Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

Jövőre számítógép válaszol A tavasz öröme, az ősz gondja Sa^arütőközpontot telepít Kaposvárra a Számitástechni- kai és Ügyvitelgépesítési Vál­lalat Erről éppen három éve született meg a döntés. A me­gye anyagi támogatásával megvalósuló beruházásra ere­detileg 27 hónapot terveztek. Ezt figyelembe véve a regio­nális központnak ebben az év­ben meg kellett volna kezde- . nie a munkáját. A beruházás j azonban elhúzódott. Ebben a hosszadalmas területválasztás éppen úgy szerepet játszott, mint a késedelmes tervezés, vagy a terület előkészítés. Dr. Lukácsi József, a SZÜV igazgató-helyettese — a leg­utóbbi egyeztetések után — mondta el, hogy kétéves ké­sései valósul meg ez a beru­házás a megyében, s várha­tóan 1976 második felében11 kezdtheti meg a munkát.' A huszonnegyedik A vállalatok és intézmények információ igényének gyors és pontos kielégítése a számí­tógépek egyik feladata. A kor­mány 1970-ben a gépek gyár­tásának és felhasználásának meggyorsítására központi fej­lesztési programit készített, s ennek alapján kezdődött meg az országos regionális szá­mítógép-hálózat kiépítése. Eb­ben a munkában van jelentős szerepe a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatnak. Jogelődjeit is figyelembe vé­ve, 26 éve dolgozik már ez a cég. Dinamikus fejlődését né­hány szám jól szemlélteti: munkatársainak létszáma tíz év alatt tizen kétszeresére emelkedett, eszközeik értéke pedig huszonnatszorosa a tíz év előttinek. A 2300 embert foglalkoztató vállalat munka­társai az ország különböző ré­szein dolgoznak, s jelenleg 23 számítógépet, több száz adat­rögzítőt es néhány korszerű nyomdagépet üzemelteinek. Fő feladatún a számítógépekre történő szervezés és progra­mozás, valamint a számító- gépes feldolgozás. Partnerei mar Somogyoan is vannak. A | Kaposvári Tejipari Vállalat például a pécsi regionális szá­mítóközpontot nasznaija jó eredményei. A Somogy—Zala megyei isielmiszer es Vegyi- aru Nagyaeresseaelmi V ana- lat peaig a Zalaegerszegen működő, számítógéppel dolgoz­tat. Több valiaiat Készül je­lenleg arra, hogy a kaposvári regionális számítóközpont üzemben.elyezése után ügyvi­telét yagy annak egy részét az R—20-as számítógépre bízza. A lehetőségekről a napokban tá­jékozócinattak a vállalatok ügyvitelének felelős vezetői. A számítógépes adaefeldol- gozásra történő átállás nem megy égjük napról a másikra: gondos előkészítő munkát igé­nyei, s döntést arról, hogy mely munkafolyamatokat le­Kaposváron 50—60 ezer forint között mo­zog. Készüljenek a vállalatok is A kaposvári számítóközpont telepítésének egyik előfeltéte­le volt az igények felmérése. Az adatok'alapján kedvezőnek ítélte meg a SZÜV a megyei vállalatainak igényét: azok­nak a munkáknak mintegy 50 százalékát, amelyeket a ka­posvári regionális központ vé­gez majd, már most is szá­mítógépekkel csináltatják a vállalatok. Az indulásig hát­ralevő mintegy másfél eszten­dő sokasodó feladatokat je­lent: tíz vállalat 16—18 féle munkáját kell úgy megszer­vezni, hogy az alkalmas le­gyen számítógépes feldolgo­zásra, programozásra. E fel­adat elvégzésében alvállalko­zókra is szükség lesz a SZÜV- nek. A tervek szerint fokoza­tosan használják majd ki a regionális központ kapacitá­sát. Általános követelményne'k a pontos és minőségi mun­kát tekintik. Ezért az első év­ben arra törekednek, hogy minden munkakörben alapo­san gyakorolják be a dolgozók a feladatukat. 1977-ben tehát még mintegy 50 százalékos rá­fizetéssel dolgozik majd a központ, s csak az üzemelés harmadik évében számítanak 10—12 , százalékos nyereségre. S hogy miért a fokokatosság? A válasz: meg kell szerezni a szükséges gyakorlatot, a kez­désnél előfordulhat az is, hogy egy-egy feladatot a — kifo­gástalan munka érdekében — meg kell ispiételni, s ami ta­lán a legfontosabb: a számí­tóközpont tekintélyét kell megalapozni az első évben. Mire képes ? Indokolt a kérdés, hogy mi­re lesz képes a kaposvári, új regionális központ? Minde­nekelőtt arra, hogy gyors és pontos információkkal szolgál­jon a vállalatok vezetőinek döntéseikhez. Vállalkozhat az anyaggazdálkodás folyamatos nyilvántartására, a bérrel kap­csolatos ügyviteli munka gépi feldolgozására, különböző nyilvántartásokra. Tehát első­sorban azon a területen lehet gazdaságosan használni, ahol nagy tömegű adatot kell min­dig azonos módszer szerint fejdolgozni, és figyelemmel kísérni. Az így felszabadult energiát pedig az elemzésre, az alkotó munkára lehet fel­használni. Dr. Kcrcza Imre Lapradiátor gyártó üzem A lakásprogramhoz kapcsolódóan, újabb korszerű termék gyártása kezdődik meg a Hajdúsági Iparművekben. A ház­gyári lakások fűtéséhez készítenek majd itt nagyteljesítmé­nyű, de kis helyet foglaló lapradiátorokat. így igaz ez: a tavatsz örö­mébe beépül az ősz gondja. Amikor a friss, tavaszi időben a mezők benépesülnek — a2 öröm. Alkotásöröm. Alkot a természet. Üjraalkolja önma­gát. Rügypattanással, pici zöld levelekkel, nedvek keringésé­nek gyorsulásával már-már holtnak látszó fák derekában. Fűfogak növésével, föld szik­kasztásával. melyre Somogybán akt mondják: «-pirul a határ«. S az ég kékítésével. Alkot a természet. És alkot az ember. Életet ültet, vet a földbe, ebbe a hatalmas anya­ölbe. Ehhez alakítja a mező­ket, a széles határt. Nagy egy­ség ez a közös alkotás. Öröm­teli. Melynek kifejezője talán a traktordúhogás,' a gépcsö­römpölés is. S mi a gond, ami beépül ebbe az örömbe? Az ősz gondja; milyen lesz a munka jutalma? A termés. De eleve bizakodó aggodalom ez évről-évre. A paraszti életben dolgozóknak alapvető, nem eléggé méltatható, szép jel­lemvonása. A hittel való újra­kezdés. A megyét járó ember — ki­csit gazda 5 is — gyakran ta­lálkozik ezzel a látvánnyal, mely itt illusztrációként látha­tó. ‘ Emberek és gépek cselek­vő harmóniájával. Zsákokból töltik a jövő eleségét — most még mint vetőmagot, vetőbur­gonyát stb. — nagy tartályok­ba. Hogy megtöbbszörözze ma­gát a földtakaró alatt az elve­tett érték. Ezekről a dolgokról — közös érdekűekről — be­szélt nekünk Horváth P. De­zső, Bedegi József, Bogdán Fe­renc, amikor megálltunk egy­néhány emberi szóra, eszme­cserére, ott Pálmajor környé­kén. Üzemi kísérlet eredményeként Új vegyszerezés! eljárás a tabi Béke Tsz-ben A takarékos gazdálkodás minden termelő üzemben, elő­térbe került: olvashatunk er­ről munkaversenyben résztve­vők vállalásaiban, hallhatunk róla termelési tanácskozások felszólalásaioan. ötletek, lele- ményesség-szülte megoldások öltenek gyakorlati formát. Amiről a kövek bezokben szó esik, annál is inkább örömte­li, mert saját kezdemény tízes­re történt egyik somogyi közös gazdaságban, s mert egyébként nem dicsekedhetünk különösen sok, hasonló tevékeny seggel megyénk termelöszövetaezeiei- oen. Éppen ezért jó lenne, ha az aláírni példánaic mielőbb több követője akadna. Fül&p Mihály, a Somogy megyei Növényvédő Állomás igazgatója tájékoztatott ar­ról, hogy a tabi Béke Terme­lőszövetkezetben nemrég sike­res kísérletet fejeztek be egyes új növényvédő szerek­nek a kijuttatására. Kara- binszky Gyula növényvédelmi szakmérnök irányításával a gazdaság szakemberei a gyor­san bomló szerek azonnali ki­juttatására és a talajba törté­nő bedolgozására dolgozta ki ötletes eljárását. A módszer lényege, hogy az XT—4 jelű kétsoros tárcsára ALRECO rendszerű szivattyút, TEE— JET rendszerű szóróberende­zést szereitek föl; a permetle- vet két, SPC 6-os kukoricave­tőgéphez tartozó 300-300 literes tartály tartalmazza. A munkát Dutra i000-res erőgéppel vég­zik. A próba sikerült, s a kísér­| let sok mindent bizonyított'; több tekintetben is tanúsította az üzemben kidolgozót eljárás i előnyét. Így például a munka J jelentős időmegtakarítással ; végezhető el, egy menetben történik a vegyszer kipermete­zése és bedolgozása a talajba; gazdaságosan kihasználható az ; erő- és munkagépek teljesít­ménye, megakadályozható a gyorsan gázosodó szerek hatás­vesztesége, s lényegében ala­posan mérséklődik a taposást \ kár a termőterületen. A tabi Beke tsz-ben ezekben a na- j polcban kerül sor arra. hogy negyven hektáron, ahol az idén kukorica terem majd, i üzemi viszonyok között vizs­gáztassák a kísérletben már i jól szerepelt újítást. hét és érdemes gépre bízni. Ezt egyebek mellett a gazda­ságosság is sürgeti, hiszen a gép egy órára trötéhő igény- bevételének költsége megha­ladja a hatezer forintot. 160 munkatárssal A kaposvári központ meg­nyitására nemcsak a megye vállalatainak kell készülni: készül erre a SZÜV is. Az építéssel és berendezés telepí­téssel párhuzamos a regionális közpon munkatársainak kép­zését is megkezdi. A kaposvá­ri központban 160-an dolgoz­nak majd. Az első hetven szakember szeptemberben kezdi meg a tanulást: veze­tők, szervezők, programozók, műszakiak és operátorok lesz­nek. A hat hónapos elmélett képzés után öt hónapos pécsi szakmai gyakorlat következik. Mire végeznek, megkezdi a próbaüzemet a számítóköz­pont. A munkatársakat gondos vizsgálat alapján választják ki: elsősorban a megfigyelő- képességet, a logikai készsége, és az általános műveltsé;; veszik alapul. Azokkal, aki két felvettek, három—három és fél éves tanulmányú szer­ződést köt a vállalat. Ezt el­sősorban az teszi indokolttá, hogy a személyzet képzési költsége rendkívül magas; «Be kell vallanom; napok, sőt talán hetek óta örömhan- gulatban élek... És csak az öröm hangján tudok megszó­lalni« — így kezdte felszóla­lását dr. Pesta László, parla­mentünk és egész közéletünk köztiszteletben álló egyénisé­ge, az országgyűlés csütörtöki ülésén. Az alkalmat mélyből fakadó érzelmei kitárására a ház elé került társadalombiz­tosítási törvényjavaslat adta, és az a körülmény, hogy több, mint fél évszázaddal ezelőtt, 1919-ben, ugyancsak egy ápri­lisi napon találkozott egy ilyen javaslat ősváltozatával. Kell-e mondani, hogy mi lett annak a javaslatnak a sorsa? A mostanit pedig törvénnyé avatta az országgyűlés, a ja­vaslathoz szóló képviselők, ha nem is Pesta doktor ékesszó­lásával, de hasonló érzelmek­től fűtve örömmel üdvözölték az új i törvényt. Alkalmasint az olvasó is, megérti, ha heti összefoglaló­mat, szokásomtól eltérően, nagyrészt eme egyetlen ese­ménynek szentelem, azaz a társadalombiztosításról szóló korábbi és új rendelkezések egységes törvénybe-iktatásá- nak, amely az 1971-ben meg­választott országgyűlés utolsó ülésszakának méltó akkordja volt. Ám a joggal ünnepélyes méltatás helyett, hadd eleve­nítsem föl az ide vágó leg Heti belpolitikai összefoglaló Hétfőtől szombatig frissebb rendelkezések , egy- némelyikét. Mindenekelőtt azt, hogy az új szabályozás majdnem mindenkinél a mai­val azonos, vagy annál ked­vezőbb módon állapítja meg a nyugdíjat, mégpedig mun­kásnál, alkalmazottnál és ter­melőszövetkezeti tagnál ' azo­nos elvek szerint. Hogy ked­vezőbb helyzetbe hozza az alacsony szolgálati idővel ren­delkezőket és az egészen hosz- szú ideje biztosítottakat is. Hogy ismét emeli az 1971. előtt megállapított alacsony nyugdíjakat és szociális ellá­tásokat. És több kedvező mó­dosítást ho‘z a családi pótlék­kal, árvaellátással, özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos ren­delkezésekben is. Szó se róla, a várakozások sem voltak csekélyek a tár­sadalombiztosítással és külö­nösen a nyugdíjakkal kapcso­latban. Az ugyancsak idetar­tozó egészségügyi ellátásról nem is szólva, amely — pon­tosan ügy igaz, ahogy egy fel­szólaló és a miniszter is meg­jegyezte — minél jobb, annal nagyobb igényeket támaszt. Ismerve a milliárdos kiadáso- j 1 kát, — amelyeknek csak egy hányadát fedezik a járulékok, | — aligha lehet kételkedni ab- 1 ban: az új rendelkezések anyagi vonatkozásban a je­lenlegi lehetőségek maximu­máig mentek el. De nem is kell különösen búvárkodni a törvényben, hogy felismerjük: igazságos elbírálásra tör és a j juttatásokban is egyre többre, j s jobbra. Remélhetőleg a végrehaj­i tási rendelkezés még gyakor­latiasabban törekszik arra, hogy különösen a betegellátás területén, egyszerűsítésekkel segítse az előrehaladást. Ha ehhez az a megértő, emberi hang is csatlakozik, amelyet — idősebbekről, betegekről lévén szó — Gáspár Sándor annyira sürgetett, akkor nem kell az állami erőfeszítések | megsokszorozásáig várnunk i azért, hogy tovább javuljon j társadalombiztosítási «közér- [ zetünk«. Maga a biztosított társadalom, ha úgy tetszik, az egyén is' jócskán hozzájárulhat ehhez, ha nagyobb felelős­séggel. tisztességgel veszi igénybe, ami neki «jár«. Min­denki tudja, mi mindenre gondolok. | Mindent összevéve, viszont felemelő érzés arra gondolni, hogy az össztársadalmi biz- [ tosíjás, mint szocialista tár-1 ! sadalmunk vívmánya, beke­rült történelmünkbe. Nem túl- j zás tehát: akár a történelmi ülésnek is nevezhetjük a csütörtök-péntekit. Megelőzőleg, szerdán ta­nácskozott a kormány is. Az egyik döntés értelmében ezentúl a munkások és irá­nyítók anyagi ösztönzésével, pótlék fizetésével is gyorsíta­ni kell a nagyberuházások el-, készültét. Minden bizonnyal megéri. Mindazonáltal látni­való, hogy a kormány nem szorgalmazza a «tűzoltómun­kát«, más- szóval nem pilla­natnyi, hol itt, hol ott alkal­mazott bérjavításokkal és más kedvezményekkel kíván­ja megoldani a gazdasági fej­lesztés, építés egyes szekto­rainak nehézségeit, hanem jól összehangolt, a népgazdaság harmonikus fejlődését segítő intézkedésekkel. Ezért is uta­sította — a munkaügyi hely­zetről készült jelentés alap­ján — az összes érdekelt szer- j veket, hogy készítsenek össze- j függő intézkedési tervet a mutatkozó munkaerő-hiány megszüntetésére. Hír a tanyákról. Az utóbbi években lassult áz elvándor­lás üteme elsősorban azokon I a területeken, ahol előnyösek j a talajadottságok, jövedelmező | a szőlő-, vagy gyümölcster- : mesztés — jelentette ki Szi- I lágyi Lajos miniszterhelyet- ! tes egy sajtókonferencián. Ezek a tanyák várhatóan az ezredfordulóig, vagy tovább is fennmaradnak. Ezért minisz­teri \rendelet jelenik meg a fejlesztésről, s azokon a tar­tósan fennmaradó területeken, ahol négyzetkilométerenként legalább 40 tanya van, és a lakóházak száma eléri a 80- at, feloldják az építési tilal­mat. Bizománya mindenki azt is j örömmel és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy folytat­ják a balatoni autópálya épí- lését is, méghozzá gyors ütemben, ami lehetővé teszi, hogy július 4-ig Székesfehér­vár és Balatonaliga közötti szakasz befejezésével elkészül most már a teljes sztráda. Balog János Somogyi Néplapí 3 ♦ 4

Next

/
Thumbnails
Contents