Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-13 / 86. szám
Jövőre számítógép válaszol A tavasz öröme, az ősz gondja Sa^arütőközpontot telepít Kaposvárra a Számitástechni- kai és Ügyvitelgépesítési Vállalat Erről éppen három éve született meg a döntés. A megye anyagi támogatásával megvalósuló beruházásra eredetileg 27 hónapot terveztek. Ezt figyelembe véve a regionális központnak ebben az évben meg kellett volna kezde- . nie a munkáját. A beruházás j azonban elhúzódott. Ebben a hosszadalmas területválasztás éppen úgy szerepet játszott, mint a késedelmes tervezés, vagy a terület előkészítés. Dr. Lukácsi József, a SZÜV igazgató-helyettese — a legutóbbi egyeztetések után — mondta el, hogy kétéves késései valósul meg ez a beruházás a megyében, s várhatóan 1976 második felében11 kezdtheti meg a munkát.' A huszonnegyedik A vállalatok és intézmények információ igényének gyors és pontos kielégítése a számítógépek egyik feladata. A kormány 1970-ben a gépek gyártásának és felhasználásának meggyorsítására központi fejlesztési programit készített, s ennek alapján kezdődött meg az országos regionális számítógép-hálózat kiépítése. Ebben a munkában van jelentős szerepe a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatnak. Jogelődjeit is figyelembe véve, 26 éve dolgozik már ez a cég. Dinamikus fejlődését néhány szám jól szemlélteti: munkatársainak létszáma tíz év alatt tizen kétszeresére emelkedett, eszközeik értéke pedig huszonnatszorosa a tíz év előttinek. A 2300 embert foglalkoztató vállalat munkatársai az ország különböző részein dolgoznak, s jelenleg 23 számítógépet, több száz adatrögzítőt es néhány korszerű nyomdagépet üzemelteinek. Fő feladatún a számítógépekre történő szervezés és programozás, valamint a számító- gépes feldolgozás. Partnerei mar Somogyoan is vannak. A | Kaposvári Tejipari Vállalat például a pécsi regionális számítóközpontot nasznaija jó eredményei. A Somogy—Zala megyei isielmiszer es Vegyi- aru Nagyaeresseaelmi V ana- lat peaig a Zalaegerszegen működő, számítógéppel dolgoztat. Több valiaiat Készül jelenleg arra, hogy a kaposvári regionális számítóközpont üzemben.elyezése után ügyvitelét yagy annak egy részét az R—20-as számítógépre bízza. A lehetőségekről a napokban tájékozócinattak a vállalatok ügyvitelének felelős vezetői. A számítógépes adaefeldol- gozásra történő átállás nem megy égjük napról a másikra: gondos előkészítő munkát igényei, s döntést arról, hogy mely munkafolyamatokat leKaposváron 50—60 ezer forint között mozog. Készüljenek a vállalatok is A kaposvári számítóközpont telepítésének egyik előfeltétele volt az igények felmérése. Az adatok'alapján kedvezőnek ítélte meg a SZÜV a megyei vállalatainak igényét: azoknak a munkáknak mintegy 50 százalékát, amelyeket a kaposvári regionális központ végez majd, már most is számítógépekkel csináltatják a vállalatok. Az indulásig hátralevő mintegy másfél esztendő sokasodó feladatokat jelent: tíz vállalat 16—18 féle munkáját kell úgy megszervezni, hogy az alkalmas legyen számítógépes feldolgozásra, programozásra. E feladat elvégzésében alvállalkozókra is szükség lesz a SZÜV- nek. A tervek szerint fokozatosan használják majd ki a regionális központ kapacitását. Általános követelményne'k a pontos és minőségi munkát tekintik. Ezért az első évben arra törekednek, hogy minden munkakörben alaposan gyakorolják be a dolgozók a feladatukat. 1977-ben tehát még mintegy 50 százalékos ráfizetéssel dolgozik majd a központ, s csak az üzemelés harmadik évében számítanak 10—12 , százalékos nyereségre. S hogy miért a fokokatosság? A válasz: meg kell szerezni a szükséges gyakorlatot, a kezdésnél előfordulhat az is, hogy egy-egy feladatot a — kifogástalan munka érdekében — meg kell ispiételni, s ami talán a legfontosabb: a számítóközpont tekintélyét kell megalapozni az első évben. Mire képes ? Indokolt a kérdés, hogy mire lesz képes a kaposvári, új regionális központ? Mindenekelőtt arra, hogy gyors és pontos információkkal szolgáljon a vállalatok vezetőinek döntéseikhez. Vállalkozhat az anyaggazdálkodás folyamatos nyilvántartására, a bérrel kapcsolatos ügyviteli munka gépi feldolgozására, különböző nyilvántartásokra. Tehát elsősorban azon a területen lehet gazdaságosan használni, ahol nagy tömegű adatot kell mindig azonos módszer szerint fejdolgozni, és figyelemmel kísérni. Az így felszabadult energiát pedig az elemzésre, az alkotó munkára lehet felhasználni. Dr. Kcrcza Imre Lapradiátor gyártó üzem A lakásprogramhoz kapcsolódóan, újabb korszerű termék gyártása kezdődik meg a Hajdúsági Iparművekben. A házgyári lakások fűtéséhez készítenek majd itt nagyteljesítményű, de kis helyet foglaló lapradiátorokat. így igaz ez: a tavatsz örömébe beépül az ősz gondja. Amikor a friss, tavaszi időben a mezők benépesülnek — a2 öröm. Alkotásöröm. Alkot a természet. Üjraalkolja önmagát. Rügypattanással, pici zöld levelekkel, nedvek keringésének gyorsulásával már-már holtnak látszó fák derekában. Fűfogak növésével, föld szikkasztásával. melyre Somogybán akt mondják: «-pirul a határ«. S az ég kékítésével. Alkot a természet. És alkot az ember. Életet ültet, vet a földbe, ebbe a hatalmas anyaölbe. Ehhez alakítja a mezőket, a széles határt. Nagy egység ez a közös alkotás. Örömteli. Melynek kifejezője talán a traktordúhogás,' a gépcsörömpölés is. S mi a gond, ami beépül ebbe az örömbe? Az ősz gondja; milyen lesz a munka jutalma? A termés. De eleve bizakodó aggodalom ez évről-évre. A paraszti életben dolgozóknak alapvető, nem eléggé méltatható, szép jellemvonása. A hittel való újrakezdés. A megyét járó ember — kicsit gazda 5 is — gyakran találkozik ezzel a látvánnyal, mely itt illusztrációként látható. ‘ Emberek és gépek cselekvő harmóniájával. Zsákokból töltik a jövő eleségét — most még mint vetőmagot, vetőburgonyát stb. — nagy tartályokba. Hogy megtöbbszörözze magát a földtakaró alatt az elvetett érték. Ezekről a dolgokról — közös érdekűekről — beszélt nekünk Horváth P. Dezső, Bedegi József, Bogdán Ferenc, amikor megálltunk egynéhány emberi szóra, eszmecserére, ott Pálmajor környékén. Üzemi kísérlet eredményeként Új vegyszerezés! eljárás a tabi Béke Tsz-ben A takarékos gazdálkodás minden termelő üzemben, előtérbe került: olvashatunk erről munkaversenyben résztvevők vállalásaiban, hallhatunk róla termelési tanácskozások felszólalásaioan. ötletek, lele- ményesség-szülte megoldások öltenek gyakorlati formát. Amiről a kövek bezokben szó esik, annál is inkább örömteli, mert saját kezdemény tízesre történt egyik somogyi közös gazdaságban, s mert egyébként nem dicsekedhetünk különösen sok, hasonló tevékeny seggel megyénk termelöszövetaezeiei- oen. Éppen ezért jó lenne, ha az aláírni példánaic mielőbb több követője akadna. Fül&p Mihály, a Somogy megyei Növényvédő Állomás igazgatója tájékoztatott arról, hogy a tabi Béke Termelőszövetkezetben nemrég sikeres kísérletet fejeztek be egyes új növényvédő szereknek a kijuttatására. Kara- binszky Gyula növényvédelmi szakmérnök irányításával a gazdaság szakemberei a gyorsan bomló szerek azonnali kijuttatására és a talajba történő bedolgozására dolgozta ki ötletes eljárását. A módszer lényege, hogy az XT—4 jelű kétsoros tárcsára ALRECO rendszerű szivattyút, TEE— JET rendszerű szóróberendezést szereitek föl; a permetle- vet két, SPC 6-os kukoricavetőgéphez tartozó 300-300 literes tartály tartalmazza. A munkát Dutra i000-res erőgéppel végzik. A próba sikerült, s a kísér| let sok mindent bizonyított'; több tekintetben is tanúsította az üzemben kidolgozót eljárás i előnyét. Így például a munka J jelentős időmegtakarítással ; végezhető el, egy menetben történik a vegyszer kipermetezése és bedolgozása a talajba; gazdaságosan kihasználható az ; erő- és munkagépek teljesítménye, megakadályozható a gyorsan gázosodó szerek hatásvesztesége, s lényegében alaposan mérséklődik a taposást \ kár a termőterületen. A tabi Beke tsz-ben ezekben a na- j polcban kerül sor arra. hogy negyven hektáron, ahol az idén kukorica terem majd, i üzemi viszonyok között vizsgáztassák a kísérletben már i jól szerepelt újítást. hét és érdemes gépre bízni. Ezt egyebek mellett a gazdaságosság is sürgeti, hiszen a gép egy órára trötéhő igény- bevételének költsége meghaladja a hatezer forintot. 160 munkatárssal A kaposvári központ megnyitására nemcsak a megye vállalatainak kell készülni: készül erre a SZÜV is. Az építéssel és berendezés telepítéssel párhuzamos a regionális közpon munkatársainak képzését is megkezdi. A kaposvári központban 160-an dolgoznak majd. Az első hetven szakember szeptemberben kezdi meg a tanulást: vezetők, szervezők, programozók, műszakiak és operátorok lesznek. A hat hónapos elmélett képzés után öt hónapos pécsi szakmai gyakorlat következik. Mire végeznek, megkezdi a próbaüzemet a számítóközpont. A munkatársakat gondos vizsgálat alapján választják ki: elsősorban a megfigyelő- képességet, a logikai készsége, és az általános műveltsé;; veszik alapul. Azokkal, aki két felvettek, három—három és fél éves tanulmányú szerződést köt a vállalat. Ezt elsősorban az teszi indokolttá, hogy a személyzet képzési költsége rendkívül magas; «Be kell vallanom; napok, sőt talán hetek óta örömhan- gulatban élek... És csak az öröm hangján tudok megszólalni« — így kezdte felszólalását dr. Pesta László, parlamentünk és egész közéletünk köztiszteletben álló egyénisége, az országgyűlés csütörtöki ülésén. Az alkalmat mélyből fakadó érzelmei kitárására a ház elé került társadalombiztosítási törvényjavaslat adta, és az a körülmény, hogy több, mint fél évszázaddal ezelőtt, 1919-ben, ugyancsak egy áprilisi napon találkozott egy ilyen javaslat ősváltozatával. Kell-e mondani, hogy mi lett annak a javaslatnak a sorsa? A mostanit pedig törvénnyé avatta az országgyűlés, a javaslathoz szóló képviselők, ha nem is Pesta doktor ékesszólásával, de hasonló érzelmektől fűtve örömmel üdvözölték az új i törvényt. Alkalmasint az olvasó is, megérti, ha heti összefoglalómat, szokásomtól eltérően, nagyrészt eme egyetlen eseménynek szentelem, azaz a társadalombiztosításról szóló korábbi és új rendelkezések egységes törvénybe-iktatásá- nak, amely az 1971-ben megválasztott országgyűlés utolsó ülésszakának méltó akkordja volt. Ám a joggal ünnepélyes méltatás helyett, hadd elevenítsem föl az ide vágó leg Heti belpolitikai összefoglaló Hétfőtől szombatig frissebb rendelkezések , egy- némelyikét. Mindenekelőtt azt, hogy az új szabályozás majdnem mindenkinél a maival azonos, vagy annál kedvezőbb módon állapítja meg a nyugdíjat, mégpedig munkásnál, alkalmazottnál és termelőszövetkezeti tagnál ' azonos elvek szerint. Hogy kedvezőbb helyzetbe hozza az alacsony szolgálati idővel rendelkezőket és az egészen hosz- szú ideje biztosítottakat is. Hogy ismét emeli az 1971. előtt megállapított alacsony nyugdíjakat és szociális ellátásokat. És több kedvező módosítást ho‘z a családi pótlékkal, árvaellátással, özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos rendelkezésekben is. Szó se róla, a várakozások sem voltak csekélyek a társadalombiztosítással és különösen a nyugdíjakkal kapcsolatban. Az ugyancsak idetartozó egészségügyi ellátásról nem is szólva, amely — pontosan ügy igaz, ahogy egy felszólaló és a miniszter is megjegyezte — minél jobb, annal nagyobb igényeket támaszt. Ismerve a milliárdos kiadáso- j 1 kát, — amelyeknek csak egy hányadát fedezik a járulékok, | — aligha lehet kételkedni ab- 1 ban: az új rendelkezések anyagi vonatkozásban a jelenlegi lehetőségek maximumáig mentek el. De nem is kell különösen búvárkodni a törvényben, hogy felismerjük: igazságos elbírálásra tör és a j juttatásokban is egyre többre, j s jobbra. Remélhetőleg a végrehaji tási rendelkezés még gyakorlatiasabban törekszik arra, hogy különösen a betegellátás területén, egyszerűsítésekkel segítse az előrehaladást. Ha ehhez az a megértő, emberi hang is csatlakozik, amelyet — idősebbekről, betegekről lévén szó — Gáspár Sándor annyira sürgetett, akkor nem kell az állami erőfeszítések | megsokszorozásáig várnunk i azért, hogy tovább javuljon j társadalombiztosítási «közér- [ zetünk«. Maga a biztosított társadalom, ha úgy tetszik, az egyén is' jócskán hozzájárulhat ehhez, ha nagyobb felelősséggel. tisztességgel veszi igénybe, ami neki «jár«. Mindenki tudja, mi mindenre gondolok. | Mindent összevéve, viszont felemelő érzés arra gondolni, hogy az össztársadalmi biz- [ tosíjás, mint szocialista tár-1 ! sadalmunk vívmánya, bekerült történelmünkbe. Nem túl- j zás tehát: akár a történelmi ülésnek is nevezhetjük a csütörtök-péntekit. Megelőzőleg, szerdán tanácskozott a kormány is. Az egyik döntés értelmében ezentúl a munkások és irányítók anyagi ösztönzésével, pótlék fizetésével is gyorsítani kell a nagyberuházások el-, készültét. Minden bizonnyal megéri. Mindazonáltal látnivaló, hogy a kormány nem szorgalmazza a «tűzoltómunkát«, más- szóval nem pillanatnyi, hol itt, hol ott alkalmazott bérjavításokkal és más kedvezményekkel kívánja megoldani a gazdasági fejlesztés, építés egyes szektorainak nehézségeit, hanem jól összehangolt, a népgazdaság harmonikus fejlődését segítő intézkedésekkel. Ezért is utasította — a munkaügyi helyzetről készült jelentés alapján — az összes érdekelt szer- j veket, hogy készítsenek össze- j függő intézkedési tervet a mutatkozó munkaerő-hiány megszüntetésére. Hír a tanyákról. Az utóbbi években lassult áz elvándorlás üteme elsősorban azokon I a területeken, ahol előnyösek j a talajadottságok, jövedelmező | a szőlő-, vagy gyümölcster- : mesztés — jelentette ki Szi- I lágyi Lajos miniszterhelyet- ! tes egy sajtókonferencián. Ezek a tanyák várhatóan az ezredfordulóig, vagy tovább is fennmaradnak. Ezért miniszteri \rendelet jelenik meg a fejlesztésről, s azokon a tartósan fennmaradó területeken, ahol négyzetkilométerenként legalább 40 tanya van, és a lakóházak száma eléri a 80- at, feloldják az építési tilalmat. Bizománya mindenki azt is j örömmel és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy folytatják a balatoni autópálya épí- lését is, méghozzá gyors ütemben, ami lehetővé teszi, hogy július 4-ig Székesfehérvár és Balatonaliga közötti szakasz befejezésével elkészül most már a teljes sztráda. Balog János Somogyi Néplapí 3 ♦ 4
