Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-28 / 74. szám
Szövetkezetek és a kultúra Második a Táncsics diákgzínpada IDŐSZERŰ SZEMBENÉZÉS Szép szavak Nagykanizsán Tanácskozást tartottak a minap a megyei tanácson a somogyi szövetkezetek kulturális tevékenységéről. Beszáhogy ennek nyomán a szemlélet még kevésbé telített olyan elemekkel, amelyek a konkrét cselekvést szorgalmoló jelentést készítettek a j máznák. Készségeknek, jár KISZÖV, a MÉSZÖV és a i tasságoknak kell kialakulni az termelőszövetkezetek területi j oktatási tevékenységben szövetségei. j csakúgy, mint a közművelőFölmérték az állami okta- désiben — mutatott rá Ko- tás és a közművelődés fej- : csis Uaszlo. lesztésére hozott párthatáro- | a bevezető értékelések ne zatok alapján eddigi eredmé- Tévesszék meg az olvasót: szó nyeiket, a további feladatok : sincs arról, hogy az eddigi megfogalmazásának igényével. ..Az egész tanácskozás lényegét Honfi István, a megyei pártbizottság titkára abban jelölte meg, hogy a kulturális tevékenység nem valamifajta jótétemény, hanem a szocializmus építéséből, a munkáshatalom jellegéből fakadó kötelesség. Nem a kívülről támogató mecénás szerepe jut tehát a somogyi szövetkezeteknek, hanem anyagi rész- vállalás, szervezés és tartalmi munka is. Utalt Honfi István arra, hogy a szakmai, egyoldalú műveltséganyag milyen gyorsan fedezetét veszti, ha nem kapcsolódik be egy közösség szellemi vérkeringésébe. Tervezés idején Kocsis László, a megyei tanács elnökhelyettese utalt arra, hogy azért időszerű a szembenézés, mert a tervezés ideje van, most döntik el a szövetkezetek is, hogy milyen lesz a holnap. S ebbe beletartozik a kulturáltabb holnap is. Végig kell gondolni a gyakorlatot — summázta a kulturális elnökhelyettes —, és a sokoldalú részvállalásnak még következetesebbnek, még át- gondoltabbnak kell lennie. Mert nem arról van sző, hogy a párthatározatot nem elemezték és értelmezték jól a szövetkezetek. Hanem arról, munkát lebecsülték volna a jelenlevők, vagy a felmérések _, .... ..., . I Itt mindenki nyerhet, min, megalla- denki esélyes - körülbelül podaSt kötnek, ezeket a 10 | ez s hangulat uralkodott hátettd ^ekeUetenni °V irom napig Na§ykanizsán, az tana is kell tenni. j úttörőházban. Ez a város, ez Egyre nagyobb hangsúlyt j a nagyon szép művelődési inkap a szövetkezet első számú ! tézmény adott otthont a délvezetőjének és vezetőségének | dunántúli amatőr irodalmi felelőssége. Mert túl kell lép- j színpadoknak, a Hazánkról ni azon az állapoton, hogy | szóljatok, szép szavak! terü- csak beszélünk az agrárértei- ) leti döntőjén, miség közéleti, közművelődési Nvolc e°viitte* intett a bekapcsolódásáról. Az erre | döntóbe. három a nü mevaló psztönzés elsősorban vezető dolga. Az anyagi, részvállalási be?í-at^5°an kételkedtek volna. | kapcsolódást illetően azonban Minden eddigi eredményt sok még a kétely. Érvényesül becsület illet, csakhogy a kulturális tevékenység kibontakoztatásához több következetességbe, végiggondolásra és együttműködésre van szükség. Mondhatjuk, hogy a közművelődési törvény — amely hamarosan napvilágot lát — egész sor dolgot: az anyagi részvállalást vagy a közös fenntartást, s a tervezést illetően világos feladatot szab meg. Többek között ezért is volt időszerű ez az összejövetel, mert a szövetkezetek munkájában benne kell lennie a kulturálódás gondolatának is. Együttműködve — jó célokért Nem részletezzük az alábbiakban azokat az eredményeket, melyeket az amatőr művészeti mozgalom vagy a klubmozgalom terén elértek a szövetkezetek. Tény az, hogy bizonyos részeredmények igazolóak, de a termelő-, a fogyasztási és az ipari szövetkezetek valamennyi egységére még korántsem terjed ki mindez. Egyik területi szövetség vezetője elmondta, hogy megfelelő módszerek és kapcsolatok hiányoznak még. Kétségtelenül így van. Mert nem elégséges az, hogy egyes iskolák és termelőszövetkezenéha az »én házam az én vá ram« elv, amely azt hirdeti, hogy e feladatokat szigorúan véve csak a tsz .keretein belül lehetséges megoldani. gyénkből: a Fonómunkás Kis- színpad, a Táncsics gimnázium diákszínpada és a nagyberki Fórum színpad. A nyolcas döntőből lehet majd az országosra jutni, de hogy ki kerül oda. azt csak akkor lehet megtudni, ha az ország többi területi döntőjét is megrendezték már. A döntőn j dalmi színpad. A haza fogal- i mát közelítették meg a tizen- I évesek szemszögéből. A forma: J a Kodály által is rögzített népíjáték-stílus volt. A | »Szomszédvárakból« a zala- 'egerszegi Reflex színpad ösz- . szeállítása jó volt. Egyetlen dolog, ami kifogásolható: az 1 első részben nagyon naturá- J lis eszközöket használnak a j szenvedés bemutatására. Nem j vagyok meggyőződve arról, hogy szükség volt rá. A nagyberkiek javítottak, [ pontosítottak, jó produkcióval mentek Nagykanizsára. A székesfehérvári diákegyüttes I Nagy László-verset vitt szín- i padra, és egy meglepetés: Za- : laegerszeg cigány irodalmi színpaddal rukkolt ki. Értékes, jó' találkozó volt a kanizsai. Ha a somogyiakat j érte is kellemetlen meglepe- í tés, jó fóruma volt a verseny ■ az amatőr színjátszásnak. Simon Márta Hi ncz Gyula kiállítása Érden A tanácskozás megfogal- j '»-v alakult a helyezés: két mazta és megvilágította a j fís°, helyezett, a' nagykanizsai koordináció fontosságát. A ! középiskolás irodalmi színpad, közművelődési feladatok végrehajtásáért legelsősorban az állami siervek a felelősek, községek oen a tanácsok. , Nincs értelme olyan terv ké- | A harmadik helyet szítésérek vagy kulturális ak- me§ a Fonómunkás valamint a sárbogárdi diák színpad, második a zalaegerszegi Reflex színpad és a kaposvári Táncsics gimnázium. szerezte Kisszínció indításának, amely azt I Pack A somogyiak közül a célozza, hogy a település ér- j nagyberki Fórum irodalmi dekeitől különválva érjen el | színpad oklevelet kapott, eredményt. A közművelődés- I A Fonómunkás Kisszínpad ben csak az összefogás, az j évek óta az élen van: mosj együttes tervezés és megva- csak a harmadik helyet sze- lósítás hozhatja meg a kívánt Fezte meg. A somogyi lokáleredményeket. Ezek a módszerbeli kérdések természetesen konkrét példák kapcsán vetődtek fel. Az egyik hozzászóló elmondta, hogy mennyire atomizálódik a falusi értelmiség. . A másik arra mutatott rá, hogy az együttműködés elveinek megfelelően a közös fenntartást még inkább ki kell terjeszteni. Kocsis László zárszavában arra utalt, hogy a szövetkezetek közoktatási és közművelődési tevékenységének kérdése ezzel nem került le a napirendről, a téma folyamatos együttműködést, tájékoztatást és módszerbeli útmutatást igényel az állami és a szövekezeti vezetők részéről egyaránt. T. T. Április végén vendéget fogad az Európa A Keringő bezár - a Csikóbár kinyit — Ügy látszik, a pénz ma már nem elég húzóerő. Meg aztán itt a somogyi ipar elszívó hatása. Üzletvezető, szakács, vendéglátóipari szakember van, de büfés, pultos eladó, úgynevezett' cukrászati, konyhai kézilány nem jön. Lassan már arra sincs ember, hogy a mosogatógép gombját benyomja. És bármilyen hihetetlen, ma már a gebin sem olyan népszerű. Körülbelül így kezdődött a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatóságán a beszélgetésünk Nádas György helyettes igazgatóval. — Idénymunkára ma már nem szívesen jönnek az emberek. Hogy legalább néhányu- kat »tartani« tudjuk, téli munkaalkalmat szerveztünk száz dolgozónk részére. A fehérvári hűtőház részére készítettek húszvagonnyi sűrített rántást, s a szilvásgombócot még mindig csinálják. Mégsem biztos, hogy a gombóckészátők közül holnap nem mond fel valaki. Aztán érthetően szívesebben dolgoznak a SZOT-szállo- dában, hiszen ott két hétig lakik egy-egy vendég, nálunk szinte naponta cserélődnek. Ebből sok pluszmunka adódik: gyakoribb ágyneműcserék, a menükiszolgálás helyett rendelése» ebédkiszolgálás, hogy csak a lényegesebbet említsem. — Tavaly hány alkalmazottul-: volt? — Több mint ezerháromszáz, de még háromszázra lett volna szükségünk. Persze gondjaink mindig voltak, s az ideiekkel is megbirkózunk. Ha az üdülési szezonban hozzánk látogat, ezekből már semmit nem fog érezni. — Az idén milyen értékű i forgalomra számítanak? — Körülbelül kétszázmilliós- j ra, s lényegében két-két és fél hónap alatt. Áruval jól el vagyunk látva, s szállodai he- I lyeinket már lekötötte az IBUSZ, a Volántourist, a Coop- tourist és az új Vuetouristique. — Milyen előkészületeket tesznek a vendégek fogadására? — Csaknem tizennyolcmilliót költünk tatarozásra, karbantartásra. A kaposmérői, a székesfehérvári, a siófoki építőipari és szolgáltató k.tsz és a Sió Mezőgazdasági Tsz kertészete dolgozik most nekünk. Nyolcvantagú saját karbantartórészlegünk is teljes erőbedobással tevékenykedik: hűtőgépeket, presszógépeket szerelnek, asztalos-, ács-, festőmunkákat végeznek. — Mikor lesz a nyitás? — A Napfény- és a Vénusz- szálló húsvétra, az Európa április 30-án, május 15-ig az egész szállodasor, s június 1-ig az egész Pannónia-hálózat kinyit. — Milyen újdonság fogadja a nyaralókat? — Minden szálloda előtt eszpresszó nyílik. Az 1880-as évekből ránk maradt korhadó faépítmény: a földvári Keringő eszpresszó megszűnik, hiszen már életveszélyes. Siófokon, a Bányász-üdülővel szemközti Jeges mackóból átalakítással ifjúsági szórakozóhelyet létesítünk ' Csikóbár néven. Több szórakozóhelyen megszüntetjük a műsort, illetve a magyaros műsoroknak nagyobb teret adunk, mert vendégeink ezt igénylik. G. J. patriotizmus — és az objektivitásra törekvés is azt súgja: jobb helyezést vártunk. A zsűri döntése azonban bizonyosan jogos: kénytelenek vagyunk elfogadni ezt az álláspontot és az indoklást, hogy a Fonómunkást nála jobbak előzték meg. Megérdemelten kapták meg azonban a Szakszervezetek Megyei Tanácsának nívódíját. Ugyanakkor örülünk a Táncsics diákszínpadának: József Attila műsora második lett. Jó műsor, fiatalos, mához szóló. Várjuk, hogy a somogyiak műsoraikat minél több üzemben, községben, ifjúsági klubban bemutassák, minél többen ismerjék meg a somogyi földosztás dokumentumait, a föld utáni vágy beteljesülésének emberi sorsfordulóit, József Attila verseit, Váci sorait. A harminc év kezdetét jelentő eseményt, azt, amelyik az étkkor földhöz jutottak gyerekeiben, unokáiban is nyomot hagyott. A nyolc együttes a fölszabadulás gondolatát és a harminc év valóságát más-más nézőpontból tükrözte. A nagy- kanizsai diákegyüttes hagyományos elemeket alkalmazott. Igényes szavalókórus tolmácsolta a mondanivalót. Na-1 gyón. tetszett az ugyancsak el- í ső helyet elért sárbogárdi iro- j A Budai Járási Művelődési Központban, Érden kiállítás nyílt Hincz Gyula Kossuth-dí jas festőművész munkáiból. Ez alkalommal mutatták be a művész új alkotását, egy nagyméretű gobelin faliképet. Az új gobelint az érdi művelődési központ klubjában helyezték el. Kamarakoncertek — szakmunkástanulóknak A Liszt Ferenc Zeneművé- ; szeti Főiskola győri tanárkép- | ző tagozatának hallgatói is ki- j veszik a részüket a szakmun- | kástanulók zenei neveléséből, j A főiskolások vállalták, hogy hangszerismertetővel egybekötött kamarakoncerteket adnak a győri szakmunkás tanulóknak és megismertetik velük a zeneirodalom remekeit. Az első hangversenyen, amelyet a napokban rendeztek meg. a 401. sz. Szakmunkásképző Intézet klubjában mintegy ötven leendő szakmunkás ismerkedett a rézfúvós hangszerekkel és a rézfúvós muzsikával. P. N. Barannyikov Nevek az emlékműn Nagyon nehéz felidézni egyetlen fiam emlékét, aki odaveszett a háborúban. De ez anyai kötelességem, ez az egyetlen, amit érte tehetek. Csupán egy körülmény hoz zavarba: az én Igorom nem volt hős, és nem tudom, végrehajtott-e egyáltalán valamilyen hőstettet. Keveset írt önmagáról. Nem akart fölöslegesen nyugtalanítani. Csak a halála után tudtam meg például, hogy megsebesült a kezén és hogy a Dnyeperen való átkelés közben kis híján odaveszett. Életében nem volt semmi hősi, kiemelkedő esemény. Hiszen műszaki alakulatnál teljesített szolgálatot. (P. B. megjegyzése: valóban műszakiutász alakulatnál szolgált, de végigharcolta Sztálingrádtól és Voronyezstől Belgrádig és Budapestig a frontokat, s hősiességéért, hőstetteiért kitüntették: egy — a saját nevével ellátott — személyes fegyverrel, Sztálingrád Védelméért éremmel, Harci Érdemekért érdeméremmel, a Honvédő Háború Érdemérem II. fokozatával és a Vörös Zászlóérdem- renddel). Fiam, Igor Vjacseszlavovics Prihogyko 1919. május 6-án született, 1945. január 15-én halt meg. Korán elvesztette édesapját. Amikor Igorka hároméves volt, férjhez mentem másodszor. Alfred Ivanovics Zejbot abban az időben a Vörös Hadseregben szolgált. Később elvégezte a krasznodári építészmérnöki főiskola esti tagozatát. és építészmérnök lett. Szintén részt vett a honvédő háborúban, s akárcsak a fiam, mérnök-kapitányi rangot viselt. Jó nevelőapja volt Igornak. Szerették egymást, jó barátok voltak. 1940-ben, amikor Igor még csak huszonegy éves volt, megszerezte az. építészmérnöki diplomát. 1941. április 5-én építésvezető-helyettesnek nevezték ki az egyik krasznodári vállalat építkezésén. Július 16-án bevonult katonának, s nyomban a Kujbisev Hadmérnöki Akadémiára vezényelték. A gyorsított tanfolyam elvégzése után, már 1942-ben, Igort Sztálingrád térségébe vezényelték. Többé nem láttam. . Bajtársai a következőket írták nekem róla. Okrugin kapitány: — Barátságunk még Sztálingrádnál született. Két és fél éven át egy takaró alatt aludtunk, olykor egy, tányérból ettünk. Nekem elesett két fivérem, de miattuk nem keseregtem any- nyit, mint Igor halála miatt. Szerettem, mert kiapadhatatlan életöröm áradt belőle, mert igazi emberi tulajdonságokkal rendelkezett. S nemcsak egyedül én voltam így vele. Mindenki, aki ismerte. Sztyepanov alezredes: — Meghitt jóbarátom volt, finom lelkületű, rendkívül becsületes fiú. Még az Akadémián ismerkedtünk össze, s együtt vezényeltek ki minket Sztálingrád alá. Semmilyen helyzetben nem vesztette el a fejét, pihenőben pedig vidámsága, lelkes hangulata átragadt mindenkire ... Igornak rengeteg barátja volt. Több tucat nevet említhetnék. önt válószínűleg az érdekli, hogyan emlékszem én Igorká- ra. Megpróbálom /szavakkal megrajzolni portréját. Magas, derék fiú volt, s amikor bevonult, még sovány volt, de az utolsó felvételekből ítélve később megvállasodott, kissé meghízott. Mindez annak az eredménye, hogy megférfiaso- dott. Szőke hajú, kifejező kék szemei hol mosolyogtak, hol ravaszkásan csillogtak, hol fürkészőek és töprengőek voltak. Ilyenkor szürkének látszottak. Nyílt arca volt, magas homloka. De egészében véve arcvonásai nem voltak szabályosak: ajka telt, orra lefelé kiszélesedett; »ukrános« — ahogy családunkban mondták. Fülei kicsik. Igorom nem volt szép fiú, de mindenki, aki ismerte, érdekes fiatalembernek tartotta. Közvetlenül a háború kitörése előtt, 1941-ben kiderült, hogy Igorkámnak nagyszerű tenorhangja van ... Fiam jó lelkű, figyelmes fiú volt, mindenben, amiben tudott, mindig segített társainak. A nagyravágyás teljesen hiányzott belőle. Állandóan mosolygott. Én szidom a csínytevései miatt, ő meg csak mosolyog ... Nem járt a földön, hanem valósággal röpködött, mintha sietett volna élni. Hol táncolt, hol énekelt, hol meg a pianínóhoz ült, és valami Vidám dalocskát játszott. Mindig csak vidámat. Az én emlékezetemben ő még mindig kisfiú. Sok jellegzetes, számomra nagyon kedves epizódot őrzök ebből a korából. (Folytatjuk.) Somogyi Néplap