Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
HONFI ISTVÁN, GYULAVÁRI TAMÁS, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója j a megyei yfa'tMwtfaá; osztály vcEetőJe Fegyelmezettebb beruházáspolitikát A feladatokra való . készülés igen nehéz időszaka volt az elmúlt néhány év a vállalatnál. A megyei pártbizottság és a megyei tanács segítségévei, az Építésügyi ,és Városfejlesztési Minisztérium támogatásával teljesítőképességünket növelő beruházásokat hajtottunk végre. A gazdasági változásokat azonban csak késve követte a vállalat szervezetének korszerűsítése, a jól képzett szakemberek számának növelése, a munkások továbbképzése. Az utóbbi egy év alatt több mint kétszeresére növeltük a korszerű technikát ismerő, egyetemet és főiskolát végzett műszakiak számát. A szakmunkástanulók részére ösztöndíjat alapítottunk. és jelentős összegeket költöttünk az építőmunkások szociális, kulturális ellátására. Munkánk eredményével azonban nem vagyunk elégedettek. A beruházás bonyolult folyamatában az utolsó láncszem a miénk. De nálunk csapódik le az előkészítés minden gondja. Az építők munkáját sok egyéb mellett az. is meghatározza, hogy a döntés megszületése után miként készítik elő a beruházást. Ha elhúzódik az előkészítés, a kivitelezőtől akkor is azt várják, hogy tartsa a határidőket. Azonnali munkakezdést kérnek a döntés után, s nem veszik figyelembe, hogy az építőknek is készülniük kell. Pél*- daként a Buzsáki utca KISZ-lakásait említhetem. A múlt nyáron itt ifjúsági építőtábort szerveztünk, hogy megteremtsük az , építéshez szükséges feltételeket. Különböző okok miatt a szerződést az idén januárban tudtuk megkötni. Partnereink ezzel kapcsolatos nehézségeit ismerjük és. megértjük. De kérjük, értsék meg ők is, hogy a tervezéssel, szervezéssel kapcsolatos gondokat a kivitelező nem vállalhatja magára. Kaposváron megvannak a korszerű lakásépítés feltételei. A poli- gonüzem átalakítására, korszerűsítésére 12 millió forintot költöttünk, s a héten megkezdtük a próbagyártást. A városban a múlt évben 276 lakás készült. Az idén várhatóan 400 lakást adunk át. Az új technológiával növelni akarjuk ezt a számot. A másik gondunk a gyakori tervmódosítás. A lassan épülő siófoki művelődési ház nekünk is sok fejfájást okozott már. A társadalmi munkában készült terveken olyan változtatásokat végeztek, amelyekről nem tudott sem a lebonyolító, sem a kivitelező. E módosítások miatt most. ismét nehézségeink vannak. Dolgozóink ma sokkal szebb, jobb minőségű otthonokat adnak át, mint néhány éve. Munkánknak, lendületet adott a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny. Ennek is jelentős része van abban, hogy a huszonöt éves vállalat fennállása óta az idén adja át a legtöbb lakást. Hosszú évek óta először — a SOMBER-rel közös vállalásunk eredményeként — az április 30-i határidő előtt egy hónappal, április 4-e tiszteletére átadjuk Kaposváron a Kalinyin városrészben az épülő 132 lakást. SZABÓ SÁNDOR. a balatoni hajózás KISZ-titkára Meghallgatják a fiatalok véleményét A balatoni hajózás 500 dolgozója közül 200 a 30 év alatti fiatal. Ez indokolja, hogy az ifjúság nevelésével, oktatásával és érdekvédelmével különös gonddal foglalkozzunk. Fontos szerepük van a politikai oktatásoknak, így a KISZ-oktatásnak is. Különösen hatásos, hogy az előadások egy részét az üzem jól képzett gazdasági és politikai vezetői tartják. Az ifjúságpolitikai határozat megjelenése óta jobban törődnek a fiatalokkal, meghallgatják a véleményüket. Az ifjúsági intézkedési tervek meghatározzák a vezetők feladatait, s szerepel bennük a fiatalok vállalása is. A siófokon elsőként megrendezett ifjúsági parlament nagy lehetőséget adott fiataljainknak a munkahelyi demokrácia gyakorlására. A 30 év alatti fiatalok 95 százaléka megjelent, 13 fiatal kért és kapott szót. Ehhez az is hozzájárult, hogy a parlament előtt tesztrendszerű »gondolat- ébresztő« kérdőíveket adtunk ki. A hozzászólók egy része az üzemi munkaszervezés hibáival, az anyag- és szerszám- ellátás zavaraival foglalkozott, s javaslatokat adott a kijavításukra, A parlament politikai jelentőségét növeli az a tény, hogy nőtt a KISZ tekintélye, a parlament után több munkásfiatal kérte felvételét a KISZ-be. Évek óta törekszünk a fiatal fizikai dolgozók közéleti tevékenységének fokozására, a KISZ-munkába való bevonására. A tehetséges fiatalok felkarolásának fontosságát az üzem gazdasági és társadalmi vezetői is tudják, érzik, hiszen többségük eredetileg munkásként, hajósként dolgozott, és szívós munkával, tanulással lett vezetővé. A tanulni vágyó fiatalok támogatására talán engedjenek meg még egy adatot: a 200 fiatalból 45 jár különböző oktatásra, tanfolyamra. A hajózási szakközépiskolában 13-an tanulnak. Ügy érzem, a fentieknek is szerepük van abban, hogy üzemünkben a vándorlás minimálisra csökkent. Fontosnak tartjuk, -a Kiváló ifjú hajós versenymozgalmat. Fiataljaink többsége hajós állományú, sokat vannak távol a siófoki telephelytől. Többen a lakóhelyükön végeznek társadalmi, politikai munkát. A fiatalok tájékoztatásának sokszor akadálya a terülei szétszórtság. Nemcsak üzemünknek, hanem Siófoknak is nagy gondot okoz a lakáshelyzet. A lakásépítés ütemének gyorsítása azért is szükséges, mert a 'kis kezdőfizetésű fiataloknak általában nincs meg az előtörlesztéshez szükséges pénzük, a magas telekárakat sem tudják kifizetni. Nagy gondot okoz a város bölcső- j dei, óvodai, valamint műve- | lődósi ellátottsága. A siófoki | városi pártértekezlet, üzemünk pártalapszervezete segítséget kért ennek a megoldásához. Igyekszünk felkészülten várni az írásos beszámolóban is említett rekonstrukciót, mely a balatoni hajózást korszerűbbé, kulturáltabbá fogja tenni. Ez indokolt, mert a Hajópark nagymértékben elöregedett, a kikötők műszaki szemponból elavultak. GOMBOR FERENC. ,-------------------------------! a csurgói asztalosüzem dolgozója Tartalmas vita az ifjúsági parlamenteken Járásunkban — hasonlóan a megye többi járásához — lemaradás volt tapasztalható az ifjúsági törvény végrehajtásában. Az üzemek, intézmények párt- és gazdasági vezetői addig is tettek az ifjúságért, támogatásuk azonban nem volt tervszerű. Megítélésünk szerint 1^74- ben vált az ifjúsággal való törődés céltudatossá, tervsze- j rűvé. Ezt elősegítette, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság minden tsz-től kérte az intézkedési terveket. Ezt tet- j, te a járási hivatal is, és J nem egy termelőszövetkeze- í tét, illetve tanácsot kötelezett, hogy tegye pontosabbá, a helyi sajátosságoknak megfelelőbbé az intézkedési tervet. Járásunk gazdasági vezetői nagy felelősséggel foglalkoznak a fiatalokkal. Ez megmutatkozik az ifjúsági parlamentek előkészítésében, a munka értékelésében. A gazdasági vezetők több helyen felhasználták a parlamenteket a jól dolgozók elismerésére, kitüntetésére, a fiatalok erkölcsi és anyagi megbecsülésére. Örömmel állapítottuk meg, hogy e fórumokon fiataljaink nem egyéni gondokat vetettek föl, hanem az adott üzem egész ifjúságát érintő problémákkal foglalkoztak, s többször tettek a gazdálkodást segítő javaslatot. Járásunk fiataljainak az a véleménye, hogy a párt ifjúság- politikai határozata, az ifjúsági törvény mindjobban megvalósul. Eredményét és hatását fiataljaink nap mint nap érzik. Legyen a politikai oktatás vitafórum Az emberek többségének gondolkodásában, ítéleteiben egyre inkább a szocialista, a közösségi vonások válnak uralkodóvá. Még a politikailag közömbösek is elismerik, hogy az életszínvonal-emelkedés, az emberekről való fokozott gondoskodás alapvonása szocialista rendszerünknek. Több helytelen nézet vetődik fel a munkásosztályhoz tartozást, a munkásosztály és a párt vezető szerepének érvényesülését illetően. Egyesek a munkásosztályhoz tartozást leszűkítik a kétkezi dolgozókra. Mások a választott testületekben lévő fizikai munkások számától teszik függővé a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését. A műszaki értelmiségiek egy része a tudományostechnikai fejlődés következményeként az osztályok és a vezető szerep elmosódására következtet. A propaganda nem mindig elég következetes a munkásosztályról való helyes közvélemény kialakításában. Arra kell törekedni, hogy a munkásosztályban erősítsük, általánosabbá tegyük és népszerűsítsük a benne meglévő osztálytulajdonságokat, a korszerű művelődés iránti igényt. Az anyagiasságot általában fölismerik az emberek, bár még kísért annak a szelleme, hogy rendszerint csak mások esetében veszik észre azt. Kevésbé figyelünk fel a kis- polgáriság politikai megnyilvánulásaira. Nincs táptalaja ugyan, de szórványosan előfordul az álradikalizmus. Nem ritka a politikai közömbösség sem. Többen úgy vélik, hogy egyes rendezvényeken, politikai összejöveteleken csak a »köznépnek« kell részt vennie. Bőven volt erre példa a tanácsválasztási és az országgyűlési választások jelölő gyűlésein. Az említett téves nézetek nem képesek eltéríteni a szocializmus építésének helyes irányvonalát egyetlen területen sem, mert szerepük, hatásuk periférikus, hisz szórványosan fordulnak elő megyénkben is. Az ellenük való következetes harc azonban nélkülözhetetlen. Ennek az ellentmondásnak a feloldását leghatékonyabban a szervezett politikai oktatás segíti. Ez Somogybán is nagymértékben hozzájárul az emberek tudatának formálásához. Ebben nagy részük van a propagandistáknak. Mindenekelőtt azt a folyamatot kell erősítenünk, amely meggyőződéssé, cselekvési vezérfonallá alakítja a megismert marxista eszméket. Arra is nagy szükség van, hogy csökkenjen a formalizmus a politikai oktatásban. Ezért a politikai oktatás minden formáját még inkább vitafórummá kell alakítanunk, fejlesztenünk. A közművelődésben — a beszámoló szintén utal rá — Somogybán is jelentős fejlődés következett be. A megnövekedőit követelmények azonban még ütemesebb fejlődést tesznek szükségessé. Mindenekelőtt a közművelődési munka tervezését és irányítását kell javítani. A tanácsi körzetek kialakításával különösen a kis települések, az úgynevezett tagközségek kulturális ellátottsága esett vissza, s nem sok javulással bíztatnak az 1975. évi tervek sem. Sokféle árnyalat fordul elő a községi közművelődési tervekben. Egyesekben kellő számban és arányban megtalálható a szocialista tartalom, másokban kevesebb, vagy alig valami. Előrelépés és számos kezdeményezés jelzi a fejlődést, ugyanakkor élesebben jelentkeznek a pedagógiai kulturáltság, a színvonal problémái, nem egy esetben a közoktatáspolitikai tisztánlátás hiányosságai a pedagógusok körében. Mindenekelőtt az iskola nevelő szerepét kell jobban érvényre juttatni- A gyakorlatban is váljék általánossá, hogy az iskola fő funkciója a szocialista nevelés. Ennek kell alárendelni mindenfajta oktatói tevékenységet. Ez nem jelentheti a szaktárgyak, a tudományok háttérbe szorítását. Az iskolai demokratízmwi egy kissé bátortalanul, itt-ott sok ellentmondással bontakozik ki. Vannak, akik az igazgató jogainak csorbítását látják benne. Mások azt mondják: vagy demokrácia, vagy egyszemélyi felelős vezetés. Egyes igazgatók részéről elvtelen udvarlás nyilvánul meg, így remélve a tantestület bizalmát a leendő megbízatáshoz. A pedagógusok jelentős része csak jogokat ért alatta, a maga felelősségteljes szerepét nem számítja hozzá. De nem lehet, nem szabad, hogy parttalan legyen a demokratizmus az igazgatók és a tantestületek viszonyában sem. A demokratizmus érvényre juttatásának az a célja, hogy a központi akarat, mely az össznépi érdeket foglalja magában, egyre magasabb fokon valósuljon meg. KOVÁCS IÓZSEF. a barcsi nagyközségi pártbizottság titkára Nagyobb önállóságot a telephelyeknek A IV. ötéves tervben a megyei iparfejlesztés részeként Barcs ipara számottevően fejlődött, 30 százalékkal nőtt az iparban, építőiparban foglalkoztatottak száma. Arányuk az 1970. évi 44,7-ről 51,1 százalékra emelkedett. A lakosság száma nyolcszázzal gyarapodott, növekedett az életszínvonal, s ennek kedvező a politikai visszhangja. Barcs munkássága valóban meghatározó a nagyközség fejlődésében, politikai arculatának kialakításában. Politikai öntudatuk, szakmai képzettségük viszont eltérő, mivel sokan a mezőgazdaságból, a háztartásból, a szakmunkásképzőkből vagy a középiskolákból kerültek a munkapadok mellé. Az új munkások jelentős részének osztályöntudata, gondolkodás- módja még nem jutott el a törzsgárda politikai, eszmei, szakmai szintjére. Rengeteg a tennivaló: a fűrészüzem 600 fizikai dolgozójából 220-. nak nincs meg. az általános iskolai végzettsége. Külön gond a bejárók helyzete. A jelenlegi menetrend miatt sokszor nincs idejük, hogy az étkezési lehetőségeket vagy a meglevő szociális létesítményeket nyugodt körülmények között használják. A nagyberendezések gyárának 680 bejáró dolgozóját a politikai képzésben gátolja az örökös utazás. A pártszervezetek kezdeményezésének és ösztönzésének hatására mind több munkásban ébredt föl az igény az alapműveltség megszerzésére, a továbbtanulásra. Két üzemben kihelyezett általános iskola működik, a szakmunkásképzőben is egyre többen szereznek képesítést. A vegyészeti szakmunkásképzés a Chemical barcsi gyára részére biztosítja a szakembereket. Az üzemi pártszervezetek, pártbizottságok, a kommunisták, a törzsgárdatagság feladata, hogy az iparba beáramlott és ezután beáramló munkásokban kialakuljanak a munkásosztály legjobb tulajdonságai, a politikai érdeklődés és tettrekészség, a műveltségre való törekvés, az egyenes beszéd, a hibák őszinte feltárása. Néhány pártszervezet tevékenységét kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a szakmai és a pártirányítás területi szempontjai nem esnek egybe. A telephelyi, gyáregységi párt- szervezetek kapcsolata nem elég szoros a központban levő pártszervekkel. A központ nem ad elég önállóságot, nemegyszer keletkezett feszültség a központ és a helyi szerv között. A Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat barcsi üzemének dolgozói pl. korszerűtlen épületekben, rendezetlen környezetben dolgoznak, és a pártszervezet ma már türelmetlenül teszi szóvá a dolgozók munkakörülményeinek megjavítását. Az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üzeme 800 munkást foglalkoztat, mégis egészen kis ügyekben is a központ engedélye szükséges. Az alap- szervezet véleményét nem mindig veszik figyelembe, s ez csorbítja a jogaikat.
