóti és a Thälmann szocialista brigádok naplójába, illetve a vállalat vendégkönyvébe. Kádár János nagy megelégedéssel szólt a látottakról. A Központi Bizottság nevében gratulált a kiváló vállalat cím elnyeréséhez, további sok sikert kívánt Nemzetköziség jelenidőben »0s nemzetközivé lesz holnapra a világ 11 > — hangzik föl az Internacionálé világunk oly sok pontján és annyi nyelven, szinte átölelve a földgolyót. A prole tárnemzetköziség eszméje egyidős a munkásmozgalom megszületéséveL A proletariátust saját tapasztalatai győzték meg arról, hogy a világgazdaság és világpolitika porondján összefonódó tőkésosztállyal szemben nélkülözhetetlen fegyvere az egység. S amióta a marxizmus-r-leninizmus klasszikusai az internacionalizmus követelményét a forradalmi elmélet szerves részévé tették, a szocializmus erői, a kommunista pártok a legnagyobb fokú tudatossággal törekszenek a nemzetköziség elmélyítésére, átültetésére a mindennapok harcába. Mit jeleni: a proletár internacionalizmus most, 1975 tava-- szán, az idei május elsején? A proletár nemzetköziség lényege természetesen nem változik évekkel, még Rosszabb lélegzetű korszakokkal sem. Változik es állandóan új arculatot nyer , azonban a világ, amely« ben élünk s ezáltal az internacionalista- .magatartás érvényesü« lése a gyakorlatban. A szocializmus világrendszerré vált, három kontinensre terjed ki. A fejlődés meneteben meghatározó szerepet játszanak a szocialista közösség országai, gazdasági, politikai és védelmi együttműködésük, tengelyében a Szovjetunióval. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika hatalmas térségei többé nem a gyarmatosítók szabad vadászterületei: fitatal nemzeti államok jöttek létre, amelyek nem minden nehézség híján, s nem kevés gonddal, de általában az antiimperialista arcvonalon sorakoznak föl. A tőkés országokban is nő azoknak a száma, akik fölismerték, hogy a kapitalizmuson nem segít a tüneti kezelés, más -társadalmi rendszerrel kell azt fölváltani. Az internacionalista álláspont jelen időben annyit jelent, hogy megvalósítjuk mindazon erők világméretű összefogását, amelyek a társadalmi haladast és a bókét írták zászlajukra. A haladó eszmék győzelméért úgy küzdünk, hogy közben elhárítjuk az atomvilágháború katasztrófáját. Az új társadalmi rendszer győzelmét a példa erejével és vonzásával, viszonylag békés körülményes között, békés versenyben kívánjuk megvalósítani. \ Mindebből logikusan következik, hogy az internacionalizmus első számú parancsa ma: erősíteni a szocialista országok közösséget, fokozni gazdasági fejlődésüket és erejüket, politikai és diplomáciai tevékenységüket, társadalmi szilárdságukat, védelmi képességüket. Ez a háttér biztosítja, hogy a szocialista országos: külpolitikája alapvetően hozzájáruljon a feszültség csökkentéséhez és visszafordíthatatlanná tegye az enynüles folyamatát. A szocialista országok közösségéDen is megkülönböztetett hely illeti meg a Szovjetuniót, amely történelmi tapasztalatait és dicső múltját, eredményeit es erőforrásait, valamint következetesen internacionalista pali-' tikajat tekintve kiemelkedő szerepet vaüal ebben a küzdelemben*. A ma internacionalizmusa a tettek internacionalizmusát jelenti. Nem elegendőek tehat a hangzatos jelmondatok. Pedig, sajnos, erre is van példa: a pekingi maoista vezetés, miközben »forradalmiságát« ismételgeti, az internacionalista összefogás megbontására törekszik. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság politikáját és cselekedeteit mély internacionalizmus vezérli. Az MSZMP egyszerre érzi magát felelősnek a magyar nép s az egész nemzetközi kommunista mozgalom előtt. Tevékenységünkben így forr össze a nemzeti érdekek képviselete az internacionalizmus ügyével, a kettő egysége mutatja a helyes utat. A mindennapok során ez a fejlett szocialista társadalom hazai építését, a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal való töretlen együttmunkálkodást jelenti, messzemenő részvételt a KGST-ben, a Varsói Szerződésben, a szocialista integrációban; a szolidaritást az antiimperialista politikát folytató országokkal s a tőkés országok munkásosztályaival, a küzdelmet az enyhülés folytatódásáért. És nemzetközivé lesz holnapra a világ ... A nagyszerűnek ígérkező jövőt azonban most, a jelenben alapozzuk meg — mindenekelőtt tettekkel.
