Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-01 / 51. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottságának BESZÁMOLÓJA az 1970. évi pártértekezlet óta végzett munkáról és a további feladatokról A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa és az 1970. évi megyei pártértekezlet óta elért eredmények azt bizonyítják, hogy pártunk kongresszusa — híven a több mint másfél évtizede folytatott töretlen politikához — helyesen jelölte meg a szocializmus további építésének irányvonalát. Megyei pártbizottságunk a kongresszus határozatainak végrehajtására összpontosította erőfeszítéseit, mozgósította a somogyi kommunistákat, megyénk dolgozóit. Pártszerveink és -szervezeteink előtt a következő feladatok álltak: — Tovább erősíteni a párt élcsapatjellegét, cselekvési egységét, s az élet minden területén hatékonyabbá tenni vezető szerepének érvényesülését. — Erősíteni a pártdemokráciát; a munkahelyi és a közéleti demokratizmus fejlesztésével tovább szélesíteni a szocialista demokráciát. — A megnövekedett követelményeknek megfelelően gazdagítani a munkás—paraszt szövetség szocialista tartalmát. — Hatékonyabbá tenni a párt tömegpolitikai munkáját, erősíteni tömegkapcsolatát; fejleszteni a szocialista közgondolkodást. — Korszerűbbé és hatékonyabbá tenni a közoktatást és a közművelődést. •— A népgazdaság által biztosított anyagi lehetőségek és saját erőforrásaink célszerű felhasználásával folytatni a megye gazdasági fejlesztését, mindenekelőtt az iparosítást, az ipar és a mezőgazdaság műszaki és technológiai fejlesztését; az építőipari kapacitás gyorsabb növelését. — A népgazdaság teherbíró képességével, elért eredményeinkkel összhangban emelni a lakosság, elsősorban a nagyüzemi munkásság életszínvonalát. A beszámolási időszakban számottevő eredményeket értünk el a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életének fejlesztésében. Ebben meghatározó szerepük volt a megye pártszerveinek, -szervezeteinek, a kommunisták munkájának. Elismerés, tisztelet és megbecsülés jár azoknak a munkásoknak, termelőszövetkezeti parasztoknak, értelmiségieknek, kommunistáknak és pártonkívülieknek, akik szorgalmas, lelkiismeretes munkájukkal hozzájárulták eredményeink el éréséhez. Négyéves munkánk értékelésének különös nyomatékot ad, hogy most készülünk hazánk felszabadulása 30. évfordulójának megünneplésére. Somogy kommunistái nevében jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy megyénk dolgozói következetesen haladtak a 30 évvel ezelőtt megkezdett úton. I. A párt- és tömegszervezeti munka Somogy pártszervei és -szervezetei az elmúlt négy évben, a X. kongresszus és az 1970. évi jegyei pártértekezlet határozataiéij< nak végrehajtása közben eszmeileg, szervezetileg tovább szilárdultak. Somogy párttag- sága egységes, egyetért a párt politikai irányvonalával. Meggyőző szóval és mindennapi tettekkel küzd a párt politikájának megvalósításáért, a kommunista eszmék terjesztéséért, a tömegkapcsolatok állandó erősítéséért. A beszámolási időszakban fokozódott a párt befolyása, fejlődött tömegkapcsolata. A megyei pártbizottság a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalása alapján intézkedéseket dolgozott ki a szocialista építőmunka meggyorsítására, a X. kongresszus határozatainak megvalósítására. A kommunisták egyetértéssel fogadták a központi és a megyei intézkedéseket. A párttagság egysége erősödött, fokozódott a politikai érdeklődés és aktivitás, a helytállás a párt politikájának végrehajtásában. A Központi Bizottság állásfoglalását követően a pártszervekben és az alapszervezetekben jobban érvényre jutnak a pártélet lenini normái, fejlődött a pártdemokrácia. A testületi üléseken, a taggyűléseken nyíltabb, kritikusabb és önkritikusabb a légkör, bátrabb a fellépés minden olyan jelenség és nézet ellen, amely ellentétes a marxizmus—leninizmus eszméivel, a szocializmus gyakorlatával. Mind általánosabb az a felismerés, hogy helyes határozatokat, állásfoglalásokat csak a közösség bölcsessége szülhet, és a végrehajtásban fontos szerepe van a személyes felelősségnek, a párttagok ’példamutatásának, fegyel- • mének. , A pártéletben, a demokratikus centralizmus értelmezésében és gyakorlásában nem- kívánatos jelenségekkel is találkozunk. Több testületi ülésen, taggyűlésen passzivitás tapasztalható, a bírálat sokszor személytelen és bátortalan, az önbírálat formális. Egyesek megsértődnek, ha bírálat éri őket. Még nagyobb hiba, hogy esetenként a bírált jelenségek felszámolása érdekében elmarad az intézkedés. Nem kielégítő a — párttagok körében is előforduló — kispolgári életmód, életszemlélet és magatartás elleni harc. Egyes párttagok a nyilvánosság előtt nem állnak ki kellő határozottsággal a párt politikája mellett, eltűrik maguk körül a fegyelmezetlenséget, nem lépnek fel a párt politikájával összeegyeztethetetlen vélemény vagy magatartás ellen. Esetenként a döntés után sem szűnik meg a vita. Vannak, akik a határozatot önkényesen értelmezik, csak azt fogadják el belőle, ami számukra kedvező. Fontos kérdésekben nem nyilvánítanak véleményt az illetékes pártfórumokon, külön véleményüket illetéktelen helyen hangoztatják. Némelyek a pártdemokrácia alatt csak jogokat értenek, kötelességeket nem. A pártszervek és -szervezetek többsége érti és egyre jobban megvalósítja a pártirányítást. Az értelmezésben és a gyakorlati alkalmazásban azonban még előfordulnak hibák. Helyenként a pártirányításon a mindenbe való beleszólást, a mindenki helyett való intézkedést és döntést értik. De ennek a/, ellenkezője sem ritka eset.' Nemegyszer a pártszerv, a pártszervezet vezetői akkor sem avatkoznak be az ügyekbe, amikor azok politikai kérdéssé válnak. Ezért a pártirányítás fejlesztésére állandó figyelmet kell fordítani. A megyei pártbizottság irányító munkája A megyei pártbizottság a beszámolási időszakban a X. kongresszus, a központi pártszervek határozatainak szellemében dolgozott, és betöltötte irányító, szervező, ellenőrző, koordináló szerepét. A testületek tevékenysége fejlődött, tervszerűbbé és hatékonyabbá vált. Üléseiket a demokratikus légkör, az aktivitás, a fegyelmezettség és a felelősségérzet jellemzi. Átmenetileg vezetési bizonytalanság és belső személyi kérdések nehezítették a munkát. A megyei pártbizottság a Központi Bizottság segítségével megoldotta ezeket a gondokat, s ezzel lehetővé vált, hogy még jobban érvényt tudjunk szerezni a párt politikájának. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság rendszeresen elemezte a megye legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdéseit; vizsgálta a társadalmi osztályok és rétegek helyzetét, hangulatát. A szocialista építés közben felmerülő ellentmondások, feszültségek leküzdésére intézkedéseket tettek. Az állásfoglalások, döntések túlnyomó többsége kiállta a gyakorlat próbáját, eredményesen segítette a kongresszus határozatainak végrehajtását. Fejlődött a vezető testületek munkamódszere. Érvényesült az az elv, hogy az irányítás joga a testületeket illeti meg. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság a korábbinál nagyobb gondot fordít a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére, de ez a munka még nem kielégítő. A végrehajtó bizottság minden pártbizottsági ülésen beszámol a munkájáról, állásfoglalásairól, intézkedéseiről. Rendszeressé vált a járási, a városi párt- bizottságok, valamint az állami és a társadalmi szervek kommunista vezetőinek beszámoltatása. A tervszerű és folyamatos ellenőrzést szolgálták az első titkári és a titkári értekezletek. A megyei pártbizottság munkájában az ellenőrzés nem érte el a kívánt színvonalat. A testületek elé kerülő előterjesztések többsége megfelelő színvonalú volt. Számos nagy jelentőségű téma megtárgyalását széles körű vizsgálat előzte meg, ezekben részt vettek pártbizottsági tagok is. A megyei fejlesztési tervek, elképzelések megvitatásába, az elméleti kérdések kidolgozásába bevontuk a járási és a városi pártbizottságokat. (Pl.: a szocialista közgondolkodás helyzete; a párt szociális összetételének alakulása; a káder- és személyzeti munka feladatai; az üzemi demokrácia helyzete és fejlesztése stb.) A - megyei pártbizottság mellett működő munkabizottságok egyre tervszerűbben dolgoznak. Vizsgálatokban vettek részt, segítettek a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. Több áitaluk készített jelentés önálló napirendként került a választott testületek elé. Ezt a helyes gyakorlatot tovább kell folytatni. Fejleszteni kell az irányító, ellenőrző munkát. Mindenekelőtt az ellenőrzés hatékonyságát szükséges fokozni. Határozottan meg kell követelni minden szervtől és vezetőtől a párthatározatok végrehajtását, a jogszabályok megtartását. Mindenekelőtt itt kell erősíteni a centralizmus érvényesülését. Javítanunk kell a tervezőmunkát, a koordinációt, gondosan ügyelve arra, hogy ne legyenek átfedések, s valóban a politikai döntést igénylő legfontosabb kérdések kerüljenek a párt megyei vezető testületéi elé. A megyei pártbizottság gondot fordított a pártapparátus tevékenységének, munkastílusának fejlesztésére. Az apparátus a határozatok szellemében végezte munkáját, megfelelt a követelményeknek. Érti és munkájában jól érvényesíti a párt politikáját. Tevékenységét még következetesebben kell a határozatok végrehajtásának szervezésére, segítésére és ellenőrzésére összpontosítania. Küzdeni kell a túlzott adminisztráció, a bürokratikus vonások ellen. Továbbra is nagy gondot kell fordítani az apparátus politikai képzésére, továbbképzésére. A pártbizottságok és a párt- szervezetek tevékenysége A társadalmi és a gazdasági életben végbement változások kihatottak a járási, városi, községi, üzemi irányító pártszervek szervezeti felépítésére, munkamódszerére. Az elmúlt négy év a pártmunka korszerűsítésének, sok tekintetben az útkeresésnek, az új feladatokkal és módszerekkel való ismerkedésnek az időszaka volt. A termelőszövetkezetek gazdálkodásában bekövetkezett változások, az egyesülés, az önállóság és a döntési jogkör szélesedése, az iparosítás eredményeként a gazdasági szerkezet módosulása, az állami élet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése következtében változott a járási bizottságok tevékenysége is. A pártirányítás szervezetileg is átrendeződött. Nőtt a községi, üzemi pártbizottságok és pártvezetőségek szerepe. Rajtuk keresztül valósult meg a járásokban működő pártalap- szervezetek 84 százalékának közvetlen párt- irányítása. A pártszervezetek jellegében és arányaiban is változás állt be. A beszámolási időszakban Nagyatád várossá nyilvánításával háromra növekedett a városi pártbizottságok száma. A városok sajátosságai — várospolitikai, városfejlesztési feladatok, a közigazgatási, gazdasági, kulturális. szolgáltató szervek és intézmények szerepével együtt járó tennivalók stb., valamint az a tény, hogy itt él az iparban foglalkoztatottak több mint kétharmada, a megye értelmiségének többsége — kifejeződnek a városi pártbizottságok irányító munkájában. A városi pártbizottságok a pártalapszervezetek 71 százalékát közvetlenül irányítják. A járási, városi pártbizottságok irányító, ellenőrző, segítő tevékenysége — különösen a Politikai Bizottság 1972. március 21-i és 1973. július 3-i határozata óta — tovább javult. Következetesebbek a határozatok végrehajtásában és ellenőrzésében. Tervszerűbb és hatékonyabb az alapszervezeteket segítő helyszíni tevékenység, Irányító munkájuk differenciáltabbá vált. Növekedett önállóságuk, fejlődött kezdeményezőkészségük. A testületek a hatáskörüknek megfelelően hoztak döntéseket, a végrehajtó bizottságok eleget tettek a pártbizottságok előtti beszámolási kötelezettségüknek. A járási, városi pártbizottságok egységesítették apparátusaik szervezeti felépítését. A munkatársak a területfelelősi munka mellett ellátják reszortfeladataikat is. E munkamódszer egyre célravezetőbb. Nagy gondot fordítottak az irányításban fontos szerepet betöltő apparátus- és titkári értekezletek, továbbképző tanfolyamok, reszortos továbbképzések rendszeres megtartására és tartalmi fejlesztésére. Figyelmet fordítottak arra, hogy a pártszerveket alkalmasabbá tegyék feladataik ellátására, az alapszervezetek irányítására. Tovább kell fejleszteni a járási, városi pártbizottságok irányító munkáját, erősíteni tevékenységük mozgalmi, politizáló jellegét. Munkájukat az operatív szervező, segítő, ellenőrző tevékenység jellemezze. Célirányosabban és szervezettebben kell gondoskodniuk a határozatok egységes értelmezéséről és véi'ehajtásáról. A városi pártbizottságok fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a várospolitikai, városfejlesztési feladatok megoldására, a városokban élő és dolgozó munkások helyzetének, életkörülményeinek javítására, műveltségük, társadalmi aktivitásúk fokozására. Igényeljék és bontakoztassák ki az értelmiség aktivitását, tettrekészségét. A nagyközségi, községi, hivatali, intézményi pártbizottságok és pártvezetőségek döntő többségének munkája egyenletesen fejlődött az elmúlt években. Testületi üléseik rendszeresek. Többségük rendszeresen megtartotta a havi titkári értekezleteket, összehangolták a különböző rendezvényeket. Általában jól látják erl irányító szerepüket. A pártvezetőségek munkáját helyenként még az útkeresés jellemzi, néhol még nem váltak területük tényleges politikai irányítóivá. E pártszervek nem tudják önállóan, a helyi sajátosságoknak megfelelően alkalmazni a felsőbb szervek határozatait. Az alapszervezetekkel való foglalkozásuk döntően szervezeti jellegű. Ezek a gondok összefüggnek azzal, hogy még kevés a tapasztalatuk, nehézségeik vannak a kádermunkában, és a járási, városi pártbizottságok segítő munkája sem kielégítő. A pártalapszervezetek döntő többségében rend, fegyelem van, lépést tartanak a növekvő követelményekkel. Irányító, ellenőrző, szervező, koordináló munkájukat fejlődés jellemzi. Rendszeresek a vezetőségi ülések, a taggyűlések, fejlődött a pártcsoportok munkája, tudatosabbá vált a párttagok ellátása pártmegbízatásokkal. A pártszervezetek következetesebben fellépnek a szervezeti szabályzatot sértő cselekedetekkel szemben. Fejlődött politizáló, a környezetet befolyásoló, tömegszervező, mozgósító, nevelő tevékenységük is. A változásban nagy szerepük volt a meghonosodott éves beszámoló taggyűléseknek, valamint a Politikai Bizottság 1972. december 20-i, az alapszervezetek munkájának továbbfejlesztésére hozott állásfoglalásának. Az általános fejlődés ellenére vannak még megyénkben gyengén működő alapszervezetek. Ez összefüggésben van Somogy településhálózatával, illetve a kis létszámú ipari egységekből adódó szervezeti szétaprózottsággal, és a képzett káderek hiányával is. Van néhány olyan nagyobb létszámú alap- szervezet is, ahol a lehetőségek ellenére rendszertelenek a taggyűlések, a vezetőségi ülések, és általában alacsony színvonalú a munka. Ezeken a helyeken a kommunista gazdasági vagy állami vezetők sem igénylik a rendszeresebb és tartalmasabb pártéletet. A párt politikájának következetesebb megvalósítása megköveteli, hogy minden irányító pártszerv kiemelt feladatának tekintse az alapszervezeti munka javítását. A párttagság összetételének alakulása A megye 819 alapszervezetéhez 21 766 párttag tartozik. Soraiban minden dolgozó osztály és réteg képviselve van. A tagság eredeti foglalkozását tekintve: 50 százaléka munkás, 22,4 százaléka paraszt. A jelenlegi foglalkozás szerint a fizikai dolgozók száma — a nyugdíjas fizikaiakkal együtt — több mint 10 700 (49,4 százalék). A fizikai dolgozók ilyen arányú részvétele kedvezően hat a megye egész politikai életére és kifejezi, hogy a kommunisták a termelőmunkából megfelelően kiveszik a részüket. A pártban a fizikai dolgozók legműveltebb, legtekintélyesebb rétegei vannak jelen, mintegy 60 százalékuk szakmunkás. Az összetétel alakulásában kedvező, hogy emelkedett a nők létszáma és aránya (az 1970. évi 18,7 százalékról 21,5 százalékra). Nőtt a párttagság általános és politikai műveltsége. Kedvezőtlen viszont, hogy a fizikai dolgozók számaránya az 1970. évi 52,2 százalékról 49,4 százalékra esett vissza. E kedvezőtlen folyamatot — mely 1962 óta tart — csak a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata után sikerült megállítani. A szociális összetétel alakulása szorosan összefügg a tagfelvételi munkával. A X. kongresszust követő első két évben nemkívánatos mértékben felgyorsult a tagfelvétel üteme. A párttagság létszáma az előző négy év 4,4 százalékos növekedési ütemével szemben évi 6 százalékkal nőtt, és összetételében sem felelt meg a munkásjelleg erősítésével kapcsolatos célkitűzésnek. A kongresszus utáni két évben 2774 tagfelvétel volt, s a felvetteknek mindössze 51,2 százaléka volt fizikai dolgozó. A pártszervek és -szervezetek egy részében nem érvényesítették megfelelően a szervezeti szabályzatban meghatározott követelményeket. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozata után következetesebben érvényre jutottak az osztályszempontok. A tagfelvételi ütemre és a szociális összetétel javítására vonatkozó központi előírások eredményeként az elmúlt két évben 1119 tagot vettek fel a megye pártszervezetei, s ezek 72,6 százaléka fizikai dolgozó. Tervszerűbb lett a tagfelvétel, nőtt a követelmény. Azok a fizikai és szellemi dolgozók lettek a párt tagjai, akik példamutató munkájukkal, közéleti tevékenységükkel bizonyították alkalmasságukat.
