Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója KÁDÁR JÁNOS ELŐADÓI BESZÉDE A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolóját Kádár János, a Központi Bizottság első titkára ismertette. A beszámoló rámutat: — Pártunk a szervezeti szabályzat előírá­sainak. a partéiét normáinak megfelelően ké­szült föl a kongresszusra. A Központi Bizott­ság kidolgozta, vitára bocsátotta kongresszusi irányelveit, a szervezeti szabályzat módosítá­sára tett javaslatot; elkészítette, nyilvános­ságra hozta a párt új programnyilatkozatának tervezetét. A Központi Bizottság jelentheti a XI. kong­resszusnak, hogy a párt a beszámolási idő­szakban, a X. kongresszus határozatainak vég­rehajtásán dolgozva egész tevékenységében híven követte a kongresszuson kijelölt poli­tikai irányvonalat. A legutóbbi négy év alatt végzett munka eredményeként országunkban lendületesen és magasabb szinten folytatódott a szocialista társadalom építése, erősebb lett rendszerünk, hazánk, a Magyar Népköztársa­ság. Megállapíthatjuk, hogy pártunk XI. kong­resszusa megfelelő politikai helyzetben kezdi meg és végzi munkáját. A Központi Bizottság abban a mély meggyőződésben, hogy a párt­tagság és a pártonkívüliek millióinak óhajá­val összhangban teszi, mindenekelőtt azt kéri a kongresszustól, hogy erősítse meg pártunk­nak a gyakorlatban bevált, eddig is követett fő irányvonalát mind a bel- és külpolitiká­ban, mind a gazdasági és a kulturális építő- munkaban, mind az életszínvonal-politikában. I. Erősödött társadalmunk szocialista jellege A társadalom alapkérdéseiről szólva a be­számoló aláhúzza: — A Magyar Népköztársaság szocialista jellege az utóbbi négy évben minden tekin­tetben tovább erősödött. Államunk, amely osztálytartalmát tekintve proletárdiktatúra, s amelynek legfőbb politikai alapja a fnun- kás—paraszt szövetség, a beszámolási idő­szakban rendeltetésének megfelelően műkö­dött. A munkásosztály a hatalom gyakorlá­sába bevonta a termelőszövetkezeti paraszt­ságnak, az értelmiségnek, a szocializmus építésén dolgozó legszélesebb tömegeknek a képviselőit. Hazánkban ezáltal az egész dol­gozó nép hatalma valósul meg. A X. kong­resszus határozatai végrehajtásának eredmé­nyeként a beszámolási időszakban az állam­élet, az állami munka .jelentősen fejlődött. Az országgyűlés, mint a nepszuverenitas legfőbb szerve, széles körű törvényhozó munkát végzett. A beszámolási időszakban megalkotott törvények közül kiemelkedik az, amely módosította népköztársaságunk alkot­mányát, s népünk eddigi munkájának, har­cának eredményeként kimondhatta: a Ma­gyar Népköztársaság szocialista állam, a munkásosztály marxista—leninista pártja • társadalom vezető ereje. A szocialista demokrácia fejlesztésének út­ján nagy lépésnek tekinthetjük, hogy az egy­séges államszervezet részeként erősödött a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege és funkciója. A ta­nácsok mindinkább területük felelős gazdai, és össztársadalmi feladataink megoldásában is hatékonyan vesznek részt. Népköztársaságunk kormánya, amely köz­ponti szerepet tölt be az állami szervek irá­nyításában, a X. kongresszust követően rész­letes munkaprogram alapján segítette a kongresszus határozatainak végrehajtását. Hazánkban népi államunkat, népünk szo­cialista vívmányait, minden állampolgárun­kat vedetovezö törvényes rend van, érvénye­sült és az utóbbi négy évben tovább szilár­dult a szocialista törvényesség. Utaft a beszámoló a programnyilatkozat elvi állásfoglalására: a szocialista államra, annak erősítésére, - munkájának tökéletesíté­sére mindaddig szükség van, amíg az impe­rialista hatalmak veszélyeztetik a békét, amíg a külső és belső reakciós erők zavarkeltó kí­sérletei akadályozhatják a szocializmus épi tését. Az ország belső viszonyai is mindad­dig szükségessé teszik az állam létét, az ál­lami élet fejlesztését, amíg a gazdasági és a kulturális építés alapvető feladatai csak az állam irányító és szervező tevékenységével oldhatók meg, — Társadalmunk további fejlődése során, az osztályok közötti különbségek csökkené­sével, a fejlett szocialista társadalom megte­remtésével a proletárdiktatúra állama foko­zatosan átalakul az egesz nép szocialista ál­lamává, amelynek vezető ereje továbbra is a munkásosztály rharad. A fejlett szocialis­ta társadalomban létrejönnek és fejlődnek a kommunista társadalmi önkormányzat ele- mei. A szocialista demokrácia fejlesztésében, annak minden fő területén — az állami élet, a tanácsi, az üzemi és a szövetkezeti de­mokrácia fejlesztésében — érzékelhető mér­tékben előbbre jutottunk. Az állampolgárok, a dolgozok mind nagyobb számban és mér­tékben szólhatnak bele közvetlenül is az or­szágos politika, a lakóterület, illetve az üzem, a szövetkezet ügyeinek eldöntésébe. Szocialista törekvéseinknek, rendszerünk po­litikai alapjainak erősítése azt igényli, hogy a párt és minden szervezete a jövőben is nagy figyelmet fordítson a szocialista de­mokrácia további kibontakoztatására a tár­sadalom életének minden területén. A szocialista demokrácia erősítésén belül most előtérben álló feladat az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztése. A tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy ha erősödik az üzemi demokrácia, ha a dolgozóknak na­gyobb a beleszólási lehetőségük a vállalati gazdálkodásba, a helyi és a közügyekbe, ez fokozza aktivitásukat, szélesíti látókörüket és növeli felelősségtudatukat. Az üzemi de­mokrácia alapintézményei és letéteményesei a gyárakban, a vállalatokban, az állami gaz­daságokban tevékenykedő párt-, szakszerve­zeti és KISZ-szervezetek, a termelési tanács­kozások és a dolgozók más fórumai. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése a legközelebbi években elsősorban a már meg­levő demokratikus fórumok még hatéko­nyabb munkájától, még jobb működésétől függ. Segíteni kell mindezeknek a fórumok­nak a további fejlődését. Először azzal, hogy növeljük a pártszervezetek jogkörét az üze­mi, a vállalati szintű feladatok összehangolá­sában, a vállalatok éves és ötéves terveinek kialakításában és jóváhagyásában. Másodszor azzal, hogy általánossá tesszük a munkások, a fizikai dolgozok bevonását a vezetés fon­tos szerveinek, az igazgatói tanácsoknak és a vállalati felügyelő bizottságoknak a mun­kájába. Harmadszor az üzemek állami veze­tői a gazdasági vezetés színvonalának eme­lésével, a vállalatok belső szervezetének kor­szerűsítésével, a vállalat ügyeiről, problémái­ról a dolgozóknak adott rendszeres és jó tájé­koztatással segíthetik és segítsék a demok­rácia érvényesülését. Az állami élet, a tanácsok, az üzemek, a szövetkezetek demokratikus intézményeinek továbbfejlesztésével, a szocialista demokrácia általános kibontakoztatásával közelebb ju­tunk annak a lenini követelménynek a meg­valósulásához, hogy az állampolgárok több­sége váljék a hatalom gyakorlásának és a kőzügyek intézésének* részesévé. Ez a mun­káshatalom, a szocialista állam erősítésének és fejlesztésének Elsőrendű követelménye, pártunk politikai programjának fontos része. A tulajdonviszonyok alakulásáról szólva a beszámoló kiemelte: — A Magyar Népköztársaságban a szocia­lista tulajdonnak, a szocialista termelési vi­szonyoknak ma uralkodó helyzetük van. Az állami és a szövetkezeti vállalatokban, üze­mekben, intézményekben dolgozik a foglal­koztatottaknak 95 százaléka, itt termelik meg a nemzeti jövedelemnek több mint 98 száza­lékát. Állami tulajdonban van a termelési eszközök döntő többsége, s ez a szocialista tervgazdálkodás legfontosabb alapja és biz­tosítéka. A szövetkezéti tulajdon fontos he­lyet foglal el a mezőgazdaságban, az ipari termelés és a szolgáltatás, a kereskedelem több ágazatában. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy társadalmunk továbbfejlődése most már nem a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoz­tatását, hanem mind az állami, mind a szö­vetkezeti tulajdon erősítését, továbbfejleszté­sét igényli. Jobban kell hasznosítanunk azokat a nagy tartalékokat, amelyek az uralkodóvá vált szocialista tulajdonban és termelési vi­szonyokban rejlenek. Az állami és a szövet­kezeti tulajdon fejlesztése egyaránt szolgálja a munkásosztály és a termelőszövetkezeti pa­rasztság, végső fokon az egész nép érdekeit. Amikor a tulajdonviszonyokról szólunk, pártunk ama elvi álláspontjából indulunk ki, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon egy­típusú, szocialista tulajdon. Különbség van azonban közöttük a munka társadalmasításá­nak fokában, a vezetés, az irányítás és a jö­vedelemelosztás módjában; az állami tulajdon tarsadalmasításának foka magasabb. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szo­cialista jellege az elmúlt négy évben tovább erősödött Az általuk használt földterületnek ma már csaknem fele a szövetkezetek tulaj­dona. Nagy sikere rendszerünknek, hogy a szövetkezeti tulajdon alapján termelőszövet­kezeteinkben kifejlődött a modem, szocialista nagyüzemi gazdálkodás. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek felzárkóztak az iparhoz, a népgazdaság más ágaihoz, s ezzel a magyar népgazdaság minden területén a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodókká. Az erősödő szövetkezeti tulajdon legyen még szilárdabb alap a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséhez, amelynek fő útja ma már: a hatékonyság, a hozamok növelése, a tartalékok feltárása és hasznosítása minden gazdaságban; a közepesen gazdálkodó szövet­kezetek felzárkóztatása a jól gazdálkodókhoz; a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek terme­lési feltételeinek javítása: a korszerű gazdál­kodást segítő legkülönfélébb együttműködési formák kialakítása és kihasználása. Kádár János a földtulajdon néhány elvi kér­déséről szólva kiemelte: a föld, a tulajdon­formától függetlenül, nemzeti kincs. Ennek megfelelően, eddigi politikánkat folytatva«, gondoskodni kell róla, hogy a föld hasznosí­tása az egész nép, a nemzet érdekeit szolgálja. Ebből a célból először: az állami tulajdon­ban lévő földek eladását fokozatosan csök­kenteni kell, és néhány év múlva meg kell szüntetni. Másodszor: a mezőgazdasági szö­vetkezetek használatában lévő földeket foko­zatosan szövetkezeti tulajdonná kell változ­tatni. Harmadszor; a magánkézben lévő föl­dek adásvételét állami ellenőrzés alá kell vonni. Nem engedhető meg, hogy bárki is üzérked- hessék a földdel, a nép vagyonával. Ugyan­akkor biztosítani kell, hogy bérlet formájá­ban, kedvezményesen azok is házhelyhez, te­lekhez juthassanak, akik anyagi helyzetük miatt nem vásárolhattak és ezután sem lenne módjuk rá. A jövőben is fennmarad elsősorban a lakos­ságot kiszolgáló kisiparosok, kiskereskedők magántulajdona. Ez főként a saját munkán és a családtagok munkáján alapulhat. Államunk törvényeivel is elismeri és védi a munkával szerzett személyi tulajdont. A személyi tulajdon gyarapodása szocialista épí- tőmunkánk eredménye. A párt politikájának alapvető célja a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek mind jobb kielégítésé, s ez együtt jár a személyi tulajdonban lévő javak körének a bővülésével. A párt szocialista rendszerünk sarkalatos elvenek tekinti, hogy a személyi tulajdon a társadalom számára hasznos munkából szár­mazzék és jogos igényt elégítsen ki. Ennek érdekében olyan szabályozást tart kívánatos­nak, hogy a személyi tulajdon gyarapodásá­nak mértéke az egyének és a családok szük­ségleteinek kielégítése legyen, azt szolgálja, és ne sértse a közérdeket, a szocialista elveket A beszámoló elemezte az osztalyviszonyok alakulását: — Szocialista építésünk vezető ereje, a mun­kásosztály. a beszámolási időszakban is to­vább fejlődött. Társadalmunknak számbelileg is legnagyobb osztálya: az aktív keresők 58 százaléka munkás. A munkásosztály politikai állásfoglalása,; tevékenysége, fegyelme, szem­lélete meghatározó módón hatott a dolgozók^ minden csoportjának, rétegének a felfogasára. A Központi Bizottság a beszámolási időszak­ban folyamatosan foglalkozott a munkásosz­tállyal kapcsolatos kérdésekkel. Intézkedése­ket hozott a munkásosztály élenjáró szerepé­nek megszilárdítására, megkülönböztetett mó­don foglalkozott a derékhadat alkotó nagy­üzemi munkások helyzetével. A szocialista • építés elengedhetetlen követelménye, az egész dolgozó nép érdeke, hogy a munkásosztály ve­zető szerepe az elmúlt idők eredményeire ala­pozva a társadalmi élet minden területén to­vább erősödjék, politikai súlya, szerepe tovább növekedjék. Fontos az is, hogy a párt-, a tár­sadalmi, az állami szervek vezető tisztségei­ben és testületéiben továbbra is kellő arány­ban legyenek ott a termelésben élenjáró, a tár­sadalmi tevékenységben kiemelkedő és meg­felelően felkészült munkások, fizikai dolgozók. Parasztságunk, mely a szövetkezeti mozga­lom útján jutott el a szocializmushoz, társa­dalmunk aktív építője. A szövetkezeti paraszt­ság szocialista fejlődését meggyorsították az ország általános társadalmi, gazdasági, kultu­rális előrehaladásában, valamint a szövetkeze­tek tevékenységében és fejlesztésében elért eredmények. A munkásosztály és a parasztság együtt ve­tette meg a szocialista Ipar és mezőgazdaság alapjait, együtt védte meg a népi hatalmat, és együtt halad a jövőbe vezető úton. A szo­cialista építés során kivívott nagy, közös gyp- zelmek szilárddá kovácsolták és tovább erő­sítették a munkás—paraszt szövetséget. Pár­tunk nagy fontosságot tulajdonít e szövetség fejlesztésének munkásosztályunk, parasztsá­gunk, egész népünk, nemzetünk javára. Az értelmiség növekvő szerepéről szólt ez­után a referátum. Joggal mondhatjuk, hogy szocialista társadalmunk értelmiségének dön­tő többsége munkájával és közéleti tevékeny­ségével a népet, a szocializmus épi lését szol­gálja. — A szellemi munkaerőt, a magas fokú szaktudást és felkészültséget a szocialista ha­ladás, a nemzet felemelkedése érdekében min­den területen hozzáértően és szervezettebben kell gyümölcsöztetni. Az a célunk, hogy to­vább erősödjék értelmiségünk szocialista el­kötelezettsége, közéleti érdeklődése és aktivi­tása — hangsúlyozta Kádár Janos. A nők társadalmi helyzetéről szólva kiemel­te: tovább kell javítani egyenlő társadalmi esélyeik gazdasági, kulturális, szociális és tu­dati feltételeit. A fiatalok problémáival ösz- szefüggésben arra hívta föl a figyelmet, hogy helyzetük javítása érdekében további központi intézkedésekre, és a helyi lehetőségek, erőfor­rások jobb felhasználására van szükség! — .A szocializmus híveinek köre nálunk messze túlterjed a párt keretein — folytatta Kádár János. — A szocialista építés kitelje­sedésével szélesedett, szocialista tartalommal telítődött a magyar nép minden haladó és alkotó erejét, párttagot és pártonkivülit. ateis­tát és hivőt. minden nemzedéket tömörítő társadalmi összefogás a közös célokért, Magyarországon az állam és az egyház vi­szonya rendezett. Az egyházak hitelveik fel­adása nélkül megtalálják helyüket a szocia­lista társadalom viszonyai között. A hivő em­berek megbecsült állampoigárokké ’t vesznek részt a szocializmus építésében. A nemzeti összefogás fontos eleme a hazánkban élő nemzetiségiek állampolgári egyenjogúsága. A hazánkban élő nemzetisé­giek egyenrangú állampolgárként vesznek részt az egész népet átfogó épitőmunkában. Az államigazgatás és a közélet fórumain sza­badon használhatják anyariyeivüket, ápolhat­ják nemzeti kultúrájukat, minden támogatást meg is kapnak hozzá. Pártunk azt vallja, hogy a lenini nemzetiségi politika érvényesí­tése . nélkülözhetetlen feltétele a szocialista ország belső szilárdságának ugyanúgy, mint a szocialista országok összeforrottságának, a népek barátságának. Arra törekszünk, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv, ro­mán és más nemzetiségek, valamint a szom­szédos országok magyar nemzetiségű lakos­sága hidat alkossanak országaink között Társadalmi viszonyainkat, belpolitikai hely­zetünket áttekintve elmondhatjuk, hogy az elmúlt több mint négy esztendő alatt erősö­dött a magyar nép erkölcsi, politikai egysége, a szocialista nemzeti összefogás. A fejlődés eredményeként eljutunk majd a társadalmi haladásnak arra a szintjére, ahol fokozatosan létrejönnek' az osztálykülönbségek teljes és végleges megszűnésének feltételei.

Next

/
Thumbnails
Contents