Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-09 / 34. szám
A család kincse a gyermek Anvá nélkül Mária nem ismerte a szülj* 1 II— i 3IHH8 leit Anyját ífszületésekor vesztette el, | gn^SgHn1 apja ugyan- IflEr ÓW: azon a napon twBmr - 5« közlekedési baleset áldoza- zata lett. Ö a kórház szülészeti osztályáról a csecsemőotthonba került, onnan nevelőszülőkhöz, majd vissza a nevelőotthonba, azután újra nevelőszülőkhöz. 13 éves koráig 27 helyen lakott... Mária ma nagykorú. Heiyét nem találja: valakihez kötődni, barátkozni, mosolyogni, felszabadultan beszélgetni, mások előtt kitárulkozni nem tud. A kiskorából számlázó följegyzések arról tanúskodnak, hogy csecsemőként étvágytalan volt, súlygyarapodása nem érte el a kívánt mértéket. Rossz alvó volt és sokat betegeskedett. Kétéves korában tanul meg járni, és már betöltötte harmadik életévét, amikor az első értelmes szavakat kimondta. Az orvosi vizsgálatokból megtudhatjuk, hogy soha semminemű szervi elváltozást nem tudtak nála kimutatni. Valószínű, hogy Mária épp oly egészséges, normális szervezettel látta meg a napvilágot, mint sok más újszülött. Mi okozhatta Mária helytelen irányú, mindenben elkésett fejlődését? o OTTHON ÉS CSALÁD Az okok kutatásánál vissza kell mennünk a csecsemőkori pszichikus szükségletekig. A csecsemőkor legdöntőbb jelentőségű pszichikus szükséglete az anyával — vagy az anya- helyettess<^L — kialakuló pozitív, állandó érzelmi és szociális kapcsolat. A gyermeki szervezet valamennyi egyéb pszichikus szükségletének és funkciójának létrejötte, a szervezet normális működése ennek az alapvető szükségletnek a kielégítésétől függ. Ha kissé szélsőséges is a megfogalmazás, mégis erre utal Racamier francia pszichológus is: »A csecsemő életben maradása nem más, mint akrobatikus mutatványok sorozata, amelyet az anyai gondoskodás tesz csak lehetővé-«. Az érzelmi és szociális szükséglet megjelenését szemlélteti, hogy a második hónapi végén a síró csecsemő fölé hajló édesanya látására—hallására a sírás rendszerint megszűnik. Ha ilyenkor az anya még mosolyogva is közeledik csecsemőjéhez, igen gyakori, hogy viszont mosolyt kap. A harmadik hónaptól tehát a látás vezető szérephez jut. Éppen ezért a látási ingerek gazdagsága vagy szegényessége igen erősen befolyásolja a gyermek további fejlődését. Nem helyes tehát ilyenkor a csecsemőt egyedül hagyni, nagyon is szükséges, hogy az anya föléje hajoljon, rámosolyogjon, játékokat adjon a kezébe, s néha fölvegye a karjára, hogy a csecsemő a környezetét is láthassa és így érzékelhesse a formákat, fényeket, árnyékot. Gegesi Kiss Pál ezt a kort az »érzelmi túlsúlyú személyiség« szakaszának nevezi. Wallonnál »emocionális szakasz« kifejezéssel találkozunk. Ahogy ő mondja: a gyermek mosollyal és különleges kifejező mozgásokkal válaszol anyjának vagy gondozójának magatartására. Wallon ezt az »érzelmek előfutára« néven jelzi. Elkonyin szerint a csecsemő fejlődése már ebben a korban sem a Az Iskolatelevízió műsora február 11-től 17-ig Kedd: 8.05: Matematika (ált. isk. 5. oszt.) : A téglalap és a négyzet területe. 9.00: Énekeljünk együtt! I- Iol jártál báránykám? 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 2. oszt.) : A kismalac és a farkasok. 9.55: Fizika (ált. isk. 6. oszt.): Forrás, lecsapódás. 13.35: Matematika. (Ism,) 34.30: Énekeljünk együtt! (Ism.) 14.35: Környezetismeret. (Ism.) 15.25: Fizika.' (Ism.) Szerda: 8.05; Földrajz (ált. isk. 8. oszt.): Kohászatunk és gépgyártásunk. 9.55: Német nyelv (középisk. I— II— ül—IV. oszt.) : Szabadságon a Keleti-tenger mellett. 13.35: Földrajz. (Ism.) Csütörtök: 8.05: Történelem (ált. isk. 8. oszt.): »►Ezernyi fajta népbetegség-**... 11.05; Kémia (ált. isk. 8. oszt.): A sók keletkezése. szervezet szükségleteinek ki- elégítése, hanem a felnőttel való érintkezés miatt következik be, arra alapozódik. A szervezet szükségleteinek kielégítése önmagában sem új cselekvéshez, sem az emberi beszéd megértéséhez, sem a járás megtanulásához nem vezet. A mindig azonos módon, meghatározott, szabályos időközökben kielégített pszichikus szükségletek eredménye, hogy a csecsemő idegrendszerében automatizált szokások keletkeznek. Ezek biztosítják a gyermeki szervezet egyensúlyát, normális testi és szellemi fejlődését. A szeszélyesen kielégített vagy gyakran változó személyek által gondozott csecsemőknél ez a dinamikus sztereotípia nem alakulhat ki, és bekövetkezik az az eset, amelyre találó, de szomorú példa a mi Máriánk. A csecsemőkori pszichikus szükségletek teljes bemutatására nem törekedhettem. De a fentiekből is kitűnik, hogy azok ki nem elégítése gyakran vezet a szervileg ki nem mutatható, úgynevezett pszichoszomatikus betegségekhez. Ez számos kutató szerint a csecsemőkori anyai gondoskodás hiányával magyarázható. Mayer Levente Kötött melfénykék fiatal lányoknak, asszonyoknak A Budapesti Finotnkötöttáru?yár. a Sapka-Kalap KTSZ illetve az iparművészeti Vállalat újdonságai ezek a divatot kötött mellénykék. ' 1 (MTI-fotó — Bara István felv.) Mese — kisgyermekeknek A szúnyog és az elefánt 13.35: Történelem. (Ism..) 16.25: Kémia. (Ism.) Péntek: 8.05: Orosz nyelv (ált. isk. 5. oszt.): Ki a hetes? 8.35: People You Meet. Angol nyelv (középisk. IV. oszt.) : A festmény. 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. 8- oszt.): Illyés Gyula. 9.55: Fizika (ált. isk. 7. oszt.): Egyszerű gépek alkalmazása. 10.20: Síppal, dobbal, énekszóval... (Ism.) 11.05: Fizika (ált. isk. 8. oszt.): Az elektromágnes alkalmazása. 13.35: Orosz nyelv. (Ism.) 14.30: Magyar irodalom. (Ism.) 15.25: Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (Ism.) 16.25: Fizika. (Ált. isk. ft. oszt.) (Ism.) Szombat: 9.20: Kémia (középisk. I. oszt.): Nitrogénvegyületek. Iy olt egyszer egy elefánt, ' vad és gonosz állat. Végigrohant az erdőn: az útjába eső fákat kirángatta a földből, a virágzó bokrokat eltaposta. Nem törődött azzal sem, hogy van-e fészek a fán, van hogy a bokrok alatt kis állatkák tanyáznak. Tört és zúzott, amerre . j- A& erdő tele volt panasszal, de senki nem tudott tenni semmit, annyira féltek a nagy erejű, gonosz elefánttól. Hanem ekkor előállt egy döngicsélő szúnyog, és azt mondta: — Majd én segítek rajtatok ... Megtanítom móresre a gazfickót! Mindenki nevetett, pedig nem volt jó kedvük, mert ki a fiókáit siratta, ki meg a házatáját. De a szúnyog fogta magát, elrepült, megkereste az elefántot, és azt modta: — Hallod-e, most már én is megelégeltem a gonoszságaidat! Ha jó útra nem térsz vagy el nem hordod az irhádat erről a környékről, úgy megbüntetlek, hogy irgalomért fogsz könyörögni. Az elefántnak még a hasa is rengett a kacagástól. Amikor jól kinevette magát, akkorát fújt, hogy a szúnyog hétszer fölbukfencezett a levegőben. A hetedik bukfenc után azonban nekirepült az elefánt fejének, és egyenesen a fülébe szállt, egészen a belsejébe, és ott zümmögött, döngicsélt szakadatlan, mondván: — Hát csak nevess! De én éjjel nappal itt fogok muzsikálni . ., Az elefánt megrázta a fejét, a füleit is csapdosta, de a szúnyog vidáman zümmögött. Aludni akart az elefánt, de nem jött álom a szemére a rakoncátlankodótól. Végül mérgesen azt mondta: — No, majd mindjárt kiszedetlek, várj csak! Elment a madarakhoz, hogy ugyan szedjék ki a csőrükkel, de azok nem segítettek rajta. Fűhöz-fához szaladt, még a kígyót is megkérte, de az is csak. a fejét rázta. Ekkor a folyóhoz rohant, s az ormányával vizet fecskendezett a fülébe, ám ez sem használt, mert a szúnyog mélyen bent ült az üregben. Az elefánt rohangált dühében föl-alá, nyöszörgőit és trombitált, a szúnyog pedig nevetett odabenn . .. ö árom napig tartott ez így, akkor azt mondta az elefánt: — Gyere ki, szúnyogocs- kám! Ígérem, úgy eltűnök erről a környékről, hogy a híremet sem halljátok! Erre már előbújt a szúnyog, és sietve tovarepült, nehogy az elefánt agyoncsapja. Zsombók Zoltán ' Szoba nin ón vein A Téli Gondozása Előfordul jiyan eset is. hogy a cserepek alsó részén kiképzett -vizkivizetö" nyílás eltö- mődik es a' cserépben visszamaradó víz elrohas'ztja a gyökérzetet. Ennek elkerülése végett időnként ajánlatos hegyes végű pálcikával a cserép alját kitisztítani, es ugyancsak ajánlatos a cserép alján összegyűlt vizet kiönteni. A telet a legtöbb szobanövény kisebb-nagyobb mértékben megsínyli, ezért jót tesz nekik tavasszal az átültetés. A szobanövények átültetése ’— a cserepekből — nagy gondot, türelmet és kellő szakértelmet kíván. Elsősorban azokat a nö- vényelcet ültessük át nagyobb cserepekbe, amelyek már teljesen átszőtték gyökereikkel a cserép földjét. A kiélt talajból ugyanis ilyenkor a növény már nem tud újabb tápanyagot fölvenni, ezért az új hajtások és levelek mind kisebbek lesznek. Nagyon fontos, hogy átültetéskor minden szobanövény — az igényeinek megfelelő — humuszban gazdag földbe kerüljön. A kimerült és beteg gyökérzetü növényeket az átültetéskor kisebb cserépbe tegyük, mint amilyenben voltak, mert így gyorsabban gyökeret eresztenek. Az átültetés után a növények kívánják a világos, védett helyet. A könnyen lankadó növényeket az átültetés után azonnal öntözzük meg, a pálmaféléket és a bőrlevélzetű növényeket jobb egy-két napig öntözetlenül hagyni, s csak í azután öntözni rendszeresen. A téleú és a tavasszal virágzó növények átültetésével várjunk májusig, olyankor biztosabb a megeredésük. Ha törődünk szobanövényeinkkel, gondosan ápoljuk őket, meghálálják a velük való törődést. Dr. László László Somogyi helyi autóbuszjáratok gócpontjai 1 2 m 8 4 5 0 7 ■ n Ú 10 13 11 15 • le 12 14 17 18 10 20 21 24 28 22 23 * 23 20 27 * 20 30 m 31 32 33 34 m 35 A SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT V. sz. szakipari főépítésvezetősége jó kereseti lehetőséggel fölvesz X bádogos, szigetelő, üveges, asztalos—lakatos (külső szerelésre) szakmunkásokat Bérezés: teljesítménybérben. A vállalat által biztosított kedvezmények, szociális juttatások — a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: Kaposvár, Kanizsai u. 76. SÁÉV, központi telep, irodaépület, III. em. 308-«»finba. (276094) A Barcsi Építőipari Szövetkezet FÖLVESZ bádogos és vízvezetékszerelő szakrhunkásokat. Fizetés teljesítmény szerint. Jelentkezés: a szövetkezet elnökénél. BARCS, Nagyhíd u. 1. (8945) . IZSZINTES: l. igekötő. 3. Kalászosok. 9. Megfejtendő. 11. Szülő. 12. Fúvós hangszer. 14. Pét betűi — keverve. 17. Morzehang. 18. Megfejtendő. 22. Sok idő után. 23. Lián eleje. 24. Megfejtendő. 26. Lakás. 28. Fekhelyek. 29. Salak egynemű betűi. 30. Pernye fele. 31. Megfejtendő. 34. Piszok. 35. Ablakon lehet. FÜGGŐLEGES : 1. Mai. 2. Régi hangszer. 3. Kettőzve: vizes az agya 4. Abody Béla. 5. Helyhatározó rag. 6. Bojt közepe. 7. Biztató szó. 8. Hitegette — régiesen. 10. Megfejtendő. 13. 1-fl-ek. 15. Sértetlen. 16. Központi Spprtiskola. 19. Koponyájának része. 20. Kötöz ellentéte. 21. Ruhaakasztó. 22. Roskadó — ékezet nélkül 24. Farsangi tészta. 25. Kós betűi — keverve. 27. Juhok lakása. 29. Fűszerezett. 32. Zamat. 33. Főleg a latin nyelvben használt betű — kiejtve. K. J. Beküldési határidő: 1975. február 13., csütörtök délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkeresztrejtvény !« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Somogy; Tokaj; Tisza: Szabolcs; Balaton. , Jules Verne »Várkastély a Kárpátokban« című könyvét a következő pajtások nyerték; Papp Anita Szilvia és Zsohár Zsolt (Kaposvár), Deliága Gabriella (Nagyatád). Szurok Tibor (Balatonboglár). A könyveket postán küldjük ei
