Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-18 / 90. szám

Kiváló lett a Kaposvári Szolgáltatóipari Szövetkezet Nem lehet megállni Nagy lemaradást kell behozni Szépségtükör 1975. 1.: »Azt, hogy a Sassoon-frizura után milyen tartósabb frizura­divat következik, még nem tudjuk, de különböző szakla­pokból arra következtethe­tünk, hogy a Sassoon vágási stílus még sokáig marad. En­nek a vágásnak az előnyeit ki­használva a mai simának mon­dott frizurák ellentéte, a gön­dör, a göndörnek egy lazított változata, valamint a göndör részének beépítése a frizura vonalába; ez az úgynevezett bec-bi frizura.-« A fodrászok és kozmetiku­sok szaklapjának legutóbbi számából azért idéztünk, mert a Kaposvári Szolgáltatóipari Szövetkezet munkájában is a »•döntő szó« a női fodrászoké. Különösen ezekben a hóna­pokban, amikor a divat sze­szélyének eredményeként a vágás megnövelte az üzletek forgalmát. — Most már a fiatalok is elmennek a fodrászhoz — mondja Pásztori Sándor, a szövetkezet elnöke. Meglehetősen eldugott he­lyen van a szövetkezet köz­pontja: csurgó ereszekkel tar­kított udvar végén kell kopog­nia a látogatónak, ha az elnö­köt akarja megtalálni. A múlt évi eredményei alapján a Ka­posvári Szolgáltatóipari Sző' vetkezet elnyerte a Könnyű­ipari Minisztériumtól a kiváló szövetkezet címet. Ennek előzményeiről kér­deztük Pásztori Sándort. El­sősorban számokat mond: ho­gyan alakult a termelés, mi­lyen volt a forgalom, mit je­lent ez forintban; hogy a szö­vetkezet dolgozóinak csaknem kilencven százaléka részt vett a szocialista munkaverseny­ben, s eredményeik jelentős részét a XI. pártkongresszus tiszteletére meghirdetett ver­senynek köszönhetik. Legújabb besorolásuk sze­rint a szövetkezet az úgyne­vezett fogyasztói'szolgáltató kategóriába tartozik. Ennek Gépipari termékbemutató (Folytatás' az 1. oldalról.) piacokat is jelent. A kiállítá­son bemutatták azokat az al- Az MTESZ és a közgazdasá- katrészeket, amelyek majd In­gj társaság által szervezett ki- diában — hazánkétól teljesen állítás rendezésében rendkívül ; eltérő éghajlati viszonyok ko­sokat segítettek a somogyi 1 zött — dolgoznak, gépipari üzemekben dolgozó szocialista brigádok. Bár a rendezők a terem legmagasabb pontjára egy színes tv-készü- léket helyeztek, a látogatókat mégsem ez köti le: A VBKM Kaposvári Villamossági Gyára az egyik legnagyobb kiállító. E gyár falai között 2500 féle ter­mék készül — a mindössze egy forintot érő üvegcső-bizto­sítótól a több százezer forint értékű vezérlőegységekig. A legfontosabb termékek, a kő- | zépfeszültségű szakaszkapcso­lók és a felvonó, valamint a szerszámgép-vezérlőberende­zések. Ez az üzem az idén — tervei szerint — több mint félmilliárd forint értékű ter­méket készít. A kiállításon is ■— és a valóságban is — szom­szédja az üzemnek a budapesti Finommechanikai Vállalat 3. számú Gyára és az Egyesült j Izzó Kaposvári Elektroncső- ! gyára. A finommechanika rű híradástechnikai termékeit a kaposváriak tulajdonképpen csak ezen a kiállításon láthat­ják. A mikrohullámú átvitel­technikai berendezések itt ké­szülő részegységei országhatá­rainkon belül biztosítják a tv- műsorok zavartalan cseréjét és a távbeszélő-összeköttetést. A hatszáz ember jó munkája új Az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncsőgyára a tömegsze­rű vevőcsőgyártás hazai bázi­sává fejlődött. Termelését évek óta dinamikusan növeli, s gaz­daságos gyártmányai révén bővíti kapacitását is. A képek a gyártás szép munkájának egyes fázisairól élethűen tudó­sítanak, a késztermékek vi­szont a fiatal somogyi mun- j kások ügyességét, rátermettsé- j gét dicsérik, A megye legfiatalabb üzeme a Videoton Számítástechnikai Gyárának tabi gyáregysége. Az új ipartelep ebben az évben kezdte meg a termelést, s az R—10-es számítógéphez készít alkatrészeket, részegységeket. De — a kiállításon tudtuk meg — az év második felében megkezdik náluk az R—5-ös kis számítógépek szerelését is. Termékeit a valóságban, a szá­mítógépeket — és működési el- J vüket — pedig fotókon és raj- korsze- j zokon mutatják be. A Híradástechnikai Ktsz ba- j latonlellei üzeme elsősorban J a zsebszámológépek révén vált j ismertté a megyében. Ez a ki- j állítás alkalmat ad arra, hogy | más termékeivel — például az ipari tv-kamerákkal — is meg­ismertesse a látogatókat. Dr. K. I. csak két oldalát említjük: egy­részt a kedvezőbb adózási kö­telezettség mellett több jut a fejlesztésre (a nyereségnek 10 százalékát kell befizetni adó címen, így a korábbi 300—350 ezer forinttal szemben most már több mint 1 millió forin­tot fordíthatnak fejlesztésre, ugyanakkor legfontosabb fel­adatuk a lakossági szolgálta­tások bővítése, színvonalának javítása. Nyolcvanegy üzletben dol­goznak, ebből negyven jut Ka­posvárra. A szövetkezetnek több mint 400 dolgozója van, s ha azt is megemlítjük, hogy ebből csaknem százhúsz a női fodrász, akkor érthető, hogy miért idéztünk a cikk elején a szaklapjukból. A bevétel döntő többségét is ők adják. Egy-egy évben mázsaszám fogy el a hajfesték, az olajsamphon. Így a továbbképzés is elsősorban az ő szakmai színvonaluk ja­vítását célozza: tavaly száztí­zen vettek részt különböző előadásokon. Erre a célra a szövetkezet 60 ezer forintot költött. Néhány számot, adatot mi is megemlítünk: a múlt évben a termelés 8,4 százalékkal, a la' kossági szolgáltatás 8,43 száza­lékkal emelkedett. A csaknem 1 millió 300 ezer forintos be­vételemelkedésből egymillió forint származott a lakossági szolgáltatásokból. S még eny- nyit: az év első negyedében egymillió forinttal volt na­gyobb a női fodrászatok for­galma, mint a múlt év hasonló időszakában. — Ha így megy tovább — mondja az elnök —, akkor az 1975. évi 20 millió forintos tervvel szemben 22 millióval zárjuk majd az évet! Lehetne persze még so­rolni, hogy mi minden történt I azt megelőzően, hogy megkap- ! ták a kitüntető címet. Inkább a jövőről érdeklődtek, hiszen a szövetkezet dolgozói állan­dóan »reflektorfényben« van­nak. Mint hallottam, a múlt évben összesen 400 ezer ember fordult meg üzleteikben. A lakosság jobb ellátása érdeké­ben a szövetkezetnek állan­dóan korszerűsítenie kell bolt­jait, műhelyeit. Még az idén elkezdik építeni a Vöröshad­sereg útján az ipartelepet, s az első ütemben — 3.5 millió forintért — elkészül az új, 420 négyzetméteres csarnokuk. Már beadták a kérelmet: az épülő Béke-Füredi lakótömb­ben is szeretnének üzletet nyitni. — Nem lehet megállni! — mondja az elnök. — Kényel­mes és korszerű üzleteket kell kialakítanunk. Termelésünk 81 százaléka származik a szolgál' tatásokból, ennek megfelelő hátteret kell biztosítanunk. Mészáros Attila Akadoznak a tavaszi munkák a megye termelőszövetkezeteiben A szeszélyes tavaszi időjá­rás már eddig is sok fenn­akadást okozott megyénk ter­melőszövetkezeteinek idősze­rű munkáiban: éppen hogy hozzáláthattak az üzemek egy-egy soron levő tennivaló­hoz, az eső megálljt paran­csolt az embereknek és a gé­peknek. Mindez érződik az eddigi teljesítményeken: a múlt év azonos időszakához képest nagy a lemaradás kü­lönböző munkákban. Kersák Jenő, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője tájékoztatott arról, hol tarta­nak a feladatok teljesítésében a somogyi közös gazdaságok. Borsót 3767, tavaszi árpát 2127 hektáron terveztek vetni a tsz-ek, mindkét munkával végeztek, s a zabvetést is be­fejezték. A tiszta vetésű lu­cernatelepítés terve 2626 hek­tár, s hogy április derekán nem lépték túl a 66 százalé­kot, annak oka a vetőmag- hiány. Lényegében ez játszik közre abban is, hogy azon az 523 hektáron, ahol felülvetés- re vár ez a pillangós növény, jelenleg 75,5 százaléknál tar­tanak.. Ahogy az idő engedi, növek­szenek a burgonyával beül­tetett táblák a megye terme­lőszövetkezeteiben : a 8498 hektáros tervnek 26,7 százalé­ka valósult meg április 15-ig; a burgonyatermesztési rend­szerekben részt vevő gazdasá­gok 2378 hektárból 721 hektá­ron ültették el a gumókat. Közös gazdaságaink 4010 hek­táron vetnek cukorrépát, s mostanáig 63 százalékig jutot­tak el a teljesítésben (a ter­mesztési rendszerben 1014 hektárból 586 hektáron ké­szültek el ezzel a munkával). A 2146 hektár napraforgóból a terület 14,3 százalékán ke­múlt év április 15-én a terve­zett burgonyaterületnek 73,4 százalékán végeztek, a cukor­répának 89,3, a kukoricának pedig 14,6 százalékát elvetet­ték a somogyi termelő&zövet­rült földbe a mag. Mint ar- , kezetek. Tehát jelenleg a ta­valyihoz képest a burgonyá­ról tegnap beszámoltunk, hoz­záfogtak a kukoricavetéshez is Somogybán, szövetkezeteink a 92 310 hektár közös és háztáji területnek 0,6 százalékán vé­geztek evvel a munkával. A silókukoricát az idén 9828 hektáron vetnek, itt az eddigi | teljesítés 0.3 százalék. Ter­melőszövetkezeteink közös művelésű területein a zöld­ségfélék vetési terve 3377 hek­tár, melyből 58,5 százalékot teljesítettek eddig. Hogy mekkora a lemaradás, amelyet közös gazdaságaink­nak be kell hozniuk, arra összehasonlításul elegendő né­hány tavalyi adatot idézni. A 1 nál 46,7, a cukorrépánál 26,5 a kukoricánál 14 százalékos lemaradás tapasztalható, s nincs olyan vetési munka, amelynél most előbbre tarta­nának, mint tavaly ilyenkor. A gyakori esőzések, a hűvös talaj miatt lelassult a mun­kák menete és a már elvetett növények fejlődése (mintegy 330 hektár kipusztult az őszi kalászosokból), ebből követ­kezik a feladat: amint arra mód nyílik, gyorsítsák a ta­vaszi munkák ütemét gazda­ságaink. H. F. Cj termék: a mecseki felvágott Konténerekben szállít a húskombinát TAVALY a Balatonra érke- f az ellátásforgalmazás legfonto- ző turisták, üdülővendégek 1,2 sahb gondjait közösen oldják milliárd forintot költöttek, j . ... értekezletre Ebből élelmiszerekre több | meg' Az űe elso értekezletre mint 700 millió forintot. Ennek | tegnap a Kaposvári Húskom­binátnál került sor. a tetemes árumennyiségnek a megtermelése a Balaton-part- ra szállítása és eladása évről évre alapos felkészülést igé­nyel a termelő- és a kereske­delmi vállalatoktól. Az idény kezdete előtt ezért minden év­ben találkoznak az ipar és a kereskedelem képviselői, hogy Üzemméret és lehetőségek a tsz-ekben Az optimális üzemnagyság A szerző tudatában van ] szén kicsi, ezer, sőt kétezer annak, Hogy darázsié- j holdon aluli tsz ma már ne­szekbe nyúl, amikor a j hezen boldogul. Azonban nern termelőszövetkezeti üzemi mé- I elsősorban a határ szűk mé • retek, divatosabban szólva a tsz-koncentráció, vagyis egye­sülések fogalomkörét érinti. Az elmúlt esztendőkben, de sok helyen éppen a legutóbbi időkben ez a téma foglal­koztatta egész körzetek terme­lőszövetkezeti parasztságai. Több községben úgy döntöt­tek — reméljük, bölcs meg­fontolás után —, hogy egye­sítik közös gazdaságaikat, tá­gasabb határban, az eddiginél eredményesebben gazdálkod­nak majd. . Az optimális üzemnagyságot hazánkban tudósok, gyakor­lati gazdák és agrárpolitiku­sok évtizedek óta kutatják. Tanulmányok, könyvek szü­lettek, de egyértelmű, min­denhol és mindenkor megfo­gadható jó tanácsot még nem tudott adni senki. Gyorsan meg kell mondani, hogy erre a szerző sem vállalkozik. Bi­zonyos »kapaszkodók« azon­ban segítségül szolgálhatnak. Kétségtelen, hogy az egé­reteá miatt, hanem azért, mert egy kicsi gazdaság nem nyújt módot olyan nagyságú fölhal­mozásra és beruházásra, mely a mai, de még inkább a hol­napi korszerű gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen. A minimális méreteket könnyen felbecsül­hetjük a zárt termelési rend­szerek oldaláról. Egy »adag« zárt rendszerű kukorica terü­lete ma általában 700 hektár, ekkora nagyságú az a szántó­föld, amelyen gazdaságosan ki lehet használni egy ilyen ter­melési rendszerhez szükséges gépláncot. Ha a tsz területének har­minc százalékán tervezi a ku­korica termesztését, akkor két-két és fél ezer hektár szántóföldre van szüksége, hogy a kukoricát jól beilleszt- hessé termelési szerkezetébe. Kiindulhatunk finomabD szántóföldi strukt' rákból is. mint pl. amilyen a zöldborsó, i hangsúlyozzuk ugyanis, hogy a dohány, a cukorrépa stb. : a területi egy esti és a kon- Itt a gépláncok kihasználása- | centrációnak csupán az egyik A húskombinát évről évre mindig tartogatott számunkra valami meglepetést, s új ter­mékkel rukkolt ki. Évekkel ez­előtt bevezették és széles kör­ben elterjesztették a grill­csirke szállítását és árusítását a tóparton, majd pedig gyor­san elkészíthető, igen olcsó hurkafélékkel is megjelentek a balatoni piacon. Az idén is hű- ... . , , ek maradnak ezekhez a ha­utja. A másik legalább eiy- gyomány0khoz, megtoldva nyrne fontos koncentrálódási azzal> hogy a választók bőví- folyamat az ónálló gazdasago m ; ,£s£n kívül a szállítást is to- összetogasa, közös vallalkoza- j vább fejlesztik sa bizonyos célkitűzések el- ' érésére. Gyakorlatilag n;m I A vállalat ezen a nyáron hoz megkívánt terület na i létezik ugyanis olyan üzem- dobja piacra az úgynevezett ° ’■ méret, amely mellett a közös mecseki felvágottat. Ez a ter­ga általában 100—200 hektár. Tehát ha valaki egy-egy ilyen belterjesebb kultúrát szántóte­rületén 10 százalékos arány­ban akar szerepeltetni, ugyan­csak legalább két-két és fel ezer hektárnyi művelhető te­rületre van szüksége. Meg­kockáztatjuk tehát az állítást, hogy ez a két-két és fél ezer hektár (3—4 ezer kataszlrá- lis hold) az a nagyságú terü­let, melyen a főagronómu.s már »jól elfér«. Az utóbbi idők koncentrál1, záló folyamatának eredménye­ként Magyarországon a ter­melőszövetkezetek területe átlagosan három és tfél ezer hektárra (mintegy hatezer holdra) nőtt. Elmondhatjuk tehát, hogy a mai üzemmére­tek általában megfelelőnek tekinthetők; a fejlődés továb­bi útja nem — vagy nem el­sősorban — az újabb egyesü­lésekben keresendő. Egyéb tennivaló persze van. Nem elégszer és nem eléggé gazdaság minden feladatot j mék a parizerhez hasonlít. I önállóan tudna megoldani. 1 Ennek bizonyítására talán annyit, hogy az ország egyik legnagyobb szövetkezeti ga is rávitte a húsipart a konté­neres szállítás bevezetésére. Eszerint a nyáron éjszaka szállítják a húst 120—150 kilo­grammos termoszkonténerek- bén. A kis fémládák falait hungarocellel szigetelték, így a konténerbe rakott hús még a tűző napon is károsodás nél­kül elvisel akár nyolc órát is. Az új szállítási mód bevezeté­se azonban az eddigi mecha­nizmus bizonyos átszervezését is szükségessé teszi. A konté­nereket ugyanis csak az olyan nagyobb egységekbe tudják vinni, ahol azokat megfelelő hűtőtérrel képesek fogadni. Ezért a legkézenfekvőbb meg­oldásnak az látszana, ha ezek az egységek átvállalnának bi­zonyos nagykereskedelmi funkciókat, vagyis a konténe­rekben érkező árut elosztanák. (Erre egyébként Hajdú-Bihar megyében vannak jól bevált példák.) A KONTÉNEREK bevezeté­csak annál paprikásabb, s az ára is hasonló a parizeréhez. A sén kívül a gyakoribb szállítá- húskombinát ezenkívül az idén is szállítani akar azokból dasága, a nádudvari Vörös ! a jól bevált termékekből, ame­Csillag területének nyolcvan százalékával (!) különböző termel ős zövetk ezeíközi össze­fogásokhoz csatlakozott. Érde­kes jelenség, hogy a koope­rációnak .ezt az útját hazánk­ban általában éppen a leg­nagyobb és legjobb közössé­gek járják. E z nem lehet véletlen, és arx-a inti, sőt sarkallja a többi, a közepes és a kisebb, az átlagos színvonalú, vagy gyengébb gazdaságokat is, hogy ismerjék fél az együttműködésnek ebben a formájában rejlő fantáziát, lyeknek ára a tópartra kirán dúló diákoknak, s kispénzű tu­ristáknak leginkább megfelel. Annyit a Balatonra látogató laikus is megállapíthat, hogy a hús- és húskészítmény-ellá­tás minden évben javul. Az ipar és a kereskedelem közöt­ti kapcsolatban azonban van­nak még kisebb-nagyobb zök­sokkal is javítják majd az el látást. A húskombináttól he­tenként háromszor visznek tő­kehúst, húskészítményeket és csirkét a Balatonra, s külön gyorsjárattal mindennap friss sütőhurkát és kolbászt. Javul a marhahúsellátás is. Eddig a húsipar legföljebb csak negye­delt marhát szállított a keres­kedelemnek, ezért a sok egy­személyes hentesüzletbe nem rendeltek szívesen ebből a kenők. Eddig például gyakran I húsból. Az idén olyan határo- eloférdult, hogy a húskombi- .. ... .... " ,,, , . nát nem tudta pontosan üte- , zat szuletett’ hogy a vallalat mezni a szállításokat, mert a I ^0 kilósnál nagyobb marha­túrajáratok olyankor értek az üzletekhez, amikor azok már zárva voltak. Ilyenkor aztán megkezdődött a futkosás, az válasszák ki a számukra leg- j üzletvezető keresgélése. Ez sok alkalmasabb, legelőnyösebb- ! cJrag1a..jfio,t ^ett, el> ®s fölösle- összefogásokat, i ges költséget okozott. A nem megfeLelo szállítás volt rész­ben az oka, hogy a Húsipari I Trösztnél tavaly a szállítási j költség félmilliárd forintra rú- I gott. így a korszerűsítésre va- | I ló törekvésen kívül a kényszer l nek ígérkező társulásokat. (Következik: F. B. húsdarabot nem szolgálhat ki. Közeledik a balatoni idény kezdete. Csak a nyári napok fogják végképp eldönteni, hogy a tegnapi tanácskozásnak mennyi haszna volt. Cs. T. A szövetkezeti demokrácia új formái.) Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents