Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-29 / 99. szám
Szárítók, tárolók Közép-Somogyban párhuzamosság is előfordult. Az idén épülő kilenc szárítóüzem Kiemelkedő munkájukért Kitüntetés szakszervezeti aktivistáknak MAI KOMMENTÁRUNK Levelező füzei tanácstagoknak Néhány évvel ezelőtt még kevés szó esett róluk, napjainkban pedig a mezőgazda- sági nagyüzemek műszaki fejlesztésében kulcsfontosságú a korszerű szárítás és tárolás feltételeinek megteremtése. Az utóbbi években a termelési rendszerek terjedésével ugrásszerűen nőttek a termésátlagok, elsősorban a kalászos gabonáknál és a kukoricánál. Ha valaha fontos volt a megtermelt értékek megóvása, biztonságos tárolása, akkor most még ' inkább alapvető követelménnyé vált. A közép-somogyi termelő- szövetkezetekben kialakult helyzetről, a szárítással, tárolással összefüggő feladatokról Pfeiffer Elemérrel, a Közép- Bomogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárával beszélgettünk, — A negyedik ötéves terv egyik fontos jellemzője a nagy teljesítményű szárítók megjelenésé a mezőgazdaságban. A közép-somogyi termelőszövetkezetekben ebben a vonatkozásban milyen fejlődés ment végbe; — A szárítók építése gazdaságainkban egybeesett a tervidőszak kezdetével — mondta Pfeiffer Elemér. — S hogy mekkora előrelépés történt, arra vonatkozóan hadd említsek két mutatót: a tervidőszak első évében 30 kis teljesítményű szárító üzemelt, összesen 61 tonna óránkénti kapacitással, jelenleg 32 szárítóüzemünk van, viszont a kapacitás óránként 213 tonna! A követelményeknek megfelelően a kis teljesítményű szárítókat fokozatosan kiselejtezték gazdaságaink, és ha elkészül az ez évre ütemezett kilenc nagy teljesítményű szárítóüzem, akkor a közép-somogyi gazdaságok óránként 308 tonna termény szárítására lesznek képesek. Ez egyben azt is jelenti, hogy területünk valamennyi termelő- szövetkezete meg tudja oldani szárítási feladatait. A negyedik ötéves tervben tehát, csaknem a nulláról indulva, megteremtették gazdaságaink a biztonságos tárolás előfeltételét, a szárítást. Hadd tegyem hozzá, hogy a szövetkezetekben dolgozó műszakiaknak, illetve az ő áldozatos, fáradságot nem ismerő munkájuknak nagy része van ebben, hiszen például a hét Bábolna szárító közül hat saját kivitelezésben készült el, rekordidő alatt. — Megyénkre, sajnos, jellemző volt korábban, hogy egy-egy nagyobb beruházás közös kivitelezésétől idegenkedtek a szövetkezetek vezetői. Emiatt nemegyszer között van-c olyan, amelyik több szövetkezet rendelkezésére fog állni? — Igen. Az épülő üzemek egyharmada, három B—15-ös telep készül közös beruházásban. Szomszédos gazdaságok társultak a szárítási feltételek megteremtésére. Azt hiszem, ennek célszerűségét, fontosságát nem is szükséges külön bizonygatni. — Az ötödik ötéves tervre készülve milyen további feladatok álinak a gazdaságok előtt? — Az első között említem az üzemelési fegyelem betartását. Ez szorosan kapcsolódik energiatakarékossági feladataink végrehajtásához, hiszen a szárítási költség 30—60 százalékát az energiaköltség jelenti. A tapasztalatok szerint részben a hiányos szakértelem, részben az üzemelési előírások miatt túlzott volt az energiafelhasználás, ezen mindenképpen változtatni kell. A megoldásra váró másik fel-' adat a kíméletes anyagmozgatás feltételeinek megteremtése, valamint megfelelő utótisztítómű létesítése. Feltétlenül fontos, hogy a nagy teljesítményű berendezések kiszolgálásához, a 1 termény kíméletes, biztonságos mozgatásához megfelelő géplánc álljon rendelkezésre. Ez természetesen nemcsak a termény minőségének megőrzése szempontjából döntő, hanem az élőmunkaigény csökkentése miatt is. — A szárításhoz szorosan kapcsolódik a tárolás. Megyénkben — és itt gondolok a gabonaiparra is — meglehetősen súlyos gondok vannak. — Ez a megállapítás a közép-somogyi szövetkezetekre is vonatkozik. A szemes termények jelentős hozamnövekedése súlyos tárolási gondokat okoz. Üj tárolóteret mindössze egy-két szövetkezet tudott létesíteni — Nagyberki, Karád —, és a meglevők sem felelnek meg a korszerű tárolás követelményeinek. Egykét kivételtől eltekintve még a szükséges terménykezelés sem biztosított. Ebben az évben öt szövetkezetünk épít tái rolót, közülük négy acélsilót, mivel ezek gyorsan felépíthetők, és jól gépesíthető az anyagmozgatás. Nem kétséges, hogy a következő ötéves tervben egyik fontos feladat az lesz, hogy szövetkezeteinkben alakulatnak ki a központi szárító, tároló és takarmánykeverő objektumok — ’>->r.dta befejezésül Pfeiffer Elemér. Dr. Szerényi János átnyújtja Hagyomány, hogy május elseje, a munkásosztály nemzetközi ünnepe alkalmából kitüntetik azokat a szakszervezeti aktivistákat, akik társadalmi munkájukkal, kiemelkedő tevékenységükkel járulnak hozzá szocialista hazánk fejlődéséhez. Őket köszöntötte tegnap délelőtt Kaposváron, a szakszervezeti székházban rendezett ünnepségen P,gna Imre, az SZMT elnöke. Ezután dr. Szerényi János, az SZMT titkára mondott ünnepi megemlékezést. — Szakszervezeti mozgalmunknak alapvető célja méltó rangjára emelni a munkát, megbecsülni, elismerni azokat, akik kiemelkedő tevékenységet végeznek. Nem véletlen, hogy éppen május 1- én, a munka ünnepe alkalmából tüntetjük ki a szakszervezetben eredményesen dolgozó, a közösségért sokat vállaló aktivistáinkat. Társadalmunkban nagyon fontos cél, hogy a szocialista módon végzett munka elérhesse méltó rangját. Dr. Szerényi János beszélt arról, hogy a meghívott szak- szervezeti aktivistáknak — akiket kitüntetésre javasoltak az üzemek, intézmények szak- szervezeti bizottságai — elsősorban személyes munkájuk, s az alapszervezetükben elért eredményeik alapján adományozták a tevékenységüket elismerő kitüntetést. — A Szakszervezetek Megyei Tanácsa nevében köszönöm eddigi munkájukat. Kérem, hogy a jövőben éppen olyan hittel, lelkesedéssel és eredményesen vegyenek részt a szakszervezeti mozgalomban, mint eddig. Ezután a Szakszervezeti munkáért kitüntetés arany foa kitüntetést Pap Jánosnak. kozatát nyújtotta át Pap Jánosnak, az SZMT kulturális bizottsága vezetőjének. E kitüntetés ezüst fokozatát kapta Varga Lajosné, a megyei tanács egészségügyi osztályának dolgozója. A Szakszervezeti munkáért oklevéllel tüntették ki Csiky Antalnét, a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának meós csoportvezetőjét, Varga Józsefet, a Kaposvári Cukorgyár dolgozóját, Hajas Györgyöt, a balatonlel- lei szakmaközi bizottság titkárát és Böröcz Györgyöt, az SZMT munkavédelmi felügyelőjét. A kitüntetettek nevében Pap János mondott köszönetét megígérve, hogy a jövőben még nagyobb lelkesedéssel végzik majd szakszervezeti munkájukat. Sz. L. (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Konzervgyár ötödször érdemelte ki a kiváló vállalat címet és a vándorzászlót. Ebből az alkalomból hétfőn délelőtt ünnepséget rendeztek a Gábor Andor Művelődési Központban. Az üzem dolgozóit képviselő mintegy négyszáz részvevőt és a meghívott vendégeket Kaurics János, a szak- szervezeti bizottság titkára köszöntötte. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Hamvas János, a városi pártbizottság első titkára. Az ünnepségen Jéger Ferenc igazgató mondott beszédet. Elmondta, hogy az üzem dolgozói a múlt évben csatlakozva a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny-moz- galomhoz, jelentős felajánlásokat tettek, mélyeknek végrehajtása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ötödször is elnyerték a kiváló címet. Szólt A tanácsok egyik törekvése az alaposan felduzzadt adminisztrációs munka csökkentése. Hiszen a tetemes mennyiségű ügyirat, felterjesztés, összesítés megfog almazása, kezelése jelentős időt vesz igénybe, és akadályozza a lakossággal való közvetlenebb kapcsolat kialakítását, illetve erősítését. Jól tudták ezt a Siófoki Városi Tanács vezetői is, egy évvel ezelőtt mégis úgy döntöttek: növelik az amúgy sem könnyű adminisztrációs terhüket. Persze nem öncélúan, nemcsak azért, hogy újabb nyomtatványokkal, dossziék sokaságával foglalkozzanak. Abból a meggondolásból vállalták e nem csekély munkát adó újabb feladatot, hogy ezáltal is lehetőséget teremtsenek a tanácsülések színvonalának emelésére, ugyanakkor szervezettebbé és gyorsabbá tegyék a tanácstagi bejelentések, kérések, javaslatok intézését. Hogyan függ össze az adminisztrációs munka növelése a testületi tevékenység javításával? Ehhez tujitii kell, hogy a tanácsüléseken sok időt vett igénybe az interpellációk meghallgatása, majd később a válaszadás. Arra gondoltak a tanács vezetői, hogy ezt az időt célszerűbb lenne az előterjesztések alaposabb elemzésére, illetve közérdekű, nagyobb közösségeket érintő bejelentések, kérdések megvitatására fordítani. Persze arról szó sincs, hogy ezzel csorbítanák a tanácstagok interpellációs jogait. De a tapasztalat azt mutatja, hogy a testületi üléseken jó néhány olyan felszólaarról is, hogy az elmúlt négy évben termelésük 45 százalékkal nőtt, és ennek megfelelően emelkedett értékesítésük is. Négyéves munkájukkal megteremtették annak a lehetőségét, hogy a IV. ötéves tervüket maradéktalanul teljesítsék, illetve túlszárnyalják. — Elsősorban szocialista brigádjaink kezdeményezésére — a tervünkben megfogalmazott célkitűzéseken túl — vállaltuk az export növelését, a belföldi ellátás javítását és termelési költségeink csökkentését 2 millió forinttal — mondotta. — Vállalásainkat teljesítettük, termelési értékünk 5,8, értékesítésünk pedig 11,1 százalékkal haladta meg az előző évit. Önköltségünk több mint 4 millió forinttal csökkent. Jéger Ferenc végezetül bejelentette, hogy a jövőben is folytatják a versenymozgalmat, mert méltók kívánnak maradni a kiváló címre. Ezután Hont János gratulált az lás is elhangzik, melynek tartalma szűkebb körre vonatkozik, nem igényli a tanácsülés nyilvánosságát: rendszerint egy-két család, legföljebb egy-egy utca kérésének továbbítását szolgálja. Természetesen ezek a kisebb ügyek is fontosak — legyen szemét- szállítási nehézségről vagy közvilágításról szó —és rendszerint sürgős intézkedést is kívánnak. Erre a célra redszeresített egy kivehető lapokkal ellátott füzetet a tanács minden tagja számára, amelynek felhasználásával az ugyancsak rendelkezésükre álló, megcímzett borítékban küldhetik el észrevételüket. Az ügy így nem várja meg a tanácsülést, hanem nyomban az illetékes előadóhoz kerül intézésre. A titkárság erre .a célra rendszeresített irattartóban gyűjti egy-egy tanácstag levelezését, egyéb anyagaival, többek között a tanácstagi beszámolójáról készített feljegyzésével együtt. így a tanács tisztségviselői is nagyobb figyelemmel tudják kísérni, és ennek megfelelően segíteni a testületi tagok munkáját. A Siófoki Városi Tanács vezetői azt mondják, kétségkívül időt és energiát követel ez a rendszer, de az eltelt egy esztendő azt bizonyítja: nem vész kárba a többletmunka. A tanácstagok gyakran élnek a lehetőséggel — erről magam is meggyőződtem —, és az ügyintézés is gyorsabbá vált. Az adminisztrációs munka növelése tehát ebben az esetben a hatékonyabb testületi és egyszersmind az élén- kebb, rendszeresebb tanácstagi munkát szolgálja. P. L. üzem dolgozóinak és vezetőinek, majd átadta a kiváló vállalat címet adományozó oklevelet Dr. Nagy Antal a MÉM nevében köszöntötte a vállalat kollektíváját, és Jéger Ferenc igazgatónak, Voj- kovics István főmérnöknek és Kárpáti Jenő főkönyvelőnek jutalmat nyújtott át. Ezután kitüntetéseket adtak át. Horváth Imre, Kígyósi Mária, Mátyás Imréné és Varjas Éva a KISZ kb aranykoszorús jelvényét kapták meg. 29-en kiváló dolgozó, ketten pedig a szakszervezeti munkáért kitüntetést kapták. A brigádok közül 15 érdemelte ki az arany, 12 az ezüst, 7 pedig a bronz plakettet. Ugyancsak 7 brigád kapott zászlót és 4 oklevelet. Kiváló brigád címet adományoztak a Latinca Sándor, az Egyetértés, a VIII. pártkongresszus és a Dobó Katalin brigádoknak. A kitüntetett brigádok és dolgozók csaknem félmillió forint juta- lombdn részesültek. V. M. Élüzem lett a MAHART siófoki üzemigazgatósága Negyedszázados jubileum A Balaton fehér testű hajóinak többsége még a siófoki kikötőben pihen, május 1-én azonban újabb útvonalakon indítják meg az összekötő járatokat. Az idei nagy feladatokra készülve a múlt év eredményeit ünnepelték tegnap délután a MAHART siófoki üzemigazgatóságán. A balatoni hajózás 500 dolgozójának erőfeszítése meghozta gyümölcsét: fennállása óta először kapta meg az üzem- igazgatóság a megtisztelő élüzem címet. Munkájuk eredményeit hosszú számsorok rögzítik. Néhányat érdemes ezekből kiemelni. A múlt évben három és fél millió utast szállítottak a két part között a fehér testű vízi járművek — a balatoni hajózás 128 éves fennállása óta a legtöbbet. Az utasrekord itt gondok sokaságát is jelentette: a 27 hajó többsége kiöregedett már, az öreg járművek azonban a hajósok áldozatvállalásával bírták az egyre erősödő rohamot. Azért, hogy ne legyen soha fennakadás, a jól képzett szakemberek megfeszített erővel dolgoztak. S a feladatok teljesítésében rendkívül sokat vállalt a szocialista címert dolgozó ZZ brigád. — Ezt a munkát — hangzott el az ünnepségen — csak nagy-nagy szeretettel lehet végezni. Az öreg hajókon egyre több fiatal teljesít szolgálatot, olyanok, akik apáiktól örökölték a szakma szeretetét. Az öreg hajósok között olyan is akad, aki 45 éve járja már a vizet. S évtizedek során összegyűjtött tapasztalatait munka közben átadja a fiataloknak. A számok arról tanúskodnak, hogy javult a hajók kihasználtsága, jelentősen nőtt az üzemigazgatóság ipari termelése. A forgalmi szolgálat mellett jelentős hajójavító és -készítő bázis alakult ki Siófokon: az ügyes kezű munkások keze alól vitorlások kerülnek ki itt. Dunai hajók érkeznek motorcserére, felújításra. A nehéz munkát végző hajósok anyagi megbecsülése is javult: tavaly 23 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. Ma a siófoki üzemigazgatóság bérszínvonala meghaladja a 36 300 forintot, a több szakmát is ismerő munkásoké pedig elérte a 41 200-at. Mindez azonban csak a le- | hetöséget adta meg az ered- ! ményes, jó gazdálkodáshoz. | A feladatok teljesítésében a brigádok vállaltak jelentős szerepet. Ök oldották meg például a Dorog motoros partra húzását, és másfél nap alatt elkészítették a Beloiannisz kárjavítását. Az asztalosok határidő előtt elkészítették a bérvitorlásokat, a lakatosok a kőtörőket és a kompokat is előkészítették motorcserére. E részfeladatok teljesítésének eredménye az élüzem megtisztelő cím, amelyet tegnap délután dr. Kopár István, a MAHART gazdasági igazgatója adott át Füredi Gyulának, a siófoki üzemigazgatónak. Az ünnepségen Pintze- helyi Károly kereskedelmi forgalmi vezető mondott beszédet; részt vett Garadnai András, a MAHART pártbizottságának titkára, Tóth János, a Siófoki Városi Pártbizottság első titkára, dr. Németh István, siófoki tanácselnök-helyettes is. Az ünnepségen azokat jutalmazták, akik a legtöbbet tették a szép eredményért. Harmincán kaptak kiváló dolgozó kitüntetést, hatan vezérigazgatói dicséretet és 61 -en pénzjutalmat: TizenI hat brigád kapta meg a szocialista címűt. Magánkézben levő három kis pékség szocialista tulajdonba vételével indult a mai, csaknem ezer dolgozót foglalkoztató Somogy megyei Sütőipari Vállalat élete, mely korántsem volt zökkenő nélküli. Fokozatosan váltotta fel a fizikai erőt a gépek okossága, ügyessége, és időbe került, míg az egyetlen tisztálkodási lehetőségként rendszeresített közös lavór helyett a fürdők, zuhanyozók, szociális létesítmények sorát vehették birtokukba a dolgozók. A napokban a MÉM kiváló vállalat oklevéllel tüntette ki ezt a közösséget. Hofrics Béla pék tizenhárom éve a vállalat dolgozója, üzemvezetője, Balaskó Ferenc elmondja róla, hogy ama kevesek közé tartozik,, akik mindent meg tudnak csinálni, tehát hol ide kerül, hol oda, aszerint, hogy hol van szükség a legügyesebbekre. Ezt a mindent tudó péket kérdezem műszakváltáskor a kitüntetésről. — Gondolom, ebben része volt annak, hogy sikeresen, önálló beruházásban felépítettük az új üzemünket, s a balatonboglárit is sikerült határidő előtt átadnunk. Az utóbbi időben mindenki igyekezett a tőle telhető legtöbbet adni. Jövő vasárnap lesz tizenkilenc éves a legfiatalabb kiváló dolgozó: Tóth Mária szakmunkás. Fehér köpenyben, kék kendőben sürög-fo- rog a gépek között: az egykilós kenyerekhez kovászt készít. Gombokat forgat, elektromos mutatókat figyel. — Míg régebben a száz- százhúsz kilós óriás csészéket is meg kellett mozgatni, ma már ebben a munkakörben a figyelem a legfontosabb. Hogy miért lettünk kiválóak? Jó közösségben akármilyen munkát kell elvégezni,, semmi sem nehéz. Nemrég kerültem ebbe a szép, új részlegbe. Ugyanolyan jó közösséget kell májd kialakítanunk, mint amilyen a régi, kis üzemekben hpnos volt. Az aranykoszorús Petőfi Sándor szocialista brigád tagja Varadi János dagasztó. Ö arról beszél, hogy a gépekkel I sikerült jócskán csökkenteniük a szakmájukban szinte természetesnek számító túlórázást. Az is szerepet játszott a vállalat jó értékelésében, hogy a gyáron belül nem történt jelentős baleset. A megyében a felszabadulás előtt szokás volt a házi kenyérsütés. Hol lehet összehasonlítani az akkori napi 300 kiló kenyeret a mai 31 vagonnyival! — Eredményeink egyenletesen javulnak — mondja —, s ebben döntő szerepük van a szervezési intézkedéseknek, a szocialista brigádmozgalomnak, s az erősödő piunkaver- senynek. A kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben például 1 616 000 forintnyi többleteredményt értünk el. Most, a kitüntetés után valamennyien kötelességünknek érezzük, hogy továbbra is igyekezzünk a lakosságot minél jobb pékáruval ellátni. G. J. BSZB253EI
