Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-10 / 83. szám

MUNKÁRA NEVELVE A feladatok öröme w Uj zeneterem a filmgyárban V«?amK?nmyien mosolyog­tunk már a hároméves csöpp­ségen, amint ügyetlen kis uj­jaival kabátját gombolgatja. Talán csak az nem jutott ilyen­kor az eszünkbe, hogy a kicsi már dolgozik. Munkát végez — mégpedig az életkorának meg­felelőt. A kiscsoportos óvodások leg­első munkája, hogy megtanul­ják a saját személyükkel kap­csolatos teendőik elvégzését. Gondolog itt az öltözködésre, az étkezésnél az önkiszolgálás­ra. Egy nagyobb asztalról vá­logatják a tányérukat, poha­rukat, kanalukat — és ha min­den együtt van, kifei megterít saját magának. Ritkán felejte­nek ott valamit, ha mégis meg­történik, szigorúan figyelmez­tetik egymást. Ilyenkor még nem a közös­ségért dolgoznak, de már meg­ismerik a munkát. A gyermek önként jelentke­ző munkakedvét használjuk tel nevelési céljaink elérésére. A munka elvégzését ebben a korban is a külső szükséges­ség indokolja. A gyermeknek valamit teljesítenie kell, ami­nek eredménye megmutatko­zik önmaga és mások számára is. Sőt annak elvégzése már bizonyos felelősséggel is jár. A középső és a nagycsoport­ban már nemcsak önmaguk­ért, hanem a közösségért is te­vékenykednek a gyerekek. En­nek a tevékenységnek az ér­dekében alakul ki a »-napos- rendszer«. A naposok megbí­zatása egész napra szól. Min­dennap más és más gyerek a napos, így egy-két hét alatt mindenkire sor kerül. Várják a táblát, mikor kerül ki a sa­ját jelük. Tudják, hogy ezen a napon nagyon sok a feladatuk, ezért korábban érkeznek. Tisztségüket komolyan veszik, a világért se mondanának le róla. Mi is a feladatuk? Naponta háromszor megterítik és lesze­dik, letörlik asztalaikat. Segí­tenek az óvónőknek napjában többször is a foglalkozási te­rem átrendezésében. Felügyel­nek a játékok ©líra kásánál, és végül gondozzák az élősarkot, rendszeresen öntözik a virágo­kat. Vannak rendkívüli megbí­zatások is. Ezeket szeretik a legjobban: segítenék a kiseb­beknek az öltözködésnél, aján­dékokat készítenek egymásnak es a szüleiknek. Az óvónőknek a gyermekek 1 Gondolkodjon. álljon neki által végzett munka nevelési többször, birkózzon meg a eszköz és a nevelés eredménye | gyermek a feladattal. A kitar­is egyaránt. Elvégzését min­den esetben ellenőrizni, érté­kelni kell. A középső-és a kis­csoportban általában még elég a közös, illetve a csoportos di­cséret is. Más a helyzet, a nagycsoportban. A 6 éves, is­kolaérett gyermek már elvár­ja, mondhatnám igényli saját teljesítményének értékelését, dicséretét. Egy jól vezetett cso­portban erre az időre kifejlő­dik a gyermekinek az a képes- } tását csak így tudjuk fejlesz­teni. Itt van a családi megtol- j zatásoknak is nagy szerepük, i Ha a gyerek elkezd valamit, és nem csinálja jól — ne ve- I gyük ki kezéből a munkát. A ! seprésnél vagy a porszívózás- J nál, ha netalán elhagyja a ! szemetet, figyelmeztessük a j hibára, adjunk lehetőséget, i hogy kijavíthassa. Nagycsoportos gyermekünket sége, hogy össze tudja hason- j küldjük el egyedül a boltba, litani saját es társai munka- Először csak 1-2 dolog meg- ját. A munkavégzésben kiala- j vásárlásával bízzuk meg. Ké­kül egy egészséges verseny- | sőbb 4-5 félét is rábízhatunk, szellem. Az eredmény, a siker , Ha elfelejt valamit, ne zavar- élménye serkentőleg hat a ; juk vissza, ne szégyenítsük gyermekre, újabb feladatok j ht>S-v . tud _ i megjegyezni. I-egkozelebb mar megoldására ösztönzi. j nem fogja elfelejteni. Bízzuk Ezért nagyon fontos, hogy a rá az edény eltörlését is néha. gyermek^ érezze és lássa mun- j Ne féltsük a tányérjainkat. Ha kajának eredményét. Ha va- ; a gyermek kiskorában meg- lamdt elkezdett, ne fejezze be szokta a törékeny holmikkal senki, se az óvónő, se a dajka J való bánást, elkerülhetjük, néni, még a szülő sem! Még j hogy később a kezéből min- abban az esetben sem, ha ar- i dent kiejtő, két balkezes fel- ra ténylegesen szükség volna. I nőtte váljon. Az építés élménye A Magyar Filmgyártó Vállalat I.umumba utcai telepén nemrég helyeztek üzembe az új zenetermet, amely egyaránt alkalmas hangkeverésre és zenei felvételekre. A modern technikával fölszerelt zenetermet külföldi hanglemezgyártó vállalatok is igénybe veszik lemezföivételekhez. A saját tervezésű berendezéseket az NSZK-ban készítették el. Ké­pünkön: A központi vezérlőpult. Hők „férfiszakmáhban” munkára nevelést munka), mégis ban kell tudatosítani a gaz­dasági építőmunka jelentősé­gét. Ezt kellőképpen megismer­tetni elbeszélés vagy vetítés alapján nem lehet, ezért vit­tük el a Béke napközi ottho­nos óvoda nagycsoportos gyer­mekeit a Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ka­posvári házelemgyártó üzemé­be. Célunk az volt, lássák a gyermekek, hogy a ház, a bú­tor nem »magától van«, ha­nem az emberek alkotómun­kájának az eredménye. Nem­csak az a lényeg, hogy a ház­építés folyamatát el tudják mesélni, hanem az is, hogy a munka sokféleségéről legyen benyomásuk. A telepvezető örömmel tett eleget kéréstinknék, kísérőt adott mellénk, hogy megnéz­hessük az üzemet. Megláto­gattuk a lakatos-, asztalosmű­helyt, megfigyeltük munka közben a betonkeverő kocsit, és láthattuk a házelemek A felszabadulás előtt So- r — Azért választottam ezt a j A gépek előtti lécpallón kék í m«&yban viszonylag csak a : szakmát, mert világéletemben 1 overallos férfiak. A raktárból fejlett.! szerettem szerelgetni, s jönni- í magas, vékony nő jő. Maga- (naDosi I mátokat A evermekele «iái I'T"T* "VT". faluban ; menni. j biztos, könnyed mozdulattal I “ . Lm ?ÄT SS* ! - Ä-i- —• I . forgácsológépre „ ÓJ Már az óvodáskorban el- ] szállítását. Kísérőnk közben I szolgáltatóipar volt kezdjük a közösségért végzett elmagyarázta a munkafolya- | Akkoriban egy-egy meretlen világot. Eddig el rosem bér már »úrnak-« szami- sem tudták képzelni, mi man- tott. Ipari tevékenység csak den készülhet egy-egy meg- , iu.ott akadt a mezögazda- munkalatlan anyagból. Köny- sági megyében: a kisebb gyá- nyen eszrevehettek azt is, ; rak adtak munkalehetőséget hogy mekkora segítségét je-, a meglevő kevés munkásnak, lent az embernek a gép Ko- A felszabadulas után, majd zetebb. kapcsolatba kerülhet- j különösen a hatvanas tek a munkával es a megmun- , ^ a vidéki ipartelepítés kait anyaggal, hiszen nemcsak ; megindulásával jelentős ipari szerszámot. Az egyetlen nő a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kaposvári gyárának forgácsolóműhelyében: Pf el­nézhették, hanem kezükbe vehették a munkadarabot. Egy ilyen látogatással nem­csak élményeik gyarapodnak, hanem szókincsük is bővül. Megtanulhattak számukra ed­dig ismeretlen fogalmakat, pl. eszterigálás, satu, köszörű, prés­gép. Sugárzó tekintetűikből ki- , .. olvashattuk, hogy tetszett ne- I volt> kik, érdekelte őket, amit lát: tak. Erdeményésen zárult ez a látogatás, egy lépést tettünk élőre, a gyermekek megkap­ták azt az alapot, melyre a ké­sőbbiekben lehet építeni. Báli Györgyné— Mászai Csabáné Iskolák — múzeumok Gyűjtő, versengő diákok Sok a vita mostanában az oktatás korszerűsítéséről. Mi a módja annak, hogy az isko­lában tanultak valóban élje­nek a gyerekekben, hogyan i rezik, majd átmennek a zalai juttathatják el őket a peda- I múzeumba, ahol ismét egy gógusok addig, hogy a tan- ! diák tart tárlatvezetést. Meg- anyag valóban ismert legyen, j nézik az ott elhelyezett alko­gatják, hanem egy-egy gyerek I tály — a hagyományos mó- úgynevezett részismertetőket ] dón, csupán a tanári közlés tart társainak. Az így megta- | alapján szerzi meg ugyanazo- nultakat összegezik, rendsze- j kát az ismereteket. Hogy me­lyik lesz alaposabb, azt hi­szem, előre sejthető ... Ha beválik ez a módszer, a megye más iskoláiban is be­se­mi több: az iskolában hallót- | tásokat, emlékeket, és miután | vezetik, természetesen a koz­tak élménnyé is váljanak. Az j már gyakorlati tapasztalataik már bebizonyosodott, hogy a I is vannak, a megszerzett tu- gyerek akkor érzi igazán ma- j dás birtokában vetélkedőt gáénak a tudást, ha annak j rendeznek a könyvtárban — megszerzésében aktívan köz- i ugyanebből. A pedagógus fel- reműködik. A megyében több | adata a tudás mérése. művelődési intézmények gítségével. S. M. üzemek létesültek a megye- székhelyen, azután Tabon, Nagyatádon, Siófokon is. Ez­zel párhuzamosan meggyor­sult a szakmunkásképzés, nemcsak a fiúk, hanem a lá­nyok számára is. A lányok aránya a szakmunkásképzés­ben 1965-ben húszszázalékos ez az arány ma már harminc százalékra javult. »Betörtek« a lányok olyan szakmákban, amelyek elkép­zelhetetlenek voltak számukra a felszabadulás előtt. Például 1966- ban tizennégy lány je­lentkezett műszerésznek, az­óta már száz no szabadult fel, s dolgozik ebben a szakmá­ban. Forgácsoló szakmára elő­ször tizenkét lányt vettek föl 1967- ben, ma ebben a szak­mában százhúsz lány, asszony veszi föl a versenyt — sok esetben szép sikerrel — a férfiakkal. A Somogy megyei Finom- mechanikai és Gépjavító Vál­lalat irodagépjavító részlegé­nél a tizenhárom férfi között négy nő dolgozik, illetve kö­zülük kettő, mert társaik szülési szakadságon vannak. A műhelyben találom a haj­dani elsőt: Ruczek Ferencnél, s egykori tanulóját, a huszon­két éves Tabi Tibornét, aki így beszél munkájáról: a sokvirágos ablak mellett, a terem egyik sarkában áll. Éppen egy írógép hengerével bajlódik. A kihúzott fiókban kicsi, kissebb, még kisebb csavarhúzók, csipeszek hara- , fer Zsuzsa pöfögök, finomabb es durvább : . , , kefék. Kézbe vesz egy átlát- i gépek zúgása elöl az évek- szó műanyag dobozt: külön- j üzemvezető irodájába húzó­féle rekeszekben apró rugók, j búnk néhány szóra, csavarok, szögek. — Még egy nő van nálunk. — Amikor gyárakba, iro- j A váltóm. Mert mi két mű­dákba megyünk a gépekhez, ; szakban dolgozunk, akkor ilyesmivel szereljük föl [ _ Nem fárasztó? magunkat. — Én szeretem. Sőt, dél­A muszertaska vegyszersza- tá szívesebben gú, s mindenféle, részemről í sziveseooen megnevezhetetlen szerszám van benne, különféle hibákra számítva. A teremben min­denhol megjavított, s még ügyes kezekre váró masinák: kézi szorzó, villanyösszeadó, különféle számtani művelete­ket megoldó automaták. — Hogy érzi magát ennyi férfi között a műhelyben? — Rendesek a kollégák, jó közösség a miénk. Nem érez megkülönböz­dolgozom, j mint délelőtt. — Hogy választotta ezt a szakmát? — Tulajdonképpen véletle­nül — mosolyodik el. — Az igazság az, hogy nemcsak én, de a szüleim sem tudták, hogy mi is az a marós szak­ma. De nagyon megszerettem. Izgalmasnak találom. A mi osztályunk tizenkét marós lányából ma már sokan mű­szaki rajzolók vagy segéd­tetést azért, mert nő? Például j munkások, a fizetésnél? — Mit szólnak a szakmá­Judit húzódozik a válasz-í jához a barátnői? tói, de végül kiszedem belőle: — Hát... kilenchatvanas órabérem van, s a velem együtt szabadult srácok meg­kapják a tizenkettőt... A műhely vezetője szerint ebben a szakmában nagy szerepet kap a logika, amely állítólag nem a nők erőssé­ge. Hangulathullámzás érez­hető teljesítményükön, s a ne­gyedszeri próbálgatásra már nem futja a türelmükből. Ezüstös fémgyűrűk, fémfür­tök hullanak a földre. A ha­talmas, ügyes gépek hangosak. — Húzzák az orrukat. Sze­rintük ez piszkos, olajos mun­ka. Pedig itt is lehet ápolt az ember. Persze, a jó fize­tést irigylik. — No és a fiúk? — Vannak, akik nem akar­ják elhinni, van, aki lelép, viszont sokukkal közös témát találok. — Hogy érzi magát a mű­helyben? — Fizetésben egyformán ál­lok a fiúkkal. Jövőre törzs- gárdatag leszek, s úgy érzem: befogadtak.­Gombos Jolán helyen is kísérleteket folytat­nak ennek igazolására. Bóra Ferenc, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának köz- művelődési csoportvezetője mondta: — Az oktatás és a közmű­velődés kapcsolatát szeretnénk olyan szorossá tenni, hogy aiz utóbbi módszereit az iskolai oktatásba is bevigyük. Ennek különböző módjai vannak. Tabon a közeli Zala község Zichy-emlékeinek felgyűjté­sébe vonják be a gyerekeket, Marcaliban a munkásmozgal­mi hagyományokat gyűjtik a múzeum segítségével. Ugyan­csak itt a könyvtárosok segí­tenek az általános iskolásokat megtanítani a helyes könyv­tárhasználatra és arra, hogy bizonyos ismereteket, akár a tananyag kiegészítésére, akár más célból miként szerezhet­nek meg. Tabon a rajztanár irányítá­sával Zichyről igyekeznek minél többet megtudni a gye­rekek. Ez azonban nem úgy történik, hogy a tanár ei­A marcali gyűjtés ugyan­csak gyakorlati tapasztalat- szerzésen alapul. A munkás- mozgalmi emlékeket közösen gyűjtik, az anyagot rendezik, és a helyi történelmet elhe­lyezik a nagy egészben. A mú­zeumban — a zalaihoz hason­lóan — diák tart múzeumi is­mertetőt. Marcaliban március 21-én ünnepélyes történelem- órával zárták az adatgyűjtést. Az órát maguk a diákok tar­tották. A megnövekedett informá­cióáradat az iskolákba is be­tört. Mindent megtanítani ma már lehetetlen. Ezért kell rá­vezetni a diákokat már az ál­talános iskolában a - helyes Matematikai gondolkodás Befejeződött a tantárgypedagógiai konferencia Kaposváron rendezték meg a háromnapos matematika tantárgypedagógiai konferen­ciát, mely tegnap fejeződött be. A konferencia szervező bizottságának egyik tagjával, ár. Szendrei Jánossal, a Sze­gedi Tanárképző Főiskola ma­tematika tanszékének a veze­tőjével az előadássorozat ered­ményességéről beszélgettünk„ — Az iskolai matematika­oktatásban nemzetközi és ha­zai viszonylatban egyaránt je­lektani, pedagógiai kutatási I szén a legfelsőbb képzés be- eredmén3rek felhasználása. Az fejezéséig. első előadások, dr. Kelemen Lászlóé, dr. Kiss Árpádé, ezt mutatták be. — Tantárgypedagógiai: új kifejezés, új tudományág. Hogyan határozható meg? — Határtudomány, mely a — Mit jelent a »matemati­kai szemlélet« ? — A matematikai szemlélet a valóságnak mennyiségi, ma­tematikai szemszögből történő megismerése. Gondoljunk csak a függvényszerű kapcso­latokra. erre az alkalomra készült el a korszerű matematikai szak­tanterem. Kialakításában fontos szerepe volt Hajdú Ti­bor intézeti tanárnak is. A matematikát tanítók képzésé­vel foglalkozott a konferencia egyik előadójaként. — Az új matematika tan­terv megvalósítása biztos tu­dással és matematikai képes­ségekkel rendelkező tanítókat igényel. Az intézetekbe föl­vett hallgatók nagyobb több­sége hiányos, alacsony szintű matematikai előképzettséggel és szerény képességekkel ren­lélektant és a pedagógiát egyesíti a korszerű matema- , — Hol tartunk a korszerű ; delkezik. S ami még ennél tikaoktatásban. Számos helyen ! matematikaoktatásban? ; is nagyobb gond; a hallgatók matematikai nevelésről be-; — Erre társadalmi igény a malematikát nem szeretik, _ , szélnek, s ez azt hiszem, kite- van. Hasznos hazai kezdetné- I »léinek« tőle. k önyvtárhasználatra, arra, hol , lentos Változások mentek, il-J jezi, hogy többről van szó, j nyezések, eredmények szülei- Feloldható-e a társadalmi nézhet utána annak, amire ietve mennek végbe. A kapós-I mint amit eddig matematikán ! tek már. Fontos feladatnak igény és a hallgatók »lehető­szüksége van. Marcaliban a vári konferencia célja az volt, * értettünk. 1 tartom, hogy sokkal tervsze- | ségei« közötti ellentmondás? szakemberek segítségével a ' hogy meghatározzuk a peda- j — Már az óvodában fon- I rűbben, intenzívebben kell a j Féloldható, legalábbis java­könyvtárban gyűjtik az anya- J gógusképző intézetek, tanító- j tos helyet kapott ennek a [ jövőben evvel foglalkozni, got. Majd feladatokat kapnak és tanárképzők feladatát a [ matematikai szemléletnek a a gyerekek, vetélkednek: ki korszerű matematikaoktatásra j kialakítása, mennyire sajátította ' el a való felkészítésben. j — Igen, az úgynevezett könyvtárban tanultakat. j a tantárgypedagógia okta- j »óvodai programban« is ki­Mindhárom kísérletet úgy j tásának, kutatásának a kérdé- j fejeződik ez' az igény, hiszen szervezik, hogy az élő adat- j sei is napirendre kerültek. ! a matematikai gondolkodás gyűjtés mellett egy osztály — í Ennek az elméleti megalapo- [ alakítását ebben a korban el mondja, s a diákok meghall- * az úgynevezett kontrollosz- i zásában nélkülözhetetlen a le-1 kell kezdem, s folytatni egé­szükségszerű bekapcsolódni a nemzetközi kutatásokba is. Ügy érzem — és ez már a kaposvári konferencia ered­ménye, tanulsága —, ehhez ösztönzést is adott ez az elő­adássorozat. A kaposvári tanítóképzőben j részt. Ez rendkívüli tanári, oktatói erőfeszítéseket és hallgatói igyekezetei, odaadást követel. Korányi Barna Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents