Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

A család kincse a gyermek

Az elveszett család pótlás

a

H

Hosszá, kötött mellény

A rendszeres nevelési segély célja az, hogy elősegítse a gyermeknek saját családjában való nevelését. Az új családjogi törvény szerint kedvezőtlen szociális körülmények esetén — ha a szülők alkalmasak gyermekük nevelésére — a gyámhatóságok elrendelhetik a család rendszeres nevelési segélyezését, ezt pénzben vagy természetben (ruha, tanszer, könyv) juttatják a szülőkhöz és ellenőrzik felhasználását. Ha a szülő elmarasztalható gyermeke nevelésében, a segélyt meg lehet vonni. Sok szülő rossz anyagi helyzetét saját hibája, helytelen életvitele okozza. Ilyen esetekben nem lehet szó a segélyezésről.

Az örökbeadás az elveszett vagy hiányzó család pótlását hivatott biztosítani. Célja, hogy az árva, elhagyott gyermekeknek családi nevelést adjon és ezzel életüket megnyugtatóan rendezze. Az örökbefogadás a gyermek érdekét szolgálja- E tevékenység tulajdonképpen már az állami gondozásba vétellel megkezdődik. A gyermek ugyanis kikerül károsító családi környezetéből és ez fordulópontot jelent további fejlődésében, életútjának alakulásában.

A testileg, szellemileg ép és egészséges elhagyott gyermekek száma kevés; gyakoribb a torz, erősen fogyatékos gyermekekről való szülői lemondás. Őket örökbeadhatónak nyilvánítani nem lehet. Az örökbefogadni szándékozó szülők száma több, mint az örökbeadható kiskorúak száma. Épp ezért fontosak a személyiségükről, anyagi, vagyoni és egészségi állapotukról szerzett információk. Az intézeti gyám »próbanevelésre« adja ki a kiskorút az örökbefogadó családnak,'és csak akkor kerülhet sor az örökbefogadás engedélyezésére, amikor egyértelműen megállapítható a gyermek beilleszkedése a családba. (Megyénkben az utóbbi évek! ben nem került sor örökbefo- ] gadás felbontására.)

A gyermekek egy része az I állami gondozás megszűnése,

I illetőleg a zárt intézetből való j elbocsátás után nem kerül gondos családi környezetbe. So- ! kan közülük nem képesek önálló életre, és szükségük van a | felnőtt irányítására. A hiva- I tásos pártfogói felügyelet — a : társadalmi pártfogói hálózat- j tál közösen — elsősorban pe- | dagógiai segítséget nyújt az S utógondozottnak és családjá- j nak. A pártfogók a társadalom j minden területén dolgozó, köz- ) tiszteletnek örvendő szemé- I Ivekből kerülnek ki. Különösen | az ipari és mezőgazdasági üze- j mekben végeznek eredményes ! munkát; ennek köszönhető, j hogy megyénkben az utógon- ) dozottak visszaesése alacsony.

1 A tanácsokkal, a rendőrhatósá- j gokkal együttműködve alakít- j ják ki a legmegfelelőbb neve- | lési módszereket, keresik mun- j kába helyezés lehetőségeit és } figyelemmel kísérik a rehabi- | litációt is.

Ma már mind több iskola I jelzi a védőintézkedés szüksé- 1 gességét. Erre szükség is van,

[ mert a pártfogói felügyelet i alatt álló fiatalkorúak jelen- j tős hányada iskolás. A tapasztalatok szerint az üzemi dolgo- I zók, az iskolai oktatók megkü- I lönböztetett módon foglalkoz- | nak a fiatalkorúakkal — tár- ! sadalmi beilleszkedésük érdekében.

Több állami gondozott gyermek a szülők helytelen magatartása, rossz erkölcsi élete miatt kerül állami gondozásba. Az ismeretlen családi környezet pótlása végett az árva, el- j hagyott és szülők által nem látogatott gyermek patronálásá- | ra mintegy 30 szocialista bri- j gáddal kötöttünk együttműkö- j dési szerződést. Családpótló j tevékenységük a társadalmi | nevelőmunka szerves részévé í vált. A brigádok anyagi javakkal is segítik a gyermekek boldogulását (betétkönyvvál- > tás, ruha, játék), de üdülésben I és kirándulásban is részesítik őket (például a Nagyatádi Konzervgyár, a SZOT). A SZOT siófoki Ezüstpart üdülője televízióval és több ezer fo3--------------------------------r

int értékű játékkal örvendeztette meg az intézetben levő gyermekeket. A szakközépiskolák 1000—1800 forint értékben egészítik ki tanulóink ruházatát.

Dr. Orbán István,

a megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója

OTTHON

ÉS

CSALÁD

Az orvos szemével

Kövérek a volán mellett

Aszparágusz, klívia, borostyán

Hűvös lakások növényei

Virágzó Mi via.

A legtöbb gond talán a kevés fénnyel, alacsony hőmérséklettel "rendelkező lakások növényzetének kiválasztásával van. Ha hűvös a lakás, akkor valószínűleg északi fekvésű, és ezért kevesebb fényt is kap. Ez esetben a növényeket ritkábban öntözzük és tavaszig ne trágyázzuk. (Meg- j felel nekik a hűvös szoba vagy az előszoba is.)

Melyek azok a növények, ; amelyek ezeket a körülményeket kibírják? Ismert növényünk az aszparágusz. Magvetéssel a lakásban is szaporíthatjuk. (Nyáron a szabadban is tartható.)

A fátyolaszparágusz érzékenyebb.

Nemcsak a levelével, hanem virágával is díszít a klívia. Magvetéssel vagy tőSomogyi Néplap

(A szerző felvétele)

osztással szaporíthatjuk. (A magéréshez majdnem egy év szükséges.) A kis növény csak 3 év elteltével virágzik, de a legmostohább körülményeket is jól tűri. Csak akkor virágzik, ha legalább 6 hétig alacsony hőmérsékleten tartottuk. Tavasszal hozza ernyős virágzatát.

Változatosságot visz a lakásba a sok alakú borostyán. Dugványozással szaporítható, 18 Celsius fokos hőmérsékleten. Egy cserépbe 4—5 dugványt ültessünk.

Az aglonema a legedzettebb szobanövények közé tartozik. Levágott szárdarabja még közönséges csapvízben is hosszú ideig megél. Vannak tarka levelű, igényesebb változatai is.

A virágosok közül említésre méltó a vízi fukszia. Üvegesen áttetsző szárú és levelű növény. A kék kivételével szinte minden színben megtalálható. F. B.

Az elhízás, a kövérség a gépjármüvek vezetői és útitársaik számára épp oly veszélyeket rejt, mint például az alkoholfogyasztás vagy a | dohányzás. Világszerte — j különösen Svédországban, ’ Franciaországban. Angliában, Olaszországban és a Német Szövetségi Köztársaságban — hangoztatják az ártalmak és a balesetek összefüggéseit vizsgáló orvosszakértők: a

járművezetők kövérsége természetszerűleg lassú reagá-j j lást eredményez gyors egymásutánban következő változásokra, pedig ezekkel a közúti forgalomban számolni kell. Ilyen meggondolásból egyesek azt javasolják, hogy különleges szigorral kell megvizsgál- . ni és elbírálni a kövér ember i képességeit, mielőtt kiadnák ! neki a vezetői jogosítványt, j

Ügy látszik, a közúti forgalom biztonsága érdekében a kövéreknek csakúgy, mint a különböző szenvedélyek rabjainak — ha autóra vágynak, vagy nem akarnak megválni a kormánykeréktől — meg kell vizsgálniuk saját életmódjukat, táplálkozási szokásaikat. A betegeket — és az elhízottakat betegnek tekinthetjük — fokozottan kiszorítják a gépjárművezetésből. Ne tekintsük ezt fenyegetésnek! Inkább gondolkozzunk azon, hogy mit tehetnénk ellene.

Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a nehezebben mozgó, hamarabb elfáradó, kövérebb gépkocsivezető nem viseli úgy gondját járművének, mint soványabb, -mozgékonyabb társa. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a kocsit ritkábban mossa és belül sem takarítja eléggé alaposan. Súlyosabb az, hogy az elhízott sofőr általában nem elég következetes az indulás előtti — útbiztonsági szempontból kötelező — teendők elvégzésében.

Az elhízott embernek hosz- szabb autóút alatt sok baja lehet a lábízületeivel, a hátgerincével stb. Zsibbadás, fájdalmak teszik kényelmetlenné és fárasztóvá a vezetést. Az összpontosítás hiánya a kellemetlen közérzet teljes figyelmetlenséget eredményez, ez pedig a csökkent reagálóképességgel együtt végzetessé válhat. Persze, vannak hízásnak induló vagy kövér emberek, akiknek nincsenek észlelhető bántalmaik, sőt még a gépkocsival kapcsolatos

teendőket is szívesen,' fürgén és ügyesen ellátja. Mindenki ítélje meg maga — de önámítás nélkül —, hogy nenj volna-e hasznára, ha leadna valamit a súlyából!. Hiszen minden említett kényelmetlenségen felül köztudott,

mennyire megviseli a kövérség az életfontosságú szerveket, különösen a szív- és érrendszert. Tehát lefogyni... Igen ám, de hogyan?

Nincs elég helyünk arra, hogy kipróbált fogyókúrát

ajánljunk, különben is elég fogyasztó étrend van forgalomban. A kövér embernek az orvosával tanácskozva kell elkezdenie a súlyleadást, hogy egyrészt ésszerűen és egészsége károsítása nélkül fogyjon, másrészt pedig — a kúra után — újra ne hízzon. Általában tartsuk magunkat ahhoz az elvhez, hogy napi táplálékunk ne tartalmazzon több kalóriát, mint amennyit izommunkával (pl. kerti tevékenységgel, tornával, sporttal, vagy akár autójavítással) naponta leadhatunk.

Dr. Sz. Gy.

(Az Űj Szó című lapból.)

A modell 75 deka háromszínű. vékony fonalból készült. A fonalak azonos mennyiségű- ek; barna, piros, aranysárga és

3-as tűvel dolgozunk.

A MINTA leírása:

Az 1. sor: 2 fordított, 1 sima. A 2. sor: 2 sima, 1 szemet ráhajtással átemelünk. A 3. sor: 2 fordított, a leemelt szemet ráhajtással együtt simán lekötjük, a 2. és a 3. sort is* mételjük. Munkánkat a hátrésszel, 137 szemmel kezdjük. 2 cm-t kötünk a fenti minta szerint, azután a színén fordítottan, a bal oldalán simán kötünk. A karöltő kezdése előtt 2 cm-től mintásán kötjük az összes szemet, és szabásminta szerint alakítjuk a derékvonalat, a karöltőt, a váll- fogyasztást és a nyakkerekítést.

A ZSEBEK kötése: két azonos darabot kötünk 54 szemmel 30 cm magassággal, a leírt mintával. A bal elejét kötjük először, a mintás résszel 82 szemmel kezdjük, és 2 cm után a színén fordítottan, a bal oldalán simán kötünk. A mintával tovább kötjük a gombolási pánpl szemét.

A karöltő kerekítése előtt 2 cm-ig, illetve a hátával azonos magasságig és tovább a mintás kötéssel dolgozunk. Karöltőt, vállakat a hátával azonos módon fogyasztva, a nyakát pedig mélyebben kerekítve. Ha készen vagyunk, akkor a gombok helyét bejelöljük ( a másik elején, annak megfelelően a gomlyukakat í menet közben már belekötjük

a gomboláspántba). Az ujja- kat szintén 2 cm-es mintás résszel kezdjük, majd a színén fordítottan, a bal oldalán simán kötve szaporítunk a szabásminta szerint és a kerekítés kezdése előtt 2 cm-re ismét a mintás kötéssel dolgozunk.

A titok kapujában

A pránajámák és az ászanák

A hatha jóga (az egészségjóga) két fontos alapeleme van: a pránajámák ( a légzőgyakorlatok) és az ászanák a jógatesttartások). A légzőgyakorlatok különösen jelentősek. Hogy miért? A felnőt ember szervezete naponta átlag 500 liter oxigént fogyaszt és körülbelül ugyanilyen mennyiségű széndioxidot ürít ki. Ha tehát egy kicsi, zárt szobában több ember tartózkodik, a levegő aránylag gyorsan elhasználódik. Különösen romlik a zárt helyiségek levegője télen, amikör általában a fűtés is fogyasztja az oxigént és széndioxidot termel. Yesudian, a nagy hindú jógamester egyik könyvében azt írja: »Az emberek a mindennapos robotban elfelejtenek lélegezni,

mert azt a rövid, levegő utáni kapkodást, amit a legtöbb embernél tapasztalhatunk, igazán nem lehet lélegzésnek nevezni«. Igen, sajnos így igaz, mert a civilizált emberek nagy többsége egészségre ártalmas,

szennyezett légkörben dolgozik.

Mit tud ez ellen tenni a jóga? Dr. Varga Emil egyetemi tanár állapította meg a következőket: »...a különböző jógalégzések fokozzák a gázcserét, kedvező hatásuk van a keringési viszonyokra és általában az egész szervezetre...«

Hol gyakoroljunk?

Ha lehetőség van rá: kertben, szabadban; ha nincs, nyitott ablakú vagy legalább is nagyon jól kiszellőztetett szobában. Szellőztetéskor egyszerre nyissuk ki az ajtókat, ablakokat, hogy kereszthuzat keletkezzék. így nyáron 10—15, télen 2—3 perc alatt kicserélődik a levegő.

Csupán érdekességként: abban a szobában, amelyekben gyakori a veszekedés, idegeskedés, nem lesz olyan jó hatású a gyakorlás, min ahol csend és nyugalom van, s ez a pavlovi feltételes reflexmechanizmussal magyarázható.)

Az ászanák — álló, ülő, térdelő, «fekvő helyzetben végezhető gyakorlatok. Kedvező hatásuk a kívánt helyen váltható ki; egy-egy izomra, szervre, testrészre lokalizálható. Mozgáskorlátozottság esetén is végezhetők. Hozzájárulnak az arányos, harmonikus test kialakításához, az egészség fenntartásához, megszilárdításához.

A gyakorlatok nem köny- nyűek, de erőltetés nélkül végrehajthatók, ha szorgalmasak vagyunk. Nem baj, ha egy test[ helyzet még nem tökéletes, ne | kedvetlenedéünk el, holnap az- i zá válik! ... Az előbbiekben említett könyvben — különböző életkorú emberek számára — gyakorlási tervet is közölnek. Másképpen kell jógáznia annak, aki testtartását akarja javítani, és más a magas vér- nyomásúalc, a neurotikusok,; a szervi szívbetegek, a cukorbetegek vagy a terhes nők jógája. Teljesen bebizonyított tény ( a lanovlai intézet adatai), hogy a rendszeres jógával többek között gyógyítható az obs- tipatio, a dyspepsia (székrekedés, emésztési zavar), a migraine, az aranyér, a labilis szívműködés, a cukorbaj, az elhízás és az impotencia.

Van egy ászana, amelynek végzése (természetesen a többivel együtt) olyan eredményt produkál, hogy 6 hónap alatt eltűnnek az arc ráncai, és a legteljesebb életerő költözik a szervezetbe.

Nem lehet mást tanácsolni: tisztelettel és alaposan tanulmányozzuk a jógát. Alkalmazásával elérhetünk az emberi boldogság titkának, a kitűnő testi-lelki közérzetnek a kapujához.

Sz. D.

A pedagógus családlátogatáson

Vitaminsaláta

Hordós káposztát veszünk, sok lével. Tálba tesszük,

adunk hozzá karikákra vágott vöröshagymát, egy reszelt sárgarépát, evőkanál finom étolajat. JÖsszekeverjük, egy órát állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek.

A saláta levét is fogyasz- szuk el, mert sok C-vitamin van benne!

MEG A NYÁRON MESÉLTE egyik fiatalasszony ismerősöm, hogy milyen nagy fába vágták a fejszéjüket: festetik, mázoltatják az egész lakást.

— Zsuzsika ősszel iskolás lesz — tette hozzá az édesanya —, nem akarjuk, hogy a tanító nénije majd piszkos lakásba látogasson.

Erzsiké pedig nekem árulta el a nagy készülődést, amikor megkérdeztem tőle, mit, üzen anyuka a kérdésemre, mehetek-e hozzájuk látogatóba.

— Csak tessék jönni, Ilonka néni — felelte lelkesen a kislány. . — Anyukám tegnap meg ma is egész nap súrolt, takarított, hogy szép rer.des legyen a lakás. — Azután huncut mosollyal hozzátette; — Csak a kamrába ne tessék benézni, mert minden kacatot oda hányt be.

Az elejtett megjegyzésekből, a készülődésből az derül ki, hogy egyes szülőknek teljesen téves fogalmuk van a pedagógus családlátogatásáról. Ó, ha tudnák a szülők, hogy mennyi minden mást szerétI ne tudni az oda látogató pe- 1 dagógus, és mennyire nem vágyódik arra, hogy a kedvéért »vigyázz«-ba állított, merev, díszletszerű berendezést találjon.

Miért jön hát akkor? Mit akar meglátni?

Az életet. A falak között kialakult családi hangulatot. Az igazi, hamisítatlan környezetet, ahol a gyermek születése óta él. Azt, amit nem lehet sem az utolsó két nap összehajrázni, sem egy belső tatarozással megteremteni.

Tudnia kell a pedagógusnak, hogy kiegyensúlyozott hangulatú, őszinte légkörből kerül-e hozzá a gyermek: milyen a hangnem, s hogyan beszélnek vele a szülők.

A meghitt hangulatú családlátogatásokon szóba kerülhetnek olyan problémák is, amelyeket sem szülői értekezleteken, sem fogadó órákon nem beszélhetnek meg egymással a szülők és a pedagógus: kivel barátkozik a gyermek, mi a kedvenc időtöltése, mivel szeret a legjobban játszani, melyek a legkedvesebb olvasmányai, mihez van különös tehetsége, melyik tantárgy tanulása okoz nehézséget, mit sportoljon stb.

És milyen szomorúan tapasztaljuk — mi, pedagógusok —, hogy sok szülő nem ismeri eléggé a saját gyermekét. Jól eteti, szépen öltözteti, megveszi neki a legdrágább játékokat, de fogalma sincs például arról, hogy kivel barátkozik, vagy mi a legkedvesebb időtöltése. így azután a pedagógus érdeklődő kérdései sokszor lelkiis- n^eret ébresztgelések és útmutatások a továbbiakra. Ezért .is leghelyesebb, ha a pedagógus a látogatásakor a gyermek természetes környezetét látja. Nem baj, ha itt— ott elöl van egy könyv, egy ceruza, egy füzet. Ez hozzá tartozik az élethez.

LEGYEN A GYERMEK IS jelen a pedagógus látogatásának az első felénél, azután mehet a tanuló-, esetleg a másik szobába, vagy a kertbe, hogy a szülők és a pedagógus nyugodtan beszélgethessenek. Or. G. K.-né