Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-06 / 55. szám
E mbert gyengeség, hegy évtizedek távolából az öröm színei élénkeb- bek, az elöregedett gondok tompábbak és lágyabbak. Mint a vándort az út menti harsak, kísérnek bennünket úttörő munkánk emlősei, de az emlékek burkából kiperegnek a rosszízű élmények, a hiábavaló próbálkozások és a rövidlátók akadékoskodásai. Friss fényben maradnak meg a könyvtárak szép házainak örömteli megnyitói, a munkát gyorsító új berendezések, gépek, járművek és az új könyvsorok örömének édesebb ízei. Az emlékezésnek tehát óvatosan, kemény tartással kell lépkednie, hogy le ne térjen az igazság ösvényéről, így, igazul szeretném bővíteni néhány sorral a somogyi nép három alkotó évtizedének emlékkönyvét a táj könyvtárainak krónikájával. Az összegező számadás, a könyvtárak szellemi leltára ma így hangzik: Somogy megye minden városában és falujában, nagyobb pusztai településén, minden nagy- és középüzemben, valamennyi iskolájában működik egy ki- sebb-nagyobb könyvtár. Tanácsi könyvtárhálózatunkban 1 millió 79 ezer kötet várja az olvasókat. Megyénk lakosságának 22,2 százaléka a tanácsi könyvtárak beiratkozott A könyv, a szép szó utáni vágyakozás nem új ezen a tájon. Nem is tagadta az 1940 —41. évi megyei népművelési jelentés, hogy »népünk általában szeret olvasni... sőt itt-ott olvasási éhség észlelhető-«. Mintha Radnóti Miklóst idézné: »Lehetnének talán még emberek, hisz megvan bennük is, csak szendereg az emberséghez méltó értelem.« És hogyan oltotta a kor e nemes szomjúságot? Arról is szól a jelentés : »Van a községháza tanácstermének sarkában egy csomó poros könyv, de senki sem tudja, kitől valók es kinek a tulajdonát képezik. Csak egy szekrény van az iskolában, amelynek felirata elárulja, hogy népkönyvtári szekrény, de könyv már nincsen...« Hiányzott az olvasáshoz minden egyéb előfeltétel is: életszínvonal, emberhez méltó lakás, iskolázottság, fény. A felszabadulást megelőző fél évszázad alatt mindössze 57 somogyi faluba jutott el a villanyfény. A petróleum és a a gyertyafény pedig drága mulatságnak számított. 1949-ig csak a Magyar Kommunista Párt fordított figyelmet az olvasás terjesztésére, az olvasómozgalom egyszerű építésére. A párt, mely rendkívüli erőfeszítéssel küzdött a szétrombolt frontmegye újjáépítéséért, a gazdasági megszilárdításért, A Megyei Könyvtár egykori épülete. olvasója, a szakszervezeti és iskolai könyvtárak olvasóival egyetemben körülbelül lakosságunk egyharmada könyvtári olvasó. A tanácsi könyvtárak 1974-ben csaknem 2 millió kölet könyvet kölcsönöztek. A könyvtárakba vezető gyalogjárdák forgalmasak, munkájuk végeztével nap mint nap többen sietnek oda, hogy a könyvek társaságában megpihenjenek. A könyvtári hagyományokban oly szegényház analfabétizmus statisztikáiban évtizedeken át az elsők közt szereplő Somogy megye könyvtárai három évtized alatt valóban egy évszázad útját járták meg, és ez a költők által panaszolt, szellemiekben egykor szegény táj ma hazánk legolvasottabb vidékévé emelkedett, legszebb könyvtárakkal rendelkező megyéje lett. Könyvtáraink negyedszázados munkássága nyomán évről évre gyarapodott az olvasó, a tágabb látókörű emberek száma. Nap mint nap láthatjuk, hogyan járulnak hozzá a könyvtárak nevelő munkájukkal az értelem pallérozásához, a közízlés nemesítésével, a haladó eszmék terjesztésével megyénk szellemi és anyagi megerősödéséhez. Talán nem hat dicsekvésnek az a megállapításunk, hogy sok megoldatlan gondunk és hiányaink közepette is a könyvtárak ma Somogybán az iskolán kívüli közművelődés, az önképzés legszervezettebb és leghozzá- férhetőbb műhelyeivé erősödtek. Eredményeink élén említhetnénk, hogy a megyei könyvtárhálózat 80 581 olvasójából 12 783 ipari munkás, 4492 a fiatal szakmunkástanuló. Az üzemek szocialista brigádjai egyre otthonosabban forognak könyvtárainkban, és könyvtárosaink egyre elfogulatlanabbul ismerkednek üzemeink munkáskollektíváival, és keresik az utakat, a módszereket az ingázó munkások és a mezőgazda- sági fizikai dolgozók olvasási érdeklődésének erőteljesebb ébresztésére. rendszeresen küldött könyvcsomagokat a somogyi falvakba. . 1949-ben hozta létre kormányzatunk az első körzeti könyvtárakat, köztük a Kaposvári Körzeti Könyvtárat, azzal a rendeltetéssel, hogy felépítsék az országot átfogó könyvtárhálózat alapjait. A megyei tanácsház földszinti kisterméből 1949 szeptemberében indultak első útjukra a falusi könyvtárakat szervező könyvtárosok. Szeptember 14-én Kaposfő és Toponár, 16-án Kadarkút könyvtára kezdte meg működését 200— 200 kötet könyvvel, Csorna 110 kötettel indult. Az első hónap mérlegét 18 új könyvtárral zárták. Az 1949-es záró- jelentésben 32 könyvtár és 4551 kötetes állomány szerepel. A siófoki és a nagyatádi körzeti könyvtár belépése meggyorsította a falusi könyvtárak telepítését. Ma is csak tisztelettel emlékezhetünk az úttörő időszak könyvtárosaira, akiknek tevékenységét inkább lelkesedésük, mint szakmai felkészültségük irányította. Könyvcsomagokkal megterhelve, vonaton, gyalog vagy saját kerékpárjukon keresték föl az ezer gonddal küszködő somogyi falvakat egy könyvszek- rénnyi, vagy csak néhány polcnyi helyért. Ezek a könyvtárosok nem ismerték a szakma ezernyi kényes szabályát, de átérezték az irodalom mozgósító és lélekerősítő rendeltetését és mozgalmi szolgálatuk vidító ízét. Nem a technikai ellátottság, hanem e lelkes emberek elhivatottság-tudatának érdeme, hogy az 1954. évi jelentés, a könyvtárhálózat ötödik évfordulóján. 228 könyvtári egységről, 126 ezer könyvről, 40 700 olvasóról és 586 ezer kötetes kölcsönzésről adhatott számot. A szervező munka irányítója az 1952 augusztusában a Dózsa György utcában létrehozott Megyei Könyvtár volt. A könyvtár kevés munkása maga is meglepetéssel tapasztalta az eleven erővel feltörő igényeket, a minden nappal növekvő zsúfoltságot. A raktárak megteltek könyvekkel, az olvasószoba tanuló felnőttekkel, zsúfolódott a növekvő olvasóhad a szobányi kölcsönzőhelyiségben. Elkerülhetetlenné vált az épület toldása, majd a második, immár emeletes bővítés. Az építés tempója azonban nem tudott lépést tartani az olvasók beáramlásának ütemével. 1958-ban, mikor a Megyei Könyvtár újabb bővítése már társadalmi igényként jelentkezett, a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy »toldozás- foldozás helyett a somogyi olvasók igényeihez méltó otthont épít a könyvtárnak«. & 1964-ben a Megyei Könyvtár 2700 olvasójával bevonult mai korszerű, új otthonába. Ez a ház alig tíz év múlva már mintegy tízezer kaposvári és környéki olvasónak kedvelt művelődési központja, mely gazdag könyvállományával, technikai fölszereltségével, több mint 500 bel- és külföldi időszaki sajtótermékével a korszerű szakmai, politikai, mű- > velődési és szórakozási igé- í nyékét képes kielégíteni.. Göröngyös üt volt falusi | hálózatunk mai szintjének elérése. Társadalmi nevelő kötelezettségeink teljesítését szinte lebéklyózták örökölt falusi könyvtári állapotaink és szoros gazdasági lehetőségeink. Nem egy helyütt a könyvtárosoknak küszködniük kellett még azzal is, hogy elfogadtassák a könyvtárak szükségességének gondolatát. Hosszú éve- j ken át teljesítményeinkkel meg kellett előznünk tárgyi és | személyi feltételeinket. A legegyszerűbb önálló helyiség, könyvtári bútor vagy berendezés, szabványpolcozat is ritka volt, mint a fehér holló. Éveken át inkább a lelkes társadalmi munkás könyvtárosok többet akarása, mint a tárgyi adottság határozta meg a biztató eredményeket. Mint varázspálca érintésére, két esemény hozott alapvető változást megyénk könyvtárainak életébe: a könyvtárak mint a műveletleneké, ezért a könyvtár munkáját segíteni egyet jelent az irányítás megkönnyítésével. Emellett me- gyeszerte elfogadott álláspont ma már, hogy a könyvtár, eredményeiben, az iskola mellett a legmérhetöbben működő művelődési intézmény. Ennek a fölismerésnek eredménye a fokozottabb tanácsi gondoskodás, könyvtárhálózatunk jó ellátottsága.' Ma Somogybán minden személyre 2.9 kötet jut. és a lakosság 22.2 százaléka beiratkozott olvasó. Somogy megye könyvtárhálózata az emlékezés há o:n évtizede alatt a semmiből hazánk élenjáró, jól ellátott intézményszervezetévé emelkedett. A történelmi kép teljességéhez hozzá tartozik terveink gazdagsága és megoldatlan feladataink sokasága is. Még ez évben várhatóan megnyílik az új Siófoki Városi Járási ‘Könyvtár és az első modern, kombinált községi és üdülőhelyi könyvtárunk Balatonlellén. Üj épületébe költözik a nagy- csepelyi, a kutasi, a sávolyi könyvtál’, ’ a nagyatád-bodvi- gazdasági feladatok megoldd-, cai fiókkönyvtár, nem végle- sához. A Megyei Könyvtár ges. de a jelenleginél alkalma- megnyílt kapuja pedig egy sabb helyet kap a balaton- csapásra felszámolta a köz- ‘ szárszói könyvtár. Ugyanakkor gondolkodásunkban elevenen ható szegényes szemléletet, mely szerint az iskola folyosóján, egyik tantermében vagy egy du- gadőlt bolthelyiségben elhelyezett szekrény is könyvtár. A példa hatott : hamarosan felépült helyi erőforrásokra támaszkodva az intim hangulatú Fonyódi Járási Könyvtár, majd a modem Marcali Járási Könyvtár. Elsőként ismerte fel 1964ben a Réthelyi Községi Ta- I azonban nincs elfogadható nács a könyvtár kulturális j könyvtára nagyobb községeink szerepét a falu életében, és ; egész sorának, helyi erőből 100 négyzetméter j Darányban az új Iskolai _______________^ ______‘ könyvtár függetlenített konyvA nagyberki könyvtárban. alapterületű, vonzó berendező A szőkedencsi klubkönyvtár. tanácsi kezelésbe adása és a Megyei Könyvtár megnyitása. A tanácsok lettek a könyvtárak gardái, világosan fogalmazott kötelezettségeket, lehetőségeket és feladatokat kaptak: közelebb hozni a könyvtárakat az olvasókhoz, a politikai és sű könyvtárat épített. Ez a könyvtár tágasságával a maga idején úttörő volt a falusi könyvtárépítés terén. A tanács dicséretére válik, hogy alig egy évtized múlva még szebb, kétszer akkora alapterületű könyvtárral erősítette meg a község kulturális munkáját. A kéthelyi példa nem maradt elszigetelt. A megye csücskében magányosodó kis Szőkedencs falucska olyan remek könyvtárat építetj; saját kezdeményezésre és helyi erőből, amelyre több nagyobb községünk a mai napig nem volt hajlandó. Szinte egyidőben nyitotta meg kapuit három könyvbarátházunk öreglakon, Somogyváron, Nagyberkiben. A jó példa is ragadós, egymást követték életünkben a könyvtáravatás örömei: So- mogybabodon, Háromfán, Ta- ranyban, Vízváron, Kuntelepen, Somogyaszalóban, Bala- tonmárián. Somogyzsitíán és könyvtár függetlenített könyvtárosával a pedagógusok és a tanulók könyvtári ellátása mellett az egész faluról képes gondoskodni. Hasonló könyvtárak épülnek hamarosan Somogy sárdon és Csökölyben is. Egyre több iskolánkban hasznosítják már az oktatásban a jól fölszerelt iskolai könyvtárak könyveit, így Berzencén és több kaposvári általános iskolában. Az ünnepi emlékezés feladataink ismeretével válik teljessé. A Központi Bizottság márciusi határozata fontos feladatok elé állítja a könyvtárakat is. A magasabb célok magasabb szintű, hozzáértő, következetes és szervezett érdemi munkát követelnek. A határozat nyomán a könyvtáraknak folyamatosan növelniük kell az olvasók számát, elsősorban a munkások soraiból, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az olvasói ízlés alakítására. Egyszerűen fogalmazva, a cél, hogy Somogybán többen, jobbat és elmélyültebben olvassanak. A tanácsi könyvtárhálózat ma már képes annyi figyelmet fordítani az igények ébresztésére. mint azok kielégítésére. Segíti ezt a Megyei Könyvtár tudományos tevékenysége, értékes. főleg a helytörténeti kutatást segítő kiadványai, szakszerűen szervezett fölmérései. A könyvtárak és könyvtárosok dolga tehát nem kevesbe- dik, de a könyvtárosok szívesen vállalják az új évtized új feladatait. Elfogadják Váci Mihály intését: »Éppen ők, kikért elszórtad szép erőd, megvannak nyugodtan nélküled.« A csokonyavisoniai könyvtár modern épülete. Csokonyavisontán. melynek ! Ma is sokan vannak még a mi könyvtáráról a szaksajtó úgy I megyénkben is, akik nyugton emlékezett meg, hogy szépsé- j vannak könyv, könyvtár és gével és funkcionális célszerű- í olvasás nélkül. Tenni kell te- ségével »új fejezetet nyitott hát tovább a dolgunkat — falusi könyvtárépítésünkben«, j »mint szolgáló szerszám, alá- Nem kisebb eredmény, hogy i zatos apostol«, falvaink párt és tanácsi veze- 1 tőinek többségében kialakult, illetve megszilárdult az a meggyőződés, hogy a könyv a szocializmus építésének segítője, az olvasott ember irányítása és bevonása a közéleti alkotó munkába sokkai könnvphh Kellner Bernát, Megyei Könyvtár Atlanti-díjas Igazgatója Somogyi Néplap
