Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-01 / 101. szám

pffiDo ?ifo?tTxir?«n rsTfsot?íT bx \ Árat 19 fiüéi 1 | i HU Hl i Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam 101. szám 1975. május I., csütörtök A dolgosó embert alkotó munkát köszöntjük Gáspár Sándor ünnepi beszéde a rádióban és a televízióban Tiszteit hallgatóim! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! A munka es a munkások nagy ünnepének előestéjén a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében tisztelettel köszöntőm a magyar munká­sokat, parasztokat, értelmisé­gieket, egész dolgozó népün­két. Az alkotó munkát és a dol­gozó embert köszöntjük má­jus elseje alkalmából. Tiszte­lettel adózunk az embert em­berré tevő munkának: jelen­legi és eljövendő sikereink zálogának. Meghajtjuk az elis­merés zászlaját a dolgozó em­ber előtt, aki naponta a mély­be száll a föld kincséért, a kohókból izzó acélt csapol, épít házat és gyárat, elveti a magot, tanít, gyógyít, alkot. Május elseje a teremtő munkát a proletár nemzet- köziseget és az új életet hor­dozó tavaszt jelképezi. Ez a nap világszerte összeforrott a dolgozók legbensőbb érzései­vel, vágyaival és törekvései­vel. Ezért május elseje min­dig új lendületet, kedvet, ösz­tönzést ad a küzdelemhez és a munkahpz. A magyar dolgozók nevében köszönljük munkástestvérein­ket. akik a szocialista orszá­gokban élnek és szorgalmas, tervszerű munkával építik az új társadalmat, a dolgozó emberek világát. Köszöntjük a tőkés orszá­gokban élő és harcoló osztály­testvéreinket. Köszöntjük a nemzeti füg­getlenségükért harcoló testvé­reinket, akik népünk önren­delkezési jogának kivívását és az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtését tűzték maguk elé. Ma ünnepelnek azok is, akik reménykednek, és azok is, akik már útra leltek, akik már rátérhettek az új társa­dalom építésének útjára. Ezek közé tartozunk mi, magya­rok is. Büszkék vagyunk rá, hogy hazánkban — a világnak ezen a kicsi részén — a munkás­osztály májusi eszméi valóra válnak. Népünk joggal büszke ar­ra, hogy szabadon alakíthatja szebb, gazdagabb, emberibb jövőjét. Biztonságot és erőt kölcsönöz számunkra, hogy a szocializmust építő népek nagy családjába tartozunk. Tudunk örülni nagy alkotá­sainknak és mindennapos eredményeinknek, mert mind­ezek saját munkánkból fakad­nak. Szépen fejlődő fát ültettünk, és jóleső érzéssel ízleltük meg első gyümölcseit. Termőre for­dult már a mi új rendünk, most már egyre többet és job­bat ad egész népünk üdvére és javára. Ezért jövőnkbe ve­tett szilárd hittel járjuk a magunk választotta utat. Országszerte megújuló, gazdagodó, egyre tartalma­sabbá váló életünk számta­lan tanújelével találkozha­tunk. A korszerű gyárak, az iparosodó mezőgazdaság, az újjászülető vá­rosok és falvak munkánk ered­ményeit hirde­tik. ' Megválto­zott életünk­ről vallanak azok az embe­rek is, akik al­kotó akaratu­kat, hazasze­retetüket, szo­cialista meg­győződésüket nap mint nap tettekben jut­tatják kifeje­zésre. Már eddig is sokat megva­lósítottunk cél­jainkból, de még nem min­dent. Még sok­kal többet aka­runk elérni, hogy minden becsületes dol­gozó embernek még szebb, t ! még gondtalanabb legyen az i élete. Nem pihenünk meg, szün- í telenül hajt bennünket a holnapért vállalt felelősség, a magunk és gyermekeink jö­vőjéért való tenniakarásunk. Céljainkat, terveinket csak két kezünk szorgalmas mun­kájával válthatjuk valóra. Ma már milliók érzik és értik — saját tapasztalataikból .—, hogy csak a jól, a tisztessé­gesen végzett munka lehet fejlődésünk forrása. A több lakást, a jobb és szebb árut, a kulturáltabb életkörülmé­nyeket nekünk kell megte- 1 remtenünk. Ezért tiszteljük a munkát, ezért becsüljük a szebb életünkért munkálkodó, dolgozó embert. Támogatnunk kell mindyn olyan törekvést, amely cél­jaink elérését közelebb hozza. Szabad utat biztosítunk vala­mennyi hasznos kezdeménye­zésnek. Erősítjük az alkotó munka lendületét, a közössé­gi magatartást, a szocializmus ügye iránti elkötelezettségtől áthatott cselekvést. Nem Tát- ványos megnyilvánulásokra, látszateredményekre, hanem szívós és fegyelmezett mun­kával elérhető, tartós eredmé­nyekre van szükségünk. Ebben a jövőt formálásban mindannyiunknak megvan a maga posztja, ahol helyt kell állnunk, és nem is akárho­gyan, hanem a dolgozó embert mindig jellemző becsülettel és elkö telezettséggel. Kedves elvtársak’ Népünk jó! tudja, hegy a fejlett szocialista társadalom felépítésének két döntő jelen­tőségű belső forrása van, mégpedig a jó politika és a társadalmi méretű összefogás. Most mindkettővel rendelke­zünk. Pártunk, népünk alkotó erejére és tehetségére alapoz­za terveit. Az ország egész la­kossága bizalommal es cse­lekvő egyetértéssel fogadta a XL kongresszuson elfogadott határozatot és programot. Ez pedig egyet jelent az előttünk; álló nagy feladatok teljesíté­sének legszilárdabb biztosíté­kával. Pártunk ismeri az igénye­ket és a reális lehetőségeket Mindent elkövet, hogy ezek összhangba kerüljenek. Őrkö­dik azon, hogy szoros kapcso­latban legyen a történelmet formáló munkásosztállyal és szövetségeseivel: a szövetke­zeti útra lépett parasztsággal, a szocialista értelmiséggel, egész dolgozó népünkkeL Az MSZMP XI. kongresz- szusa reális fejlődést határo­zott meg. Világosan látjuk céljainkat, kezünkben tartjuk sorsunkat, munkánkkal ala- . kítjuk jövőnket. Népünk ösz- szefogása, egyetértése a min­dennapi munkában jut kife­jezésre. Csak rajtunk áll, hogy ezt a nagy erőt — a kongresszusi határozatok gya­korlati végrehajtása során — következetesen megőrizzük. E gondolatok jegyében még egyszer őszinte tisztelettel és megbecsüléssel köszöntőm ha­zánk dolgozó népét. Kívá­nom, hogy családjukkal és mvmn.auut>aikkal együtt bol­dogan ünnepeljenek május el­sején, a munka ünnepén, a világ dolgozóinak harcos se­regszemléjén. Az ünnep után pedig következzenek ismét a dolgos hétköznapok, amelyek­hez egész népünknek erőt, egészséget és újabb sikereket I kívánok. Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak társaságában — szerdán május 1-e előestéjén ellátoga­tott Angyalföldre. A vendége­ket a kerületi pártbizottság székházában Kovács Károly, a XIII. kerületi Pártbizottság el­ső titkára, Fehér Istvánná és KlSZ-kitüníetcsck Somogybán A kongresszusi és a felsza­badulási munkaversenyben ki­emelkedően dolgozó KISZ-esek és közösségek jutalmazásáról nemrég döntött a megyei KISZ-Vb. A kitüntetések át­adása a közelmúltban kezdő­dött meg. Somogybán egy KISZ-érdemrendet, két Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést, 15 aranykoszorús jelvényt és 65 dicsérő oklevelet kaptak a szövetség kiváló aktivistái. A kitüntetettek közt fele-fe­le arányban vannak a nők és a férfiak. Olyan fiatalokból álló szocialista brigád is van kö­zöttük, amelynek minden tag­ja dicsérő oklevelet kapott és a brigádvezetőnek, valamint [ egy brigádtagnak az, aranyko- ! szőrűt is odaítélték. •A kitüntetettek többsége munkásfiatal, az indokok kö­zött mindig szerepel — a KISZ-tevókenységen kívül — I a kiemelkedő munkahelyi te- 1 vékenység; nem egyszer talá­lunk ilyen adatokat: »a mun­kaversenyben 120-130 százalé­kos a teljesítménye«. A kaposvári Ifjú Gárda-pa­rancsnokság is eldöntötte, hogy | kik kapnak elismerő oklevelet. A gárdában folyó szocialista ! versenymozgalomban végzett I jó munkáért huszonkilencen ! Kiváló ifjúgárdista kitüntetést 1 adtak ki. l Groszmann József, a pártbi­zottság titkárai üdvözölték. A Központi Bizottság élső titkára fölkereste a 90 éves kender-jutagyárat, amely is­mét elnyerte a kiváló vállalat címet. A vendégeket Németh Lászióné, a pártbizottság tit­kára és Huszák Vilmos vezér- igazgató köszöntötte és tájé­koztatta a vállalat helyzetéről, majd kalauzolta az üzemben. A vendégek megtekintették a cérnázót, a gombolyítót, a szövődét és a varrodát. Az ün­nepet megelőző napon a gyár | minden üzemrészében mű- | szakváltáskor röpgyűlést tar- ! tottak a dolgozók. Egy ilyen rögtönzött röpgyűlésen vett részt a szövődében — örömmel fogadott vendégként — Kádár j János, s hallgatta végig Jan' cső József üzemvezetőnek az I ünnepet méltató szavait. Kádár János emléksorokat i jegyzett be a Vörös Október, a 125 éves felszabadulás, a Rad- | nóti és a Thälmann szocialista brigádok naplójába, illetve a vállalat vendégkönyvébe. Ká­dár János nagy megelégedés­sel szólt a látottakról. A Köz­ponti Bizottság nevében gra­tulált a kiváló vállalat cím elnyeréséhez, további sok si­kert kívánt Nemzetköziség jelenidőben »0s nemzetközivé lesz holnapra a világ 11 > — hangzik föl az Internacionálé világunk oly sok pontján és annyi nyel­ven, szinte átölelve a földgolyót. A prole tárnemzetköziség eszméje egyidős a munkásmozgalom megszületéséveL A pro­letariátust saját tapasztalatai győzték meg arról, hogy a vi­lággazdaság és világpolitika porondján összefonódó tőkésosz­tállyal szemben nélkülözhetetlen fegyvere az egység. S amióta a marxizmus-r-leninizmus klasszikusai az internacionalizmus követelményét a forradalmi elmélet szerves részévé tették, a szocializmus erői, a kommunista pártok a legnagyobb fokú tudatossággal törekszenek a nemzetköziség elmélyítésére, át­ültetésére a mindennapok harcába. Mit jeleni: a proletár internacionalizmus most, 1975 tava-- szán, az idei május elsején? A proletár nemzetköziség lényege természetesen nem vál­tozik évekkel, még Rosszabb lélegzetű korszakokkal sem. Vál­tozik es állandóan új arculatot nyer , azonban a világ, amely« ben élünk s ezáltal az internacionalista- .magatartás érvényesü« lése a gyakorlatban. A szocializmus világrendszerré vált, há­rom kontinensre terjed ki. A fejlődés meneteben meghatározó szerepet játszanak a szocialista közösség országai, gazdasági, politikai és védelmi együttműködésük, tengelyében a Szovjet­unióval. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika hatalmas térségei többé nem a gyarmatosítók szabad vadászterületei: fitatal nemzeti államok jöttek létre, amelyek nem minden nehézség híján, s nem kevés gonddal, de általában az antiimperialista arcvonalon sorakoznak föl. A tőkés országokban is nő azok­nak a száma, akik fölismerték, hogy a kapitalizmuson nem segít a tüneti kezelés, más -társadalmi rendszerrel kell azt föl­váltani. Az internacionalista álláspont jelen időben annyit jelent, hogy megvalósítjuk mindazon erők világméretű összefogását, amelyek a társadalmi haladast és a bókét írták zászlajukra. A haladó eszmék győzelméért úgy küzdünk, hogy közben el­hárítjuk az atomvilágháború katasztrófáját. Az új társadalmi rendszer győzelmét a példa erejével és vonzásával, viszony­lag békés körülményes között, békés versenyben kívánjuk megvalósítani. \ Mindebből logikusan következik, hogy az internaciona­lizmus első számú parancsa ma: erősíteni a szocialista orszá­gok közösséget, fokozni gazdasági fejlődésüket és erejüket, politikai és diplomáciai tevékenységüket, társadalmi szilárd­ságukat, védelmi képességüket. Ez a háttér biztosítja, hogy a szocialista országos: külpolitikája alapvetően hozzájáruljon a feszültség csökkentéséhez és visszafordíthatatlanná tegye az enynüles folyamatát. A szocialista országok közösségéDen is megkülönböztetett hely illeti meg a Szovjetuniót, amely történelmi tapasztalatait és dicső múltját, eredményeit es erőforrásait, valamint következetesen internacionalista pali-' tikajat tekintve kiemelkedő szerepet vaüal ebben a küzde­lemben*. A ma internacionalizmusa a tettek internacionalizmusát jelenti. Nem elegendőek tehat a hangzatos jelmondatok. Pe­dig, sajnos, erre is van példa: a pekingi maoista vezetés, mi­közben »forradalmiságát« ismételgeti, az internacionalista összefogás megbontására törekszik. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztár­saság politikáját és cselekedeteit mély internacionalizmus ve­zérli. Az MSZMP egyszerre érzi magát felelősnek a magyar nép s az egész nemzetközi kommunista mozgalom előtt. Te­vékenységünkben így forr össze a nemzeti érdekek képviselete az internacionalizmus ügyével, a kettő egysége mutatja a he­lyes utat. A mindennapok során ez a fejlett szocialista tár­sadalom hazai építését, a Szovjetunióval és a testvéri szocia­lista országokkal való töretlen együttmunkálkodást jelenti, messzemenő részvételt a KGST-ben, a Varsói Szerződésben, a szocialista integrációban; a szolidaritást az antiimperialista politikát folytató országokkal s a tőkés országok munkásosz­tályaival, a küzdelmet az enyhülés folytatódásáért. És nemzetközivé lesz holnapra a világ ... A nagyszerű­nek ígérkező jövőt azonban most, a jelenben alapozzuk meg — mindenekelőtt tettekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents