Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
egyetlen erőművet sem szabad olaj- vagy gáztüzelésre alapozni. Az atomerőművek létesítése és a gabcsikovo— nagymarosi vízi erőmű felépítése mellett kizárólag szénnel fűtött hőerőművet szabad tervezni és építeni. Ha e gazdasági megfontolásoknak következetesen érvényt szerzünk, még akkor is állandóan növekedni fog olaj- és gázfelhasznólástmk. De relatív értelemben csökkenthetjük behozatalunkat, ha növeljük a nyersolajból lepárolt, úgynevezett fehéráruk — benzinfélék, fűtőolaj, gázolaj stb. — mennyiségét. Népgazdaságunk helyzetéről szólva kijelentette: — Figyelembe véve a kapitalista világban végbemenő válságjelenségeket, aligha becsülhetjük túl annak jelentőségét, hogy országunk a legdinamikusabban és tervszerűen fejlődő országcsoportnak, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közösségének tagja. Eredményeink és jövő fejlődésünk egyaránt elválaszthatatlan a KGST-tag- országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági együttműködéstőL A Minisztertanács elnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocialista integráció népgazdaságunk számára lét- foritosságú, majd így folytatta: — Ami a jövőt illeti, elhatározott szándékunk, hogy magunk is erőfeszítéseket teszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának meggyorsításáért, mert ez fontos feltétele annak, hogy tovább szélesíthessük és mélyíthessük mind a sokoldalú, mind pedig a kétoldalú együttműködést, annak terv- szerűségét és hatékonyságát. Világosan kell látnunk, hogy a szocialista országok összefogott ereje nem az egyes országok erejének egyszerű matematikai összegével, hanem annak sokszorosával egyenlő. Népköztársaságunk kormánya nemzetközi tevékenységében is érvényesítette pártunk X. kongresszusának határozatait. A Magyar Népköztársaság aktívan és sikeresen működött közre a szocialista országok közös feladatának megvalósításában, a szocializmus, a kommunizmus építése számára kedvező nemzetközi feltételek biztosításában. Külpolitikai tevékenységünk középpontjában a szocialista közösséghez tartozó többi ország barátságának erősítése áll. Erőnkhöz mérten hozzájárulunk országaink kapcsolatainak a proletár internacionalizmus elve alapján történő fejlesztéséhez, a szocialista közösség egységének, politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködésének erősítéséhez. Ez egyben elősegíti nemzetközi céljaink megvalósítását, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és - a béke pozícióinak további megszilárdítását. Különleges figyelmet fordítunk hazánk és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak erősítésére. A Szovjetunió a szocialista világ és minden békét és haladást szolgáló kezdeményezés fő ereje. Felszabadítónk, legfőbb szövetségesünk, igaz barátunk és mindenkor kész segítőnk az élet minden területén. A két ország kapcsolatai tovább bővültek és új vonásokkal gazdagodtak. Kormányunk arra törekszik, hogy szélesedjenek és sokrétűvé váljanak a Magyar Nép- köztársaság kapcsolatai a fejlődő és az el nem kötelezett országokkal. A fejlett tőkés országokkal a békés egymás mellett élés elve alapján építjük kapcsolatainkat. Ilyen irányú tevékenységünk is eredményes volt A szocialista országok állhatatos és egyeztetett erőfeszítései, mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram megvalósítása eredményeként az elmúlt években rendkívül jelentős, alapvetően pozitív változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a legreakciósabb imperialista csoportok mesterkedései következtében a világon ma is több válsággóc van. Népköztársaságunk kor(folytatás s 4. otdalr&O mánya a Varsói Szerződés tagországához méltóan a világ minden haladó országával együttműködve arra törekszik, hogy a nemzetközi politikában még meglevő válsággócokat felszámolhassuk, újabbak kialakulását megakadályozzuk, és az imperialista körök támadásait visszaverve, az enyhülés folyamatát visz- szafordíthatatlanná tegyük. Meggyőződésem, hogy a XI. kongresszus határozatai és pártunk programja új lendületet adnak majd az állami munka tökéletesítéséhez is, amellyel hozzájárulhatunk a Magyar Népköztársaság további sikereihez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez — fejezte be felszólalását Fock Jenő, a kormány elnöke. A Minisztertanács elnökének beszéde után DIENES BÉLA, az Egyesült Izzó vezérigazgatója emelkedett szólásra. Felszólalásában elmondotta, hogy a X. kongresszus idején az Egyesült Izzó helyzete kedvezőtlen volt. — A gazdálkodásunk korábbi gyakorlatában meglevő néhány fogyatékosság, valamint gazdaságirányítási rendszerünk kezdetben nem segítette eléggé a dinamikusan fejlődő vállalatokat. Azóta lényeges előrelépés történt; többek között természetes folyamattá vált a termékek műszaki színvonalának rendszeres emelése saját erőből, a szocialista országokkal való együttműködéssel és a tőkés országokból vásárolt licencek- kel. Az eredményes munkát segítette az is, hogy a rendkívül széles gyártmányszerkezetből elhagyták azokat, amelyeknek gazdaságos előállítása rövid időn belül nem volt megoldható, és teret adtak azoknak a termékednek, amelyek hatékonyságukkal eleget tesznek a népgazdaság BiSZKU BÉLA irányelveinek. Az Egyesült Izzó vezérigazgatója hozzátette: a gyártmány szer kezet korszerűsítése az egész magyar ipar problémája. Ma még nem vagyunk képesek azt a sok százezer féle terméket korszerűen gyártani, amit napról napra kibocsátunk. Itt határozott központi döntésekre van szükség. Az ipari termék- szerkezet változtatásában azért is kell gyorsan és határozottan cselekednünk, mert a pártunk új progranyilatko- zatában előírt célok eléréséhez ez nélkülözhetetlen. Tizenöt-húsz év alatt, amint azt a programnyilatkozat megállapítja, két és fél-háromszorosára kell emelnünk az ipari termelést. Helyes cél, meg lehet és meg kell valósítani. Ennek érdekében egyik nagyon fontos feladatunk a belső tartalékok feltárása. E téren lehetőségeinket még korántsem aknáztuk ki. Nyilván ezt szolgálják azok az állami rendelkezések, amelyeket különféle irányítószervek kötelezően előírnak a vállalatoknak. A rendelkezések száma azonban igen nagy; az elmúlt években például - a különféle állami irányító szervek 169-et adtak ki. MÉHES LAJOS a vas-, fém- és villamos- energiaipari dolgozók szak- szervezetének főtitkára a nők egyenjogúságáért végzett munka tapasztalatait ismertette a kohó- és gép-, valamint a villamosenergia-ipar- ban. A felszabadulás óta ezekben az iparágakban is történelmi változások mentek végbe a nők helyzetében. Példaként említette, hogy 1948- ban a vasmunkás szövetségbe tömörült 170 ezer dolgozó közt 17 ezer nő volt, most a csaknem 600 ezer tagot számláló Vasas szakszervezetnek több mint 200 ezer nő tagja van. Az Egyesült Izzó 30 ezer dolgozójából 17 ezer. a Videotonnál 15 ezerből tízezer, a Győri Vagon- és Gépgyár munkásai közül 40 százalék nő. A műszeripar 47, a híradástechnikai ipar 56,7 százalékban foglalkoztat nőket. A nők azonban nemcsak a gazdasági építőmunkában váltak nélkülözhetetlen és egyenrangú munkatársakká, hanem a közösségért folytatott társadalmi-politikai tevékenységben is. Szakszervezetünkben például a tisztségviselők 35 százaléka nő. A felszólaló összehasonlítást tett a gépiparban a férfiak és a nők keresete közt, s megállapította: a férfiak és a nők bére között még meglevő különbség fő oka, hogy a két nemhez tartozó dolgozók szakmai összetétele különböző, s- munkakörülményeik különböző nehézségi fokúak. A bányászok, kohászok. öntők, kovácsok nehezebb munkakörülményeit és magasabb bérét a nők is elismerik. Az is világos, hogy az ilyen munkában nőket általában nem is szabad alkalmazni. Az egyéb okokkal azonban már nem ez a helyzet. A gépiparban a férfi fizikai munkások között a szakmunkások aránya 48 százalék. a nők között pedig 8—9 százalék. A K!gM kinevezési hatáskörebe tartozó 450 vezető között mindössze 11 nő van, s a 22 ezer vállalati vezető közül — művezetőkig bezárólag — nem egészen 8 százalék. A párt- és tóroegszerveze- ték tapasztalata bizonyítja — mondotta befejezésül —, hogy állami és gazdasági vonalon is többet lehetne tenni a női vezetők számának növeléséért. Itt a felső szervek példamutatása és következetes számonkérése a döntő. A KGM-ben, de más minisztériumokban is a főosztályvezetők, miniszterhelyettesek kinevezésénél jobban kellene a nőkkel számolni. Ezután Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára lépett a mikrofonhoz. Növelni kell a munka társadalmi megbecsülését — Párttagságunk és az egész társadalom fokozott politikai aktivitásával valósultak meg a X. kongresszus határozatai — hangsúlyozta .bevezetőjében Biszku Béla, majd így folytatta. — Párttagságunk, egész dolgozó népünk nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Központi Bizottságunk állásfoglalásaival, irányító és ellenőrző munkájával az egész beszámolási időszakban biztosította a két évtized gyakorlata által igazolt politikai irányvonal valóra váltását. Politikánk végrehajtásának feltételei állandóan változnak. A szocializmus építésében elért eredmények, a fejlődés új meg új követelményeket támasztanak. Ezeket folyamatosan elemezni kell, gyakorlati tevékenységünket hozzájuk kell igazítanunk. Ezt tettük a két kongresszus közötti időszakban is, például 1972 novemberében, amikor a Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresszus határozatainak végrehajtását. A Központi Bizottság mindig tudatában volt annak, hogy a fő irányvonal érvényesítése csakis a politika elemeinek szüntelen fejlesztésével, a növekvő követelményekhez való állandó hozzáigazításával, a tömegek tapasztalatainak figyelembevételével lehetséges. Belpolitikai helyzetünket szövetségi politikánk következetes megvalósulása, népünk erkölcsipolitikai egységének szüntelen erősödése jellemezte. Szövetségi politikánk magában foglalja a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, a munkás—paraszt szövetség állandó erősítését, a munkásosztály és a többi dolgozó réteg társadalmi összefogását, a szocialista nemzeti egységet. A szövetségi politika a munkásosztály tudományos elméletének, a marxizmus— leninizmusnak az alapján fejlődik. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmus felépítésére irányuló népi összefogás elsődlegesért politikai dfcSí1 szövetség és nem jelenti, hogy a munkásosztály világnézetét hazánk minden állampolgára elfogadja. De azt is tudjuk, hogy a szocialista céljaink valóra váltásáért folytatott közös munka mind közelebb hozza egymáshoz hazánk dolgozóit. A politikai együttműködés az eszméink melletti érvelő kiállást, politikai szövetségeseink türelmes vitában való meggyőzését kívánja. Ennek során politikai szövetségeseink világnézetileg, eszmeileg is közelednek a marxizmus—leninizmushoz. A Központi Bizottság az utóbbi években nagy figyelmet fordított a nagyvállalatok helyzetére, a nagyüzemi munkások élet- és munkakörülményeire. Különösen jelentős, hogy 1974 márciusában irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi vezető szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására — mondotta Biszku Béla, majd rámutatott. — A munkásosztály vezető szerepe a párt számára nem átmeneti jelszó és nem rövid távlatú politika. A munkásosztály vezető szerepe a felszabadulás óta érvényesül hazánkban és mindaddig érvényesülni fog, amíg társadalmunkban osztályok lesznek, tehát a fejlett szocialista társadalom időszakában is. A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, vezető szerepének erősítését elsősorban azzal szolgáljuk, ha következetesen végrehajtjuk a párt politikáját. Ennek a politikának egyik alapvető törekvése, hogy a munkásosztály szüntelenül fejlődjön, erősödjön, gyarapodjon. A szocializmus építésének, népünk boldogulásának meghatározó feltétele az állami nagyüzemek fejlesztése, a szocialista iparfejlesztés politikájának következetes végrehajtása, úgy, ahogy adottságainknak a leoWiban megfelel. A munkásosztályt viszonyaink között is az állami nagyipar szüli és teremti újra, arculatát a nagyipar formálja. Ezért az állami ^nagyüzemek fejlesztése nem csupán gazdasági kérdés, hanem pártpolitikánknak is fontos része. Amikor azt tapasztaltuk, hogy különböző okok miatt több nagyüzem helyzete nem volt megfelelő, akadozott a nagyüzemi munkásság fejlődése, ezt elsőrangú politikai problémának kellett tekintenünk. A Központi Bizottság és a kormány számos nagyüzemünk fejlesztését napirendre tűzte, mint például a Ganz-MÁVAG-ét, a Csepel Autóét, a Magyar Hajó- és Darugyárét és másét. Pártunk előmozdítja, hogy a pártélet, az állami és a gazdasági élet különféle irányító posztjaira több, közvetlenül a termelésből jövő fizikai dolgozó kerüljön. Szükséges, hogy a vezetői utánpótlásról azoknak a dolgozóknak a köréből is gondoskodjunk, akik kijárták a nagyüzemek nevelő iskoláját, akiknek a közös munka és a közös életmód alapján közvetlen termelői élményük van és járatosak a közügyekben. Tapasztaljuk, hogy magukkal hozzák a különféle irányító testületekbe a nagyüzemi munkások legjobb tulajdonságait: a fegyelmet, az állhatatosságot, a szervezettséget, a szolidaritást, a közösségi gondolkodást és magatartást — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd a továbbiakban a munkás—paraszt szövetség jelentőségéről szólott. Kiemelte: amint a Központi Bizottság beszámolója, a párt programnyilatkozata is hangsúlyozza, népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén dolgozik. Ezt is szem előtt tartva, támogatnunk kell a mezőgazdaság további korszerűsítését, a parasztság élet- színvonalának, kultúrájának emelését, hogy ezzel is szolgáljuk a munkásosztály és a parasztság közeledését. Mindennek szükséges velejárója, hogy fejlődjenek a falu szocialista viszonyai, erősödjön a termelőszövetkezetek szocialista jellege. Társadalmi fejlődésünk egyik jellemző vonása az osztálykülönbségek fokozatos csökkenése, a munkásosztály és a parasztság folyamatos közeledése egymáshoz. E folyamat alapja szocialista rendszerünk, a nagyüzemi termelés elterjedése a mező- gazdaságban, s ennek következtében a munka jellegében, a dolgozók képzettségi színvonalában, afc elosztás módjában, az életszínvonalban tapasztalható számottevő közeledés, a szocialista tudat erősödése. A fejlett szocialista társadalom perspektívájában ez meghatározó jelentőségű folyamat. Társadalmunkban fontos helyet foglal el az értelmiség, mely részint származása alapján, részint a munkásosztály és a nép ügyével, a szocializmussal való azonosulás révén ma már népi értelmiség. Legjobbjai mindig a haladás, a nép ügyének szolgálatát tekintették legszentefJb kötelességüknek. A tudományos-technikai fejlődés következtében növekszik az értelmiség szerepe, mind szorosabbá válnak kapcsolatai a munkásosztállyal és a parasztsággal. A munkások tevékenységében is egyre jelentékenyebb helyet foglal el a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka. A legjobb munkásoknak a vezetésbe történő fokozottabb bevonása elősegíti a munkásosztály és az értelmiség közeledését, szorosabbra fűzi a munkások és az irányító posztokon dolgozó szakemberek kapcsolatát. Társadalmunkban folytatódik a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek csökkenése. Mindent egybevetve: szövetségi politikánk sikerét jelzi, hogy szüntelenül erősödik a népünk minden haladó és alkotó erejét — párttagokat és pártonkívülieket, a különböző nemzedékeket, ateistákat és hívőket — szocialista céljaink megvalósítására tömörítő társadalmi összefogás, a nemzeti egység. A szocialista demokrácia fejlettségének fokmérője mindenekelőtt az, mennyire érvényesülnek a társadalom alapvető érdekei, hogyan erősödnek szocialista intézményei, milyen mértékben növekszik a tömegeknek a társadalom ügyeire és fejlődésére kifejtett hatása — mondta a továbbiakban. — Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi négy és fél év alaft mindezekben jelentősen előrehaladtunk. Föl kellett és a jövőben is föl kell lépni azon nézetek ellen, amelyek a demokrácia fejlesztése csupán akarat kérdése, határozatok dolga. Ezek az elképzeléseit nem veszik figyelembe, hogy kellő feltételek. mint például az információ, a vállalati belső elszámolási rendszer tökéletesítése nélkül csak formális megoldások születhetnek. Akadtak olyan elképzelések is, hogy a szocialista demokrácia csakis az önállóságot, a helyi kezdeményezést jelenti, és kizár mindenfajta alá- és fölérendeltséget. Fel kellett és a továbbiakban is fel kell lépnünk azok ellen, akik a demokrácia fejlődésétől féltik a munkáshatalmat, a szocializmus vívmányait. A szocialista demokrácia fejlesztése érinti a párt- és társadalmi szervek életét, az állami, a tanácsi szervek munkáját, az ipari, mezőgazdasági vállalatok tevékenységét. A szocialista demokrácia különböző oldalai egységes rendszert alkotnak, s azt is látni kell. hogy a pártdemokrácia fejlettsége döntő módon meghatározza a szocialista demokrácia általános érvényesülését. A két kongresszus között eltelt években, pártunk kezdeményezésére, sok fontos intézkedés született az állami élet, a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésére. Most további lényeges feladataink vannak, melyeket a kongresszus útmutatásával el kell végeznünk. A legelső, hogy az állami szervek irányító munkájában is fokozottabban gondoskodjunk a demokratikus centralizmus elvének érvényesüléséről. Szocialista viszonyok között a demokratikus centralizmus értelme abban van. hogy intézményesen garantálja a dolgozók véleményének mindenkori figyelembevételét, hasznosítását, egyszersmind a társadalmi érdekeknek megfelelő döntések meghozatalát. A munkahelyi demokrácia fejlesztésének körében számunkra különösen fontos az üzemi demokrácia. A munkásnak leginkább az üzemi, a műhely- és a brigádkollektívákban nyílik lehetősége, hogy tapasztalatait elmondhassa, véleményét meghallgassák és figyelembe vegyék. Az üzemi demokrácia formáinak minél hatékonyabb működtetése az egész vállalat ügye. De megkülönböztetett feladatai vannak a pártszervezetnek, a szakszervezetnek és a KISZ- nek, mind a megfelelő politikai légkör megteremtésében, mind a gyakorlati munkában. A legfontosabb feladat: a meglévő fórumok jobb kihasználása. Kulcskérdés. hogy minden szinten közvetlenebbé váljon a vezetők és a választók, illetve a beosztottak kapcsolata, érdemibbé együttműködésük. Ma nem lehetünk elégedettek a helyzettel. A Központi Bizottság ösztönzésére a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az ágazati szak- szervezetek, az illetékes állami szervek több kijelölt nagyüzemben az üzemi demokrácia fórumaként létrehozták a munkásgyűlések, illetve a bizalmigyűlések rendszerét. Az elképzelések szerint e fórumok a pártszervezetek irányításával meghatározott véleményezési és döntési hatáskört kapnának. Ez kiterjedne például a terv véleményezésére, a szociális és kulturális alapok felhasználására, brigádcímek odaítélésére, s közvetlenebb lehetőséget nyújtana a dolgozóknak a vezetés ügyeibe való beleszólásra. Több nagyüzemben, így a Csepel Vas- és Fémművekben, a Dunai Vasműben és másutt évek óta eredményesen dolgoznak e módszerekkel. A tapasztalatokat a párt egy későbbi időpontban át fogja tekinteni, de megjegyzem. eddig is kedvezőek az eredmények. A demokratizmus teljesebb kibontakoztatása semmiképpen sem csorbíthatja a vezetők egyszemélyi felelősségét. Pontosan kell körülhatárolni a különböző szervek feladatait. Ez lehetővé teszi a gazdasági vezetésnek, valamint a dolgozók fórumainak hatékony, jól összehangolt működését. Az üzemi, illetve a szövetkezeti demokrácia alapvető céljai, problémái, fejlesztésének fő feladatai azonosak. A szövetkezetek gazdálkodásában erősödik a vállalati jelleg, altalánossá vált a több telephellyel, több üzemegységgel működő szövetkezet. Ezért a szövetkezeteknek is keresniük kell azokat a formákat, me(Folytatás a 6. oldalon) Somogyi Néplap
