Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

A tudomány, az oktatás, a íflamfiveMdés, a művészetek, az ideológiai és a propaganda területén dolgozók nagy és eredményes mun­kát végeztek, de még nagyobb feladatok vár­nak rájuk. A párt ideológiai munkáját a marxizmus— leninizmus általános . érvényű tanításainak terjesztése, alkotó alkalmazása, elméletünk gazdagítása jellemzi. A két kongresszus kö­zött, különösen a kongresszusra való felké­szülés időszakában a párt számos elvi jelen­tőségű kérdéssel foglalkozott. A beszámoló időszakában tovább növeke­dett a pártpropaganda hatékonysága, szocia­lista szemléletformáló szerepe. A két kong­resszus között évi átlagban több mint két­millió ember vett részt szervezett politikai oktatásban. Tovább növekedett és javult a sajtó, a rádió és a televízió szerepe a köz­vélemény tájékoztatásában, a politikai ne­velő munkában és a közművelődésben. A társadalom szocialista jellegének erősí­tése megköveteli az ideológiai területen? dol­gozó valamennyi párt-, társadalmi és állami szerv összehangolt munkáját. Különösen nagy szükség van a párttagság ideológiai képzett­ségének, a párt eszmei egységének szüntelen erősítésére. Ideológiai kérdésekben is nélkü­lözhetetlen az igazunkba, igazságunk meg­győző erejébe vetett rendíthetetlen hit. a forradalmi éberség, a nyílt kiállás nézeteink mellett, a vitakészség csakúgy, mint az érve- ' lés, a meggyőzés, és bizalom az emberek iránt. A X. kongresszus állásfoglalásainak meg­felelően tervszerűbbé váltak a tudományos kutatások, javult összhangjuk a társadalmi igényekkel. Tudományos kutatásra és fejlesz­tésre jelenleg a nemzeti jövedelem 3 százalé­kát fordítjuk; ez a nemzeti jövedelem növe­kedését meghaladó ütemben emelkedik. Eredményekről szólhatunk a társadalom- tudományokban — elsősorban a történettu­domány és a közgazdaságtudomány területén — abban a tekintetben, hogy munkájuknak job­ban középpontjába kerültek fejlődésünk leg­fontosabb kérdései: a társadalmi fejlődés es a gazdasági építés, a tudományos és a tech­nikai forradalom hazai kibontkoztatásának lehetőségei, a szocializmus távlati feladatai. Az igény az, hogy még tevékenyebben vegye­nek részt a szocialista tudatformálásban. A párt szilárdan vallja a tudományos ku­tatás szabadságának elvét — szögezte le a beszámol"' —. és a jövőben is arra törek­szik, hogy ezt a maga eszközeivel érvénye­sítse. A tudomány művelőitől viszont azt kí­vánja, hogy ésszerűen használják föl a ren­delkezésre álló erőket és eszközöket, vegyék figyelembe a szocialista építés tényleges szükségleteit Kádár János ezután a közoktatás felada­tairól beszélt, kiemelve az általános iskolai és a szakmunkásképzés fejlesztését. A szocia­lista társadalom növekvő igényeinek megfe­lelően 15—20 éven belül általánossá kell ten­ni a felnövekvő nemzedék középfokú isko­lázottságát. Hangsúlyozta: a társadalom to­vábbi fölemelkedését szolgáló, céljaink szük­ségessé teszik, hogy erőteljesen fejlesszük közművelődési rendszerünket. — Művészeti életünket is eredményes al­kotómunka jellemzi — folytatta. — A párt nagyra értékeli az irodalomban, a művésze­tekben elért eredményeket. Az írók, az al­kotó művészek társadalmi felelősségüknek megfelelően hozzájárultak társadalmunk jó közérzetének kialakulásához, , a szocialista nemzeti összefogás, egység kibontakozásához. Műveikkel segítették népünket kulturális szín­vonalának emelésében. , A párt a valóságból indul ki, amikor meg- /állapítja, hogy politikai egyetértésünk az al­kotókkal örvendetesen erősödik, de irodalmi és művészeti közéletünk világnézetileg, esz­meileg még nem egységes. Egyrészről e terü­leten is növekszik a szocializmus eszméinek befolyása, másrészről a szocializmus hazai építésének új kérdései, a nemzetközi mun­kásmozgalom, a külpolitikai helyzet egyes problémái nyomán az irodalomban, a művé­szetekben, az alkotásokban nálunk is tükrö­ződik egyes személyek, csoportok, rétegek távlatvesztése. Ez megmutatkozik mind a té­maválasztásban, mind a feldolgozás módjá­ban. Ezeken a területeken és ezekben a kérdé­sekben a tisztázódásnak elsősorban ideológiai vitákban kell történnie. Nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy azok, akik az irodalom, a művészetek terén eszmei vitapartnereink, — A pórt vezető szerepe teljes mérték­ben érvényesül társadalmunk életében. Pár­tunk, mint a munkásosztály politikai pártja, megtestesítette és érvényesítette a munkás- osztály vezető szerepét, egyben kifejezte az egész nép érdekeit, amelyeknek szolgálatát a legfőbb kötelességének tartja. A párt ele­get tudott tenni kötelezettségeinek, mert esz­mei, politikai és szervezeti egysége mind­végig töretlen volt. A beszámolási időszak­ban a Központi Bizottság és a párttagság, a párt és a munkásosztály, a nép egysége, összeforrottsága tovább szilárdult. Ez sike­reink legfőbb forrása. A X. kongresszus óta eltelt négy eszten­dőben megfelelő módon folyt a pártépítő munka. A párt — létszámát és szociális összetételét tekintve — egészségesen fejlő­dött A pártnak a X. kongresszus idején 662 000 tagja volt, 1975. január 1-én a tag­létszám 754 000 volt. Ez kifejezi pártunk él­csapat és tömegpárt jellegét társadalmunk fejlettségét az esetek nagy többségűben politikai Ksűvet­ségeseink. Ez a politikai szövetség nem zárja ki, sőt igényli az ideológiai vitát A vitákat olyan módszerekkel kell folytatnunk, hogy közben a politikai szövetség erősödjék. El kell érni, hogy szövetségeseink a marxiz­mus—leninizmus eszméi alapján az ideológia területén is közelebb kerüljenek hozzánk. A párt továbbra is mindent megtesz szo­cialista hazánk irodalmi, művészeti életének fejlesztéséért. Kulturális, művészeti életünk­ben tovább kell erősíteni a politikai és az ideológiai egység irányába ható tendenciákat. Növelni kell a kommunista, szocialista köz- életiség erőit. Továbbra is biztosítjuk az alkotói szabad­ságot. Ugyanakkor a pártnak, a munkásál­lamnak jogában áll, hogy a művek között társadalmi és művészi értékük szerint válo­gasson. Az idők folyamán szükségszerűen vál­toznak a kifejezési formák is, művészeinknek meg kell azonban érteniük, hogy a forrada­lom elsősorban nem a művészi formákban, hanem a társadalomban megy végbe. Az al­kotók azonosuljanak a néppel, a művészeti alkotások érthetően és valóban a népről, a néphez szóljanak, a szocializmust építő ma­gyar nép életét, munkáját, harcát fejezzék ki. Minden humanista értéknek továbbra is helyt adva, elutasítjuk mind a- dogmatikus művészetszemléletet, mind a társadalmi kér­désektől -elforduló, vagy a hibákat hamisan általánosító negatív álláspontokat. Azokat a műalkotásokat pártfogoljuk, melyek a való­ságot szocialista elkötelezettséggel, pártosan, magas művészi színvonalon ábrázolják. A nemzetközi életben végbemenő változá­sok, a békés egymás mellett élés politikájá­nak és vele együtt az ideológiai harcnak az előtérbe kerülése is megkívánja a céltuda­tosabb, következetesebb ideológiai munkát. A különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének viszo- ' nyai között ideológiai és kulturális1 téren is tovább növeljük aktivitásunkat. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy az ideológiai harc frontján nincs békés egymás mellett élés: az állami kapcsolatokban partnerek lehetünk^ a kapitalizmus és a szocializmus ideológiája azonban két egymással szemben álló, kibé­kíthetetlen ideológia. Az ideológiai nevelő munka különösen fontos feladata a szocialis­ta hazafiság és a proletár internacionalizmus erősítése. A nemzetközi helyzet is szükségessé teszi, hogy fejlesszük együttműködésünket testvér­pártjainkkal ideológiai területen is. A test­vérpártok ideológiai együttműködése az el­múlt években szép eredményeket hozott, hozzájárult a szocialista országok, a nem­zetközi kommunista mozgalom egységének erősítéséhez, a marxista—leninista ideológia befolyásának növekedéséhez a világ minden részében. s Fő célunkat abban foglalhatjuk össze, hogy tovább erősítjük társadalmunkban a marxiz­mus—leninizmus eszméit, a szocialista világ­nézet befolyását, a tömegek szocialista tu­datát, a szocialista erkölcsöt. Mindenekelőtt azt a szemléletet kell erő­síteni, hogy a társadalom létalapja a munka, a termelés. Eddig is azok voltak többség­ben és a jövőben is azoknak a tábora nö­vekszik, akik munkájukkal, személyes fele­lősségvállalásukkal, küzdeni tudásukkal, élet­módjukkal azt bizonyítják, hogy az egész nép és benne az egyén boldogulása is csak a szocializmus utján, munkával és a közös­séggel együtt érhető el. Társadalmunkban ma már milliók gondolkodnak így. De ha mel­lettük csak ezrekre vagy néhány tízezerre te­hető is azoknak a száma, akik a munka köny- nyebb végét fogják meg, akik a közösség rová­sára próbálnak élni, ebbe sem lehet bele­nyugodni, mert az ilyenek magatartása súlyos erkölcsi kárt okoz a társadalomnak. Pártunknak az az álláspontja, hogy az élet minden területén növelni kell a szocializ­mus aktív híveinek megbecsülését, a szocia­lista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tisztele­tét. Erősíteni kell azt a közszellemet, mely­ben a társadalom pozitív erői, a szocializ­mus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a fegyelme­zetlenséget, a cinizmust, a közösség megká­rosítását. Arra törekszünk, hogy társadal­munk közszellemét illetően is a munka tár­sadalma legyen, a végzett munka értéke szerint osszon erkölcsi és anyagi elismerést­Javult a tagfelvételi munka, növekedett a pártban a termelésben közvetlenül részt ve­vő, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya. Jó politikai munkával továbbra is el kell érnünk, hogy az új párttagok között a munkások és a termelőszövetkezeti parasz­tok, a fizikai dolgozók országosan többség­ben legyenek. A pártba való belépés egyéni elbírálás alapján történik. Minden olyan dolgozót, értelmiségit, alkalmazottat is föl kell venni a pártba, aki megfelel a párt­tagság követelményeinek. A pártegység a két kongresszus közötti időszakban kiállta a gyakorlat, próbáját. A követelmények szüntelen növekedése miatt, az új kérdések és feladatok tisztázásának menetében, a pártegységet elvszerű vitákkal, a párt álláspontjának védelmével, a téves nézetek elleni szüntelen harccal magasabb színvonalra kell emelnünk, még szilárdabbá, megbonthatatlanná tennünk, A Központi Bi­zottságnak és a párt 24 000 alapszervezeté­nek, minden tagjának, mindenkor egy irány­ba és együtt keil lépnie. Pártunk tevékenységében a legutóbbi négy évben is tovább erősítettük a demokratikus centralizmust, a párt felépítésének és műkö­désének lenini alapélvét. A demokratikus centralizmus fejlődését tükrözi a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség elvének egyidejű és fokozottabb érvényesítése a párt- szervezetek tevékenységében minden szinten. Mégsem lehetünk elégedettek a helyzettel. Előfordul, hogy egyes helyeken megsértik a centralizmus elvét, nem mindig szereznek érvényt a kötelező párthatározatoknak. A tapasztalatok azt mutatják, különösen fon­tos, hogy a mindennapi munkában nagyobb figyelmet fordítsunk a párthatározatok egy­séges értelmezésére és következetes képvi­seletére. A pártban megengedhetetlen az egyes határozatok, állásfoglalások önkényes, szubjektív értelmezése, ami nem egyszer, még felelős beosztású tisztségviselők részé­ről is előfordult. A demokratikus centralizmus lenini elveit nem kevésbé sértik meg azok, akik nem tartják meg a pártdemokráciát. Előfordul, hogy nem tartják tiszteletben a párttagok jogait, nem igénylik a véleményüket, javas­lataikat, vagy figyelmen kívül hagyják őket. Gyakori, hogy a párttagok nem kapnak választ jogos kérdéseikre, vagy javaslataik nyomán nem történik intézkedés. Az is téijy, hogy a tagság égy része maga sem él meg­felelően a jogaival, nem elég tevékeny a po­litika alakításában és végrehajtásában. Ki kell küszöbölni ezeket a hiányosságokat. A X. kongresszus megkülönböztetett fi­gyelmet fordított a pártalapszervezetek mun­kájának javítására. A pártmunka színvonalát és eredményességét nagymértékben az ha­tározza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalában, az alapszerve­zetekben. A különböző területeken dolgozó vezetők összességükben megfelelően látják el feladataikat. Kommunistának, pártfunkcioná­riusnak, köztisztség viselőjének lenni nem kényelmes beosztás, hanem mindenekelőtt kötelességet, munkát, küzdelmet, a kommu­nizmus eszméjének, a munkásosztálynak, a népnek önzetlen szolgálatát jelenti. A veze­tők kiválasztását és nevelését céltudatosab­bá kell tenni. A tehetséges, a köziigyek iránt érdeklődő, a különböző társadalmi szervek­ben tevékenykedő, közmegbecsülést élvező, a munkában élenjáró dolgozókat kell ve­zető beosztásokba helyezni. A X. kongresszus nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy- a párt határozatainak vég­rehajtása a munka egész folyamatában meg­kívánja a pártellenőrzést. A pártellenőrzés- nek át kell fognia az egész társadalmi tevé­kenységet; ki kell terjednie a gazdasági, az állami, a tudományos, a kulturális élet min­den területére. A pártellenőrzés célja nem egyszerűen a hibák felfedése és a felelősök megbüntetése. Ez is. A pártellenőrzés lénye­ge azonban a határozatok végrehajtásá­nak segítése, az adott terület helyze­tének hiteles fölmérése, megfelelő javasla­tok kidolgozása a végrehajtás megjavítására, a jó tapasztalatok általánosítása. Javasoljuk a XI. kongresszusnak, hogy ha­tározzon el tagköríyvcserét, amelyet még 1975- ben előkészítenénk és egy jó esztendő alatt be is fejezhetnénk. Ennek során mód nyílnék a párt tagjaival való személyes beszélgetésre a párt politikájáról, szervezeti rendjéről, a párt­tag személyes kérdéseiről, s minden bizony­nyal ez a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítését eredményezné. A tömegszervezetek és -mozgalmak nagy­mértékben kivették részüket pártunk X. kong­resszusa határozatainak végrehajtásából. A szakszervezetek tevékenysége a X. kongresszus óta tovább fejlődött, politikai felelősségük foko­zódott, segítették a munkásosztály, a dolgozó A párt nemzetközi tevékenységét, az állam külpolitikáját elemezve, a beszámoló megálla­pította: a Magyar Népköztársaság kivette ré­szét azokból a nemzetközi erőfeszítésekből, amelyeknek eredményeként a szocializmus, a haladás, a béke erői világszerte növekedtek. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram, a Szovjetunió, a szocialista országok közös erőfeszítéseinek eredményeképpen az eny­hülés a világpolitika fő irányzata lett. A nemzetközi erőviszonyok jelentős mér­tékben megváltoztak a szocializmus, a béke és a haladás erőinek javára. A szocialista vi­lágrendszer a társadalmi haladás döntő, le­győzhetetlen erejévé vált. A Szovjetunió és a szocialista országok következetes és összehan­golt, aktív békepolitikája jobb feltételeket te­remtett a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A kedvező világpolitikai fejlő­dést segítették a kapitalista országokban folyó osztályharc és a nemzeti felszabadító mozgal­mak sikerei, a békét és biztonságot óhajtó néptömegeknek, a világ valamennyi békesze­rető erejének együttes, aktív megmozdulásai is. A megváltozott helyzetben a, burzsoáziának az erőviszonyok alakulását reálisan1 felismerő része politikájában tényként elfogadja a szo­cialista országokkal való békés egymás mel­lett élés szükségességét, mint az egyetlen le­hetséges alternatívát egy új világháborúval szemben. A szélsőséges imperialisták azonban megkísérlik visszaszerezni elvesztett hadállá­saikat. Gyakran a fasizmus régi és új eszkö­zeihez nyúlnak, növelik a nemzetközi feszült­séget, szítják a fegyverkezési hajszát, háborús provokációkat szerveznek. De a népek előre akarnak haladni, nem hajlanak meg az impe­rialista, fasiszta hóhérok előtt! Ezt bizonyítja a chilei nép állhatatos harca a zsarnokok el­len, a görög nép küzdelme a demokratikus haladás további kibontakoztatásáért, a portu­kommunisták fontos feladata, hogy segítsék a szakszervezetek politikai, mozgalmi jellegé­nek fejlesztését; a dolgozók körében folyta­tott politikai felvilágosító munkát, a munkás- osztály világnézetének terjesztését, a munka­helyi demokrácia kibontakoztatását, a dolgo­zók felelősségérzetének növelését a társadalom ügyei iránt. A _ KISZ, mint a párt ifjúsági szervezete, be­tölti’társadalmi, politikai szerepét, eredménye­sen végzi munkáját. A párt X. kongresszusá­nak útmutatását követve erősítette és fej­lesztette kommunista jellegét. A jövőben arra kell törekedni, hogy a KISZ a párt közvetlen segítőtársaként még önállóbban dolgozzék. Ez­zel együtt fejlessze tömegszervezeti, mozgal­mi jellegét is, hogy mindenkor az ifjúság von­zó, tekintélyed politikai szervezete legyen. A KISZ fontos feladata, hogy erősítse politikai befolyását a fiatalok, elsősorban a dolgozó ifjúság körében. A párt szervei és szervezetei a legutóbbi négy évben eredményes munkát végeztek a nők társadalmi helyzetének javítása érdeké­ben. A jövőben is tekintsék állandó feladatuk­nak a nők helyzetével, politikai, szakmai fej­lődésével és társadalmi aktivitásának növelé­sével foglalkozó határozat valóra váltását. A nők helyzetének további javítása egész társa­dalmunk érdeke. A Hazafias Népfront-mozgalom a párt szö­vetségi politikájának jegyében, a párt vezeté­sével és a társadalmi szervezetek aktív közre­működésével fejlődött, tovább szélesítve a párt és a párton kívüli dolgozók kapcsolatát, segítve a tömegek cselekvő részvételét politi­kai, társadalmi életünk sokirányú fejlesztésé­ben. A fejlett szocialista társadalom építésé­nek korszakában szövetségi politikánk folyta­tása, a nemzet összes alkotó erőinek tömörí­tése, a szocialista nemzeti összefogás további szélesítése még fontosabbá válik. Az a fel­adatunk, hogy a párt és szervezetei országo­san és helyileg, minden városban és község­ben az eddiginél még jobban építsenek a Ha­zafias Népfront-mozgalomra. A szocialista nemzeti egység továbbfejlesztése megköveteli, hogy a mozgalom politikai tevékenysége — közéleti jelentőségének megfelelően — egész társadalmunkat átfogja és áthassa. A Központi Bizottság kidolgozta, vitára bo­csátotta és most a kongresszus elé terjeszti a szervezeti szabályzat módosításának terveze­tét., Az előterjesztésből kitűnik, hogy a Köz­ponti Bizottság véleménye szerint az érvényes szervezeti szabályzat nem igényel lényeges módosítást, alapvetően jól segíti a párt tevé­kenységét. A javasolt módosítások azt céloz­zák, hogy a szervezeti szabályzat még jobban szolgálja a párt eszmei-politikai, cselekvési egységét. _ Fontos javaslat, hogy a jövőben négy év helyett ötévenként kerüljön sor pártunk kong­resszusának összéhívására. a pártszervek és a pártvezetőségek újjáválasztására. Így a párt- kongresszusok ciklusai egybeesnek majd az ötéves népgazdasági tervek periódusaival. A párt legmagasabb fóruma behatóbban megtár­gyalhatja a népgazdasági terveket, melyek a mi viszonyaink között a szocializmus építé­sének szinte valamennyi meghatározó felada­tát tartalmazzák. Ezzel a módosító javaslattal kapcsolatban meg kell jegyezni: az 1972. novemberi köz­ponti bizottsági ülésnek, amely ellenőrizte a X. kongresszus határozatainak végrehajtását, jelentős szerepe volt abban, hogy a kor.gresz- szusi határozatok végrehajtása meggyorsult és következetesebbé vált. Ennek tapasztalatait általánosítva rendszeressé lehetne tenni, hogy a Központi Bizottság a kongresszusi ciklusok félidején ellenőrizze a határozatok végrehajtá­sának helyzetét. Meggyőződésünk, hogy a módosított szerve­zeti szabályzat megfelel a pártmunka általá­nos és új .követelményeinek/ gál hazafiak és a nép határozott visszacsapá- sai az ellenforradalmi kísérletekre. A nemzetközi helyzetben bekövetkezett vál­tozások még jobban kidomborították a szo­cializmus fölényét és előnyeit a kapitalizmus­sal szemben. A szocializmus vonzereje soha­sem látott mértékben növekedett, és tovább növekszik az egész világon. A szocialista vi­lágrendszer léte, a szocialista országok dina­mikus fejlődése, a szocializmus és a béke­politikájukban megtestesülő és reális erőként ható eszméje a jövőre gondoló emberiség reménye. A párt és a kormány széles körű nemzet­közi tevékenysége, az ország kapcsolatai ki­terjednek úgyszólván az egész világra. Szá­munkra ezek közül legfontosabbak a szocialis­ta országokkal fennálló kapcsolataink. Hazánk szocialista építőmunkájának legfontosabb nemzetközi feltétele a szocialista világrend- szer léte, országaink internacionalista össze­fogása, kölcsönös, testvéri segítése, sokoldalú alkotó együttműködése. Ennek megfelelően hazánk a két kongresszus közötti időszakban is gyümölcsözően fejlesztette kapcsolatait a szocialista közösség országaival. Miként eddig, a jövőben is következetesen arra törekszünk, hogy cselekvőén elősegítsük a szocialista or­szágok egységének erősítését, széles körű po­litikai, gazdasági, kulturális és ideológiai együttműködésének elmélyítését. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdoní­tunk a Szovjetunióhoz fűződő mély és meg­bonthatatlan testvéri barátságunk szüntelen erősítésének, őszinte örömünkre szolgál, hogy a beszámolá|i időszakban is minden terüle­ten tovább mélyültek lés szélesedtek a ma­gyar—szovjet kapcsolatok, amelyek eredmé­nyesen szolgálták országaink, népeink közös érdekeit, erősítették szövetségünket, együtt­működésünket, barátságunkat. Népeinket V Társadalmunk életében érvényesül a párt vezető szerepe tömegek es a part kapcsolatának erositeset. A VI. Az egész világon tovább növekszik a szocializmus vonzereje /

Next

/
Thumbnails
Contents