Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
Azonos mércével FELNŐTT EGY GYÁR Somogyi családi házak Illenek a környezethez vl Tegnap Ismertették a széleFelnőtt egy fiutal gyár Ta- bon. A Budapesti Vegyipari Gépgyár itteni üzeme a:; idén arra vállalkozott, hogy a nagyvállalat termeléséhez a három gyár közül a legtöbbel járul hozzá. Az itt készített vegytanyagtartályok értéke a múlt évben 146 millió forint volt. Az idei tervben 60 millió forintos emelkedéssel számolnak: ez év végéig 206 millió forint értékűt gyártanak. A gyors Ütemnövekedést az indokolja, hogy a két központi gyáregység termelése csökken. Az így keletkezett hiányt kell pótolni. A feladatok gyors növekedését megszokták már a ______________tabi munkások. A megoldáshoz a feltételeket is biztosítja a nagy- vállalat.. A néhány éve épült gyárat marit bővítik. Mintegy'* 40 millió forintos beruházással új gyártócsarnok és rakterűiét épül. Az új üzemcsarnok falai mér állnak, bekapcsolták a fűtést és a világítást, s elkészült a gépalapok nagy része.^ A munkások már a hatalmas vaslemezeket egyengető gépsorokat szerelik. A próbaüzem befejezése után — várhatóan július 1-én — megkezdi a termelést ez a csarnok is. A négyezer négyzetméter új rakterűiét egy részét máris használják: itt helyezik el a szállításra váró tartályokat. Csatornát, utakat építettek az elmúlt időszakban ezen a rakterűiden. A termelés növekedését azonban nemcsak az új beruházás segíti: a szervezésre, a folyamatos munkavégzés feltételeinek biztosítására, az idő jobb kihasználáséra nagy gondot fordítanak. »A mi termékeink — mondta Teleki Sándor gyárigazgató — rendkívül nagy darabok. A tavalyinál 60 millióval több termelés jelentősen növeli az anyagmozgatás ésszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.« S hogy miként sikerült ezt megoldani ? Szervezéssel, amely teljesítménynöveléssel is jár. A Budapesti Vegyipari Gépgyár időt hagyott a tabi üzemnek, hogy folyamatosan növelje szervezettségét. A teljesítménykövetelmény itt . a múlt évben a nagyvállalati átlagnak csak a 97 százaléka volt. (Az. itteni emberek törekvésének eredménye, hogy 1974- ben 101 százalékot értek el.) Ebben az évben tovább emelkedik a követelmény: az 1975- ös tervekben már 102 százálékos teljesítményszínt szerepel. — Miként lehet ezt megoldani ? — Korszerűbb munkaeszközükkel, az új csarnok üzembe állításával és a munkaversenyben rejlő lehetőségek minél jobb kihasználásával. A magasabb termelés ugyanis nem jelenti azt, hogy arányosan növeljük a létszámot is. Az idén mindössze hússzal többen dolgoznak majd a gyárban, mint a múlt évben. Azt, hogy mit jelent a szervezés, egy példával jól" lehet szemléltetni. A szabványtartályok gyártásának első negyedévi programját ‘március közepére teljesíteni akarják. Harminchat ember eddiginél jobb munkáját igényli ez: a brigád azonban munka- verseny-felajánlésként vállalta. E részleg kapacitását fél hónapig olyan területen tudják felhasználni, ahol a feladatok jelentősen emelkedtek. A szerelvénygyártásban — e segítség folytán — a gyár túlteljesítheti első negyedévi programját. A brigádok vállalták azt is, hogy az itt készülő kazánbojlereket határidő előtt készítik el. Ez negyedévenként 7,5 ezer órás munkát jelent, jó szervezéssel azonban csökkenteni lehet a ráfordított időt. A Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyárában részletes takarékossági terv készült. Az üzem adottságait fölmérve határozták meg, hogy miként lehet kevesebb energiával, anyaggal teljesíteni a tervet. Az erdő szélére települt üzemben a gépek üresjáratának csökkentésével, az ésszerű világítás bevezetésével (-»akkor égjenek csak a lámpák, amikor szükség van rájuk«) Öt százalékkal kevesebb villamos energiát fogyasztanak egymillió forint értékű termék előállításánál. Ebben a gyárban évente 16 ezer tonna vaslemezt használnak fel. Ebből 1100 tonna a hulladékba kerül. Olyan anyagok is, amelyeket hasznosítani lehetne a termékek minőségromlása nélkül. Az anygg- takarékosság jelentőségét mutatja: ha egy százalékkal kevesebb alapanyagot használnak ugyanannyi termék előállításához, egymillió forint megtakarítást érne el a vállalat. De megoldható ez? A felelet: nemcsak ott kell Emelkedik a követelmény Ahol szorít a terv Takarékosan Csaknem egymilliárd forint beruházás négy év alatt Városi párt értekezlet Nagyatádon Vasárnap tartottak a városi pártértekezletet Nagyatádon. A negyvenegy pártszervezet száztíz küldötte gyűlt össze a Fegyveres Erők Klubjának színháztermében. A pártértekezleten részt" vett és felszólalt Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára. Ott volt Honfi István, a megyei párt- bizottság propaganda- és művelődési osztályának a vezetője. Gémesi Sándor, a városi pártbizottság első titkára tartotta meg a pártbizottság beszámolóját a négyéves munkáról. Hangsúlyozta, hogy a várossá fejlődés időszaka volt ez, csaknem egymilliárd forint értékű beruházással gazdagodott az 1971-ben városi rangra emelt Nagyatád. Tovább fejlődött az ipar is. a két pártértekezlet közötti időben telepedett meg a városban' a Danuvia telepe. Jelenleg több mint háromezer-ötszáz munkása van Nagyatádnak. A pártértekezlet úgy ítélte meg, hogy a városi rang további fejlődésre kötelez, elsősorban a lakásépítést, az oktatási intézmények fejlesztését, a szociális létesítmények bővítését szükséges szorgalmazni. A város pártszervezetei nagy felelősséggel tárgyalták meg a XI. kongresszus dokumentumait, egyetértettek az irányelvekkel, sok javaslattal egészítették ki a vezetőségválasztó taggyűléseken. A városi pértértekezlet szintén egyetértett azzal, hogy a XI. kongresszus erősítse meg a párt eddigi politikáját. A végrehajtó bizottság tagjává választották: Hamvas Jánost, a városi tanács elnökét, Dorcsi Sándort, Jégét Ferencet, a konzervgyár igazgatóját, Ilícs Józsefet, az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat boltvezetőjét, Szerecz Bélát, a Danuvia telepének munkását. Paizs Jánost, a Búzakalász Tsz főagronómusát, Horváth Érát. a eérnag.vár munkásnőjét, Kiss Jánost, a szakmunkás- képző igazgatóját, Uitz Ferenc- nét, a Magyar Nemzeti Bank fiókvezetőjét. A városi pártbizottság-első titkára Hamvas János városi tanácselnök lelt. A városi pártbizottság titkárának ismét Dorcsi Sándort választották meg. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Gémesi Sándort, a városi pártbizottság volt első titkárát nyugdíjba vonulása alkalmából. A kitüntetést Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára adta át. körülnézni, ahol az újonnan érkezett anyagot tárójuk, hanem ott is, ahol a hulladékot. A szállítmányokban nagy mennyiségű hibás lemez Is | érkezik: eddig ezt nagyrészt | selejtként kezelték. Tervük most az, hogy kidolgozzák a javítás technológiáját. —- Jelentős eredményt vérünk az anyagtakarékossággal kapcsolatos újításoktól — mondta a gyárigazgató. — Ezért döntöttünk' úgy, hogy magasabb díjat fizetünk érte, s a javaslatot gyorsított eljárással bíráljuk felül. sebb körű szakmai közönség előtt a Somogy megyei családi lakóház Című tervpályázat. eredményeit. A pályázat nyilvános ismertetésére és vitájára Kaposváron az MTBSZ-székházban került sor. Ugyanitt állították ki nagy méretű tablókon a legjobb terveket is. A pályázat célja az Volt, hogy figyelembe véve Somojsy megye táj- és terepadott,hágait, a foglalkoztatottság szerinti rétegeződését, a somogyi családok jellegzetes életmódját, a pályázók annak legmegfelelőbb épülettípusokat tervezzenek. A pályázatban takarées a bal líP*7tVÍÍ' kosság kap- l(C5í,'u csén vetődött fel a segéd- _______________anyagok észszerű felhasználása is: elektródákból itt rengeteg' fogy, hiszen kilométer hosszú hegesztéseket végeznek. A tapasztalat viszont az, hogy gyakran egészen nagy darabok kerülnek a szemétbe. Ösztönző jutalom bevezetésével kívánjuk a hegesztőket takarékosabb felhasználásra bírni, S még egy érdekes tapasztalat: a vassal dolgozó emberek védőkesztyűjét mindig párban cserélték. Azt tapasztalták, hogy a jobb kezes már rég elszakadt, amikor a bal kezes szinte új még. Felvetődött az Ötlet: mi lenne, ha több jobb kezes kesztyűt vásárolnának? Így csak azt cserélnék, amelyik valóban elszakadt. S hogy nem jelentéktelen összegről van s2ő, ennek bizonyítására egy szám: a múlt évben 600 ezer forint értékű védőkesztyű fogyott el a gyárban. Az ésszerű takarékosságra még csak terv született, 8 ennek alapján csupán a kezdeti lépéseket tették meg a Budapesti Vegyipari Gépgyár" tabi gyárában. A terv végrehajtása azoktól függ, akik készítették: a munkásoktól és a vezetőktől. K. I. kikötötték, hogy a tervek alapján építendő házak anyaga a kereskedelemben kapható és helyi építőanyagokból álljon. Előírták az épületek előtereinek jó hasznosíthatóságát, a további bővítésekre való alkalmasságát, a tiszta szerkezeti rendszereket és az egyes elemek előre gyártható- ságát. A gondos pályázati feltételek ellenére — szerintünk — csak nehezen valósítható meg egy valóban és tipikusan somogyi családi ház. hiszen megyénk földrajzi és terepadottságai, s bizonyos mértékben kulturális és népi építészeti hagyományai sem egységesek. A beérkezett 92 pályamű összesen négy kategóriába tartozik. Az első három inkább ,a városias beépítésre alkalmas terveket gyűjti egybe, míg a negyedik — a legnehezebb — a keskeny telekre használható (somogyi sajátosság) falusias épületterveket tartalmaz. A bíráló bizottság megállapítása szerint a negyedik kategóriában született a legtöbb színvonalas munka, bár a feltételek miatt a feladatok nehezebbek voltak, mint a másik három kategóriában. Ugyanakkor a lejtős telekre (szintén a dombos somogyi táj jellemzője) elhelyezendő épületek terveinek színvonala elmaradt a várakozástól, A Somogyi családi ház pé* Ebe-. *, ,*M : :v" •! lyázat végül Is elérte a célját. A 92 pályamű igen sok hasznos ötletet, korszerű és praktikus megoldást hozott. A díjazásra javasolt 1 pályamunkák átdolgozásával, illetve az alapötletek és a részgondola- tok felhasználásával megfelelő, az építeni szándékozóknak mindenkor ajánlható tervsorozatok készíthetők, az újonnan alkalmazható elgondolások, szerkezeti megoldások, az épületek tömeghatása, s a telek célszerű beépítése — összhangban az életforma fokozatos megváltozásával — átalakíthatja a ma még talán sok helyütt egyhangú, uniformizált családi házas, kertvárosi lakótelepek képét. Nagy kérdés azonban, hogy a pályázatokra kifizetett 220 ezer forint és az egyéb — nem kevés — költségeknek lesz-e látható eredményük majd a mindennapok építkezéseiben, s a sok jó és hasznos elképzelést síkerül-e a házépítésre gyűjtők, a kölcsönre várók szemléleti és ízlésbeli »vénájába injekciózni«. Az építési hatóságok, a beruházók, kivitelezők, s az építőanyag-kereskedelem képesek lesznek-e olyan feltételeket teremteni, hogy a házat építő munkás, tsz-gazda valóban szívesen Legfőbb értékünk a termőföld A mezőgazdaságilag hasznosított' terület egyre csökken. Állattenyésztő télepek, majorok, szárítók, magtárak, utak épülnek. Nélkülözhetetlen velejárói ezek a fejlődésnek, ám a művelt területek csökkenését ellensúlyozni kell. A mezőgazdasági üzemeknek ehhez két eszköz áll rendelkezésükre: a terméshozamok növelése és a melioráció, azaz a föld termőképességének megóvása, fokozása. A meliorációnak az egész gazdaság fejlődésében kiemelt szerepe van. S ha ez igaz általában, akkor még inkább igaz Somogybán, ahol a mezőgazdaságilag hasznosított terület több mint hetvenhét százalékán károsít az erózió, és 128 000 hektárra tehető a belvizek és káros vizek által veszélyeztetett terület. ‘ Az egyre nyomasztóbbá váló gondok megszüntetésére a harmadik Ötéves terv során tette meg a megye az első lépéseket, de ezek egy sor hiányosság, probléma miatt csak részben érték el céljukat. Igazi változást, céltudatos munkát a negyedik ötéves terv hozott. Eleve új alapokon indult a munka 1970-ben; kormányhatározat írta elő. hogy talajvédelmi, vízrendezési beruházást csak ott lehet indítani ahol az agronómiái előfeltételek biztosítottak, a feladat komplex végrehajtására körültekintő terv áll rendelkezésre. A korábbi tapasztalatokból okulva, az új körülményeknek megfelelően a megyei párt- és tanácsi vezetőség úgy határozta meg a mostani tervidőszakra vonatkozó meliorációs és gyepjavítási feladatokat, hogy a beruházásokat a jobb hatékonyság érdekében koncentrálják, és a munkák végrehajtása során érvényesüljön a komplex kivitelezés elve. Szilárd alapokon indult meg a munka, és ez önmagában Is a siker egyik biztosítéka volt. De biztosítékot jelentett az is, hogy az e^őző tervidőszaknál jóval nagyobb, mintegy 280 millió forint állami támogatást juttattak a megyének. A céloknak megfelelően a tervidőszak első három évében teljes egészében rendezték a Tetves-patak, a Zse- licség és a siófoki Járás vízfolyásait. Jelenleg öt vízgyűjtő területre koncentrálódik a komplex melioráció és a korszerű gyep javítás. A szervezettebb tevékenység eredményességébe vonatkozóan hadd idézzünk néhány adatot. A tervidőszak négy éve alatt csaknem 264 kilométer hosszúságban végeztek üzemi vízrendezést, több mint tízezer hektáron kémiai talajjavítást, 13 395 hektáron pedig , korszerű gyep javítást, ez utóbbival kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a javított területek hektáronként 225 mázsa zöldhozamot adnak, szemben a kontrollterületek.70 mázsás átlagával, Arra Is utalni kell, hogy a termelési színvonal fejlődése, az iparszerű termelési rendszerek bevezetése új igényeket támasztott a komplex meliorációval szemben is; például a nyílt árkos vízelvezetéssel szemben előtérbe került az alagesövezés. Ezzel az eljárással olyan völgyeket vontak és vonnak a szántóföldi növénytermelésbe, ahol azelőtt csak zsombék és nád »termett«. Ez pedig módot nyújt a racionális földhasználat kialakítására, arra. fiogy meredek domboldalakról ••levonuljon« a gazdaságtalan növénytermelés a völgyekbe, az erősen lejtős területek pedig • elsősorban legelőként hasznosuljanak. Számos példát, számos bizonyítékot lehetne sorolni arra vonatkozóan, hogy a megye-fejlesztési céljaival összhangban jó úton indult el a korszerű termelés egyik feltételét megteremtő meliorációs tevékenység, jól élt a megye a kapott támogatással, Elegendő ezt bizonyítva megemlíteni, hogy a tervidőszak négy éve alatt befejeződött a megye tervezett meliorációs beruházásainak kilencven százaléka. Egy terület komplex rendbetétele, a korszerű gyepgazdálkodás kialakítása csak az első lépés Amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban értékelte a tervidőszakban végzett munkát, mindenekelőtt azzal a gonddal foglalkozott, hogy megoldatlan a renbe tett területek karbantartása, fenntartása. Ha pedig e vonatkozásban nem történik változás, akkor valójában hiábavaló Volt minden erőfeszítés, minden befektetés, mert a vízfolyások ismét eliszaposodnak, a termőföldek elzsombékosodnak, a beépített műszaki tárgyak tönkremennek. És egy idő múlva Ismét hatalmas költséggel elölről lehet kezdeni a munkát. A meliorációs bepiházds csak úgy hozhat tartós eredményt, ha szorosan kapcsolódik hozzá a további rendszeres karbantartás, fenntartás, Ahogy a testület megállapította: mielőbbi országos intézkedés szükséges ahhoz, hogy ez a gond megszűnjön. Jelentős eredményeket hozott eddig ez a tervidőszak, de a jövőben legalább akkora feladat az eredmények megőrzése, mint a melioráció céltudatos továbbfolytatása. Vörös Márta ik pi!■ •,munkája, vásárolja, és meg is valósítsa ezeket a szép és praktikus terveket. Mindenesetre ez már áligha függ a pályázat kiíróitól és a tervezőktől. A bíráló bizottság három pályamunkának ítélte oda a 20 ezer forintos első díjat. Ebert Ágoston és Ebert Ágostonná két pályaművét is a legmagasabbra értékelték. Első dijat kapott még Nagyné Nagyhegyi Éva. Hat pályamű szerzőinek ítélték a 15 ezer forintos második dijat. Ezek: Kozma Sándor. Mezei Mihály és Marjai Sándor, Lőrincz Ferenc és Puska Éva, Szanyi József, Rajkányi Lajos és Avar Györgyné, valamint Lő- riczné Szabó Tünde és Magyar Gabriella. Négy pályamunka tervezői részesültek a 10 ezer forintos harmadik díjban: Dobos László és Bauer Melinda, Kovács Antal és Vári Jenő, Dúl Rezső és Mártonná Szabó M&ria, valamint egy öt főből álló munkaközösség: B. Mészáros Ilona, Horváth Lajos, Koltai Tamás. Kovácsáé Kiss Rózsa és Ladies Ilona. S végezetül az ötezer forintos negyedik díjat hat pályamunka építészeinek ítélték. Ezek: Albrecht László, Rantal János, Sebök József és Madarász József alkotta háromtagú tervezőkollektíva, Gáts András és Egyed Tibor. Vértes Péter és Hegedűs G. Péter, Czeininger Jenő, valamint Illés Károly és Gáldi Gábor. A tervpályázat anyaga ezen a héten az MTESZ-székház- ban megtekinthető. , Cs. T. Világgazdasági ábécé Multinacionális vállalatok Multinacionális, vagyis magyarul több nemzetiségű vállalat az, amelynek -tulajdona és valóságos igazgatási központja egy országban van, de pénzügyi és termelési döntéseit más országokban működő fiókvállalatai hajtják végre. Ez a vállalati forma nem új, az ipari ‘kapitalizmus korszaka óla mindenütt és egyre sűrűbben lehetett találkozni Vele. Újjá és hagy gazdasági lehetőségűvé az teszi, hogy olyan hatalmas termelőerőket mozgósít és irányít, melyek a termelt új érték nagyságát tekintve gyakran meghaladják egy-egy fejlett tőkés ország teljes nemzeti jövedelmét is. E vállalatok döntései a magán- gazdaság területén maradnak, de éppen nagyságrenjük miatt meghatározó befolyást gyakorolhatnak egy-egy ország gazdasági életére. Ezeket a döntéseket nehéz államhatalmi eszközökkel ellenőrizni vagy befolyásolni. A legtöbb multinacionális vállalat döntési központja az Amerikai Egyesült Államokban található. A multinacionális vállalatok működése sok problémát okoz az egyes kormányoknak, a fejlődő országoknak és a munkásosztálynak. A munkásosztály szakszervezfetel segítségével ugyancsak nemzetközi síkon, helyesebben a több nemzetiségű munkások törekvéseinek egyesítésével egyfe határozottabban lép fel e vállalatok tőkéseivel szemben. BH8G5BB
