Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

lyel jól segítenek a tömegkommunikációs eszközök.

A járási és a városi pártbizottságok tevékenységében szervezettebbé vált az agitáció. Rendszeresebb eligazítást, konkrétabb megbízatást adnak a hozzájuk tartozó pártszerveknek és -szervezeteknek.

Pártszervezeteink eredményesen ismertették a társadalompolitikai feladatokat. (Pl. a nőpolitikái, az ifjúságpolitikai, a népesedés- politikai határozatot.) Az agitáció hozzájárult a helyi politika alakításához is. Legtöbb gondot a gazdaságpolitikai agitáció okozta. Esetenként megragadt a részkérdéseknél, nem mindig tudta bemutatni az összefüggéseket. Így például alig foglalkozott az árintézkedéseket előidéző és befolyásoló tényezőkkel.

Viszonylag lassan alakul ki megyénkben a gazdaságpolitikát helyesen értelmező közgondolkodás. Nem elég gyors és mélyreható a lakosság gazdasági tájékoztatása. A gazdaságpolitikai agitáció erőteljesebb fejlődését és hatékonyságát gátolja, hogy a dolgozók jelentős csoportjainak kevés ismeretük van a vállalati termelésről, a munkahely, a lakóhely gazdasági kérdéseiről.

A termelési agitáció a követelményeknek megfelelően fejlődött. Ezt gazdasági eredményeink és a szocialista munkaversenyben résztvevők száma is bizonyítja. Munkánkban fontos helyet foglalt el az életszínvonal-politikával összefüggő közvélemény-formálás.

Az agitációs munka a nehézségek ellenére fölélénkült. A politikai agitációban ma már eredményesebben vesznek részt az állami, a gazdasági és a tömegszervezetek is. Ennek ellenére viszonylag kevés a helyi kezdeményezés, néhol lassú a politikai jelenségekre való reagálás.

A politikai agitáció jelentős tömegekre terjed ki. Megyénkben 80 000 rádió-, 72 000 tv-előfizető van. Emellett 21 200 Népszabadság és 55 000 Somogyi Néplap segíti a politikai tájékoztatást. A Somogyi Néplap a párt agitációs tevékenységének fontos eszköze. Számottevő szerepe van a párt politikájának közvetítésében és elfogadtatásában. A lap írásai jól tükrözik és segítik a megye gazdasági, társadalmi és politikai fejlődését. Ezután még következetesebb figyelemmel kell kísérni a különböző pártszervek határozatait, és gondoskodni keli arról, hogy elemző és kritikai írásokban számoljon be a határozatok végrehajtásáról. Mutassa be a szocializmus építésének eredményeit, terjessze a jó kezdeményezéseket, tapasztalatokat. Tervszerűen és színesen foglalkozzon a dolgozó emberek hétköznapjainak, munkájának, helytállásának, családi életének bemutatásával.

Az agitáció egyik jól bevált formája a pártnapok rendszere. Ezek révén átfogó tájékoztatást, kérdéseire választ kap a lakosság. A pártnapok a tájékoztatáson kívül egyre jobban betöltik meggyőző, mozgósító szerepüket is. Igen hasznosak és népszerűek a politikai vitakörök. Ezek részvevői magabiztosabbak az agitációs munkában. Az írásos agitáció jól bevált formája a titkári tájékoztató, amely valamennyi alapszervezeti titkárhoz eljut. Egyre több pártfolyóirat jár a megyébe. Az országos anyagokhoz jól kapcsolódnak a megyei kiadványok. Csaknem félszázra nőtt az ipari és a mezőgazdasági üzemekben megjelenő lapok, híradók száma. Ezek a helyi, az üzemi politika hirdetői. Tovább kell javítani az üzemi lapok politizáló jellegét. Üzemeink szemléltető agitációja — néhány nagyüzem kivételével — ma is szegényes, mozgósító ereje gyenge.

A politikai agitációnak a fejlődés ellenére számos gyöngéje van. A legtöbb gondot a szóbeli agitáció okozza. Kevés a kiscsoportos és az egyéni beszélgetések, a réteggyűlések száma. A párttagok egy része még nem vált a párt politikájának agitátorává. Az agitációs rendszer a személyi feltételek javítása, a folyamatos képzés ellenére sem kielégítő. Többet kell tennünk a helyi érvanyag rendszeres kidolgozásáért, a személyes és a szemléltető agitáció fejlesztéséért. A kommunisták határozott kiállásukkal, példamutatásukkal váljanak á párt agitátoraivá.

A szocializmus eredményei, a fejlődéssel összefüggő gazdasági, társadalmi gondok növelték a párttagság ideológiai érzékenységét, s az érdeklődés fokozódott a pártonkívüliek körében is. A propagandamunka igyekezett megfelelni a növekvő érdeklődésnek, segítette a szocialista építés feladatainak megértetését és végrehajtását.

Tovább javult a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tevékenysége. A szer. vezésében megvalósuló káderképzés (az esti egyetem általános és szakosító tagozata, a marxista középfokú iskola és a különböző speciális kollégiumok) kiterjedt hálózata jelentősen segítette a marxizmus—leninizmus elméletének magas szintű elsajátítását.

Szilárdult a tömegpolitikai oktatás és a tömegszervezetek által szervezett politikai oktatás rendszere, javult a hatékonysága. A tömegoktatás mindjobban megfelel a követelményeknek: politizáló gondolkodásra, politikai aktivitásra, egységes kiállásra és cselekvésre neveli a hallgatókat. A politikai oktatásban résztvevők elméletileg megalapozottabb véleményt alkotnak, jobban felismerik a társadalmi jelenségek okait és összefüggéseit.

A káder- és továbbképző tanfolyamok hallgatóinak összetételét még tudatosabban kell kialakítani. A káderképzésben elsősorban azok vegyenek részt, akiknek munkaköréhez ez elengedhetetlen. Arra kell törekedni, hogy tovább emelkedjék a politikai oktatás színvonala, erősödjék szocialista tudatformáló szerepe. Ezért a szocializmustól idegen jelenségek és folyamatok, a nem marxista nézetek ellen mindenekelőtt a pozitív példák és nézetek bemutatásával, elfogadtatásával kell küzdenünk. A cél a helyes álláspontok elfogadtatása, a pozitív folyamain*, a cselekvési egység erősítése.

A politikai propaganda mindenekelőtt arra irányuljon, hogy az emberek jobban megértsék. állásfoglalásaikkal, cselekedeteikkel erősítsék a munkásosztály, a párt vezető szerepét A propaganda segítse a munkásosztály, a párt szövetségi politikájának megértetését, megvalósulását, hogy a szövetségesek közelebb kerüljenek a munkásosztályhoz, a marxizmus—leninizmushoz. Jobban járuljon hozzá az ideológiai közömbösség csökkentéséhez, leküzdéséhez, az osztályharcos ideológiai éberség tömegméretű kialakításához.

Ideológiai kérdések

A szocialista építés politikai, gazdasági, társadalmi eredményei, a nemzetközi életben kialakult kedvező helyzet és a tömegpolitikai munka együttes hatására a szocialista köz- gondolkodás tovább fejlődött megyénkben. Növekedett a dolgozó tömegek szocialista tu-, datossága, felelőssége, fokozódott egyetértésük a szocialista építőmunka alapvető céljaival, támogatják a párt politikai irányvonalát. Erőfeszítéseink nyomán mindenekelőtt a pártközvélemény vált egységesebbé, de javult a párttagság közvéleményt formáló tevékenysége is.

A szocialista közgondolkodás térhódítása megnyilvánul abban is, hogy fejlődött a dolgozók munkához való szocialista viszonya. Ezt a szocialista brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny tartalmi gazdagodása jelzi a legszembetűnőbben. A helyenként fellelhető lazaságok és felelőtlen vezetői magatartás ellenére javult a társadalmi tulajdon megbecsülése, fejlődött a munkások és a tsz- tagok tulajdonosi szemlélete. Nőtt a közügyek, a politika iránti érdeklődés, a közéleti tevékenység, jóllehet Melyenként van negatív tapasztalat is. Javult az állampolgári kötelességek teljesítése, fejlődött a hibákkal és a fogyatékosságokkal szembeni egészséges kritikai légkör. Szinte általánossá vált a külpolitikai események felelősségteljes figyelemmel kísérése, a világban végbemenő haladó folyamatok támogatása, a reakciós erők elítélése.

A szocialista építés viszonyai között is adódnak ellentmondások a fejlesztés távlati és a lakosság napi érdekei, a munkások és a szövetkezeti parasztok vagy más dolgozó rétegek érdekei között. Az érdekellentétek néha tükröződnek és kifejeződnek az árak kialakításában, a területfejlesztésben és másutt. Az ellentmondások megszűntetése nem mindig elvi alapon történik. Előfordul a társadalmi érdek háttérbe szorítása. A csoportérdeket egyes esetekben a közérdek elé helyezik. Többször zavart okoz az egyéni érdek túlzott előtérbe állítása is.

A pártbizottságok és a pártszervezetek, az állami és a tömegszervezeti vezetők figyelemmel kísérték a munkások, a parasztok, a Különböző társadalmi rétegek helyzetét, és az érdekek összhangjának' megteremtésére törekedtek.

Az anyagi érdekeltség a szocialista termelés növelésének és tökéletesítésének egyik legfontosabb tényezője. Növeli a dolgozók felelősségérzetét, elősegíti társadalmi-politikai aktivitásuk fejlesztését. Feladatunk, hogy következetesebben érvényesítsük szocialista értékrendszerünknek azt az alapvető követelményét, mely szerint az érdekösszeütközéseket mindig a társadalmi érdek elsőbbsége alapján kell feloldani. A másik feladat, hogy a munkát, mint a legfőbb értéket sokoldalú anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesítsük.

A beszámolási időszakban erősödött megyénk dolgozóiban a szocialista hazafiság, tért hódítottak a proletár internacionalizmus eszméi. A szülőföld és a haza szeretetének, a hazai kultúra megbecsülésének és ápolásának, a történelem haladó hagyományaihoz való ragaszkodásnak számtalan bizonyítékát adták a somogyi emberek.

Megyénk dolgozóiban erősödik az a felismerés, hogy a szocializmus építése nemzeti és egyben nemzetközi ügy. Az emberek tudják, hogy áldozatos munkájuk mellett eredményeinkben nagy része van a Szovjetunió segítségének és a testvéri szocialista országok nemzetközi együttműködésének. Ezért azt vallják, hogy további fejlődésünk alapja a magyar és a szovjet nép barátsága, a szocialista közösség országaival való sokoldalú együttműködés.

A szocialista hazafiságot "beárnyékolja a nacionalizmus több maradványa. Időnként felerősödik a határok történelmietlen szemlélete, a nemzeti hagyományok nem szocialista értelmezése. Egyesek túlbecsülik eredményeinket, s a szocializmus sajátos magyar modelljéről beszélnek.

Az elmúlt években — elsősorban a munkások és a fiatalság körében — fokozatosan csökkent a vallásos eszmék hatása és a különböző egyházak befolyása. Az általános iskolákban egyre kevesebb a hittanra beiratkozottak száma. Növekszik a társadalmi ünnepségek (névadók, KISZ-esküvők, társadalmi temetés) aránya. A vallástól való elfordulás azonban nem hozza magával automatikusan a tudományos materialista meggyőződést.

Az osztályharc mai helyzetéről, formáiról, szükségességéről többféle nézet figyelhető meg. Sokan nem értik az osztályharc lényegét, ezért azt tartják, hogy nincs is osztályharc (mert nincsenek olyan látványos osztályütközések, mint a szocializmus építésének kezdeti szakaszában). Egyesek a békés egymás mellett élés politikáját kiterjesztenék az ideológiára is. Többen félreértik az egyházakkal való megegyezést is. Nem értik eléggé, hogy a politikai együttműködés nem zárja ki, sőt megköveteli az ideológiai harcot. Tömegpolitikai munkánkban ezért továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk e fontos ideológiai kérdésre.

A kispolgáriság értelmezésének tisztázását fokoznunk kell. Az anyagi jólét növelésére tett erőfeszítéseket ugyanis többen a kispol gáriság jeleként fogják föl. Mások a párt életszínvonal-politikájával próbálják igazolni

a nyerészkedést. A tömegekben fokozódott a kispolgári jelenségek elleni érzékenység, a kispolgáriság elítélése. Elsősorban a munkások vetik fel, hogy fokozni kell az anyagiasságra törekvők ellenőrzését, meg kell szigorítani a felelősségre vonást. Az emberek többsége azonban leszűkíti a kispolgáriságot az anyagiasságra. Nem tudtuk még megértetni. hogy a politikai álradikalizmus, a liberalizmus és a közömbösség is kispolgári magatartás, pedig mindhárom jelenség előfordul. Az eszmei-ideológiai harcot e jelenségek ellen is fokozni kell.

Nehezíti a kispolgári nézetek elleni eredményes harcot, hogy egyes vezetők és a párttagok egy része nem tulajdonít jelentőséget a kispolgáriság leküzdésének, eltűri azt, sőt egyes esetekben maga is kispolgári magatartást tanúsít. A kommunista vezetők példamutatása nagy hatást gyakorol az emberekre. Szigorúbb követelményeket kell állítani minden vezető elé, és jobban meg kell követelni a személyes példamutatást, a jogok érvényesítésében pedig a mértéktartást.

A kispolgáriság elleni küzdelem nemcsak ideológiai feladat. A szocialista termelési és tulajdonviszonyok erősítésére, védelmére, továbbfejlesztésére. további törvényekre, rendelkezésekre, tehát adminisztratív rendszabályokra is szükség van. Megyénk társadalmának egyetértésével találkozott a magántermelők adóztatásának új rendszere, a telek- és üdülőtulajdon igazságos rendezése, a másodállások és mellékjövedelmek szabályozása, a reprezentációs kiadások és a közületi személygépkocsik használatának korlátozása, valamint más jogszabályok megjelenése és alkalmazása. A szocialista közgondolkodás továbbfejlesztése, általánosabbá tétele az eddiginél is hatékonyabb felvilágosító és szervező munkát követel.

Közoktatás, közművelődés

A beszámolási időszakban fejlődést értünk el a párt művelődéspolitikájának megértetésében és megvalósításában. A X. kongresszus határozataival összhangban elsősorban az állami oktatás és a közművelődés fejlesztésére irányítottuk a párt, a tanácsi és a társadalmi szervek figyelmét.

Az állami oktatás továbbfejlesztésében, az iskolák munkájának korszerűsítésében nagy jelentőségű volt a Központi Bizottság 1972. június 14—15-i határozata. A megyei pártbizottság 1972. november 9-i feladatterve alapján megyénk iskoláiban is elmélyültebb oktató-nevelő munka valósul meg.

Oktatáspolitikánk egyik célkitűzése a tanulók túlterhelésének csökkentése. A tanulók és a szülők örömmel fogadták a tananyag- csökkentést, a pedagógusok fegyelmezetten végrehajtották. Fejlődött a szaktantermi foglalkoztatási rend. Ma még sok iskolában nem használják fel kielégítően az oktatástechnikai eszközöket. Ezért sürgős feladat a pedagógusok oktatástechnikai továbbképzése, pedagógiai i és metodikai műveltségének fejlesztése.

Az ellenőrzésben, az értékelésben és az

osztályozásban még nem jutottak nyugvópontra a viták. Az átlagosztályzat eltörlése lehetővé teszi az egyéni képességek szabadabb kibontakozását, de a teljesítmények, a tehetségek sokoldalú fejlesztésére, értékelésére nagyobb figyelmet kell fordítani.

A lehetőségektől még elmarad a világnézetet, az erkölcsi tudatot, a képességeket fejlesztő személyiségformálás. Arra kell törekedni, hogy az értelmi nevelést jobban egészítse ki az érzelmi nevelés. Legyen átfogóbb és tudatosabb a szocialista haza szeretetére nevelés. A tanulmányi kirándulások, az országjárások nevelési lehetőségeit is jobban fel kell használni a hazafias nevelésre.

A személyiségfejlesztés tanórán kívüli színtereit: az úttörőéletet, a szakköröket, a szaktárgyi vetélkedőket, a rendkívüli tárgyakat; a művelődési házak, a sportegyesületek, a könyvtárak lehetőségeit; a nevelő hatású művelődési alkalmakat; a napközi otthonokat, a tanulószobákat eredményesebben kell kihasználni.

Társadalompolitikai céljainknak megfelelően sikerült a közvélemény, a tantestületek figyelmét a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeivel való törődésre irányítani. Ennek eredményeképpen arányuk a középfokú és a felsőfokú intézményekben is növekedett. Az óvodai, a napközi otthoni, a kollégiumi elhelyezésnél előnyben részesítik a fizikai dolgozók gyermekeit. Nőtt a társadalmi ösztöndíjban részesülők száma. Mindezt jól segíti az 1973-ban meghirdetett akcióprogram.

Övodahálózatunk számottevően fejlődött. Befogadóképessége — jelentős társadalmi ösz- szefogás eredményeképpen — 22 százalékkal, az óvodába járó gyermekek száma 30 százalékkal nőtt. Ma az óvodás korú gyermekek 57 százaléka részesül óvodai ellátásban. Emellett növekszik az iskolai előkészítőn résztvevők száma is.

Legfontosabb iskolatípusunk az általános iskola. Elvégzése kötelező; ez az iskolatípus rakja le a korszerű általános műveltség alapjait. A tanköteles korú gyermekek 91 százaléka végezte el az általános iskola 8 osztályát 16 éves korig. Arra kell törekedni, hogy tanköteles korban ennél nagyobb arányban fejezzék be az általános iskolát.

A beszámolási időszakban előtérbe került általános iskoláink fejlesztése, személyi és anyagi, technikai feltételeinek javítása, a szintkülönbségek csökkentése. A IV. ötéves tervben új iskolák épültek a megyében. Néhány helyen csökkent a zsúfoltság, s részben pótoltuk az elhasználódott kastéíyiskolákat. Az iskolahálózatot — elsősorban a városokban, Marcaliban és Barcson — gyorsabb ütemben kell fejleszteni.

A középfokú iskolák fejlődése az eddiginél nagyobb mértékben járul hozzá a megye .szakemberszükségletének biztosításához. Jelentősen fejlődött a szakmunkásképző iskola- rendszer. A szakközépiskolai diákok száma

gyorsabban nőtt, mint a gimnáziumi tanulóké. Sajnálatos, hogy kollégiumépítési programunk csak részben valósul meg. A tervezett általános iskolai kollégiumok közül a kadarkúti épül meg; a kaposvári gépipari kollégium és' szakközépiskola építése a következő években fejeződik be.

Felsőfokú tanintézetekkel is gazdagodott a megye. A mezőgazdasági főiskola állattenyésztő és üzemszervezési karának működése, 1975 őszétől pedig a tanítóképző intézet főiskolává fejlesztése, a hallgatói létszám jelentős növekedése jelzi a célok megvalósulását Javultak kapcsolataink a fővárosi és az ország más területein működő felsőoktatási intézményekkel. Előrelátóbb beiskolázással, a végzettek körültekintőbb fogadásával kell enyhíteni szakembergondjainkon.

A felnőttoktatás szervezetileg és tartalmilag is tovább fejlődött, minden iskolatípusban nőtt a továbbtanulók száma. Ez elsősorban az általános iskolai végzettség megszerzését elősegítő tanfolyamoknak, a munkások továbbképzését szolgáló esti és levelező oktatási formának köszönhető. Az üzemek, a vállalatok, a gazdaságok vezetőinek és társadalmi szervezeteinek közreműködése az előrehaladás feltétele. Fontos a közművelődési tevékenységi formák jobb kiaknázása is.

Az oktatáspolitikai határozat nyomán fejlődés indult meg a tantestületekben. Erősödött a tantestületi demokratizmus, javult az iskolai légkör, a tanulók és a tanárok, valamint a szülői ház és az iskola kapcsolata. A szülők egy része azonban még nem támogatja az iskola nevelési célkitűzéseit. Az a feladat, hogy a kommunista szülők kapjanak nagyobb szerepet az iskola és a szülők közötti kapcsolat erősítésében.

Az oktatáspolitikai határozat helyes értelmezésében, a végrehajtás hatékonyságának fokozásában jelentős szerepük van a pedagógus pártszervezeteknek és pártcsoportoknak. Tevékenységük megélénkült. Feladatuknak továbbra is a határozat végrehajtásában való aktív részvételt tekintsék.

Az elmúlt években fejlődött az oktatásügy megyei irányítása. Ma már valamennyi általános és középfokú oktatási intézményünket a tanácsok irányítják. Tapasztalataink szerint a helyi tanácsok mindjobban megfelelnek e feladatoknak. Fejlődött a szakirányítás is. Ezután még hatékonyabban, a párthatározattal és a feladattervvel összhangban kell munkálkodni iskolahálózatunk fejlesztésén, a tartalmi feladatok megvalósításán, a személyi feltételek javításán.

Somogy közművelődése kultúrpolitikai céljainkkal, a IV. ötéves terv megyei irányelveivel összhangban fejlődött. Gazdagodott a kulturális élet, tovább szilárdult a közművelődés szocialista eszmeisége. Munkánk alapja az 1974. március 19—20-i KB-határozat és az ehhez kapcsolódó 1974. június 19-i megyei pártbizottsági állásfoglalás.

A fejlődést jelzi többek között, hogy> a dolgozók általános és szakmai műveltsége gyarapodott, művelődési igényük nőtt. Javult a világnézeti nevelés színvonala, fejlődött a megye művészeti élete. Számottevő eredményeket hozott a történeti (helytörténeti) kutatómunka és a honismereti mozgalom. Nőtt az olvasottság, hatékonyabb lett a tömegkommunikáció részvétele a közművelődési munkában. A műkedvelő művészet, a klub- és a szakköri mozgalom eredményei számottevőek.

Folytatódott gazdag kulturális hagyományaink, történeti emlékeink feltárása és bemutatása. A közművelődés valamennyi ágában középpontba került a közösségi emberré nevelés, a szocialista közgondolkodás-formálás, a szocialista hazafiság és internacionalizmus erősítése.

A megye társadalmi-gazdasági fejlődése egyre nagyobb feladatokat állít a közművelődés elé. Elsősorban a munkásművelődésben kell előrelépni. Ehhez hozzásegít a részükről megnyilvánuló érdeklődés. A szocialista módon dolgozni, tanulni, élni jelszó a szocialista brigádokon kívüli munkástömegeket is magával ragadja.

A közművelődés hatásfokának javításában kiemelkedő helyük van a művelődési intézményeknek. A IV. ötéves terv időszakában megnyílt a megyei képtár, a marcali munkásmozgalmi és helytörténeti múzeum, bővült a balatonszárszói József Attila Múzeum. Elkészült a nagyatádi, 1975-ben megépül a siófoki művelődési központ is.

Gondot okoz, hogy a korábban nagy társadalmi összefogással létrehozott falusi művelődési intézmények nagy része nem tudja szolgálni a korszerű közművelődés céljait. Kedvezőtlenül alakul egyes rendezvénytípusok (színházi előadások, műsoros estek, múzeumok) látogatottsága. Jobb közönségszervező munkával e nemkívánatos jelenség megváltoztatását kell célul tűznünk.

Nagyobb figyelmet kell fordítani a megye- székhely, a Balaton-part megfelelő intézményekkel való ellátására. Növelni kell a közös fenntartású intézmények számát, de több figyelmet kell fordítani a meglévő intézmények tartalmi munkájának javítására, korszerűsítésére is. El kell érnünk, hogy a közoktatási és közművelődési intézmények között folyamatos együttműködés valósuljon meg.

Kedvező feltételeket teremtünk a megyében folyó irodalmi és művészeti alkotómunkának, javul az alkotók és a közönség kapcsolata. A szocialista eszmeiség elfogadtatása érdekében erősíteni kell befolyásunkat a művészek körében. Nagyobb figyelmet kell fordítani a különböző művészeti alkotóműhelyekre.

A közművelődés további fejlesztése, a határozatok végrehajtása elsősorban az irányítás hatékonyságától függ. A korszerűbb vezetést úgy kell megvalósítani, hogy a központi. a megyei célok következetesebb érvényesítése érdekében a végrehajtásban növeljük