Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-25 / 71. szám

Megalapozott együttműködés Mezőgazdaságunk a forra­dalmi változás korát éli. Gyak­ran hangzik el ez a megálla­pítás, kivált akkor, amikor a kimagasló termelési eredmé­nyekről, a tudományos vizs­gálatokon alapuló magas mű­szaki színvonalú termelési rendszerekről, a modern, új technológiákról esik szó. Ha nagyüzemi gazdaságaink tör­ténetét tekintjük, nyomban hozzá kell azt is tenni, hogy a termelési ' színvonal ugrás­szerű emeléséhez, a termelés gyors ütemű korszerűsödéséhez mindenekelőtt a mezőgazda­ságban végbement területi és ágazati koncentráció, a szako­sodás teremtett feltételt. Nem túlzás úgy fogalmazni, hogy a nagyüzemek fejlődésének ez az egyik meghatározó tényezője. Amikor a megyei tanács leg­utóbbi ülésén a koncentráció, a szakosodás eddigi tapaszta­latait elemezte, és ezek alap­ján határozta meg a követ­kező idők feladatait, elhangzott az az állásfoglalás, hogy So­mogy általános fejlődése szem­pontjából igen lényeges ennek a döntő fontosságú folyamat­nak erkölcsi és anyagi támo­gatása. 225 helyeit 84 szövetkezet 1967-ben 225 termelőszövetke­zet készített zárszámadást. Az azóta eltelt időszakban tizen­nyolc gazdaság kivételével va­lamennyi egyszer vagy több­ször egyesült, ennek ered­ményeként ma már me­gyénkben összesen 84 ter­melőszövetkezet gazdálko­dik. Jól nyomon követ­hető, hogy a területi, az anya­gi és a szellemi erők koncent­rálódásával párhuzamosan ter­melőszövetkezeteinkben erőtel­jes szakosodás indult meg. Je­lentősen csökkent egy-egy üzemen belül a termelt növé­nyek száma, nőtt a jól gépe­síthető kalászosok, kukorica vetésterülete, az állattenyész­tésben /általánossá váltak a nagyobb méretű telepek. Meg­jelentek az üzemekben az ága­zati koncentráció legkorsze­rűbb formái, a termelési rend­szerek. A múlt évben már a rendszerekhez csatlakozott üze­mek termelték a nagyüzemi kukorica csaknem egyharma- dát, a burgonya 55 százalékát. Ez a folyamat tovább tart a megyében, tovább nő a rend­szerben termelt növények te­rülete. Említésre méltó, hogy a kialakult méretek lehetővé — és egyben szükségessé is — tették, hogy megfelelő szerve­zet jöjjön létre • az intenzív növényvédelem elvégzésére. Ezért alakult meg három re- repülőgépes, illetve helikopte­res növényvédelmi társulás. Ezek jelentenek alapot az ag­rokémiai centrumok megszer­vezéséhez. A területi és ágazati kon­centráció más vonatkozásban is változást követe’t. Jelentő­sen emelkedett a gazdaságok­ban foglalkoztatott szakembe­rek és szakmunkások száma, az egyesülésekkel az arra leg­alkalmasabb vezetők maradtak funkcióban, és szükségszerű­ség lett az üzemi szervezet korszerűsítése, az ágazati és a kombinált vezetési forma ki­alakítása. Ügy is lehet mondani, hogy a korszerűbb termelés a gaz­dálkodás minden területén kö­vetkezetesebb, fegyelmezettebb munkát kívánt. A tévedések, a hibák éppúgy, mint a jó dön­tések, nagyobb hatásúak a koncentrált nagyüzemben, na­gyobb tehát mind a személyes, mind a testületi felelősség. Társulás a többlermeléscrt Termelőszövetkezeteink ma átlagosan több mint három és fél ezer hektáron gazdálkod­nak. A kialakult ágazati nagy­ságrendek — néhány gazda­ság kivételével — lehetővé te­szik a modern nagyüzemi technika, technológia alkalma­zását. Ahogy a közelmúltban lezajlott megyei pártértekezle­ten is elhangzott: a további megalapozott koncentráció mellett a termelési színvonal növelése érdekében elsődleges feladat a célravezető együtt­működések, társulások kialakí­tása. Az ágazati együttműkö­dés kezdeti eredményei ugyan már jelentkeznek a megyében — gondolunk itt a KA-HYB, a KAHUS, a HSZV társulás­ra, a tsz-ek közös beruházásá­ban épülő szárítókra, a közö­sen vásárolt cukorrépa-beta- karitó gépsorra —, ám ezek valóban csak kezdeti lépések. A jövő, a továbbfejlődés meg­kívánja a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködések, ter­melési társulások kiterjeszté­sét. A koncentráció, a szakosodás nemcsak gyorsabb ütemű fej­lődést, kimagasló eredménye­ket hozott magával, hanem új gondokat is fölvetett. A magas fokú gépesítés, kemizálás nem­csak szakképzett dolgozókat igényel, hanem jelentősen csökkenti egy-egy termelési folyamat élőmunkaigényét. Ezért termelőszövetkezeteink­ben az egyik oldalon bizonyos hiány jelentkezik a szakkép­zett munkaerőből, a másik ol­dalon pedig mind nagyobb gond a szövetkezeti tagok megfelelő foglalkoztatása. Ahogy a megyei tanácsülé­sen is elhangzott: fejlődésünk mai szakaszában nagyon fon­tos feladat, hogy a termelő- szövetkezetek gondoskodjanak a szakképzetlen, idősebb tag­jaik foglalkoztatásáról. Ennek legkézenfekvőbb módja, hogy •a fogyasztási szövetkezetekkel még jobb kapcsolatot kialakít­va elsősorban a háztáji gazda­ságokban oldják meg azok foglalkoztatását, akiket más területre átirányítani nem le­het. Azon túl, hogy a szerve­zett háztáji termelés népgaz­dasági érdek, megfelelő mun­kaalkalom a szövetkezet tag­jainak, lehetőség arra is, hogy a nagyüzemben ma már kor­szerűtlen, elavult termelési eszközök hasznosuljanak. A megalapozott együttműködés széles körű kibontakoztatása nemcsak a nagyüzemi terme­lésben fontos feladat, hanem a gazdálkodás minden területén. Vörös Márta Harmadszor — és végleg Tények és emberek Gödéből Elnyerték a KISZ vándorzászlaját Harmadszor — és így végle-1 gesen — megkapta a göllei KISZ-alapszervezet a KISZ központi bizottságának vörös vándorzászlaját. A zászlót és a vele járó 10 000 forintot az alapsServezet vasárnapi ünne­pélyes taggyűlésén dr. Török Imre, a KISZ kb intéző bizott- i ságának tagja adta át a fiata- | lóknak. Az ünnepségen ott voltak a megyei és a járási j KISZ-bizottság vezető mun­katársai. valamint a község párt-, állami és gazdasági ve­zetői. Köszöntötték a gölleie- ket az úttörők, a szomszédos községek és a honvédség KISZ-esei. A taggyűlés után vidám hangulatú vacsorán folytatódott az ünneplés. • * • Röviden ennyi történt va­sárnap este héttől kilencig Göllében. Néhány alapszerve­zeti taggal beszélgetve és Tö­rök Imre köszöntőjéből azt is megtudtam, mi történt az el­múlt három év alatt. Többek között ezeket mondja: — Eb­ben az évben 14 KlSZ-szerve- zet kapja meg ezt a zászlót, harmadszorra. Es még keve­sebben vannak azok, akik egy­hangú intéző bizottsági szava­zás után kapják. Amikor ti kerültetek sorra, nem volt vita. Az ifjúsági törvény, az ifjú­ságpolitikai határozat és a most befejeződött kongresszus biztosítja a fiataloknak a jó feltételeket. Csakhogy nem elég ezekbe a föltételekbe »■amúgy bele terpeszkedni«, dolgozni kell. A vándorzászlót azért kaptátok, mert dolgozta­tok. Tudjuk-azt, hogy a poli­tikai oktatásaitok jók. Tudunk a folyamatos tagfölvételről, arról, hogy a község KISZ-en kívüli fiataljait is igyekeztek meggyőzni, bevonni a munká­ba. Tudjuk, hogy nem kell kétszer mondani nektek, se­gítsetek. Hírt kaptunk arról, hogy tavaly a KISZ-tagok át­lagosan 180 órát dolgoztait tár­sadalmi munkában. Tudunk az .itteni KISZ—úttörő kapcsolat­ból, a községi vezetőkkel ki­épített jó viszonyról. Amikor előzőleg a fiatalok­tól kérdeztem: miért kapjátok a zászlót, csak nehezen szed­ték össze az »okokat«. Szá­munkra ez nem »teljesítmény«, hanem mindennapi munka. Egy kis számjáték:, jelenleg 42 tagja van az alapszervezet­nek. Kilenc ifivezető van kö­zöttük. Az utóbbi három év­ben hat párttagot javasoltak, mindegyiket fölvették a közsé­gi pártszervezetbe. Nyolctagú irodalmi szakkörük működik. A vezetőségválasztó és értéke­lő gyűléseken két új vezetősé­gi tagot választottak. Négy kö­zös szakkört tartanak fenn az általános iskolával. Beszédes számok ezek. Néhány apró élményt, apró örömöt idézett föl négy be­szélgetőtársam; már nem sta­tisztika, tettek fölsorolása. Hogy is szoktuk nevezni? Az emberi oldal. Kovács József KISZ titkár: — Hatvannyolcban kerültem az alapszervezethez, már »idő­sebb« vagyok. Az akkor föl­vett úttörők csókolomot kö­szöntek. Nagyon furcsa volt I nekik is, nekem is. Kicsit ne- * * hezen sikerült tisztázni a meg­szólítást, a köszöntést. Amikor azután mindenkivel sikerült összetegeződnünk, akkor tud­tam, hogy ide tartozom. Kovács Margit: — A legutolsó politikai ok­tatáson az iskolaigazgató arról beszélt: miért nem érdekel sok mai fiatalt a politika? Ak­kor nagy nehezen bevallottam, hogy bizony engem sem izgat túlzottan, mi is történik a vi­lágban. Azóta a társaim a »nyakamra jártak« magyaráz­ni. Ma már kezdek rájönni, hogy érdekes dolgok történ­nek Magyarországon és az egész földön. Nemcsak érde­kesek, hanem fontosak is. Puska József: — Amikor KISZ-tag lettem, éppen bálidény volt. Ügy éreztem az összejöveteleken, mintha csak ezért lennének a társaim KISZ-tagok. Amikor jött a komoly munka, a poli­tikai oktatás, akkor vettem észre, hogy aki még tegnap mulatott, iszogatott, az ma vi­tatkozik, érvel, dolgozik. Meg­értettem, hogy szórakozni is tudni kell. Péter Mária: — Amikor ide kerültem, úgy éreztem, nem tudok közös ne­vezőre jutni a KlSZ-tagokkal. Ezután kezdtem eljárni a I klubba, lassan összebarátkoz­I tünk. Közelebb hoz egymáshoz bennünket a KISZ. Azt hi­szem mindenhol így van, meg­szűnik az alvég—felvég, ku­tya—macska barátság. Luthár Pcicr Bekötő útra lenne szükség Új szarvasmarhateleiiek fiatéban Két új létesítménnyel gaz­dagodik ebben az esztendő­ben a botéi November 7. Ter­melőszövetkezet. A falu hatá­rában épülő szarvasmarhale- lep az egyik. Az átadási ha­táridő: december 31. Ekkor kell végleg elvonulniuk in­nen a helyi TÖVÁL embe­reinek, és ekkor kezdhetik meg munkájukat az állatte­nyésztők. A két tehénistállós, 250 fé­rőhelyes telepen még hátra­van a szociális épület, a si­lótelep, valamint a tejház építése. A két istálló Aíla- Laval tejvezetékes rendszerű, ennek megfelelően kell majd a tejházat is kialakítani. A felsoroltakon kívül 56 férő­helyes elletőistálló kapott még helyet, ahol egyidejűleg 50 szopósborjút is el lehet he­lyezni. A tizennyolcmillió fo­rintos bekerülési költséggel épült telepen a gazdaság saját tenyésztésű állományát helye- 1 zi el. Az üzem egyaránt folytat hús- és tejtermelést. Ezen a telepen a tejtermelés a cél. Ennek fokozására fajtaátala- 1 j kító keresztezést hajtanak végre. A másik létesítmény ha­sonló jellegű. Kaposkeresztú- ron ugyanis hústípusú szarvasmarha-állományát he­lyezi el a gazdaság. Itt két­száz férőhelyes telepet léte­sítenek, régi istállók átalakí-, tásával biztosítják a helyet a szaporulatnak, a hízó álla­toknak. Az átalakítás az idén befejeződik. Ez a telep 8,5 millió forintba kerül. A köz­lekedés a telepre egyelőre még nehéz. A bekötő út meg­építésére ígéretet kapott az üzem, de csak egy évvel a telep átadása után készül el. így a takarmány odaszállí- tása sok munkát és költsé­get igényel. A szarvasmarhatartás fej­lesztése szükségessé teszi a takarmánytermő területek növelését, több takarmány I előállítását. A hústípusú állo­mánynak elsősorban a megfe­lelő legelőterület a fontos. Ennek érdekében már 300 hold legelőt telepített a ha­téi szövetkezet és még újabb 150 holdon tervezik ezt. Olyan területeket használnak erre a célra, melyek a vad­kár, valamint a talajerózió miatt szántóföldi művelésre nem alkalmasak. A telepítés költsége holdanként 5—600 forint körül van. Az új lege­lők azonban sokoldalúan hasznosíthatók, mert nemcsak a szarvasmarha-, hanem a juhállománynak is takar­mányt biztosítanak. Ezért döntött úgy a szövetkezet ve­zetősége. hogy 4—5 év alatt a háromszorosára növeli anyajuhállományát. D. T. Visszatekintés harminc évre Pedagógiai emlékülés Ünnepi esemény színhelye volt tegnap a megyei könyv­tár nagyterme. Felszabadulá­sunk harmincadik évforduló­jának alkalmából ünnepi ülést tartott a Magyar Peda­gógiai Társaság Somogy me­gyei tagozata, a Pedagógus Szakszervezet Somogy megyei Bizottsága, a Kaposvári Ta­nítóképző Intézet és a me­gyei tanács vb művelődésügyi osztálya. A meghívott peda­gógusokat Cavora Zoltánná, a pedagógus szakszervezet me­gyei bizottságának titkára üd­vözölte, majd Svenda István, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője vázolta megyénk közoktatási helyzetét a felszabadulástól napjainkig. Szólt a felszaba­dulást megelőző idők közokta­tási állapotáról. Néhány a be­szédes adatok közül: az akko­tanítóra átlagosan 82 gyerek jutóit! Csak összehasonlítá­sul: ma 18. A felszabadulás után gyökeresen megváltoz­tak az oktatás, nevelés kö­rülményei: a nyolc osztály kötelezővé tétele, s az egy­házi iskolák államosítása, új pedagógusok kinevezése, a ré­gi tanítók nagyobb megbe­csülése, a tárgyi föltételek ja­vítása mind-mind a jobb, hatékonyabb munka alapfel­tételei voltak. Az államosítás után a körzetesítés követke­zett, a nagyobb, összevont is-, kólákban még jobb lehetősé­get teremtettek a kis közsé­gekben élő, világtól elzárt parasztgyerekek számára. 1959-ben 44, ma 76 körzete- sített iskola működik So­mogybán. Megszűntek az osz­tatlan iskolák, s kollégiumok épültek. kásképzőiben. Természete­sen nem azt jelenti mindez, hogy már megállhatunk: sok még a tennivaló — mondta a művelődésügyi osztály veze­tője. Az oktatás három fokoza­tát, az alsó, közép- és felső­fokú oktatást három pedagó­gus jellemezte, visszatekintve a harminc év jellegzetes ál­lomásaira. Ázsóth Gyula nyugalmazott igazgató saját negyvenéves pedagógusi gyakorlatára tá­maszkodva mutatta be azt az utat, amelyet igen sok — a felszabadulás előtt a falun kezdő — fiatal pedagógus megtett: a tanító, az egyház- község mindenese hogyan vált a község egyik irányí­tójává, szellemi vezetőjévé. Az idős pedagógus szólt arról az óriási változásról, amely a gyerekek életkörülményei­ben is fejlődést hozott. A nagy tetszéssel fogadott, személyes hangú visszaemlé­kezés után Lóczy István, a kaposvári Munkácsy gimná­zium igazgatója beszélt a gimnáziumi oktatás harminc évéről. Egyetlen adat, amely nagyon jellemző: 1943-ban a leánygimnázium tanulói közé mindössze két munkásgyerek járt... Innen indult a közép­iskolai oktatás. Az államosí­tás. új középiskolák építése, munkás- és parasztgyerekek tömegei a középiskolában — ez a mai kép. Deli István igazgatóhelyet­tes a tanítóképzés tizenhat évűt jellemezte. Szólt a régi csurgói képezdéről, majd a mai tanítóképzőről, amely a következő, tizenhetedik tan­évben már mint főiskola mű­ködik. Az elemző korreferátu­mokat nagy figyelemmel hall­gatták a részvevők. Majd a pedagógiai emlékülés kedves eseményei zárult: idős, több mint harminc éve a szakszer­vezeti mozgalomban dolgozó pedagógusoknak adott át em­léklapot Gavora Zoltánné. S. M. Somogyi Néplap ri statisztikák ugyan nem kö­zölték, de ma már tudjuk, hogy egymillió analfabéta élt Magyarországon. Ismerve a somogyi állapotokat, tudjuk, hogy ebben a szomorú sta­tisztikában megyénk is szapo­rította a számot. Somogynak 370 elemi isko­lája volt a felszabadulást megelőző időben, ezek az is­kolák többségükben az egy­ház fennhatósága alatt mű­ködtek. Nyolcvanhat százalé­kuk egy-két tanerővel; egy Volt mit bepótolni a fel­nőttoktatás terén is: 1947-ben indították az első dolgozók is­koláját Tabon, azóta hason­lók követték az egész megyé­ben. Az idén 1429 általános és több mint négyezer közép- iskolás dolgozó szerzi meg ily módon a műveltség alap­jait. Óriási mértékben fejlő­dött a rossz emlékű tanonc- oktatás örököse, a szakmun­kásképzés. Hétezren tanulnak ipari vagy mezőgazdasági szakmát a megye szákmun­Boltos a határ mentén (Tudósítónktól.) Papp György 1953 óta szol­gálja a Dráva menti örtilos lakosságát. A napokban a csurgói áfé6z termelési tanács­kozása úgy döntött, hogy múlt évi munkájával rászolgált a kiváló dolgozó oklevélre, jel­vényre. Ez alkalommal ka­pott aranygyűrűt és pénzju­talmat is a szövetkezeti moz­galomhoz való hűségéért. So­kan gratuláltak Gyuri bácsi­nak a kitüntetés átvétele után. A nyugdíj előtt álló boltve­zető 1934-ben egy gyékényesi magánkereskedőnél ismerke­dett meg a kereskedő szakmá­val. Az inasevek nehezen tel- 1 tek, de végül is megkapta a segédlevelet. Ezután Balaton- lellén, Budapesten gyarapítot­ta tudását, majd • 1948-tól 1950-ig örtilos boltosa lett. Ezt követte három év postai szolgálat, majd 1953-tól a mai napig, összesen 22 évig, a 700 lakosú község boltosa. Papp Györgyöt szeretik a faluban, rendszerető, szolgá­latkész ember. A boltban 140 ezer forint értékű áruból vá­logathatnak a vásárlók. Egye­dül van, nagyon sok munkát kell végeznie. Húsz nagyke­reskedelmi vállalattal áll-kap- csolatban. Becsületes, szor­galmas munkásévek méltó el­ismerése volt ez a kitüntetés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents