Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

Mozaik a XI. kongresszus irányelveihez Küldött lesz a kongresszuson Kettős hivatás Munkások között Mottó: »A pari- cs állami szer­vek lépjenek fel mindenhol az anyák megbecsüléséért, a csalá­di Intézmények védelméért és erősítéséért . . .« M agyarországon ma a ke­resőképes nők 66 szá­zaléka munkában, al­kalmazásban áll. Abban, hogy ma a munkásosztály magatar­tása, fegyelme, szemlélete, mindennapi tevékenysége, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom kihat az egész társadalomra, jelentős szerepe van a dolgozó nők kötelesség- tudó, munkaszerető áldozat- vállalásának. Ezekben a hetekben, hóna­pokban pártunk különféle fó­rumain mérlegeli, hogy a X. kongresszus határozatainak szellemében megtettünk-e, megteszünk-e minden tőlünk telhetőt a dolgozó nők, minde­nekelőtt a családanyák gond­jainak könnyítése végett. Szá­mos fölmérés szerint a család­anyák a szabad idejüknek csaknegi felét ma is mosással, vasalással, vásárlással, takarí­tással, főzéssel, mosogatással — felsorolni is sok, hogy mi mindennel — töltik. A kettős hivatás nem cse­kély többletterhet ró az asz- szonyokra. Könnyíteni ezeken a terheken sokat lehet. S ez nemcsak az élettársak, hanem . minden gfári — hivatali — és szövetkezeti vezető, minden közvetlen munkatárs, az-egész társadalom feladata. Ami a társadalmi méretű se­gítséget illeti: az utóbbi évek­ben e tekintetben különösen sok történt. Ide tartozik a dol­gozó anyák gyermekgondozási szabadságának, illetve gyer­mekgondozási segélyének be­vezetése; a terhességi, gyer­mekágyi szabadság időtarta­mának meghosszabbítása; a családi pótlékban ^részesülök körének bővítése; a pótlék összegének emelése; a gyer­mekintézmények gyorsabb üterpű fejlesztése; változtatá­sok a lakáskiutalási rendszer­ben ' a családosok érdekében; munkahelyi kedvezmények, a terhes, kisgyermekes anyák­nak. Az országos számvetésen belül külön emlegetik az ózdi kezdeményezést, az úgyneve­zett »gólyaüzemet«, amelynek szívet-lelket melengető képso­rait mindenki láthatta a tele­vízió képernyőjén. Lényege, hogy a kisbabát váró asszo­nyok terhességük utolsó hó­napjában együtt, egészen könnyű, négyórás elfoglaltság­gal járó munkát végeznek. Évente összesen 1,3. milliárd forintot tesz ki a gyermekgon­dozási segély. Ennek rendkí­vül pozitív hatása volt a né­pesedésre. 1974-ben például 5300 somogyi anya volt gyer­mekgondozási segélyen. A leg­utóbbi időben azonban több jel arra mutat, hogy három év után a kismamák nehezen tudnak visszailleszkedni egy­kori munkahelyükbe, ezért so­kan idegenkednek ettől a ked­vezménytől. . # S itt elérkeztünk egy új­szerű problémához. Az illetékes vezetőknek megkülönböztetett gonddal; kell törődniük a gyermekgon­dozási segélyt igénybe vett édesanyák zökkenőmentes visszatéréséről munkahelyük­re. Ha ennek feltételeit nem teremtjük meg, visszájára for­dulhat e nagyszerű rendelke­zés. S ez érvényes minden családvédelmi, nővédelmi tör­vényünkre. Hiába a legjobb, legemberségesebb jogszabály, ha azokat nem az asszonyok, az anyák életének és munká­jának tényleges megkönnyítő! sére alkalmazzák, ha példának okáért nem fordítanak gondot arra, hogy a kollektív szerző­désekben valóban kifejezésre jussanak a nők, az anyák spe­ciális gondjai. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1970. februári nő­politikái határozata egyebek között célul tűzte a nők köz- éieti aktivitásának fejlesztését, a közéletben tevékeny lányok és asszonyok számának növe­lését. Hol tartunk ebben a munkában, milyerf eredmé­nyeket értünk el, mi akadá­lyozza, illetőleg fékezi a nők közéleti tevékenységének gyor­sabb kibontakozását, s ez utóbbihoz milyen politikai, gazdasági és kulturális intéz­kedésekre lenne szükség? Ez a másik nagy kénflés. A párt nőpolitikái határoza­tának megjelenése óta jelen­tős fejlődést értünk el a lá­nyok és asszonyok közéleti te­vékenységének fokozásában is. Mind több nő tölt be nálunk közhivatalt. Van sok női kép­viselő, tanácselnök, gyárigaz­gató, föorvosasszony és csak­nem 20 000 tanácstag. A vá­lasztott testületekben — első­sorban a pártban, a szakszer­vezetekben. a népfrontban és a tanácsokban — számottevő- J en növekedett a nők aránya, j Sajnálatos azonban, hogy mi­nél magasabb szintű a testü­let, annál kevesebb benne a nő. Hasonló a helyzet a gaz­dasági élet vezető pozícióiban: sokkal főbb az erre' felkészült és rátermett nő, mint ahányan ilyen pozíciókba kerülnek. A nők társadalmi és köz­életi aktivitásának kibontako­zását ma még sok minden fé­kezi. E tényezők közül első­sorban a szakmai és a politi­kai műveltség hiányát, a nők túlterhelését — a családon be­lül egyenlőtlen munkamegosz­tást —, továbbá a különböző szemléleti okokat emelnénk ki. A vállalatokat ma még nem eléggé ösztökélik a fel­sőbb szervek arra. hogy törőd­jenek saját nődolgozóik kép­zésével, sőt egész iparágak vannak, amelyek jóformán csak betanított és segédmun­kásnőket igényelnek. A rátermett nők nagyobb számú előléptetését és szak­mai érvényesülését gyakran gátolja, hogy nem készülnek erre vonatkozó káderfejleszté­si tervek. A szemléleti ok,, hogy lényegesen lassúbb a vál­tozás az egyének tudatában, mint a társadalmi közfelfo­gásban, amelyre nagy hatással voltak és vannak a párt és a kormány nőpolitikái határoza­tai. A születendő életről, a családról való gondos­kodás önként és szíve­sen vállalt terheit a szocialis­ta társadalom nem veheti le az édesanyák válláról. De le- róhatja háláját igazi emberi megbecsüléssel. Azzal, hogy szüntelenül éberen tartja a társadalom lelkiismeretét a dolgozó nők, elsősorban a csa­ládanyák gondjainak könnyí­tése, a kettős hivatás írott és íratlan szabályainak maradék­talan betartása érdekében. A beszélge­tés végén ki­mentünk a »birodalmába«. Tóth György, a Balatonbog- lári Állami Gazdaság len­gyeltóti kerü­letének gép- csoportvezetője nagy lelkese­déssel mutat­ta meg az öl­tözőket, az­után az udva­ron, a szín­ben sorakozó gépéket. Meg­figyeltem hányszor mondta: az én embereim. Szeretet és büszkeség csen­dült ki -belőle. —- Mind jól képzett mun­kások. A gaz­daság nagy teljesítményű gé­peit — a rázógápet, a szürete­lőkombájnt, az IHC, a KH traktorokat — vezetik. Hirtelen megáll. — Tudja, mi volt itt az­előtt — mutat az aszfaltozott udvarra.- — Sár meg sár1... Hatvanban még Hofherrekkel is dolgoztunk. Ha például hat­kor kellett indulniuk, az em­berek négykor már melegí­tették. No, aztán 1961-ben le­adtuk őket. Most? Ünneplőbe jöhetnek, fehér-fekete öltö­zőnk van. Személyautók sorakoznak a kapu előtt. — Sok traktorosnak van ... Olyan meg egy sincs, akinek ne volna fürdőszobája, motor­ja. örülök, hogy sok időt el- töltöttem a gazdaságban, a saját szememmel láthattam, mennyit fejlődött. Amikor a megyei pártérte­kezlet után bement dolgozni, a kerületvezető sajnálkozva mondta neki: »Gyurikám, nem olvastalak az újságban! Hát nem kaptál szót? Szeret­tem volna, ha téged is ott ta­lállak a felszólalók között.« ■ Neki is, nekem is elmond­ta, nagyon bántotta, hogy nem került rá a sor. Pedig hogy készült! Megfogalmazta, hogy a gazdaságban felhal­mozódott nagy termelési ta­pasztalatokat még jobban át kell adni a' szövetkezeteknek. — Két szocialista brigá­dunk van, a Kossuth meg a Petőfi. Az előbbi arany, az utóbbi ezüst piakettes. Min- deríben támaszkodhatom rá­juk, Érdemes volna egyszer megnézni, amikor ezek a ne­héz fizikai munkát végző em­berek összedugják a fejüket, s azon tanakodnak, hogy mi­vel lepjék meg az óvodát. Kü­lön pártcsoportunk van itt a gépesítésnél, tizenöt kommu­nista dolgozik benne. — Hánynak volt az ajánló­ja? — Nem tudnám pontosan megmondani, de soknak ... Tóth György családja tős­gyökeres szőlősgyöröki. Édes­apja kilenc holdon gazdálko­dott, majd az ő meggyőző szavára lépett be a tsz-be. Akkor már öt éve kommunis­ta volt-: a katonaságnál vet­ték föl a pártba. Leszerelése után a lengyeltóti gépállomá­son helyezkedett el mint brU gádelszártíoló. Lelkes szak- szervezeti bizalmi tevékeny­sége alapján bekerült a ME- DOSZ megyei bizottságára. Az ellenforradalom után több K. F. Gazdálkodásunk tartalékai Munkában a műtrágyaszórók Ember Géza és Peterdi Já­nos gépeinek nincs nehéz dol­guk. A kerekek könnyen gör­dülnek a jól elmunkált tala­jon, melyet nemrég hagytak itt a tárcsákkal fölszerelt trak­torok. átengedve helyüket a műtrágyaszóróknak. Az ötven- hektáros területre néhány nap alatt kijuttatják az alapműtrá­gyát a' zákány i Zrínyi Tsz traktorosai. Holdanként 3 mázsát szór­nak ki a gépek, és mivel a tartályba 15—16 mázsányi is belefér, egy tankolással öt hold alapműtrágyázását tud­ják elvégezni.- Ezen a terület ten — ahova majd kukoricát vetnek — négy nap alatt vé­geznek a mútrágyaszórók, az- 1 után indulnak a tárcsák után. Munkaértekezleten vitat­ták meg a múlt évi tevékeny­ségüket és idei feladataikat a Magyar Nemzeti Bank So­mogy megyei Igazgatóságá­nak dolgozói. A tanácskozáson részt vett dr. Palkovics Rezső, a nemzeti bank pártbizottsá­gának titkára és Bogó László, a megyei pártbizottság tit­kára is. Tihanyi Zoltán igazgatótól kérdeztük: — gogyan értékeli a bank a múlt év gazdálkodását So­mogybán? — Azok a hatások — felel­te —, amelyek jellemzőek vol­tak a népgazdaságban, érez­tették hatásukat Somogybán is. Itt elsősorban az árválto­zásokra, az import anyagok beszerzésének nehézségeire, a húsexport problémáira gondo­i lók. A beruházások változat­lanul tervszerűtlenek, a ko­rábbi évekkel ellentétben emelkedtek a készletek. E gondokat is számítva azt lehet megállapítani, hogy a megye gazdálkodásának múlt évi eredményei tiszteletre mél­tóak. — Az elhúzódó beruházások éreztetik hatásukat a hitel- felhasználásban is? — Igen. A gazdálkodó szer­vek több mint százmillió fo­rint — korábban megszava­zott — beruházási’ hitelt nem használtak föl* a múlt évben. Olyan nagyvállalatok beruhá­zásának elhúzódásáról van szó, mint a Kaposvári Ruha­gyár, a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Válla- i lat, de említhetem a Somogy megyei Nyomda vagy a tabi Campingcikk Vállalat beruhá­zásának elhúzódását is. — Miként ítélik meg a vál­lalatok készletgazdálkodását? — A korábbi évektől elté­rően a mezőgazdaságban is és az iparban is emelkedtek a készletek. Ebben — az ár­emelkedésen kívül — a biz­tonságosabb termelésre való törekvésnek is szerepe van. — A készletgazdálkodás és a pénzgazdálkodás összefügg. — A vállalatok pénzgazdál­kodása általában kedvező, de gyakran előfordul az is, hogy indokolatlanul tartanak vissza a tartozások kiegyen­lítésére vonatkozó banki meg­bízást. Magyarul- arról van szó, hogy nem fizetnek pon­tosan, éppen a készletemelke­dés miatt. Pedig a bank át­meneti hitelt is ad a megnőtt készletekre. Ennek hatása a gyakorlatban is megmutatko­zik. A bank által hitelképes­nek minősített gazdálkodó szervek sietve jönnek néhány napos likvidálási hitelért a munkabérfizetés előtt. Nem tudnak dolgozóiknak fizetni, pedig több millió forintnak kellene a számlájukon leijni. — Nincs erre megoldó*? — Csak a meggyőzés segít­het, s a bank a hitelképes­ség elbírálásánál is figye­lembe veszi ezt a negatív ma­gatartást. — A vállalatokat, szövetke­zeteket hatékonyabb gazdálko­dásra, az önköltség csökken­tésére ösztönzik. Ebben mi­lyen segítséget tudnak adni a bank dolgozói? — A kiemelt, nagy ipari és mezőgazdasági vállalatoV-ál mélyrehatóan 1 elemezzük a múlt évi gazdálkodást, és fő­leg az importanyagot felhasz­náló vállalatok termelését, ér­tékesítését kísérjük figyelem­mel. Azoknál pedig, ahol a múlt évben csökkent a kész­letek forgási sebessége, külön intézkedési tervet is kidolgoz­tatunk az indokolatlanul ma­gas készletek csökkentésére, ha hitelkérelmet adnak be a bankhoz. A mezőgazdasági termelési rendszereknél nem­csak azt kísérjük figyelem­mel, hogy mennyit termelnek egy hektáron, hanem azt is, hogy mennyiért. — A kamatlábak emelésétől várható-e, hogy javul a gaz­dálkodás? — A bank a vállalatok rö­vid lejáratú hiteleinél az ed­digi nyolc százalékról kilenc százalékra emelte az alap- I kamatlábat. Kisebb javulás minden bizonnyal ettől is várható. Alapvetően azonban az határozza meg, hogy a fo­lyamatos termeléshez szüksé­ges anyagokat miként bizto­sítja a vállalat, milyen terv­szerű készletgazdálkodást folytat. — Milyen támogatást, első­sorban hitelt várhatnak a banktól a gazdálkodó szervek ebben az évben? — Több állami vállalattal és szövetkezettel már a múlt évben tisztáztuk a beruházás előfeltételeit. Gondként vi­szont .elmondom, hogy évek óta sokkal kevesebb szolgál­tatási hitelt kérnek a somo­j gyi szövetkezetek, vállalatok, | mint amennyit adni tudunk. 1 Nagyon örülnénk annak, ha a gazdálkodó szervek elköltenék azt a pénzt, amelyet — hitel formájában — eddig rendel­kezésükre bocsátottunk. s amelyet a közeli hetekben kapnak. — A bank tanácsadó szere­péről jó véleménnyel vannak a vállalatok, változik ez az Idén? — A múlt évben a megye minden gazdálkodó szervével találkoztunk. Ezt a módszert társával együtt elsőként je­lentkezett az MSZMP-be. 1938 tavasza óta dolgozik a baglári gazdaságban. — Húzott haza a szívem, édesapám — szegény most halt meg januárban — akkor már nagyon beteg volt. Bérelszámolóként kezdte, azután beiratkozott a gépipari technikumba, s még mielőtt elvégezte, rábízták a gépcso­portvezetői teendőket. Most már hetven ember tartozik a keze alá. Amikor az öccse le­szerelt, neki is azt tanácsol­ta, végezze el a gépiparit. Gépesítési ágazatvezető a szőlősgyöröki tsz-ben. . Politikai tapasztalatai alap­ján 1962-ben megválasztották a pártvezetőség tagjának. Színvonalasan végezte a mun­káját. Amikor három évvel ezelőtt megalakult a gazda­ság pártbizottsága, ő is tagja lett, sőt még a vb-nek is. Tíz évig szolgált a munkásőrség­ben. Leszerelésekor kitüntet­ték. A gazdaság kétszer is­merte el a munkáját kiváló dolgozó kitüntetéssel. A fele­sége huszonöt éve dolgozik a lengyeltóti postán, hamaro­san megkapja az aranygyűrűt Pécsen. Hétvégeken a hatodi­kos kisfiúkkal beülnek a Zsi­gulijukba, s kirándulnak. — Szeretem a zenét, a szín­házat ... Oda is el szoktunk menni a családdal. Most persze sok minden el­foglalja. A gépcsoportnak ilyenkor kezdődik a komoly időszak: ez a permetezés megkezdésétől a szüret befe­jezéséig tart. A kongresszus egy hétre elszólítja. Hányszor gondol majd az embereire, a gazdaságra közben ?! — Én nem voltam még egy kongresszuson sem. Politikai bizalorh, hogy megválasztottak küldöttnek. Ha ott szót kap­hatnék, az állami gazdaság helyzetéről, az itt dolgozók körülményeiről beszélnék. A kongresszus után pedig a ha­tározatok szellemében dolgo­zunk majd idehaza is. Azt hi­szem, eí kell mondanunk a pártonkívülieknek is, mi a véleményünk nekünk, koói- munistáknak a jövőről. Lajos Géza az idén tovább finomítjuk. Szerintünk jó dolog az, ha a bank munkatársai ismerik a gazdálkodó egységek terme­léssel, fejlesztéssel kapcsola­tos elképzeléseit. A megvaló­sítás előtt a pénzügyi meg­alapozás módszeréhez haté­kony tanácsot tudnak adni. Az idén a nagyobb — egyesült — tsz-ekben külön is átte­kintjük a fejlesztésekkel, ter­melési szerkezet átalakításával kapcsolatos terveiket. Előre megállapodunk, hogy milyen elképzelések megvalósításá­hoz tudunk segítséget adni. Ezekből a beszélgetésekből nagyon sokat tanulnak a bank dolgozói, hiszen közelről meg­ismerik a gazdálkodással kap­csolatos problémákat. — A növekvő feladatokra hogyan készülnek a bank dol­gozói? — Sok a fiatal dolgozónk: a munkatársak negyven szá­zaléka harminc év alatt van. Ebből az is következik, hogy sokan tanulnak, vagy éppen az utóbbi években végeztek az egyetemeken, főiskolákon. A pályakezdő fiatalok két­éves belső továbbképzésen vesznek részt: a különböző szakterületek munkájának jobb megismerése érdekében. Tervszerűen folyik a politikai oktatás is; erre legalább olyan nagy gondot fordítunk, mint a szakmai képzésre. Amikor a bank dolgozóiról esik szó, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy munkatársaink hetven százaléka nő. Ez kü­lönleges figyelmet kíván a vezetéstől. Még átmeneti ne­hézségek' arán is támogatjuk, hogy a nők hivatásának ele­get tegyenek. A múlt év kö­zepén bérrendezést hajtottunk végre: ennek hatását is érez­zük. A fluktuáció, amelynek döntően anyagi okai voltak, nagymértékben csökkent. Somogyi Néplapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents