Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
w a tegnapi Népszabadság- , ban nyilvánosságra hozták az MSZMP Központi Bizottságának írásos jelen- \ tését, amelyet a XI. kongresz- j szus küldöttei előzetesen megkaptak. Holnap pedig a rádió, illetve a televízió élő, egyenes ' adásban közvetíti a kongresz- j sztísí megnyitót, a szóbeli be- j számolót. E nagyfokú nyilvánosság példázza, hogy a ma- j gyár társadalom vezető-szervező ereje együtt él, gondolko- i dik és dolgozik az ország né- j pével, megosztja vele örömeit és gondjait. Az előzetes jelentés a két ' kongresszus között eltelt négy és fél év eredményeit összege- -j zi, tanúsítva ázt, hogy előrehaladtunk a fejlett szocialista | társadalom felépítésének út- | ján. Megállapítja, hogy örven- | detesen gyarapodott országunk lélekszámban és tapasztalatban, anyagilag és szellemileg egyaránt. Társadalmunk egységesebbé vált, erősödtek : szocialista vonásai. Az élet \ minden területén sikeresen \ végrehajtottuk a X. pártkongresszus határozatait. A magyar nemzeti jövedelemnek csupán a növekménye most három év alatt akkora, mint teljes értéke volt 1938- ban. Iparunjc jelenleg alig több mint egy hónap alatt termel annyit, mint a második világháborút megelőzően egy teljes esztendő alatt. A villa- mosenergia-felhasznáiás pedig a múlt évben annyival növekedett — 1973-hoz képest —, mint amennyi a teljes termelés volt a háborút megelőző utolsó »békeévben«. A z előzetes adatok, a számítások szerint — ahogyan erről a jelentés részletesen beszámol — a IV. ötéves terv valamennyi előirányzatát teljesítjük, sőt túlteljesítjük. A X. kongresszus határozatának megfelelően jobban, hatékonyabban dolgoztunk. A nemzeti jövedelem például a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik öt esztendő alatt. S a hatékonyság javulását jelzi, hogy e növekedésnek várhatóan mintegy 95 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. Az ipari termelés növekedése az előirányzott 32—34 százalék helyett előreláthatóan eléri a 37—39 százalékot az 1971—75- ös tervidőszakban. Az ipari 1 termelés szerkezete, összetétele pedig — részben a közpon- j ti fejlesztési programok, részben a vállalati kollektívák erőfeszítéseinek eredményeként — korszerűbbé vált. A mezőgazdaságban -mind szélesebb teret hódítanak az iparszerű termelési rendszerek, a komplex gépesítést az élenjáró agro- és zootechnikai eljárásokkal .egyesítve. Részben ennek hatására csupán az elmúlt négy esztendőben a búza' hektáronkénti termésátlaga az 1970. évi 21,3 mázsáról. 1974-ig 37,5 mázsára, a kukoricáé 33,8 mázsáról 42,5 mázsára emelkedett. B ár a kialakult világgazdasági helyzetből, főként a nyersanyag- és energiaárak emelkedéséből hazánk számára is bizonyos veszteségek, károk keletkeznek, népgazdaságunk mégis töretlen dinamizmussal fejlődik tovább. Erősödött szocialista tervgazdálkodásunk és a szocialista országok gazdasági közösségének, a KGST-nek szervezettsége, összefogása, tömörülése leghatalmasabb tagállama, a Szovjetunió köré. A tőkés és a szocialista világgazdaság eltérő törvényszerűségében, fejlődési irányában — fennállásuk párhuzamos és egymásra is ható létük során — még soha nem voltak olyan élesek a kontrasztok, mint éppen napjainkban. Most újból megbizonyosodhatunk, hogy a KGST-országok 350 millió lakosú közössége stabil. A szocialista tervezés által szabályozott gazdaságuk, a tőkés spekulációs és konjukturális elemektől megtisztított átlagáraik, az elvtársi segítségnyújtáson, a kölcsönös előnyökön, az egyenjogúságon alapuló kapcsolatok megóvják szocialista gazdasági közösségünket a tőkésvilág anarchiájától, a nagyfókú visszaeséstől. (Egyebek közt ennek tulajdonítható, hogy az átlagos fogyasztói árszínvonal mindössze 10,5 százalékkal növekedett hazánkban a legutóbbi négy év során, tehát kisebb mértékben, mint a fejlett tőkésországokban egyetlen esztendőben. 1974-ben.) Érdemes tehát minden eszközzel munkálkodnunk a KGST-országokhoz fűződő sokoldalú kapcsolataink fejlesztésén, az integrációs folyamatok meggyorsításán. A népgazdaság fejlődésével együtt gyarapodhatott népünk jóléte, műveltsége is. Aligha van olyan család az országban, amely életkörülményeinek alakulásában ne érzékelné a X. kongresszus határozatai végrehajtásának kedvező hatását. A havi átlagkeresetek például — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül — 1970—1974 között 2291 forintról 2874 forintra növekedtek. Az ipari munkások havi keresete 2803, a tsz-tagok közösből származó jövedelme 2540 forint volt 1974-ben. A kiskereskedelmi forgalom 34—35 százalékkal lesz magasabb 1975-ben az 1970. évinél. A száz háztartásra jutó hűtőszekrények száma 32-ről 60-ra, a mosógépeké 55-ről 70-re, a tv- készülékeké 53-ról 68-ra, a személygépkocsiké 7-ről 15-re növekedett a legutóbbi négy esztendőben. S a IV. ötéves tervben előirányzott négyszáz- ezer helyett kb. 430 ezer lakás épül az év végéig. Hosszan idézhetnénk az MSZMP Központi Bizottságának részletes jelentéséből a számokat, a tényeket. Például azt. hogy az orvosok száma 11,8 százalékkal nőtt a legutóbbi négy évben, az óvodába járó gyermekek aránya pedig 54,3-ról 71,8 százalékra emelkedett. Az általános iskolát befejező fiatalok 83,7 százaléka tanult tovább 1970-ben, s jelenleg több mint 90 százalék a továbbtanulók aránya. A középiskolákban 49,8-ról 56,5 százalékra nőtt a fizikai dolgozók gyermekeinek részaránya. T ekinthetjük az élet bármely területét, az eredmények, a fejlődés tényei elvitathatatlanok. Országunk, népünk következetesen halad a íejlett szocialista társadalom felépítése útján. »A szocialista világrendszer fejlődésének abba a szakaszába ért — olvashatjuk az MSZMP egy hete ugyancsak a Népszabadságban közzétett programnyilatkozat-tervezetében —, amikor mind teljesebben érvényesülnek az új társadalmi rendben rejlő hatalmas lehetőségek.« S e lehetőségek kiaknázásához ad erőt és önbizalmat népünknek a tegnap közzétett jelentés és a holnap kezdődő XI. pártkongresszus. Légeké — kétszeresen hatékonyabb a szokásosnál Egy nyugat-szibériai város Kurgan Mezőgazdasági Kutató Intézetének munkatársai szokatlan módját fedezték fel a levegő felhasználásának. A felfedezés lényege: a hagyományos ekevas helyettesítése porlasztóval. Az éles ekekéssel vékony csíkot hasítanak a földbe. A kés végére erősített, a föld felszín alatt haladó úgynevezett tűbe sürített levegőt préselnek és ezen keresztül porlasztják a cseppfolyós trágyát. Ez erőteljesen behatol a talajba. A föld termőrétege levegővel és tápanyagokkal telítődik. A kísérletek szerint a »légeke« kétszeresen hatékonyabb a hagyományosnál. De nemcsak ez az előnye, hanem az i is, hogy a légáramlat nem ! okoz kárt a talajban, vagyis, nem borítja föl a föld természetes biológiai egyensúlyát, i Ezért a légekével szántott [ földeken a terméshozam ma- ! gasabb, mint a hagyományos módon művelt területeken. Heti belpolitikai összefoglaló Hétfőtől szombatig A hét jó alkalmat adott a kongresszust megelőző előkészületek, mindenekelőtt a pártértekezletek munkájának értékelésére — állapíthatjuk meg az elmúlt napokról. Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője erről szóló nyilatkozatában főleg a tanácskozások őszinte, eleven légkörét, a megnyilvánult nagy aktivitást méltányolta. Hangsúlyozta, hogy a megújult megyei pártbizottságok kulcsszerepet töltenek be a párt politikájának megvalósításában. A legfontosabb, hogy az előkészületek is megbízható képet adtak az országban uralkodó kiegyensúlyozott, nyugodt és bizakodó légkörről. A Népszabadság vasárnapi számában megjelent dokumentum érthetően nagy érdeklődést keltett. Másnap a központi napilapok vezércikkci- meikben így igyekeztek összefoglalni az okmány mondanivalóját: Továbbhaladásunk programja; A fejlett szocializmusért; Közelebb az egyetemes emberi célhoz . . . Március 14-én Kadar János elvtársnak, az MSZMP KB első titkárának elnökletével, ülést tartott a párt' Központi Bizottsága. Az ülésen Biszku Béla elvtárs, a KB titkára, tájékoztatót tartott a kongresz- szusra való politikai és szervezeti felkészülésről. A Központi Bizottság megállapította, hogy a hétfőn összeülő kongresszusra minden előkészület megtörtént. A Népszabadság szombati számában nyilvánosságra hozták az MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentését, amely számot ad a X. kongresszus óta végzett nagyszerű munkáról. Kongresszusunkra péntek óta sorra érkeznek a testvérpártok küldöttségei, akiket elvtársi szeretettel köszöntünk. — Jelenlétük kongresszusunkon a proletár internacionalizmus nagyszerű megnyilvánulása. A hét eseménye — az évszázad legmelegebb márciusi vasárnapját követően — a ta- vasziassá vált időjárás volt. Teljes erővel dolgoznak a földeken, és mint a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén be- I számoltak róla: a fölkészülés* I jó, a terméskilátás — amenynyire már meg lehet ítélni — nem kevésbé. Olaj és szén. — Kell-e magyarázni, milyen fontos minden tonnájuk manapság? És mekkora jelentőségű a magyar—szovjet együttműködéssel épülő Testvériség gázvezeték, amelynek határidő előtt elkészült a Beregdaróctól Le- ninvárosig terjedő 130 kilométeres — első — szakasza! Persze, nemcsak szénnel és olajjal él az ember, sok egyébre is szükségünk van, például választékos lakásberendezésre. Jellemző az egész bútoripar gyors előretörésére, és szinte egy időben befejeződött a zalaegerszegi és a nagykanizsai bútorgyár rekonstrukciója is. Különben nagyon is időszerű az értékesebb fogyasztási cikkeket előállító gyárak igyekezete, hiszen áprilisban — a nyereségrészesedés kifizetése után — csúcsforgalomra számít a kereskedelem. A közönség persze, élénk figyelemmel kíséri az árakat, különösen manapság. Szerencsére, az Országos Anyag- és Arhivatal is ezt teszi, sőt — Küldött lesz a kongresszuson „Öröm és megtiszteltetés számomra” Távol megyénktől, az Alföldön Hajdúnánáson volt gyermek Süveges Sándor, a Barcsi Járási Pártbizottság első titkára. Ott tartoncoskodott, majd géplakatosként dolgozott a hajdúnánási malomban, és huszonhét esztendővel ezelőtt — 17 éves korában — kommunista lett. — Családi hagyományt ápolva kerültem a munkás- mozgalomba, a kommunisták közé. Nagyapám és apám is kommunisták voltak — a nagyapa 1919-es vöröskatona volt —, s így én is követtem példájukat. Mindig vonzott az új megismerése és gyarapítani kívántam szakmai ismereteimet, ezért mentem 1950-ben Budapestre. A XI. kerületi Malomipari és Gépjavító Vállalatnál dolgoztam, s előbb társadalmi munkásként, majd függetlenített pártmunkásként bekerültem a XI. kerületi pártbizottságba. 1954-ben Somogybán, a Barcsi Járási Pártbizottságra helyeztek ... Huszonegy esztendő. Amikor Barcsról és a járásról beszél Süveges Sándor, örömmel és lelkesedéssel szól az eredményekről, illetve a tervekről, a megvalósításra váró feladatokról. Ebből nern- csak a két évtizedes pártmunka csendül ki, hanem az is érezhető, hogy a Dráva környékét szinte szülőföldjeként tiszteli. — Bizony, a járás akkor semmiben nem különbözött országunk többi aprófalvas településétől. Az ipart csak a fűrészüzem jelentette, s akkor még csak a barcsi Vörös Csillag Tsz mutatta parasztságunk számára a jövőbe vivő utat. Azóta óriási az előrelépés. Különösen az utóbbi tíz év hozott nagy változásokat az itt élő emberek számára. Süveges Sándort a megyei értekezlet küldöttnek választotta pártunk XI. kongresz- szusára. — Meghívottként részt vettem a XI. és a X. pártkongresszuson; ez az első alkalom, hogy küldött lehetek ilyen fontos tanácskozáson. Űröm és megtiszteltetés számomra, de lágy érzem, ez nem csupán személyemnek szól, hanem mindazoknak a kommunistáknak, akik itt, a járásban nagyon sokat tettek pártunk politikájának megvalósításáért — ezt mondta akkor is, amikor a több mint két évtizedes pártmunkás-tevékenysége során kiérdemelt kitüntetései felől érdeklődtem. Szavai arról győznek meg — s ezt tapasztaltam személyes, két évtizedes ismeretségünk, I számtalan találkozásunk alkalmával —, hogy Süveges Sándor a párt munkásának, a szó nemes élteimében a nap szolgálatában álló embernek tekinti magát. Ezt jelezte az is, hogy tíz esztendőn át teljesített — a megalakulástól kezdve — munkásőri szolgálatot. — Mi lehet egy pártmunkás legnagyobb elismerése? Az, hogy kezdettől részese lehettem pártunk programja megvalósításának, s ma a többi komtnunistával együtt büszkén mondhatom: az eredményekben a mi munkánk is benne van. S ha szót kapnék a kongresszuson, akkor nem- I csak járásunk fejlődéséről, a I Dráva környékén elő emberek j megváltozott életéről beszélnék. Arról is, hogy járásunk kommunistái, párton kívüli | dolgozói jónak, helyesnek tart- j ják pártunk politikáját, ké- ! szék annak megvalósításáért [ tevékenykedni. Ezt jelzik a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny korábban soha nem tapasztalt eredményei a termelőszövetkezetekben és az ipari üzemekben. Tele tarsollyal utazik mt- I gyénk többi kommunistájával a XI. pártkongresszusra Süveges Sándor, a Barcsi Járá- j sí Pártbizottság első titkára. | S onnan bizonyára élményekkel, tapasztalatokkal gazda- I godva tér majd vissza, s ezek I neki és a járás többi' kom- { munistájának, minden dolgo- | zójának újabb erőt adnak a I további feladatok, pártunk | programjának megvalósításához. Szalai László Megnyitották a forradalmi ifjúsági napok megyei ünnepségsorozatát (Folytatás az 1-es oldalról.) népé, aki minden érték alkotója. A megyei KISZ-bizottsőg titkára ezután arról beszélt, hogy 1848, Petőfi szellemi örökségét váltottuk valóra az utóbbi 30 évben megteremtve a független szabad Magyarországot, megszüntetve minden osztályelnyomást. | — Petőfi, a márciusi ifjúj ság szellemében cselekedni ma azt jelenti, hogy a párt vezetésével megfeszítjük erőinket a szocialista építés meg- \ gyorsításáért; hogy a köz ér- j dekében végzett munkát te- j kintjük legfőbb hivatásunk- 1 nak; hogy bátran védelmezAz ünneplők megkoszorúzták a Kossuth-szobrot. Vall«« Pál elnökhelyettes kijelentése arra vall — az ár- ellenőrzés hatékonysága növekszik, a szankciók is szigorúbbak s az ellenőrzést rpég .szélesebb körre terjesztik ki. Különös éberséggel figyelik a I gyermekruházati cikkek, a zöldség és gyümölcs, valamint a szolgáltatások árait. Április elsejétől — és ebben semmi tréfa — figyelik a szakemberek az épületek, így a lakások, üdülők, í tantermek, rendelők belsejében a zaj erősségét is, az életbe lépő új zajszabvány alapján. Remélem, ha a megengedettnél lényegesen rosszabb helyzetet találnak, ők sem maradnak csöndben. Néhány mellékesebbnek látszó hírrel fejezem be krónikámat; ezeknek az ad fontosságot, hogy rácáfolnak bizonyos hiedelmekre. Elmarasztaljuk a vasutat? N^s. a MÁV vezérigazgatója utasítást adott ki a vasutasok kötelező udvariasságáról. Nehezményezzük, hogy kevés az uszoda? A héten fogtak hozzá a dunaújvárosi fedett uszoda építéséhez. Nem méltányoljuk a fiatalok igyekezetét? A szakmunkásképző-intézetek 40 ezer tanulója jelentkezett az idei szakmai ismeretekre. Akad tehát jó példa is. Egyre több. Balogh János zük a dolgozó nép igazát, a társadalmi haladást, a szocializmus ügyét, minden ellenséggel és ellenséges nézettel szemben; hagy minden erőnkkel támogatjuk a béke és ha- j ladás nagy nemzetközi tábo- I rát; hogy szent kötelességünknek tekintjük készen állni hazánk, a Magyar Népköztársaság védelmére. A mi korszakunk forradalmi átalakulás korszaka, amely lehetőséget teremt a forradalmi teltekre. Igényt jelent a mindennapok íorradalmiság: a társadalom, a külső világ és önmagunk iránt. Ügy kell élni, hogy edződjék a kis tettekben is az ügy, a feladat, a jövő pátosza, a dolgok komolysága. Csuka Edit beszédét e szavakkal fejezte be: — A forradalmi ifjúsági I napok megyei megnyitóján kí- [ vánom, hogy valamennyi, So- ! mogyban élő kisdobos és út- ' törő, ifjúmunkás és termelő- szövetkezetben dolgozó, szak- I munkástanuló és középiskolás fiatal legyen méltó utóda Petőfinek, Kilián Györgynek, Ságvári Endrének. Kívánom, hogy hazánk számára hasz- j nos tettekkel köszönlsük az MSZMP XI. kongresszusát. majd az eddigiekhez hasonlóan, lelkes példamutatással 1 [cselekedjünk a kongresszus , határozatainak végrehajtásá- [ ért. azért, hogy évről évre szebben ünnepelhessük hazánk felszabadulását. A Klapka-induló hangjaira J megkezdődött a koszorúzás. A KISZ nevében Szenes Imre j megyei első titkár és Galamb László városi titkár, a Hazafias Népfront nevében Varga : Károly megyei és Kovák Ferenc városi titkár koszorú- , zott. A Petőíi-szobor talapzatán koszorút helyeztek el a honvédség, az elektroncsőgyár j KISZ-bizottságának, a köz- gazdasági szakközépiskola KISZ-csúcsvezetőségének, a Tóth Lajos iskola úttörőcsapatának, az 503. sz. Szakmunkásképző Intézet KISZ-bi- ! zottságának, a élelmiszer-kis- ; kereskedelmi vállalat KISZ- szervezetének képviselői. Derűs színfoltja volt az ün- j népségnek, amikor a Damjanich utcai óvoda csöppségei aranyesőt tettek a szobor talapzatára. Az ünnepség az In- ternacionáléval fejeződött be. Minden 1848-as emlékművet, táblát megkoszorúztak tegnap megyénkben március 15-e alkalmából. Somogyi Néplap
