Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-30 / 76. szám

C

surgó főterének közelében emelkedik az új víztorony. Tetejéről — csaknem 40 méter magasságból — csodálatos kilátás tárul elénk. Pápa Imre tanácselnök sorra mutatja a látnivalókat:

— Az ott a Kertváros . . . KlSZ-lakások. családi házak épültek, utcák alakultak ki, s megváltoztatták a nagyközség képét.. . Távolabb a korszerűsített fűrészüzem látható; arra van a Zrínyi tsz nemrég elkészült sertéstelepe. Több mint 50 millióba került. Az a hatalmas fák által ölelt épücsaládi ház építésével számolunk. Ez nem csupán a fejlődést, hanem az emberek megváltozott szemléletét is kifejezi: bíznak a jövőjükben és abban, hogy Csurgón meg van alapozva a ma élők és a jövő nemzedékének megélhetése is.

így foglalja össze a pártértekezlet, illetve az alapszervezeti beszámoló taggyűlések tapasztalatait Vancsura József, a nagyközségi pártbizottság titkára. S bárkivel beszéltem — vezetőkkel, csurgói lakosokkal —, valamennyiük szavaiból ez a bizakodás csendült ki

Csurgó fejlődéséről nem lehet szólni a Napsugár Ipari Szövetkezet nélkül. Radnóti László elnök, országgyűlési képviselő a múltról és a jövő

let a Csokonai gimnázium, ez terveiről is beszél: pedig itt, alattunk, a Napsu- — Éppen negyedszázada, gár Ipari Szövetkezet üzeme... hogy 24 iparossal megkezdtük Miközben lelkesen sorolja, a munkát egy rozoga épületmi minden épült az utóbbi ben. Termelési értékünk az években, eszembe jut az a első hónapokban alig haladta beszélgetés, amelyet tizenkét meg a félmillió forintot. Ma esztendeje, 1963 í máricusában ezer dolgozónk 100 milliós érfolytattam Csux'gó akkori ve- téket állít elő, s 26 országgal zetőivel: kerültünk üzleti kapcsolatba.

»•Néhány év alatt 500 ember Régi üzemünket kinőttük. Ter- költözött el az ország más ré- vezzük, hogy 25 milliós költ- szébe, — .mondották akkor séggel új, korszerű üzemet lémert nem láttag itt ma guknak és családjuknak jó

tesítünk és így növekszik a termelés, még több embernek

vöt... Az utóbbi tíz 'évben biztosítunk munkalehetőségei.

nem épült családi ház, középület, nincs munkalehetőség. Fejletlen a mezőgazdaság. A

Valamikor, a századforduló táján nagy fejlődésnek indult Csurgó ipara. Gőzmalmai,

bejáró tanulók a kocsmában len- és botgyára, téglagyárai várnak a buszra, mert még voltak. Ez a fejlődés az első

egy kis váróterem sincs Ivóvíz kellene, a pedagóguvilágháború idején megakadt, majd a negyedszázados Horsoknak lakás és még sok min- thy-rendszerben szinte semmi den, hogy 'legalább valameny- sem történt. A felszabadulást nyíre megközelítsük a hasonló követő évek sem hoztak azon- nagyságú somogyi települése- nal változást. Az, hogy az két...« ezer munkást foglalkoztató fűE beszélgetések alapján ak- részüzem tavaly 180 milliós kor azt írtam, hogy Csurgó termelési értéket állított elő fejlődni akar, s ezért lakói — háromszor annyit, mint tenni is készek. A megyei ta- 1970-ben —, azt jelzi; hanem nács vezetőinek válasza ez nagy ütemben is, de jelentős

változások történtek Csurgó iparosításában.

A két nagy Ipari üzemben mindenütt ott találni azokat az embereket, akik húsz-huszonöt esztendeje egy helyen dolgoznak; ők a törzsgárda, ' a szocialista brigádok magja.

Virág utca. Szép új családi házak. A 16- os szám alatt kétszoba-össz- komfortos, ma még kívülről vakolatlan épület. Itt él családjával Sántosi György, ö és felesége meg öt gyermeke közül négy a Napsugárban kezdett dolgozni: Sántosinét találtam otthon; ő 22 éve szövetkezeti dolgozó.

volt: Csurgó fejlődni fog, s — Heten lakunk a szövet- ehhez megadják a szükséges kezeiből ebben az utcában, segítséget, s bíznak az ott Egyik' társam biztatására vet- élők tenniakarásában is. tem én is telket. A szövetkeÉs ma - járva az utcákat *et adott bontási anyagot köl- - mindenütt látható a támo- «ont, biztosította a kedve*, gatas, a községüket szerető r^nyesjuv^ s tehrtflvé ££

Sántosi Györgyné kabátot próbál a Napsugárban.

emberek munkájának számos eredménye. A buszpályaudvar,

te. hogy az építkezési költségeket részletekben fizethessem.

a rendelőintézet, az áruházak Az idei részesedésből elvégezés a Csokonai étterem, a szó- hetjuk a hátralevő munkát, ciális foglalkoztató — megyénkben ezenkívül csak Kaposváron van — s a nagyközséget átszelő korszerű út, a járdák, az 500 köbméteres víztorony, a szolgáltatóház —, mind, mind az összefogást, a változást jelzik.

__ Csaknem két és fél ezer

e

mber dolgozik nagyközségünk ipari üzemeiben. Ezerezer munkásnak ad állandó jó kereseti lehetőséget a Napsugár Ipari Szövetkezet meg a fűrészüzem. A Zrínyi Tsz-nek majdnem 800 tagja van. Míg korábban a foglalkoztatás volt a legnagyobb gondunk, maholnap a szükséges munkaerő biztosítása lesz ... Az utóbbi években az állami és az OTP-s és a KISZ-lakásokon kívül 188 családi ház épült. A következő években a célcsoportos állami meg a társas- házakon cs szövetkezeti lakásokon kív ül újabb 100—100 A tsz új sertéstelepe.

és akkor teljesen rendben leszünk. Rajtam és férjemen kívül három lányom és egy fiam kezdett a Napsugárban dolgozni. Két lányom már férjhez ment, de Zsuzsa lányom ma is ott! dolgozik műszerészként, György fiam pedig vízvezetékszerelő. Ö is épít családi házat a Kertvárosban. Az alapozás már megvan .. .

Szavaiból kicsendül és az arcáról is ezj olvashattam le —, hogy nagyon büszke a szép családi, házra, otthonukra, melyhez a szövetkezet segítségével jutott.

Ennél boldogabb talán csak tavaly volt, amikor ő a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója lett, fia pedig ki- vélójelvényt kapott az előző évet záró termelési tanácskozáson.

S ha már az iparosodásról szóltunk, foglalkozni kell a mezőgazdaság helyzetével is.

— Nehéz

esztendőt Radnóti László

hagytunk ma- képvisclö- gunk mögött A rossz

időjárás gátolta a munkát. Mégis a szakosodásnak meg az iparszerű termelési rendszernek az eredménye, hogy termésátlagaink jobbak mint korábban: az 1970-es egyesülés óta a legmagasabbak. Sertéstelepünkön 800 disznó van, s az is biztató, hogy termelési eredményünk az 1970. évi 40 milliónak éppen a kétszerese lett. Az idén már az új, több mint 50 milliós telepünk haszna is megmutatkozik, s ezért ettől az évtől nagyon sokat várunk — mondta Molnár Gergely, a Zrínyi Tsz párttitkára.

— Milyen ma az élet Csurgón?

Varsányi Mihály kisiparos, akitől ezt kérdeztem elmúlt hetven esztendős, s itt élte le életét. Nála jobban kevesen ismerik a nagyközség múltját, gojndjait és jelenét. A párt

alapító tagja Csurgón. Kezdettől tanácstag, hosszú évek óta vb-tag, sokoldalú közéleti tevékenységet fejt ki s az elsők között kapta meg a község fejlesztésében végzett tevékenységéért a társadalmi munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát.

— összehasonlíthatatlanul más, mint tíz-tizenöt éve volt... Sokat fejlődött nagykedelem 60 százaléka a nagyközségben, Csurgón bonyolódik le. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy tovább bővítsük itteni üzlethálózatunkat. A tanács díjtalanul bocsátott rendelkezésünkre területet különböző célokra. A meglévő ABC- és bútoráruházát újabb résszel bővítjük ötmillió forintból. ez lesz az eddigi legnagyobb beruházásunk. Ez lehetővé teszi majd, hogy tovább javuljon a nagyközség és a környék lakóinak az ellátása.

Első középiskola, első tanítóképző. — Ezzel a múlttal büszkélkedhet Csurgó. S a jelen? Gimnázium, óvónőképző szakközépiskola, ipari és mezőgazdasági szakmunkásképző. Ezekben meg az általános iskolákban mintegy 2000 fiatal tanul. Nem szólva az egyre nagyobb számban tanuló felnőttekről, akik a különböző kihelyezett technikumi osztályokban képezik magukat.

Valamikor diákvárosként emlegették Csurgót. Ennek hagyományait itt ma is őrzik és ápolják. Ez fejeződik ki az 1968-tól kétévenként megrendezett országos Csokonai diákszínjátszó napok rendezvényeiben, amelyeken egyre töbHamarosan helytörténeti kiállítás nyitja meg kapuit a volt gyógyszertár helyiségeiben. Papp Imre tanárnak, az

1. számú általános iskola igazgatóhelyettesének érdeme, hogy mintegy kétezer különböző tárgyat, dokumentumot összegyűjtöttek az iskolások és a felnőttek, összegyűjteni, megőrizni azokat a történelmi, népművészeti, munkásmozgalmi ereklyéket, tárgyakat, emlékeket, amelyek az utókornak Csurgóról vallanak — ezzel a eéilal indult irányításával •—15 éve — a lelkes munka. S ennek nyomán nyílhat meg április első napjaiban a helytörténeti kiállítás. Joggal érdemelte ki Papp Imre A társadalmi munkáért kitüntetést.

— Sokan vették át rajta kívül is az elismerésnek e jelképét. Április 4-én, hazánk felszabadulásának 80. évfordulóján újabb kitüntetéseket nyújtunk át azoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a társadalmi munka értéke tavaly meghaladta Csurgón a hárommillió forintot, Az ipari és a mezőgazasági szakmunkásképző, a fogyasztási szövetkezet és a 100 éve alakult önkéntes tűzoltótestület kapják meg ezt a kitüntetést — tájékozat dr. Göldner Vilmos, a végrehajtó bizottság titkára.

Csurgó 1970. július 1-e óta nagyközség. Szentával, So- mogycsicsóval és Csurgónagy- martonnal alkot közös tanácsot; lakóinak száma együtt 7300. Ezekről az évekről számoltak be jelentésükben ez év februárjában a megyei tanács vb-ülésén a nagyközség vezetői. Örömmel szóltak a változásról, a fejlődésről, de beszéltek a gondokról is. Nem kívánságlistát nyújtottak be a megye vezetőinek, de őszintén feltárták: mi az, amiben saját erőből nem tudnak előrelépni. Iskola, óvoda és bölcsőde meg kollégium kellene, mert a meglevő kevés vagy a jelenlegi célokra már nem alkalmas. Meg kellene oldani a szennyvízelvezetést, folytatni kellene az útépítést, és bővíteni az ivóvízhálózatot is.

Amikor legutóbb Pápa Imre tanácselnöknél jártam, a Somogy megyei Víz- és Csaclnök, országgyűlési

községünk. Megfelelő a kereskedelmi hálózat is. Nagy szükség lenne azonban arra, hogy bővitsék a szállodát, megoldják végre a szennyvízelvezetést ...

A szálloda egy részében a mozi üzemel. Már tárgyaltak arról, hogy áthelyezik a művelődési otthonba, s akkor a szálló kétszer ennyi vendéget tudna fogadni. Szükség van erre is, hiszen Csurgónál húzódik majd el az Adriáról érkező olajvezeték, s a nagyközségbe érkezőknek ma már igen nehéz szállást adni.

A kereskedelmi hálózat fejlődésével, az ellátással elégedettek a csurgóiak. S ez a fogyasztási szövetkezet körültekintő, jó üzletpolitikáját dicséri. Az áfész elnöke, dr. Horváth Béla ezt mondta munkájukról;

— Tavaly 227 milliós forgalmat értünk el. A kiskeresA kertváros új házai.

ben vesznek részt. Ezt a hagyományt kívánják ápolni azzal is, hogy létre akarják hozni a Csurgói öregdiákok Egyesületét.

Olvastam egy levelet. A századforduló elejétől négy Ve- litskó testvér tanult a csurgói gimnáziumban. A ma 74 esztendős Miklós 1931-ben Argentínába vándorolt ki, de ma is éppen olyan szeretettel emlékezik ifjúkori tanulmányai színhelyére, mint azok, akik helyben vagy az ország más részén laknak. Budapesten élő testvérének nemrég azt írta, hogy szerezzen egy olyan könyvet, amely Csurgó fejlődését, jelenét ismerteti.

Van ilyen: a »Csurgói kalauz«, írói, szerkesztői nagy gonddal, szeretettel állították össze nemrég, ismertetve benne a nagyközség történelmi múltját 1019-től napjainkig. Elmondják, hogyan ápolják a mai csurgói diákok az iskola alapítóinak, kiemelkedő tanárainak, tanulóinak s mindazoknak az emlékét, akiket bármi a Csokonai gimnáziumhoz fűz. A ma itt élő emberek tisztelik azoknak az emlékét, akik a haladásért és Csurgó fejlődéséért valaha tevékenykedtek.

tornamű Vállalat vezetőit is ott találtam. Vétek József igazgató és Horváth Tivadar főmérnök elmondták: üzem- vezetőséget szerveznek Csurgón, bővitik a nagyközség ivóvízhálózatát és megoldják a szennyvízelvezetést is. Láttam azt a nyilatkozatot, amelyet Radnóti László elnök írt alá. Eszerint az ipari szövetkezet 1,6 millió forinttal járul hozzá a község további fejlesztéséhez. Tanúja voltam annak is, hogy egy új óvoda létesítéséről tárgyaltak. Nem ez az első, hiszen a Napsugár már hozott létre saját erőből óvodát, s másképp, anyagiakkal is segítette a nagyközség fejlesztését, évente átlag 400 ezer forinttal.

Más lett az élet Csurgón. Változott, gazdagodott, fejlődött a nagyközség, s ezzel együtt az ott lakók élete is. És ezek az évek — meg a tervezett intézkedések — azokat igazolták, és igazolják, akik bíztak Csurgó jövőjében.

Szalai László Fényképezte: Gyertyás László

Somogyi Héplap