Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-23 / 70. szám
Tervszerű hálózatfejlesztés, rugalmas munka /nter/ú dr. Gyűrky Rudolffal, a KISOSZ elnökhelyettesével A napokban tartották Ka- J — Balaton-parti kereskedők posváron a megye kiskeres- [ üzleteinek túlnyomó többse- kedői évi közgyűlésüket, s ; ge idényjellegű. Tőlük azt ezen részt vett dr. Gyűrky | várjuk, hogy már az elő- és Rudolf, a Kereskedők Orszá- még az utószezonban is tart- gos Szervezetének elnök- J sák nyitva üzletüket, pavihelyettese tőle: is. — Hogyan értékeli * Somogy megyei magánkereskedelem helyzetét, a KISOSZ-tagok munkáját? Megkérdeztük Ionjukat. Egy-egy szép májú I si vagy szeptemberi hétvégén j is autós kirándulók ezrei in- ; dúlnak a magyar tenger felé. j S ne feledkezzenek meg a sok ezer új nyaralóról sem, j amelynek tulajdonosai már i sabban fejlődik, mint az ossz- kereskedelmi kapacitás. A hézagpótló magánkereskedelemre tehát hosszabb távon is szükség lesz. — Milyen elvek alapján dön— Somogybán a 405 kereskedő közül 215 a Balaton déli partján dolgozik a nyári idényben, a többi 190 a megye ellátatlan területeihez viszonyítva kevés. Nem véletlen, hogy a tanácsok kereskedelmi szakigazgatási szervei szívesen látnának itt több kiskereskedőt, főként az alapvető ellátást biztosító szakmákban (vegyes, zöldség-gyümölcs kereskedés, kifőzás). Ezzel már érintettem is a magánkereskedelem jelentőségét az ellátásban: szerepe kiegészítő jellegű. Területileg és szakmailag elsősorban ott van létjogosultsága, ahol a szocialista kereskedelem a megye zavartalan ellátását nem tudja megoldani. — Milyen feladatok hárulnak magánkereskedelemre és milyenlehetőségeik vannak a Balaton déli partjának ellátásában? tenek az iparengedélyek kiadásakor? — Az iparkérelmek elbírálásánál a tanács szakigazgatási szervei és a KISOSZ mea főszezon előtt művelik kert- I gyei tervezete is az ellátási jüket, csinosítják házukat. Mi a Balaton partján működő kereskedőknél és vendéglátósoknál a rugalmasságot, az adott körülményekhez való gyors alkalmazkodást tartjuk a legfontosabb követelményeknek. Ne érje váratlanul egy-egy nagyobb csoport megérkezése egyetlen kereskedőnket és vendéglátónkat sem! És azoknak a kirándulóknak, turistáknak, diákoknak a szerényebb igényeit kell kielégíteniük, akiknek nem futja az első osztályú vagy osztályon felüli éttér- í mekre. — Véleménye szerint hogyan alakul a megyei magánkereskedelem helyrete a következő indokoltságot vizsgálják, azt, j hogy az adott helyen és a j kért szakmában szükség van-e I magánüzlet létesítésére. Igen | kedvezőnek ítélem, hogy a hatóságok és a KISOSZ megyei szervezete együttesen felmérték' a megye ellátatlan, úgynevezett fehér foltjait és ma már a tervszerűség jellemzi az üzletek telepítését. A kérelem elbírálásánál az ellátási szempontokon túl mérlegelik a jelentkező alkalmasságát, elsősorban erkölcsi és szakmai megbízhatóságát, s azt, hogy rendelkezik-e az üzlet alapításához szükséges anyagi erővel, szakmai gyakorlattal. — Hogyan próbálja a KISOSZ a még -fehér foltnak- minősítettterületek jobb kereskedelmi ellátását segíteni? Francia hasonmás-kiadás az elődje a Corvinánál megjelent szép könyvnek. Párizsban már 1954-ben megjelent egy hasonló lexikon. Ezt azonban az idő túlháladta, ezért volt szükség arra. hogy adatokkal egészítsék ki, a tévedéseket is, felülvizsgálva. kiigazítva. Így a Párizsban 1963-ban közreadott gyűjtemény a modern művészetek kedvelőinek széles táborát elégítette ki ismeretanyagával, ízléses kiállításával. 1850-től 1950-ig ölelte fel a lexikon az adatokat. Száz évnyi története a piktúra új irányzatainak: az impresszionistáktól az akciófestészetig. Nevekkel: Manettől Pollockig. Nemcsak az irányzatok jellemzőit építették bele a vaskos gyűjeménybe. hanem valóságos kis monográfiákat is a száz év legjelesebb festőiről. A hasonmás magyar kiadás szerkesztői felhívják a figyelmet arra. hogy »a könyv erősen eltér a lexikális egzaktságtól; a népszerűsítő-ismeretterjesztő irodalomhoz közelítő, átmeneti műfajt képvisel-*. Ami a Corvina Kiadót dicséri: korrigálták az eredeti gyűjtemény hibáját. Nemcsak a hosszabb időt külhonban töltő magyar művészek adatait szerkesztették be a magyar kiadásba, hanem az 1850—T950. között itthon élők legjelentősebbjeinek adatait is. években? — Megítélésem szerint az | í kapcsofódóan8 a'"keresget fkö- ' “ Egyik legnagyobb goní vetkező években Ld^amiku- | £“nk feher foltokra való irányítása. A legtöbb iparkérelmező — a meglevő üzletekkel való versenyt is vállalva — ugyanis szívesebben létesítene üzletet a már kialakult kereskedelmi centrumokban. Ügy gondolom, a helyi szakigazgatási szerveknek saját lehetőségük szerint jobban kellene ösztönözni a fehér foltokon az üzletek nyitását (kedvezményes közterületi használati díjak, üzlethelyiségrki- utalás, adókedvezmények stb. révén.) Igen kedvezőtlennek ítéljük meg a Balaton-parti kereskedőknél a nagy fluktuációt. Ez elsősorbán annak a következménye, hogy a jelentkezők közül sokan túlzott reményeket fűztek vállalko„4 moilerh festészet lexikona Nemcsak szép — hasznos is Már-már olvasmányszámba menő lexikon ez. Szecesszió, fauvizmus, kubizmus, aktiviz- mus, expresszionizmus stb. — minden irányzat szerepel a könyvben. S elkalauzolnak bennünket a szerkesztők a nagy festőiskolákba is. (Például: Nagybánya.) Mindazok neveit, adatait tartalmazza a lexikon, akik valamilyen módon serkentő hatással voltak a modern festészetre. Költőket, író- jzásukhoz és' számítáaaikTem kát, más művészeti ágak kép- voltak reálisak. Mi azt szeretviselőit értjük ezalatt. Érdekessége a kiadványnak, hogy egyes — a piktúrára ugyancsak jelentősen ható — eseményekről is megemlékezik. Tulajdonképpen mindazoknak hasznos útmutató, akik a ma művészetét élvezni — érteni — szeretnék. Szinte tankönyv a jelen piktúrájához. Bár a Corvina Könyvkiadó korábban is »elkényeztetett« bennünket szép kiállítású kiadványaival. mégis meg kell emlékeznünk a lexikon kitűnő reprodukcióiról, amelyeknek bősége és minősége elismerésre készteti a könyvet csak lapozgató embert is. Azt, hogy hiányérzetet szüntet meg. mi sem bizonyítja jobban: néhány hét alatt a huszonháromezer példányból úgyszólván »hírmondó« sem maradt a könyvesboltokban. L. L. nénk, hogy a meglévő törzsgárdához a helyi szükségletekhez igazodva, minél több olyan szolid üzletvitelű kereskedő kapcsolódjék, aki stabilizálódik, sőt az idényjellegű helyett éi-es üzemeltetésre vállalkozik. „ , M. A. Tavasz a határban Először vetnek cukorrépát — Óvják atműtrágyát A két pótkocsis IFA erőlködve kapaszkodik a kanyargó úton. A terhelés nagy: naponta négy vagon műtrágyát hoznak Peremartonból. A fontos, talajgazdagító anyag tehergépkocsin teszi meg az utat a gyártól a szövetkezet tárolójához, a domboldalon létesített, szabadföldi műtrégyaraktárhoz. A szállítmányból — ez idő szerint ötven vagonnyi — semmi sem érkezik vagonokban, valamennyit autó hozza. — Kell a műtrágya, mert mihelyt lehet, folytatjuk az őszi kalászosok fejtrágyázását — mondja a nagvberényi — somi Egyesült Erő Termelő- szövetkezet elnöke, Krisztin- kovics Tibor. — Amíg nem jött az eső, ezt a munkát végeztük, aztán előkészítettük a talajt a tavaszi vetésekhez, metszettünk ... Az őszieknek mintegy a háromnegyedén befejeztük a fej trágyázást. Tavaly decemberben megérkezett egy IFA tehergépkocsi műtrágyaszóró adapterrel, ezt a munkát meg a növényvédelmi tennivalókat evvel a géppel oldjuk meg ... A szövetkezetben a tavasziak alá szánt terület 80 százalékán megtörtént a simítózás, a tárcsázás, a fogasolás, úgyhogy a cukorrépát, a borsót, a bükkönyt, a lucernát akár azonnal vethetnénk. — Ha ismét kijön a jó idő, fejtrágyázással és a gyümölcsösben a lemosó permetezéssel folytatjuk a munkát — így az elnök. — Az ötven hektáros gyümölcsösben befejeződött a meggy-, a cseresznye- és az őszibarackfák metszése, folyamatos a permetezés. Az idén először vetünk cukorrépát, méghozzá mindjárt harminc hektáron. A kiszedésre majd kézi erővel kerül sor, de ebben az ádándi—balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezet tagjai is segítenek: a megállapodás szerint tizenöt hektárról ők szedik ki a répát. A tagság egy része a mezővédő erdősávokat ritkítja, a szállításoknál foglalatoskodik, és ahogyan tavasziasra fordul az idő, mind több munkalehetőség nyílik a mezőn. A 770 ] hektár őszi kalászos áttelelésé vei elégedett a szövetkezet el nöke: — Jobb a gabona, mint amilyen tavaly ilyenkor volt, különösen az őszi árpa szép. Ahol idejében megtörtént a vetés, ott az állományban alig találni kárt, viszont a későbbieknél, jóllehet bőséges adaggal vetettünk, ritkább a kelés ... Ügyelnek arra, hogy a folyamatosan érkező műtrágyánál szállítás és tárolás közben minél kevesebb legyen a veszteség. A műtrágya elhelyezésére kialakított területhez utat építettek, s ennél a munkánál mintegy száz köbméter zúzalékot használtak föl: ezen hordják az IFÁ-k a rakományokat a peremartoni gyárból. Harmincezer forint köröl van az az összeg, amit arra költött a szövetkezet, hogy gondos tárolással minél kevesebb műtrágya menjen veszendőbe. S fölhasználtak másutt már fölöslegessé vált anyagot is: négy-öt mázsa, a kukorica tartósításánál igénybe vett műanyagfóliát takaróként hasznosítanak a telepen, ahonnan a műtrágyát — szükség szerint — széthordják rendeltetési helyére, a határ különböző részeire. H. r. Többnyire fiatalok és nők Ezt a választ kaptuk Kre- ] A raktárakban felhalmozott Iconics Lászlótól, a csurgói Do- | cikkek egyébként negyven nap rottya butik vezetőjétől, ami- alatt kicserélődnek. Valószínű, kor' a vásárlókról érdeklőd- | hogy még több is elfogyna, ha tünk. A vevők körét egyébként j volna elég hely a raktározásai áruválaszték határozza meg. j ra. A félmilliós raktárkészlet S valóban, aki belép a szépen j egy mindössze húsz négyzet1 méteres területen zsúfolódik össze. Korábban is szó volt arról — látva az igényt —, hogy bővítik az üzletet, és most már valószínűleg sikerül elérni, berendezett boltba, annak mindjárt az jut eszébe, hogy itt elsősorban a fiatalokra gondoltak. Az árut nagyrészt a Napsugár Ipari Szövetkezet és a budapesti OKISZ Labor biztosítja. Mindössze 70—80 négyzet- méteres eladótér a zsúfoltság látszatot kelti, különösen amikor megtudjuk, hogy a múlt évben a Dorottya butik terve hárommillió forint volt, de az évet csaknem egymillió forinttal több bevétellel zárták. — El tudja képzelni — kérdezte a bolt vezetője —, hogy mit jelent ez 500 ezer forintos árukészletnél? o Somogyi Néplap hogy újabb 30 négyzetmétert kapjanak. A butikban számolnak a tavaszi forgalommal is. A nagyközség fiataljai szívesen »turkálnak« a színes áruk között, egy-egy nap a vásárlók száma eléri a százötven-kétszázat is. Volt olyan nap, amikor a »tenyérnyi« boltban csaknem 30 ezer forintos fogalmat bonyolítottak le. Az idén már nagyobb a bevételi terv, s úgy számítanak: december végéig négymillió forintos forgalmat ér «1 * Dorottya butik. Zicsi hagyományok, zicsi jelen Zics aprócska, 700 lelkes | zömben cselédek lakta falvak i turális. sport- és KISZ-munka ) falu, a külső-somogyi zöld közössége hamarabb föllazult; java részét a munkahelyen löszdombok közé ékelődve, a »nincs« sosem volt jó össze- i végzik, s az esti buszokkal ha- Keskeny útszalag tapasztja a ; tartó erő. az ember csak a zajárók jobbára csak aludni labi úthoz, amely a környék »van«-hoz ragaszkodik állha- és étkezni térnek haza. Van fő _ verőerének számít. Milyen ( tatosan. A másik ilyen jel a azonban, egy maroknyi csoport erők, hatások foglalják közös gyereknevelés megváltozott 1 a községben, amely a helyi keretbe az itt élő hétszáz em- j szemlélete. A hatvanas évek- | KISZ- és kulturális munka bér életét? Mennyire érvénye- ! ben a hagyományos faluban ! szervezésén dolgoznak, de besül a múlt kötő. összetartó I föllendülő heveny taníttatási hatása? Milyen mértékben ol- láz egyfajta jellegzetes paraszvaszthatták föl mindezt azok a változások, amelyek néhány év alatt Tabon és a község környékén erőteljesebb mozgást, s ha nagyságában nem is, de irányában minden bizonynyal hatalmas arányú átréteg- zödést jelentenek? A kérdésre meg sem próbáljuk a maga teljességében megadni a választ ez irás keretében. Inkább csak egy, a zicsi beszélgetéseinkből kirajzolódó plasztikus képet vázolnánk föl, amelyet a falu mindennapjaiból metszettünk ki. A község sosem tartozott a szegény települések közé, noha a falusi gazdák »jómódja« — zicsi építkezéseket és a falu képét tekintve — csak külsősomogyi viszonylatban számíthatott jómódnak. Német telepesei szorgalmának gátat vetett a sok, egymást ölelő domb és a föld termőképességének határa. Ennek, a többi faluhoz mért viszonylagos »lehetősségnek« mai jele: a kisközség lakóinak makacs ragaszkodása a szülőföldhöz, amit az építkezések ma is jól szemléltetnek. A szélgetőpartnereim — egyik maga is ebbe fáradt bele — szerint igen kevés sikerrel. Az ok: valóban maroknyian vannak. A zicsi hagyományok közül ki nem hagyható a dombon magasodó, 1787-ben épült ti gyermekkultuszt virágozta- tott ki. »Előteremteni mindent a gyereknek« és »legyen több, mint az apja« — ugye, ismerős ez a fölfogás, amely egyáltalán nemcsak zicsi, inkább zicsi is. Ebből a szemléletből | templom?' a’ xViTl szüza"dí mindenekelőtt az iskola (es a társadalom) profitált! jobban a pedagógusra bízta a jól gyúrható-formálható nemes anyagot, a gyereket. Zicsen így a hatvanas évektől fokozatosan felnő egy generáció, amelynek sorai állandóan bővülnek. Az iskolát elvégző évfolyamok (átlagban 8—12 gyerek) jelentékeny része gimnáziumba (főiskolára, egyetemre) vagy szakmunkás- képző iskolába megy. Tizenöt év távlatából azonban ez az élénk tanulási kedv már a falu léte szempontjából komoly gondot is okoz. A friss eszű, mozgékony fiatalság jelentékeny részének esze ágában sincs a faluban letelepedni, számára Zics már csak a gyermek- és serdülőkor nosztalgikus, csendes végvára. A fiabarokk építményben szinte minden berendezés és kép eredeti. Az a templbmbeisőt díszítő sok szép freskó és a féltve őrzött umbella is, amelyen jól olvasható a festő kézjegye: Dorfmeister. Az umbel- lát 1790-ben készítette a neves művész, és — bár nincs még bizonyítva _ lehetséges, hogy a freskók is az ö ecsetvonásait viselik magukon. A község lakóinak föld-, művelésből élő része a ná- gocs—zics—miklósi egyesült termelőszövetkezetben keresi meg a kenyerét. A három község tanácsi irányítása is közös. És ez az, amit a legtöbb zicsi sérelmesnek tart. Nem lokálpatrióta nekibuzdulásból és nem is, mintha talok más rétege Tabra jár, az j valami reges régi ellentét ál- ottani gyárakba. Az ő kapcso- j lítaná szembe a falvakat. Er- latuk a községgel is többé- ről itt szó sincs. Sokkal in- kevésbé a főbériő—albérlő vi- kább a közös irányításból fa- szonyára korlátozódik: a kul- 1 kadó, a mindennapokban közvetlenül érzékelhető kedvezőtlen dolgok miatt. A három községnek ugyanis — bár egymástól alig vannak 2—3 kilométerre — nincs közvetlen közúti kapcsolata. Így sokszor igen nehézkessé válik a legfontosabb ügyek intézése is. Orvos hetente egyszer van Zicsen. ápolónő kétszer. De mi történjék, ha valakit sürget a baj, és orvoshoz kell sietnie? A faluból fél tizenkettőkor indul egy autóbusz Nágocsra. Mire az odaér, dél van, minden zárva lesz. Az orvosnál befejeződött a rendelés, a tanácson ebédidő van ... A zicsi ember még jóformán el sem tűnődhet a dolgok furcsa játékán, amikor már i n- dul is az autóbusz visszafelé. El lehet persze jutni máshogyan is Nágocsra. Vagy kora reggel kibuszozik valaki a kapolyi úthoz, s ott megvárja a Nágocs felé tartó legközelebbi járatot, vagy pedig nekivág gyalog a dombok közötti három kilométeres távnak. Hogy mennyire képtelen a helyzet, arra egy másik példa: a miklósi iskolásokat Törökkoppányba viszi reggelente az autóbusz, abba az iskolába, amely tanácsi felügyelet szempontjából a kop- pányi és nem a nágocsi tanácshoz tartozik. Igaz, nem feledkezhetünk meg róla: már épül egy tsz- (tehát gazdasági) út Zics és Nágocs között; az említett gondok tehát részben meg- szüntethetők majd Zicsen is. De vajon nem kellene-e jobban, elemzőbben előkészíteni a különböző adottságú községek közös tanácsi irányításának megvalósítását? Csupor Tibor
