Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-25 / 96. szám
Lenín-em'ékp'akett propagandistáknak Jövedelem, ............ jólét K ö zgazdászok, kereskedelmi szakemberek egy érdekes fogyasztói szokásra figyeltek föl. Ha a boltokban leszállítják egy-egy cikk árát — altár 200—300 forinttal is —, ezt a vásárlók rendszerint nem veszik észre, és csöppet sem keresik jobban a terméket, mint egyébként. Mi lehet ennek az oka? A fogyasztókban kétségtelenül él valami gyanakvás a csökkentett árú cikkek iránt. A vásárlók nyilván kedvezőtlen tapasztalataik alapján, gyakran összekötik az árleszállítást a minőségromlással. De a »figyelmetlenségnek« van egy fontosabb oka is. A közgazdászok szerint az emberek jövedelmüket általában hosszú időre előre lekötik, házépítésre, bútor, hűtőgép, televízió s egyéb áruk vásárlására fölvett kölcsönök törlesztésével. Ilyenformán a háztartásokban a bevételek-kiadások mérlege meglehetősen feszített Úgy is mondhatnánk, hogy az emberek nem akkor vásárolnak kabátot, amikor azt látják, hogy az olcsóbb lett, hanem akkor, amikor a jövedelmek-kiadások havonkénti egyenlegébe be tudják illeszteni a kabátvásárlást. Mire lehet következtetni ebből az érdekes megfigyelésből? Egyértelműen arra, hogy az emberek igényei magasabbak. Régen senki nem ütközött meg azon, hogy a szegény, sokgyermekes családok nyomorúságos, egyszobás, komfort nélküli lakásban élnek, a tehetősek pedig több szobás villában laknak; hogy a szegényparasztok, munkásemberek ruhatára mindössze egy munkaruhából és egy ünneplőből állt, ugyanakkor mások átöltöztek, ha az utcára, ha étkezni indultak, vagy estélyre, üdülésre, hivatalba mentek. Közben nagyot fordult az idő kereke. Ma az igények közötti, harminc-negyven hívvel ezelőtti mély szakadék lenne természetellenes. Legföljebb a falusi és a város életmód között van lényegbevágó különbség, de ez is egyre inkább eltűnik. Az igények tehát nagyrészt kiegyenlítődtek az eltelt harminc év során, s egy magasabb igényszínvonal jellemző az egész társadalomra. A mindennapi élet minőségével szemben támasztott követelmények megvalósulása a mindenkori életszínvonallal függ össze. Ez azonban rendkívül sok elemből tevődik össze, s ezért az életszínvonalat alakító politikában igen sokrétű, egymás hatását is módosító intézkedésre van szükség. Hogyan alakul, mitől függ tehát életszínvonalunk fejlődése? Aki már megszokta, hogy mindenütt biztos munkahely, állandó kereset várja, s mindenre kiterjedő társadalombiztosításunk révén a betegség sem sújthatja aránytalanul, az ma már kevésbé érti, hogy a tőkés társadalmakban, s hazánk történelmének korábbi szakaszaiban miért számított alapvető fontosságúnak a munkához való jog megvalósítása a gyakorlatban. A teljes foglalkoztatás és a széles körű társadalombiztosítás a létbiztonság két alapvető föltétele. Olyan alapvető emberi jogok, amelyekkel hazánkban mindenki egyformán élhet. Az életszínvonal fejlődését meghatározó tényezőkről a napokban hallottunk egy kitűnő előadást a Pamutfonó-ipa- ri Vállalat Kaposvári Gyárában dr. Pirityi Ottótól, a Szakszervezeti Elméleti Kutató Intézet osztályvezetőjétől, a Közgazdasági Társaság rendezésében. Magától értetődik, hogy az életszínvonal emelésének nemcsak a jövedelem az egyedüli forrása. Döntő a családok nagysága, a keresők száma, ezek életmódja, a fogyasztás nagysága és összeszínvonala is. A jólét emelése tehát igen sokoldalú és bonyolult dolog. Az életszínvonal emelkedésének csak egyik eszköze a reáljövedelmen évről évre történő növelése. A másik az állami juttatások mindinkább kiteljesedő rendszere. Napjainkban egy-egy azonos nagyságú lakás, vagy hasonló márkájú gépkocsi, estleg bútorgarnitúra megszerzése nyilvánvalóan egészen másként terheli meg az egyes családokat. A jövedelem értékelésénél (az egy családtagra jutó jövedelemről van szó) lényeges, hogy hány tag között oszlik meg. Az is egyértelmű, hogy azonos helyzetben levő két család közül eleve hátrányosabb helyzetben van, akinek még lakásra kell gyűjtenie, azzal szemben, aki már korábban új otthonba költözött. A jövedelmeket ezenkívül is számtalan tényező differenciálja. A családi és egyéb okok miatt kialakult aránytalan jövedelemelosztást államunk szociálpolitikai juttatásokkal igyekszik kiegyenlíteni. A családi pótlékban, egyes árufajták árának támogatásában, az üdülések megszervezésében, a bölcsődei, óvodai díjakban és még sok másban, érvényesülnek ezek a juttatások. Jelenleg már olyan magas az összegük, hogy minden 100 foript munkából származó jövedelmet országos átlagban 36—37 forint társadalmi juttatás egészít ki. S ezeknek a juttatásoknak a rendszere olyan, hogy elsősorban az alacsony jövedelmi színvonalon élőket segíti. A z életszínvonal azonban nemcsak az állam dolga. Igen sokat lehet és kell tenni a munkahelyeken; üzemekben, gyárakban, tétele, a közüzemi, a kommu . az nális, a lakás-, az óvodai és , ,, ,,, . , , bölcsődei, valamint az egész- ' tsz-ekben, allami gazdasagok- ségügyi ellátás, az iskolázás! ban. A munka hatékonyságá- helyzete, a munkaidő hossza, j nak fokozásával, de a különböző szociális juttatásokkal és Pártunk eszméinek kimagasló terjesztéséért Amikor Lenin születésének évfordulójára emlékezünk, s tisztelgünk halhatatlan életműve előtt, hagyomány, hogy kitüntetik azokat a propagandistákat, akik kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztésében, pártunk politikájának magyarázatában. Azokat az embereket, akik önzetlenül, nagyon sokat fáradoznak a politikai oktatás színvonalának emelése érdekében, azért, hogy erősödjön hallgatóik szocialista tudata, egyre világosábban lássák és értsék pártunk politikáját, s annak következetes harcosaivá, végrehajtóivá váljanak. Őket köszöntötték tegnap délután a megyei párt- bizottságon rendezett ünnepségen. Mákos Gyula, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának nevében köszöntötte a meghívottakat és az ünnepségen részt vevő Honfi Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, Bodó Károlyt, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának munkatársát. Korunk és a leninizmus címmel Varga Teréz, az Oktatási Igazgatóság tanára tartott előadást. Beszélt Lenin munkásságáról, s arról, hogy művei mit jelentenek az emberiség számára; hogyan meríthetnek azokból újabb és újabb erőt feladataik minél eredményesebb megoldásához a propagandisták. Ezután Bodó Károly. a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának munkatársa a propaganda- munka időszerű kérdéseiről beszélt. Utalt arra a hatalmas, több hónapig tartó politikai munkára, amely a XI. pártkongress-ust megelőzte. Honfi István átadja az emlék plakettet Kopcczki György ta- bi propagandistának. Szólt a feladatokról, s elmondta: a legfontosabb, hogy a propagandisták alaposan tanulmányozzák a kongresz- szus határozatait, kellően fölkészüljenek az őszi oktatási időszakra és a határozatokat mindenki számára érthetően, elemezve magyarázzák. Arra hívta föl a figyelmet, hogy a propaganda- munka, a kongresszusi határozatok magyarázása, értelmezése segítse a határozatok végrehajtását. Ehhez elengedhetetlen, hogy a propaganda- munka minél szorosabb kapcsolatban legyen a gyakorlati munkával, az élettel. A két előadás után Honfi István, a megyei pártbizottság titkára átnyújtotta a Le- nin-emlékplaketteket hetven — több éve eredményesen dolgozó — propagandistának. Húszán jutalomban részesültek. Különböző területen dolgozó emberek vették át tegnap a Lenin-emlékplakettet, ezt a nagyon szép elismerést. Olyan emberek, akiket az a cselekvő elhatározás ösztönöz hosszú évek óta, hogy pártunk önzetlen szolgálatában terjesztői, ismertetői legyenek a marxizmus—leninizmus eszméinek. A megyei pártbizottság, a propaganda és művelődési osztály köszönetét tolmácsolta Mákos Gyula, arra kérve a propagandistákat, hogy a jövőben is végezzenek olyan eredményes munkát, mint eddig. A kitüntetett propagandisták nevében Kiss Mihály mondott köszönetét az elismerésért, és megígérte: munkájukkal azon lesznek, hogy segítsék a Xl. pártkongresz- szus határozatainak minél alaposabb megismerését, s ezzel hozzájáruljanak a határozatok eredményes végrehajtásához. Sz. L. a szabad idő eltöltésének kulturált lehetősége, de ide tartozik a környezet, a tiszta levegő, az egészséges ivóvíz és a városi tömegközlekedés kommunális beruházásokkal Csupor Tibor Talajtérképek — szakmai tanácsok Száznál több gazdasággal együtt Kaposváron, a Rippl-Rónai utcában a 14. számú ház udvarában van egy intézmény, amelyet még a gyakran arra járó sem vesz nagyon észre. [ níelési rendszerek. Milyen fel Kutatók dolgoznak a szürkére adatot ró ez az intézetre? meszelt falak mögött: az Oramelyek egyben javaslatot is | — Megyénkben milyen naadnak a különféle munkákhoz. ' gyobb munkákon — Napjainkban egyre na- jelenleg? gyobb teret hódítanak a térKongresszusi oklevél 18 somogyi brigádnak szagos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet Dél-dunántúli Talajtani Osztályának munkatársai. — Huszonhárom éve dolgozunk itt a Rippl-Rónai utcában — vallja Gerőcz Emil osztályvezető. A felszabadulás után hozták létre jogelődünket, a Talajjavító Nemzeti Vállalatot. 1952-ben különböző átszervezések után jött létre intézetünk, azóta működik négy megye területén: Somogybán, Baranyában, Tolnában és Zala megyében. — Milyen feladattal: — Két részre lehet bontani munkánkat; Az egyik az olyan munkák ellenőrzése, melyekhez a gazdaságok állami támogatást kapnak. Például a kémiai talajjavítást jelentős állami támogatás segíti. Mi javaslatot teszünk, hogyan esi' náltassák meg, és ellenőrizzük a kivitelezést. A szőlő- és gyümölcstelepítéseknél mi vizsgáljuk, hogy a kijelölt területek talaja alkalmas-e a telepítésre. — Miért van erre szükség? — Lehetnek apróbb talajtani hibák, melyek a későbbiekben nehezítik a gazdaságos termelést. Az intézet másik feladata talajtérképek készítése a mezőgazdasági üzemeknek. A megrendelő gazdaság területén elvégzik a talajvizsgálatokat, s az így szerzett adatokat térképeken rögzítik. A genetikus üzemi talaj térképeket kiegészítik a különböző kartogramok és szöveges magyarázók, — Az OMNI-nak a rendszer- I gazdák közül egyedül a KITE- j vei van kapcsolata, tagjainak [ mi végezzük el a talajtani | vizsgálatokat. A legtöbb rend- | szergazdának saját talajvizs- j gálója van. Itt talán azt érde- | mes megemlíteni, hogy nap- j jaink mezőgazdasági technikai forradalma sok olyan kérdést vet föl a talajélettannal kapcsolatban, amelyre ma még nem tudunk választ adni, s amelyről már nagyon sok vita I gozunk együtt, folyt és lesz is még. I — A Lábodi Állami Gazdaságnak készítünk terveket egy öntözőfürt kialakításához. A másik nagy munkánk szintén az öntözéssel kapcsolatos, a Balatonboglári Állami Gazdaság gyümölcsöséhez készül. Ez egy komplex munka lesz. ugyanis az öntözés mellett a fagyvédelemhez is ezt az öntözőrendszert veszik majd igénybe. — Évente hány gazdaságnak adnak szaktanácsot? — A négy megye területén évente száz gazdasággal dóiTegnap a VBKM kaposvári i lat Kállai Éva szocialista brigyárában kapták meg a Há- | gádja 220 ezer forint értékű, mán Kató szocialista brigád i tőkés importból származó tagjai a kongresszusi okleve- ; anyagot takarított meg. Mun- let — 18 somogyi brigád kő- j kaerkölcsük kimagaslóan leg- zül elsőként — a munkaver- i jobb a vállalatnál. A Kapos- senyben elért kiváló teljesít- | völgyi Vízgazdálkodási és Ta- ményük alapján. A brigád , lajvédelmi Társulat Lenin briegym-illió-hatszázezer forint j gádja havi átlagban 115 százaértékű többlettermelést ért el. lékra teljesítette munkáját, ás 26Ö óra társadalmi munkát ! Munkahelyükön új módszerek dolgoznak végzett. Mától kezdve május kidolgozásával és átadásával 3-ig megyeszerle a többi 17 elősegítették a termelékeny- 1 brigádnak is átadják a kong- ség növelését. A Siófok és ViN. J. resszusi oklevelet járó jutalmakat. A megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét kapják: A Kaposvári Ruhagyár Béke szocialista brigádja. Kiemelkedő szerepük van a fegyelem javításában és a hibamentes munkavégzésben. Ugyanilyen oklevelet kap a Kaposvári Húskombinát Petőfi Sándor szocialista brigádja. Mindennapos jó munkájuk mellett kezdeményezésükre új termékkel bővítették a húskészítmények választékát. A Kefe- és Műanyagipari Vállatonszabadi November 7. Tsz Horizont szocialista brigádja munkájával 42 ezer forintot takarított meg. s 20 ezer forint társadalmi munkát végzett. A barcsi Vörös Csillag Mg. Tsz Diesel Rudolf szerelőbrigádja nagymértékben csökkentette a mezőgazdasági munkák kampányszerűségét. 104 óra társadalmi munkát is végeztek. A Kutasi Állami I Gazdaság Április 4. szocialisés a vele ! dóke Áfész Mosolygó Antal ] ta brigádja 117 ezer forint érBeíejeződött a kora tavaszi növények vetése Lendü etes munka a földeken Az utóbbi napok kevesebb I 90—95 százalékán már föld csapadékot hozó időjárása | ben van a cukrot adó növény nyomán meggyorsultak a | A Mezőgazdasági és Élelme- | különösen nagy gondot munkálatok a földeken, a ko- zésügyi Minisztérium tájékoz- ra tavaszi növények vetése be tatása szerint az őszi érésű is fejeződött. Földbe került a burgonya vetése' is befejezés[ a kukorica. A meggyorsított | munka mellett az üzemeknek kell fordítaniuk a minőségre, s a technológiákban előírt tőszám betartására. mák, a zab, a rostlen, a bor sót szakaszosan vetik, hogy a termés folyamatosan kerüljön majd a konzervgyárakba és j Az gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkehez közeledik, jelenleg már 65—70 százalékban elvégezték ezt a munkát. a piacra. A cukorrépa vetésével főként az alföldi és a dunántúli mezőgazdasági üzemek haladtak előre, az északi megyékben — például a Szerencsi Cukorgyár környékén — azonban némi lemaradás van. A mély fekvésű földeken még nedves a talaj, így a gépek nem tudnak dolgozni. Mégis: a cukorrépavetésre kijelölt 129 ezer hektárnyi terület szocialista brigádja jó kereskedelmi munkájával tűnt ki a többi közül. Magukévá tették a vevők előzékeny és kulturált kiszolgálásának elvét és következetesen megvalósították a gyakorlatban. Egy év alatt 23,9 százalékos forgalomnövekedést értek el munkahelyükön, a Sió Áruház cipőosztályán. A Kaposvári Lakberendező Ipari Szövetkezet Latin- ca Sándor szocialista brigádja 17 százalékkal nagyobb teljesítményt ért el tavaly, mint 1973-ban. Munkájukkal kapcsolatban minőségi reklamáció — nem volt. A brigád tagjai j négy újítást dolgoztak ki és I vezettek be. | A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat I Steinbacher Márton szocialista I brigádjának teljesítménye átlagosan 120 százalékos volt. A siófoki 19 lakásos tömb építésénél mintaépítkezést terveztek, és igyekezetük eredményeképp a létesítményt 1975 szeptembere helyett április 30-án már át is tudják adni. zetek most javát a kukorica, a napraforgó és a szója vetésére használják föl. Különösen a kukoricavetés nagy feladat, hiszen több mint másfél millió hektáron termesztik idén. Az alföldi megyékben előbbre járnak a vetéssel, de a hónap végéig — úgy vélik — az egész országban földbe kerül A fűszerpaprika és a pa radicsommag-vetésnek is most van a dandárja, a hagyma dugványozása pedig befejezéshez közeledik. A gyümölcsfák gépkapacitásuk j metszését is elvégezték, de a I Munkájuk jó szervezésével virágzó gyümölcsösök megtermékenyítését a csapadékos időjárás hátráltatta. Fontos munka most a vegyszeres gyomirtás. A csapadékos idő kedvezett a kalászok fejlődésének, a vegyszeres gyomirtásban azonban lemaradás van. Ezért most minden szélcsendes napot célszerű kihasználni. 200 ezer forint megtakarítást ] értek el. A Kőolajvezeték Építő Vállalat Jóliot Curie szocialista brigádja egy újítást dől’ gozott ki. mely a gazdaságosság mellett a munkavédelemben és egészségvédelemben is haszonnal alkalmazható. A karádi Aranykalász Mg. Tsz Haladás szocialista brigádja beruházási tervét 1 millió 148 ezer forinttal túlteljesítette. Munkájuk minőségére jellemző, hogy a próbaüzemek időtókű anyagot és alkatrészt takarított meg. Újításaik, ésszerűsítéseik értéke pedig 112 ezer forint volt. A Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Gagarin szocialista brigádja mindig élen járt a termelésben, s munkájuk üteme mozgósító hatással van a többiekre. Tavaly összesen 828 óra társadalmi munkát végeztek. A Volán 13. számú Vállalat Kék Balaton brigádja a balatoni nyári forgalom zökkenőmentes lebonyolításában vett részt, s közben szép eredményeket ért el az üzemanyag-takarékosságban is. A kaposvár—kapós merői tsz La- tinca Sándor szocialista szerelőbrigád is kiérdemelte jó munkájával a megyei pártbizottság oklevelét. A Központi Bizottság kongresszusi oklevelét kapják: A Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru- kiskereskedelmi Vállalat 306. számú élelmiszerboltjának Petőfi Sándor szocialista brigádja, mert 11,3 százalékkal na- j gyobb forgalmat bonyolított le tavaly, mint 1973-ban. Jelentős mértékben tudták csökkenteni a költségeket. így javítva munkájuk hatékonyságát. A város jobb ellátásáért öntevékenyen új szállítókkal vették föl a kapcsolatot, így javult a választék zöldséggyümölcsből, primőr áruból és húskészítményből. A Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának Egyetértés orsozó- brigádja mindig élen járt a gazdasági munkában. 72 ezer „ „ .......... forintot ajánlottak fel a viett artamat 2 3 napra sikerült namj szakmunkásképző intézet csökkenteni. Az ádándi—bala- j építésére. 16301283
