Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-13 / 37. szám
/ A rehabilitáció nemcsak humanitás! — Az állatot meg kell gyó- | gvítani, az embert rehabilitálni kell. — Az idézett mondat dr. Egyed Béla kandidé- i tustól származik. így foglalta össze — ha egyáltalán össze- í foglalható ilyen röviden — a budapesti baleseti sérült utókezelő rehabilitációs osztály munkájának lényegét. A balesetet szenvedett em- j bért nem elég meggyógyítani ; (vagyis a fájdalmat megszüntetni. a sérült részt a lehető j legjobb állapotba visszahozni) i —, a legfontosabb, hogy a sé- ! rült ember visszataláljon a | társadalomba. Ez pedig talán I minden orvosi műveletnél 1 nehezebb és több hozzáértést — no meg humanitást — ki- ■ vén. Három fázis Természetesen minden az orvosi -értelembén vett gyógyításnál kezdődik. A rehabilitáció első fázisában (orvosi fázis) a sérült egyén gyógyításában el kell jutni odáig, hogy dolgozni és' közlekedni tudjon. A sérült ugyanis csak akkor érzi magát újra teljes értékű embernek, amikor már valamilyen munka elvégzésére képes, és az utcán is tud mozogni, részt vehet a közlekedésben. Ezt követi a második — a szakmai — fázis. — Az utókezelő osztályon nyolc munkahelyes munkaterápia-műhelyben csak »kikóstoljuk«, hogy ki milyen szakmára lesz alkalmas — ismerteti a munkaterápia lényegét Egyed doktor. — A sérült, valamelyik végtagját elvesztett embernek új szakmát javasolunk. A további már az osztály falain túl történik: a Fővárosi Kézműipari Vállalatnak vannak tanműhelyei, ahol 12 szakma valamelyikét tanulhatják meg. A lényeg az, hogy ugyanúgy megtanulják, mint aki sérülés nélkül, még gyerekkorábban sajátította el a szakma fogásait. Természetesen nem a szakmunkástanulókkal együtt képezik ki a rehabilitálandó embereket, számukra külön tanműhelyt nyitott a vállalat. Kezdetben 7,60 forintos órabért fizetnek, később ezt teljesítménybérezés váltja fel. A tapasztalatok szerint az új szakmát tanuló emberek igyekeznek minél többet és jobbat termelni, önmaguk sem veszik észre, ez hogy adja vissza önbizalmukat. Ugyancsak a második fázisba tartozik a közlekedés újratanulása. Az osztálynak van egy helyiségé, amelyben különböző útburkolattipusok váltják egymást, a sima aszfalttól a síkos keramit kockáig, s egy sarokban fél villamos áll. Ennek lépcsőin gyakorolhatják, hogy műlábbal vagy műkéz segítségével hogyan lehet megoldani az egészséges nagyvárosi ember számára is mindennapos gondot jelentő közlekedést. — Még a metrón, pontosabban a mozgólépcsőn való utazást is meg kell tanulniuk — mondja Egyed doktor. — Minden pénteken délelőtt 10- től 11 óráig miénk a Keletipályaudvar melletti metróállomás egyik mozgólépcsője, ott gyakorolják a tulajdonképpen veszélytelen, de sokak számára csak nehezen elsajátítható utazást. Egyre több mozgássérült kap Trabant-Hycomat gépkocsit. Ez úgy alakítható át, hogy akár csak kézzel, akár csak lábbal, illetve a jobb vagy a bal végtagokkal lehet vezetni. Ezután következik a harmadik — a társadalmi — fázis. A rehabilitáció csak akkor lehet teljes, ha a visszaNövényvédeimi tájékoztató térő ember hátrány nélkül térhet vissza otthonába és munkahelyére. Egyre kevesebb a vita az üzemekkel és . a felügyeleti szervekkel, amelyek — tisztelet a kivételnek — eleinte nehezen értették meg a rehabilitáció jelentőségét. Ma már jobb a helyzet, s noha a korábbi fizetés 80 százalékát a rehabilitáltnak meg kell kapnia, s ehhez 200 millió forintos központi alapból igényelhetnek pótlást az üzemek — alig kerül sor arra, hogy ehhez az összeghez hozzányúljanak. IRMA, Mexikóváros A nagybetűs szó a Nemzetközi Orvosi Rehabilitációs Társaság angol nevének rövidítése. Ez a társaság a múlt év október végén tartotta közgyűlését Mexikóvárosban, amelyen Magyarország részéről dr. Egyed Béla vett részt, alelnöki minőségben. Éppen az IRMA-tanácskozás bizonyítja, hogy — túl a kötelező humanitáson — a rehabilitáció kifizetődő tevékenység. Mint dr. Egyed Béla elmondta, a gazdasági szekcióban arról volt szó, hogy (bármilyen pénzben kifejezve) milliárdok vannak a rehabilitációs tevékenységben. — Magyarországon — ismerteti a .megközelítő síámításokat — ez körülbelül any- nyit jelent, hogy ha egy 40 éves sérült a rokkantsági nyugdíjazás helyett 60 éves koráig a továbbdolgozást vállalja — az államnak két és fél millió forintot hoz. Ebből a nagyobb rész az általa 20 év alatt — nyugdíjba vonulásáig — megtermelt érték, s csak a kisebb rész a megtakarított rokkantsági nyugdíj. (Az átlagosan egy személyre Engedélyezett új rovarölő szerek Rovlinka 3 D rovarölő porozószer: a vegyszer nagyüzemben és házikertben egyaránt felhasználható. Burgonyabogár ellen 20 kg/ha, lucerna és vöröshere lomb- és magkártevöi ellen 20—25 kg ha; őszi és tavaszi kalászosokban a gabonafutrinka lárvája ellen 25 kg/ha meny- nyiségben kiporozva használható. A vegyszer kijuttatásakor fokozottan ügyelni kell a hasznos élő szervezetekre, ugyanis méhekre és halakra veszélyes. A halakra való veszélyessége miatt élő vizek melletti 200 méteres parti1 sávon belül csak a KÖJÁL és a vízügyi igazgatóság külön engedélyével használható fel. Burgonyabogár ellen a tömeges lárvakelés időszakában, lucernában és vörösheré-. ben a kaszálás, illetve a szé-t nabetakarítás után, őszi ésf tavaszi kalászosokban ősszel t vagy kora tavasszal — a gabonafutrinka-lárva kártételének jelentkezésekor — kell használni. A vegyszer »mérsékelten« mérgező, a kezelés .után 7 nap múlva szabad dolgozni a kezelt területen, az elelmezéá-egészségügyi várakozási idő pedig 21 nap. . Fel- használása alkalmával fokozottan ügyelni kell az óvó rendszabályok megtartására. A Mesurol 50 WP csávázó- szer kísérleti forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyezték. A vegyszer di- metil-karbamát tartalmú vadriasztó csávázószer. Kizárólag nagyüzemben használható, a kukoricavetéseknél a fácánkár elhárítására, a kukoricavetőmag csávázásával. 1 kg kell belőle egy mázsa vetőmaghoz. »Közepesen« mérgező, halakra és méhekre veszélyes. Munkaegészségügyi várakozási idő 6 nap, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő szabályszerű felhasználás esetén nincs korlátozva. A vegyszerrel kezelt mag kizárólag vetés céljára használható; olyan festékanyagot tartalmaz, mely a kezelt tér-' "lényen maradandó, jól meg-jt különböztethető nyomot hagy. A vadkárosításnak kitett táblák teljes vetőmagmennyiségét csávázni kell. Az 1 kg/q dózist tapadásfokozó szer hozzáadásával kell a vetőmaghoz keverni (pl. 1 1 tej/q vetőmag). A vetőmagot először a tejjel kell keverni, majd a Mesurol szert egyenletesen a kukoricára juttatni. A vetőmagkezelés történhet csávázóhordóban vagy forgódobos csávázógéppel. A csávázott mag kezelés után azonnal vethető, ajánlatos a vetés i után néhány szemet a talajon is elszórni. A munkaegészségügyi óvó rendszabályok betartására a felhasználás alkalmával fokozottan ügyelni kell. számított két és fél milliós érték; 400 rehabilitáltnál már egymilliárd forintot tesz ki.) Mindehhez még sokat lehetne hozzáfűzni. Közvetett rehabilitációról (amikor arra taszik képessé a sérültet, hogy legalább önmagát ellássa, s ezzel a segítő személy munkaerejét szabadítja fel), gyógyító tornáról és más eljárásokról, drága, de ingyen kapott protézisekről, lelkes és hozzáértő gyógyító, rehabilitáló munkáról. De talán mindezek helyett is sokat mond egyetlen adat: évente kb. 15 ezer beteg kerül utókezelésre, s minden tízből hétnél teljes lehet a rehabilitáció. V. E. Pintér István mmm Feemm íluhauas TÖKTÉHETÉBÖL A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága A nyilas hatalomátvétel fltán elszabadult a pokol Magyarországon. A terror, a gyilkolás lett a nyilas »rendcsinálás« és a német követelések teljesítésének legfőbb eszköze. Szálasi másfél millió magyar katonát ígért Hitlernek. A kormány megállapodást írt alá a németekkel a gyári berendezések, az állatállomány, a vasúti gördülőanyag, a Nemzeti Bank arany- készletének és minden elmozdítható értéknek Németországba szállításáról. Megállapodás történt a gyárak, az el nem mozdítható értékek »bénításárá«, azaz legalább — mint ők fogalmazták — fél vagy egy évre teljesen használhatatlanná tételére. A nyilasok a politikai foglyok átadását, illetve Németországba szállítását novemberben megkezdték. A fővárosban még' megmaradt zsidó lakosságot gettóba tömörítették, és megkezdték módszeres kiirtását. Megindult elsősorban a hadműveleti területekről a lakosság kényszerkiürítése. A nyilasok és a nácik célja — fogalmazta meg a kommunista párt — az, hogy »Magyarország a náci totális hadviselés időnyerésének taktikai észközévé« váljon. A hetük s Az este. még messze van, de j néhány lakás- ; ban már ég a lámpa. Köd takarja a házakat. A szobában a nagy asztal mellett három kislány. Füzetek, könyvek fölé hajolnak, a számok birodai- | mát kutatják, i A kályhában pattog a tűz. j Egyelőre még itt, a kellemes melegben nevelődnek a Sárga pelyhes kis- csibék. Ha megerősödtek, és melegebbre fordul kint az | idő, mehetnek j az udvarra, a baromfiólba. A nagymama az ablak mellé telepedett. Neki már nem A könyvtár minden kötetét elolvasta már Benkö néni. elég az a fény, amely eljut a | szoba közepéig. Pápaszem nélkül még így sem boldogul. ! Benkö Györgyné leteszi a könyvet — Grimm meséket ol- , vásott. A komiósdi könyvtár legrégebbi látogatói közé tar- i tozik. Hetvenévesen még min- dig »falja a betűket« csakúgy, j mint hetvenöt éves férje, Benkö György. — Csak most már baj van — mondja Benkő néni. — Nekünk itt nincs könyvtárunk, ugye? — és a férjére néz, aki helyeslőén bólint. — Minden könyvet elolvastunk már, ami a polcokon volt. Jó párat kétszer, sőt háromszor is. És ha I az ember többször elolvas valamit, már nem olyan érdekes. Ha először nagyon tetszett, akkor szívesen elolvasom másodszor is, de harmadszor már inkább csak unalomból. Így aztán, ha nincs mit olvasni, a kisunoka .meséskönyvét is előveszem, azt forgatom. Arról kérdezem, . milyen könyveket szeret leginkább, kik a kedvenc írói. Egy ki-' csit gondolkodik, azután máris sorolja: — Jókai, Mikszáth, Veres Péter. Mindent elolvasok, ha a kezembe kerül, szóljon szerelemről, vagy ha krimi, az sem baj. Sőt a detektívregé- nyeket különösen szeretem, persze, ha igazán izgalmas. Azok az emberek, akik két világháborút is átéltek, általában nem szeretik a háborús könyveket. Vagy azért, mert túl igazak, és nagyon emlékezteti őket saját életük szomorú eseményeire, vagy talán azért, mert nem találják őket elég igaznak. Ez alól Benkő néni kivétel. — Én kedvelem a háborús könyveket is. Sok hasonló élményben volt nekem is részem, és jó, hogy mindez már csak a könyvekben és az idősebb emberekben él. Ez is történelem, és a történelmi témájú könyveket különösen kedvelem. No persze minél régebbi időből való, annál jobb. — Mikor kedvelte meg a könyveket ? — Már nem emlékszem. Fiatal koromban is sokat olvastam. — Most, hogy a könyvtárban már nem találnak olvasnivalót, honnan szerzi be a könyveket, Benkő néni? — A lányom hozza őket Barcsról. A legfiatalabb fiam is ott dolgozik, ő is gyakran vásárol. Aztán ha én is esetleg arra járok, soha nem jövök haza üres kézzel. A férjemnek is kell az olvasnivaló, egymás kezéből meg mégsem vehetjük ki. Benkő néniék nehéz helyzetben vannak: ugyanazok a •kedvenc íróik, így nehéz megegyezni, ki olvassa először valamelyik könyvet. Bár van egy műfaj, amelyet elsősorban Benkő bácsi kedvel: — Az útleírások. Talán azért szeretem az ilyen könyveket, mert magam is sokfelé jártam, sok mindent láttam Ahova azonban nem jutottam el, azt a vidéket így próbálom megismerni. — Amikor a szövetkezetben dolgoztak, jutott-e idő az olvasásra? — Esténként. Télen jobban ráértünk napközben is, a gazdaságban ilyenkor kevesebb munka akadt, de nyáron bizony csak este, no meg vasárnaponként. Akármilyen nehéz munka volt napközben, alig vártuk, hogy este legyen, és kezünkbe vehessük a könyveket. Az volt az igazi pihenés. Az évek elszálltak Benkő bácsiék feje fölött. Körülöttük minden megváltozott, ahogy ők maguk is napról napra változnak. Unokák, dédunokák születtek, nőnek fel. Egyvalami azonban változatlan: a könyvek szeretete. Az új megismerése, a tudásvágy ugyanúgy ott él bennük, ahogy fél évszázaddal korábban. Dán Tibor Elkészült az üzemanyag-felhasználási terv Bedegkéren Nap mint nap egyre tö£b! gazdaságban zajlanak le a zárszámadó közgyűlések. Most j már a tervkészítés ideje kó- | vetkezik. A mezőgazdasági üzemekben az idén nemcsak a gazdálkodással kapcsolatos terveket kell elkészíteni, hanem az energiafelhasználás módját, a takarékosság szempontjait is papírra kell fektetni. A határidő február 15-e. A napokban a betegkéri Egyetértés Termelőszö- \ vetkezetben jártunk ahol { már jó ideje elkészültek ezek j a tervek. Vajon ők hogyan takarékoskodnak az üzem- I anyaggal, hogyan szervezik meg ésszerűbben, hatékonyabban munkájukat? A gépek leállásának, indításának időpontját a gépudvarban a nappali ék éjjeliőröknek kötelességük ellenőrizni és följegyezni. Az üresjáratok csökkentése érdekében született az a döntés, hogy gépét a traktoros csak a kijelölt helyen hagyhatja éjszakára, onnan indul vele reggel munkába. Ugyancsak az - előbbi szempontot tartotta szem előtt a tsz vezetősége, amikor úgy határozott, hogy ha a munkahely két kilométernél távolabb van a traktoros lakóhelyétől, külön járművel szállítják az embereket, nem pedig- ki-ki a traktorával teszi meg ezt az utat. A tankolt üzemanyagról is pontos nyilvántartást kell vezetni. Ezek tehát a főbb szempontok, melyeket már (a múlt év decemberében megtartott vezetőségi ülésen megtárgyaltak. Most csupán az maradt hátra, hogy pénzben is kifejezzék: mennyit takaríthatnak meg így, és mennyi üzemanyagot használnak föl ebben az esztendőben. Ebben a helyzetben a demokratikus és náciellenes erők számára nem maradt más választás, mint a fegyveres ellenállás. »A döntő szó a fegyvereké« olvashatjuk a kommunisták felhívásában. A másodszori német beavatkozás után — a németellenes erők újjászervezése ismét nagy erőfeszítéseket követelt. A korábban létrejött és már jól funkcionáló kapcsolatok szétzilálódtak. Újabb százak és százak kerültek a nyilasok kezei közé, akik pedig elkerülték a letartóztatást, azoknak menekülniük kellett. A jól konspiráló és illegális szervezetek hálózatát ezekben a vészterhes napokban is szervező kommunista párt volt az az erő, amely megtalálta a kapcsolatokat a volt partnerekhez, és kiadta az általános, nemzeti ellenállás megszervezésének jelszavát. Október végén, november elején azt javasolta, hogy a fegyveres harcban részt venni akarók összefogására alakuljon egy központi szervezet. A Magyar Front, továbbá különböző, főként polgári illegális szervezetek, mint például a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége, a Márciusi Magyarország, a Szovjetunió Barátainak Magyarországi Egyesülete, továbbá horthysta csoportok képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeként november elején létrejött a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. A bizottság elnöke Bajcsy-Zsilinszky Endre lett, a kommunistákat Kállai Gyula képviselte, de néhány megbeszélésen részt vett Rajk László is. Később csatlakozott a szervezethez a Magyar Ifjúság Szabadságfrontja is, mely a Kommunista Ifjúsági Szövetség közreműködésével jött létre, és a legkülönbözőbb pártállású és világnézetű, de a náciellenes harcot vállaló ifjúsági csoportokat fogta össze. A bizottság a magyar nemzethez intézett kiáltványában bejelentette, hogy a nemzeti felkelés és szabadságharc szervezésére alakult akcióbizottság célja: mind döntőbb részt vállalni Magyarország felszabadításában, teljes összhangban a szövetségesek, mindenekelőtt pedig a diadalmas szovjet hadsereg céljaival. A szövetség alapvető feladataként rögzítették: »A szabad, független, demokratikus Magyarország megteremtése. Alapvető szociális változások előkészítése. Szoros együttműködés az összes környező államokkal, a legszorosabb együttműködés a Szovjetunióval.« A bizottság megalakulása után néhány nappal Kiss János altábornagy vezetésével azokból a főtisztekből, akik megértették az idők szavát és cselekedni akartak, létrejött a katonai Vezérkar. Kiss Jánosék a fegyveres felkelés katonai megszervezésén, a Vörös Hadsereggel való összeköttetés megteremtésén, a csatlakozott katonai egységek feladatának kijelölésén fáradoztak. Nagy •Jenő ezredes elgondolásai nyomán kidolgozták Budapest felszabadításának tervét. Ez három fő feladatot foglalt magában: A német haderő visszavonulásának útjában felrobbantani a közlekedési vonalakat. Megakadályozni a német hadvezetőség elrendelt felrobbantásait, különös tekintettel a főváros hídjaira, közműveire és gyáraira. A főváros felszabadítására meginduló szovjet támadást pedig a felfegyverzett munkásság és a beszervezett katonai alakulatok közreműködésével fegyveres felkeléssel támogatni. A nagyszerű terv realizálására azonban nem került sor. Árulás folytán a vezérkart, a bizottság tagjait, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Kiss Jánost és még sok száz hazafit letartóztattak. (Folytatjuk.) '4
