Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

I A lhalmiruhák különböző típusú és alkatú nőknek Télen bálok, rendezvények, színház és hangversenyek vár­ják a szórakozni vágyókat. Elég sok gondot okoz most az új ruha, mivel az utóbbi évek­ben a mostaninál jóval rövi- debb és szűkebb volt a ruha­divat. A divattervező tehát olyan megoldást ajánl, amely egy kicsit takarékos is: válto­zatosan, több alkalomra visel­hető anyagokat, ruhaformákat. Különböző típusú és alkatú nők részére készítettük raj­zainkat, illetve terveztük mo- delljéinket. magában mintázott jersey vagy j szövet (esetleg nehezebb se­lyem is). A 2-es modell — alakítás- I ra is alkalmas ruha — félol­dalasán rakott zsorzsettszövet­ből készült, ujjatlan ruha. A felső része csipkeakcióval ké­szülhet vagy csipkeszövetből. (Nagyon szép ez a ruha feke­téből is.) 3-as modell: klasszikus sza­básvonalú kosztüm, amely ta­lán bársonyból a legszebb. Kü­lönböző blúzokkal elegánsabbá vagy sportosabbá tehető. Az l~es modell bővülő, tra- j 4-es rajzunkon megkötött, pézvo.nalú ruhát mutat be. Ez , széles sállal, magas kézelővel a nyakkörből kiinduló külső, I készült pasztellszínű zsor- levasalt szegőkkel készült; | zsettblúzt mutatunk be. A fél- 3/4-es ujjával kismamáknak oldalasán szabott szoknya bár­vagy erősebb alkatúaknak is sonyból, szövetből vagy nehéz nagyon ajánlható. Anyaga: ön- I selyemből készülhet. A blúzt és a szoünyát külön-külön más ruhadarabokkal is föl lehet venni, így is jól kihasználha- , tök. v I OTTHON CSALÁD A fej 71 Vajon milyen fejkorona hó- [ dít az ezredfordulón? Hosszú távú prognózisra ez ! ügyben aligha vállalkozhatunk. | A legjelesebb szakemberek j fantáziája ugyan igen merész, de — talán éppen ezért — ki- ’ számíthatatlan. A hajviselet­történelem ma már megdöb­bentőnek nevezhető frizura- i költeményeket produkált; nap- j jaink divatját sem sejthettük évszázadokkal ezelőtt, sőt még néhány esztendeje sem. Csupán régi dokumentumok- ! ból, könyvekből, leírásokból, í ismerjük az 1750-es évekből | származó különös, furcsa mó­dit: az akkori jellegzetes al- kalmi frizura drótvázra épült ' és magasra ívelt; a hajfonato­kat púder lepte, strucctoll dí- 1 szítette. Az 1800-as évek ele­jén a görög frizura hódított, 1850 táján pedig a biedermeier stílus. (Ez utóbbiból alakult ki később a fület takaró diaboló frizura.) Századunk lánya és asszo­nya sem panaszkodhat az egy­hangúságra. Hajviseletünk ál­landóan változik. Néhány év­tizeddel ezelőtt nagy divat volt j a csupa göndör makszimka meg a nagyobb hullámú, női­es lolló, nemrég a nyesett haj. S emlékeznek az úgynevezett vízhullámra? Hajvágás vagy hajszabás? — , így fogalmazták és adták köz- i re alig több, mint egy észtén- | deje napjaink divatját, a sasszont. Névadója Vidal Sas- j f » soon angol fodrász; az általa ki­alakított haj vágás valóban szinte szabás. Módszere: akár | rövid, akár hosszú a haj, min- , den irányban szinte szálanként l kell vágni. Közben minden | irányban kell fésülni is, hogy ’ szépen alakuljon a forma. Az , aprólékos és fenti módon vá- j gott haj szálai egymásba ka- í paszkodnak. A fejkorona ^szebb, mint valaha, a haj 1 egészségesen fejlődik. A sasz- szonra vágott frizurát tupí- rozni nem kell, berakni sem; otthon is megmoshatjuk, és j főnözéssel — kézi hajszárító­val, közben állandóan fésülve vagy kézzel alányúlva — szá- 1 rítjuk. E hajformához jól il- | lik az elöl és egy kissé oldalt is fölfelé kunkorodó frufru. j szítéséről lemondott. Már a nyár folyamán több — bár si­kertelen — kísérlet történt fegyveres alakulatok létreho­zására. Egyik ilyen szervező- útja során »lepték meg« a nyomozók Ságvári Endrét, aki a veijik vívott tűzharcban halt mártírhalált. A kommunista párt a fegy­veres harc előkészítése mel­lett egyik fontos feladatának tartotta a hadsereg németel­lenes szárnyának megnyeré­sét. Ezért javaslatára a Ma­gyar Front létrehozta a kato­nai propagandabizottságát, amelynek vezetője a kommu­nista Pálffy György egykori vezérkari százados lett. Cso­portja irányításával a röpira- tok tömege jutott el a demok­ratikus erők által eddig jó­részt elhanyagolt területre. Pálffyék nemcsak propa­gandavonalon értek el sikere­ket, hanem komoly kapcsola­tokat teremtettek a főtisztek­kel is. Összeköttetéseikkel a vezérkari, sőt Horthy szűkebb kabinetjéig eljutottak. Ezek a kapcsolatok jelentős szerepet játszottak a kiugrási előkészü­letekben, később pedig a Kiss János altábornagy körül gyü­lekező hazafias tisztek szerve­zésében. 1944 szeptemberének végén — októberének elején Pálffy­ék a fenti feladatok mellett újabb megbízást kaptak a Pintér István FEJHETEKA MAGYAR FEONEBES ÍOIKÁILÁS TÖRTÉNETÉBŐL A fegyveres harc megszervezéséért Magyarország német meg­szállása után a párt Központi Bizottsága elérkezettnek látta az időt a fegyveres harc meg­szervezésére. Ezt a gondolatot fejezte ki az a fölhívás, amely­ben a párt meghirdette a leg­kíméletlenebb harcot a meg­szállók ellen: »Ne legyen se éjjele, se nappala hazánk földjén a német megszállók­nak! Ne hagyjatok nekik egy nyugodt pillanatot sem! Gyújt­sátok rájuk a házat, pusztítsá­tok őket tűzzel-vassal!« 1944 áprilisában a Központi Bizottság napirendre tűzte a Somogyi Néplap katonai bizottság felállítását is. Megszervezése azonban né­hány hónapot késett, mert a Központi Bizottság sorait le­tartóztatások tizedelték meg. Ekkor fogták el Kádár Jánost is, a párt egyik vezetőjét, aki útban volt Jugoszlávia felé, hogy Tito partizánjaival ■ a szorosabb kapcsolatot kiépít­sék és konkrét segítséget kér­jenek a magyar fegyveres el­lenállás megszervezéséhez. A letartóztatások idején, majd pedig a Magyar Front megalakulásával megsokszo­rozódott teendők átmenetileg elodázták a katonai bizottság megszervezését. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a párt a fegyveres harc elöké­A család kincse a gyermek Hagyjuk játszani a gyermeket! A gyerme- keknek élet- eleme a játék. Az óvodás ko- " rú gyermek mindennel ját­szik, és nemcsak akkor, ami­kor előveszi játékszereit, ha­nem minden tevékenysége — evés, tisztálkodás, öltözködés — közben is. Az óvoda egész napirendjével a gyermeknek ezt az igényét próbálja kielé­gíteni. Játékosan terítik meg az asztalt, megtanulják a kézmosás szabályait, illetve a verset, éneket. Játékosan tor­násznak, rajzolnak, számol­nak. Az így megszervezett te­vékenységekben örömét leli a gyermek, és ezt a játékörömöt mással nem pótolhatjuk. A gyermek lehetőleg ren­delkezzen egy nyugodt játék- sarokkal, vagy ha lehet: le­gyen külön szobája. Térre, mozgásra van szüksége; olyan kis birodalomra, ami csak az övé, ahol kedve sze­rint rendezheti el játékait, ahol kis seprűjével a szeme­tet is lesöpörheti a szőnyeg­ről, ahol nem ütközik mind­untalan a dolgozó anyukába, olvasgató nagyszülőbe. A kí­nosan rendben tartott lakás hiába van berendezve drága bútorokkal, ha nincs egy biz­tos kis zug a gyermek szá­mára. Enélkül nem érzi ma­gát otthonosan, csak ide-oda kóválygó »idegen« marad. I székednek, vagy mikor kia­bálnak rá, hogy »már megint útban van«. Mit játsszanak a gyerme­kek? Mindén örömüket, élmé­nyüket, vágyukat a játékuk­ban élik át, újra meg újra. Kifejezik mindazt, amit sze­retnének, de azt is, amit a felnőttek megtiltanak nekik. Ügy utánozzák és eljátsszák a szülök életét, ahogy az élet­ben van, és azt is, ahogy ve­lük, gyermekekkel bánnak. (A játékban azt is meg lehet tenni, ami otthon vagy az óvodában tilos!) Sokszor jó lenne torkoskodni, de nem szabad, főzőcskét játszani azonban igen! A csap alatt nem szabad pancsolni, de le­het kis kannával meglocsolni a virágokat és hajót úsztatni. A gyermek játékában is- | merkedik a világgal. Renge­teg tapasztalatot szerez, s így sok mindent megtanul a való­ságos világról. Észreveszi pél­dául, hogy a vízen az egyik tárgy úszik, a másik nem. Megtanulja, hogyan kell a do­boz tetejét kinyitni, hogyan lehet alagutat fúrni a homok­ba, hogyan kell a kis seprű­vel, öntözőkannával bánni, ( növényeket gondozni. A közö« játékban azt tanulja meg, ami a legnehezebb: hogyan kell viselkedni a közösségben, a barátaival. A játék jellemnevelő ereje nagy. A közös játék önfegyel­met, ügyességet, bátorságot, akaraterőt követel a gyermek­től. Sokszor minden erejét, ötletességét össze kell szednie, hogy jól eljátszhassa a rend­őr vagy az ápolónő szerepét Kezdetben nem tudja, hogyan kell egymásra rakni a kocká­kat, hogy a várfal el ne dől­jön. Minden figyelmét össz­pontosítja, és addig próbálko­zik, amíg sikerül neki. Aki játékban így el tud mélyed- ni, az bizonyára majd az is­kolában is kitartóan gyako­rolja a betűírást vagy az ol­vasást. Segítsük a gyermek játékán nak kibontakozását, a tár­sakkal való együttműködést, a világgal való ismerkedést! Arról sem feledkezhetünk meg, hogy egész életre szóló kedves élmény, ha néha-néh* az apa vagy az anya együtt játszik gyermekével. Dr. Vineze Tibomé Székely varrottas minták Milyen játékot adjunk a gyermeknek? Ne higgyük, hogy csak a drága, hivalkodó játékszerrel szeret játszani! Játékvásárlás­nál a gyermek érdeklődése, fejlettsége és egyénisége is döntő. A játéknak az a funk­ciója, hogy játsszon vele a gyermek, nem pedig azért, hogy elzárva tartsuk a szék- j rényben. Az olcsó játék is le­het hasznos, ha azzal tud »manipulálni«, tevékenyked­ni. A kisebbek szeretik a föl­dön húzható autót, mozdonyt, a felfűzhető gyöngyöt, az épí­tőkocka, a labda, a színes ce­ruza a nagyobbak kedvenc játékszere. A kislányok ked­velik a babákat, öltöztetik, fürdetik, kocsiban tologatják őket, főzőcskéznek nekik A fiúk inkább az autók­kal, konstrukciós játékokkal és a mozgásosabb játékeszkö­zökkel — rollerrel, kerékpár­ral — foglalkoznak szívesen. A képeskönyv, mesés-verses könyv, a diavetítő ugyancsak sok közös öröm forrása lehet. A játékeszközök mellett is a legfontosabb, hogy olyan csa­ládi légkör legyen, amely nyu­galmat, biztonságérzést ad a gyermeknek. Nem találja meg a játékhoz való nyugalmat az a gyermek, aki folyton attól retteg, hogy szülei mikor ve­Kommunista Párt Központi Bizottságától, mégpedig a párt katonai bizottságának létre­hozását. A bizottság tagjai kö­zött volt Fehér Lajos, aki köz­vetlenül a budapesti akciógár­dákat irányította és Sólyom László, aki a hadsereg és a münkásmilíciák szervezését kapta feladatául. A katonai bi­zottság sok irányú tevékenysé­gére utal Pálffy György ösz- szefoglaló jelentése is (a kö­vetkezőkben ebből idézünk részleteket): »Szervezkedésünk két irányú volt — írja Pálffy: — 1. Kis akciócsoportok szer­vezése, felfegyverzése, anyag­gal való ellátása és bevetése német- és nyilasellenes akci­ókra.« (A továbbiakban rész­letezi az akciógárdák munká­ját. mi erről külön szólunk.) A második feladat »a fegy­veres felkelés céljából tömeg­szervezés«. Ez a munka három irányú volt: a) Apró Antal, az építők és Bartha Bertalan, a vasasok párton belüli vezetői révén »a megmozgatható munkástöme­gek megszervezése«; b) »A társadalom különböző köreiből (egyetemi hallgatók, nemzetőrségek, később kisegí­tő karhatalmi alakulatok, mi­niszteri és más hatósági tiszt­viselők, tartalékos tisztek stb.) különböző ellenállási csopor­tok megszervezése, nyilván­tartása, fegyverrel, anyaggal való ellátása«; c) »A honvédség különbözői! egységeinek beszervezése,* amit mindhárman csináltunk.«* Pálffy György összefoglaló-# jában képet kapunk arról is,(* hogy a katonai bizottság ho-# gyan találta meg az utat ma-# gas rangú horthysta tisztek-# hez, a párt hogyan tudta nem-(! csak megnyerni, hanem az(* aktív harcba is bekapcsolni a# vele összeköttetésbe került!1 katonai egységeket A katonait bizottság komoly szerepet ját-(* szott nemcsak a Kis6 Jánosi* altábornagy vezette katonai i1 vezérkar megszervezésében, (* hanem az ő letartóztatása utáni1 szétesett katonai csoportok,! • különböző fegyveres alakula-i* tok újjászervezésében és a(* kommunista párt által közvet-# lenül vagy közvetetten veze-<* tett partizáncsoportokhoz, más# fegyveres testületekhez való'* irányításában is. Pálffy ebben az írásában azt is megemlíti,' hogy a katonai bizottság mun-i káját 1944 decemberéig a Köz-I* ponti Bizottság részéről Rajkl* László, majd az ő letartózta-** tása után a Németországba!* irányított transzportból meg-í szökött és a KB munkájába** ismét bekapcsolódott Kádárt Janos irányította. (Folytatjuk.) Az idei télre újabb kézi­munkaalbummal kedveske­dett a Minerva a népművé­szetet kedvelő, kézimunkázó nőknek. Az album olyan könnyen leszámolható, párat­lan szépségű mintákat tartal­maz, amelyek ősei egykor a székelyföldön termettek. A bukovinai székelyek, lakóhe­lyükön a jugoszláviai Voilovi- cán (Hertelendfalva) őrizték meg ezt a mintakincset az utókornak. A voilovical varrottasok kizárólag piros-kék vagy pi­ros-fekete fonallal készülnek. Alapanyaguk jó minőségű, erős vászon, amelynek szálai jól számolhatók. A székely varrottast úgynevezett szálán varrott, varrottas vagy fonot- tas öltéssel varrjuk. A kö­zölt minták természetesen el­készíthetők közönséges ke­resztszemes öltéssel is, de szépségük jobban érvényesül az eredeti fonottas öltéssel ki- varrva. Az öltések menetét szemlélteti az album, mely­nek szerzője Kocsis Antalné Kunszabó Júlia. A harminchat minta közül — íme — egy, úgynevezett »tányéros«, amelynek motívu­mai ismétlődóek, s így tet­szés szerint nagyítható. t

Next

/
Thumbnails
Contents