Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

Üzemi demokrácia — nem alapfokon D emokrácia és fegyelem ] szített program végrehajtása, sokak képzeletében i már »más kérdés«. A végre- egymástól távol eső fo- ..., , , . . __i ,T „ ... . hajtásban mulasztó mar nem g aiomkent el. Nemegyszer ep- J pen a demokrácia nevében [ a demokráciát sérti meg, csu- sértődnek meg a főnök szá­mon kérő szavaitól. Mond­ván: »csak az jó neki, amit ő akar, csak azt követeli, pe­dig ...« Előfordulhat, hogy a »pedig« után figyelemre mél­tó érvek következnek. De ezeket az érveket nem a mu­lasztás igazolására kellett volna használni — akkor már úgysem használnak —, ha­nem jóval előbb, az utasítás elfogadása előtt kellett volna felsorakoztatni őket. S akkor, a döntésben való részvétel után, az is világosabbá válna, hogy a demokrácia érvénye­süléséhez bizony szervesen hozzá tartozik a fegyelmezett végrehajtás. Divattá vált a demokráciá­ra hivatkozni, egyoldalúan, felszínesen értelmezve, csak a vitákig, a véleménycseréig terjesztve a demokrácia je­lentését. Szerintük az üzemi demokrácia a szabad véle­ménynyilvánításból áll. A gazdasági vezető kötelessége — vélik — a véleményeknek fórumot teremteni, a gazdasá­gi vezető dolga az észrevéte­lek följegyzése. Aztán, ha mindenki jól kibeszélte ma­gát, érvényesült a demokrá­cia. A következő lépcsőfok, tudniillik a javaslatok, ötletek figyelembevétele után elké­Embargó, spanyol eredetű szó, a kereskedelem vagy a hajózás tilalmát jelenti, ame­lyet egy ország más orszá­gokkal szemben vagy bizo­nyos árukra rendel el. Álta­lában háborús rendszabály, hadban álló felek szokták megtiltani a kereskedelmet ellenségeikkel, sőt ebben semleges országokat is igye­keznek megakadályozni. A XVII. század óta elter­jedt szokás, amelynek híres történelmi példája a Napóleon által elrendelt kontinentális zárlat. Az Egyesült Államok kor­mányáé az a kétes dicsőség, hogy teljes kereskedelmi ti­lalmat rendelt el olyan or­szág ellen, amellyel nincs ha­diállapotban: ez Kuba. Ha­sonló tilalom sújtja mind a mai napig azoknak a termé­pán »lazított, ügyes voll«. A téma napirenden tartásá­nak másik oka az, hogy a XI. pártkongresszusra kiadott központi bizottsági irányel­vekben jelentős helyet kapott a demokrácia, az üzemi de­mokrácia fejlesztése is. Még­pedig oly módon, hogy az új formák keresése mellett, az eddigi fórumok jobb haszno­sítását szorgalmazza. Ebbe tartozik a fegyelem megszi­lárdítása. Több szempontból is. A mai gyakorlat szerint a gazdasági vezetők jelentős ré­sze megengedi elképzeléseinek megvitatását, biztat is véle­ményezésre. Jóval kevesebben veszik azonban ténylegesen figyelembe a javaslatokat, »elfeledkeznek« a válaszadás­ról, és nemcsak a kritikai megjegyzések után. Arra se mindig reagálnak, ami jól hangzik, csak éppen nem idő­szerű, nem reális. N os, a gazdasági veze- ] tőket a demokrácia fe­gyelme arra kötelezi, hogy válaszoljanak, reagálja­nak, indokoljanak. Ezt követően pedig követ­kezetesen szerezzenek érvényt döntéseiknek. Éppen a de­mokrácia követeli meg, hogy ne tűrjenek lazítást, lógást, ) hiszen a közösen kialakított J keknek a szocialista országok­ba irányuló exportálását is, melyeket az Egyesült Álla­mok kormánya stratégiai jel­legűnek tart. A békés körülmények kö­zött alkalmazott embargó súlyos megsértése a fennálló szerződéseknek, a nemzetközi jognak és a normális kereske­delmi szokásoknak. A cél po­litikai előnyök szerzése a gazdasági nyomás eszközeivel. Ezt a szocialista országok testvéri együttműködése meg­hiúsította, iparfejlesztésünk, i egyes ágazataink gyors meg­teremtése hatástalanná tette az embargót, sőt bennünket tartós előnyökhöz is juttatott. Az Egyesült Államok az utóbbi időben enyhítette a szocialista országok ellen irá­nyuló, ún. stratégiai jellegű exportkorlátozásokat, de tel­jesen nem szüntette meg. 1 program, a közösség érdekeit 1 szolgáló elhatározás végrehaj­tásáról van szó. Munka köz­ben persze nem mindig eny- nyire világos — pontosabban szólva sohasem ennyire se­matikus — a folyamat. Az a munkás, mérnök vagy szövet­kezeti tag, aki adott pillanat­ban soknak találja a munká­ját, »kiszúrásnak« érzi a ka­pott feladatot, ritkán gondol­ja végig, hogy mely döntés részletén dolgozik. Az Egyesült Izzó alapszer­vezeti párttitkárainak egyik tanácskozásán vetődött fel a kérdés úgy, hogy vajon az összefüggésekről, a részletek helyéről ki tájékoztassa az üzem dolgozóit. Az Izzó alap­szervezeti titkárai úgy vélték, hogy nagyrészt rájuk hárul a [ tájékoztatásnak ez a szakasza. Hozzáfűzve, hogy az informá­cióban az emberi érzékenysé­get is figyelembe kell ven­niük. Nem mindenki reagál egyformán ugyanarra a köz­lésre. De ezek a beszélgetések sem az engedékenységet, a fegyelem lazítását szolgálják, hanem éppen ellenkezőleg, a tökéletesebb végrehajtást se­gítik. A lógásra ugyanis még az sem lehet mentség, hogy »engem senki sem kérdezett«. Termelőmunkáról lévén szó, az is természetes, hogy min­den apróságért nem hívják össze a termelési tanácsko­zást, a beleszólás joga nem a szüntelen vitatkozásban érvé­nyesül. A demokrácia fejlesztése tehát azt jelenti, hogy jobban kell dolgoznunk? — kérdez­hetik. És egyúttal azt is, hogy ésszerűbben, fegyelmezet­tebben. E jobb munka felté­teleinek megteremtését segít­hetik a közös tanácskozások, a munka közbeni javaslatok, de többet, jobbat csak akkor alkotunk, ha a nyolcórás munkaidő valóban nyolcórás. Igaz. a munkaidő kihasználá­sának hiányosságai elvezetnek a munkaszervezéshez, az anyagellátáshoz és egyéb té­mákhoz. A fenti gondolatsor után talán fölösleges is bi­zonygatni, hogy ezek javításá­ban is van szerepe a fegye­lemnek. z üzemi demokráciát A ma már nem alapfo­kon tanuljuk és gya­koroljuk. Jó néhány hatásos fórumot, életképes formát si­került megteremteni az el­múlt években. Nem véletlen, hogy ezek működése mind erőteljesebben követeli, hogy a demokrácia érvényesülésé­nek egyéb tényezőivel is fo­kozott figyelemmel törődjünk. M. D. Világgazdasági ábécé Embargó Traktorosok az üzemanyag-takarékosságról Jobb munkaszervezést, kevesebb üresjáratot A mezőgazdasági üze­mekben készülnek az energia­gazdálkodási tervek. Fokozott figyelmet kell fordítani az üzemanyagnormák megállapí­tására, minden eszközzel meg kell akadályozni a pazarlást. A minap a vízvári Kossuth Termelőszövetkezetben jár­tunk, traktorosokkal beszél­gettünk arról: véleményük szerint miként csökkenthető az üzemanyag-felhasználás, ter­mészetesen anélkül, hogy a túlzott takarékosság esetleg a munka rovására menne. A két MTZ vezetőjét szán­tás közben kerestük .fel. Gör­Sabankó Mihály gősekékből átalakított ekékkel forgatták a talajt. Mindketten — Kiss Ignác János és Sá­bánké Mihály — régi traktoro­sok. Már csaknem huszonöt éve ülnek a kormánykerék mögött. Ismerik a gépek csín- ját-bínját, tudják, mikor mennyi olajat kívánnak az MTZ-k, hol lehet megtakarí­tani valamit, mikor kell job­ban »itatni« a motort. Ha né­hány perces pihenőt tartanak, rögtön leállítják a gépeket, mert »minek pöfögjön, ha nem dolgozik*. — Az első és egyik legfonto­sabb dolog — mondja Kiss Ignác János — a helyes beál­lítás. Ha ugyanis ez nem meg­felelő, akkor lényegesen töb­bet fogyaszt a traktor, de mégsem végez több munkát. Vannak traktorosok, akik azt mondják: adjunk neki, hadd menjen. Ilyenkor füstöl, eről­ködik a gép, de nem dolgozik j többet. Ez a pazarlás tipikus esete. — Mennyi a traktorosoknál az üzemanyagnorma? — Most, a szántás idején egy i 10 órás munkanapra 65 liter. Ez, ha két ekefejet vontat a gép, körülbelül ötholdnyi mélyszántás elvégzéséhez elég. — Lehet-e ebből valamit megtakarítani? — Az nagyon sok tényező­től függ. Elsősorban a talaj minőségétől. Ahol könnyeb­ben boldogul az eke, keveseb­bet fogyaszt a gép. Az eke he­lyes beállításától is sok függ. Ha rosszul állnak az ekefejek, a traktornak is nehezebb a dolga. — A gépeket a traktorosok állítják be? — Nem. ezt a műhelyben csinálják. De a tapasztalt trak­toros azért itt is sokat segít­het. Rögtön észre kell vennie a hibát, így a gyors orvoslás­sal megelőzhető a túlfogyasz­tás. Vízváron azt tervezik, hogy a jövőben a beállított gépek motorját a műhelyben fémzá­rolják. A megállapított üzem­anyagnorma 80 százalékát a traktoros utalvánnyal felvehe­ti. Ha elfogyott a benzin, je­lenti közvetlen főnökének, aki azután ellenőrzi, hogy a fo­gyasztás mögött mennyi mun­ka van. Ha úgy találja, hogy a gép fogyasztása és az elvég­zett munka összhangban van, nincs baj, ellenkező esetben a traktorosnak felelnie kell: mi­ből adódott a túlfogyasztás. — Kap-e valamilyen pré­miumot az a traktoros, aki ke­vesebb üzemanyagot használ föl a megengedettnél? A kérdésre Sabankó Mihály válaszol: — Eddig nem premizálták ezt. Kizárólag az emberek lel­kiismeretére volt bízva. Ügy tudom azonban, hogy a jövő­ben tervezik az ilyen trakto­rosok megjutalmazását. Az üresjáratokról beszélge­tünk, olyan esetekről, amikor a gépek egyáltalán nincsenek kihasználva, munkát nem vé­geznek, csupán a felesleges üzemeltetés »viszi el a pénzt«. — Előfordul, hogy valame­lyik traktoros otthon ebédel. Ilyenkor délben fogja magát, és gépével együtt hazamegy, ebéd után pedig újra vissza­tér oda, ahol délelőtt dolgozott. Ilyen üresjárat sokszor előfor­dul. A termelőszövetkezet veze­tőinek is ez az egyik legna­gyobb gondjuk. Megértetni az emberekkel, hogy erre nincs szükség. Az üzem autóbusza kiszállítaná a munkahelyekre az ebédet. így mindenki jól járna. A traktorosok főtt ételt ehetnének, és megszűnnének az üresjáratok. — A másik, ahol sokat lehet Kiss Ignác János tenni az üzemanyag-fogyasztás csökkentése érdekében, a jó munkaszervezés — folytatja Sabankó Mihály. — Pontosab­ban az, hogy a bélavári trak­toros saját falujában dolgoz­zon, ne kelljen átjönnie gépé­vel minden reggel például Heresznyére, mert ez is üres­járat. Ha pedig mégis szüksé­ges a gépátcsoportosítás, akkor azt kell megoldani, hogy a traktorok éjszaka abban a köz­ségben maradjanak, ahol reg­gel dolgozniuk kell. Ennek a megvalósítása azonban nem­csak a tsz vezetőin, hanem a traktorosokon is áll. A gazdaság vezetősége is valami hasonló megoldást ke­res. Persze bármilyen egysze­rűen hangzik is mindez, a megvalósítás sokkal bonyolul­tabb. A traktoros nem szíve­sen hagyja el a gépét még egyetlen éjszakára sem. Sze­reti, ha az minél közelebb van hozzá, és reggel nem kell autóbusszal utaznia, hanem felül az MTZ-re vagy Dutrá- ra, és azzal indul a határba. Ez pedig egy kicsit drága uta­zás. Meg kell értetni az embe­rekkel, hogy ezek a többlet- kiadások az egész gazdaságot érzékenyen érintik. Vízváron más módját is bevezetik a takarékosságnak. A fáradtolaj többé már nem megy veszendőbe, összegyűj­tik, és a műhelyben alvázke­zelésre használják fel. Ami pedig még ezen felül marad, azt elszállítják finomításra, feldolgozásra. Dán Tibor TÖBB MIM EGYMILLIÓ Ösztöndíj m un k ásgy erme keknek 1 Koppány völgyi nép számvetése — Termelőszövetkezetünk legszebb ünnepe a zárszám­adás — mondotta Schaffer Jakab, a Koppány völgye Tsz elnöke szerdán a törökkoppá- nyi részközgyűlésen. — Ünnep azért, mert egy hosszú szakasz, egy nehéz esztendő munkáját zárja le, de ünnep azért is. mert a Koppány völgyi embe­reket egyesítő termelőszövet­kezet rövid két év alatt jutott el odáig, hogy ma elmondhat­juk: nem volt hiábavaló az itteni termelőszövetkezetek egyesülése. A szövetkezet gazdálkodásá­nak színvonala tavaly ugrás­szerűen emelkedett, s az egye­sülést követő második eszten­dőben is eredményes évet zár­hattak. A központi intézkedé­sek segítettek a Koppány völ­gyieken is. A termelőszövetke­zet vezetősége méltán dicsérte a közgyűlésen azokat a trak­torosokat, gépkocsivezetőket, munkásokat, akik minden va­sárnap, szabadnapon és éjsza­ka helytálltak azért, hogy si­kerüljön a kenyérgabona elve­tése. — Tavaly májustól termelő- szövetkezetünk ágazati rend­szerben gazdálkodik — mond­ta az elnök. — Bár az üzem- egységi szervezetről nem volt zökkenőmentes az áttérés, mé­gis pozitívan kell éftékelnünk az új szervezeti formát, hisz az ágazatok a rendkívüli év ellenére is megoldották felada­taikat. Az új munkaszervezésben külön ágazatként szerepel a tsz-ben a háztáji gazdálkodás. Ez érthető is, hiszen a Kop­pány völgyében a domborzati I viszonyok miatt múltja van az j állattenyésztésnek. A lehetősé­gekhez képest minden támo­gatást megadnak a háztáji­nak: takarmányt biztosítanak és megoldják az értékesítést is. A siker bizonyítéka, hogy két­millió forinttal többet jövedel­mezett a háztáji a tervezettnél. Az állattenyésztésben a kor­szerűtlenség okozza a legna­gyobb gondot. Egyetlen telep kivételével a tsz szarvasmar­ha-állománya tbc-vel fertő­zött. így az idén fokozott fi­gyelmet kell fordítani az állo­mánycserére és a fejlesztésre. A gépesítésben előrelépést jelent a nádudvari KITE rend­szerbe való belépés. Az így kapott gépsor nagy segítséget nyújt a munkában. (A tsz tag­jai méltán büszkék arra, hogy tavaly a Közép-somogyi Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége áltál szervezett aratási versenyben egy első és egy második helyet szereztek.) A termelőszövetkezet jól gazdálkodott, eredményesen dolgozott a múlt évben, ezt állapította meg beszámolójában Frank László, az ellenőrző bi­zottság elnöke. Bár voltak ki­sebb problémák, a munka egészét nézve azonban ezek elenyészőek. Szabó Györgynének, a nő­bizottság 'elnökének szavaiból kiderült: az 1970-es nőpoliti­kái határozat megvalósulása jó úton halad. Kérésükre pél­dául módosították az alapsza­bályt. Lengyel Ferenc, a szövetke­zet döntőbizottságának az el­nöke a munkájukat nehezítő gondokról szólt. Kapnak ugyan segítséget a területi szövetség­től és a tsz jogtanácsosától, de például számukra eddig nem szerveztek továbbképzést, jól­lehet úgy érzik, nagy szükség volna erre. Mivel lehet a legjobban le­mérni az éves sikert? Azokká’ a borítékokkal, amelyek ilyen­kor nemcsak a termelőszövet­kezet, hanem a tsz-tagok munkáját is értékelik. A vég­zett munka arányában osztód­nak szét a javak. Megnéztük a borítékokat: általában öt-, i hatezer forintokat rejtettek magukban, de volt olyan is, amelyiknek gazdája több mint tízezer forinttal indulhatott haza. A fiatal pénztárosnő mondta: — Ezek a borítékok a gép­kocsivezetőké és az állatte­nyésztésben dolgozóké. Mészáros Ferenc ágazati ve­zetőtől kérdeztük: — Ilyenkor zárszámadás után hova vezet a tsz-tagok első útja? — Van aki a takarékszövet­kezetbe megy, hogy biztos helyre tegye a földjáradékát, részesedését. A következő né­hány napban lesz olyan is, aki Igalba, Kaposvárra, Siófokra megy vásárolni. Most még az is kedvező, hogy kiárusítás van, s néhány forinttal olcsób­ban lehet vásárolni. Szerdán ünnepeltek a Kop­pány völgyi emberek. Másnap újra elindultak dolgozni. N. J. Somogy megyének 1975-ben 1 millió 50 ezer forint áll ren­delkezésére, hogy a fizikai dol­gozók gyermekeinek ösztöndí­jat adjon. Felkerestük Bakán Zoltánt, a megyei tanács ifjú­sági titkárát, hogy részletes tájékoztatást kérjünk. — Kik kaphatnak ebből az összegből? — Fizikai dolgozók tehetsé­ges, szorgalmas gyermekei — válaszolta —, főleg több gyer­mekes családokból. — Milyen föltételek van­nak? — A családban az egy tagra jutó átlagjövedelem ne halad­ja meg az 1300 forintot, s a szülők közül legalább az egyik fizikai dolgozó legyen. — Mi módon pályázhatnak a gyerekek? — Minden év február 15-ig kell ■ igényüket eljuttatni az illetékes általános iskola vagy középiskola igazgatójához. — Ök bírálják el a kérel­met? — Nem, hanem az általános iskolák úgynevezett diákszo­ciális bizottsága véleményt fűz a kérelemhez. Azt továbbítja a megyei diákszociális bizott­ságnak, s az hoz végleges dön­tést. — Ha valaki elnyeri az ösz­töndíjat amikor szakmunkás- tanuló vagy gimnazista lesz. azt tanulmányai befejezéséig élvezheti ? — Csák ha méltó rá. A kei- ] zépiskolai diákszociális bi- J zottság minden tanév utolsó I | negyedévében megvizsgálja, hogy a diákok tanulmányi elő­menetelükkel, közösségi ma­gatartásukkal rászolgálnak-e a segítségre. — Személyenként milyen összegű az ösztöndíj? — Az elsősök 2000, a má­sodikosok 2500, a harmadiko­sok 3000, a negyedikesek pe­dig 4000 forintot kapnak két fél éves elosztásban. — Kollégisták is részesül­hetnek ösztöndíjban? — Eddig azt tartottuk, hogy kétféle kedvezményben senki sem részesülhet. Idővel azon­ban rájöttünk, hogy akadnak rászorulók. Például a cigány- gyerekek. Tehát különösen in­dokolt esetben kollégisták is kaphatnak a jövőben ösztön­díjat. — A döntésről mikor érte­sülnek az érdekeltek? — Megyénkben január 3.1- től megkezdődött a diákszociá­lis bizottságok munkája. Ja­vaslataikról márciusig tájé­koztatják a megyei diákszociá­j lis bizottságot. Az pedig a végleges döntésről minden év július 15-ig értesíti a szülőket és az iskolákat. — Elutasítás esetén mi a teendő? — Fellebbezni nem lehet, a következő évben azonban is­mét kérhető az ösztöndíj. G. J.

Next

/
Thumbnails
Contents