Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

Alkotó légkörben élünk A meeyei pártértekezlet előtt Sorsfordulókra emlékezni generációs kötelesség. A sors- íopdolók a legtöbbször nem kötődnek csupán egyetlen nap­hoz. Évek füzére hordozza magában a világégés lángjá­nak visszfényét; semmiből te­remteni akarás jó keserveit, vagy — közelebb' kerülve ko­runkhoz — már a tetők vilá­gító ablakán megcsillanó hol­nap-fényeket. Ha azt mondjuk: negyvenes évek. a háborúra gondolunk. Csaták sorsdöntő heteire, nap­jaira. Ha felnőttek vagyunk, ha már nem a húszas éveinket tapossuk, akkor feltétlenül ezek a képsorok vonulnak el előttünk. Hiszen a mai, éret­tebb generációnak még él­ményközeli mindaz, ami a negyvenes években történt, nálunk Is, a világban is. Aki azonban akkortájt vagy még később született, annak ezek a kifejezések, eseményidézé­sek már inkább a tanulni va­ló dátumok egymásutánját je­lentik. S ami itt lényeges: kinek­kinek a saját sorsa is benne van abban, hogyan, miként emlékezik vissza életének er­re a szakaszára. A visszaemlékezéseknél ke­véssé tűnik elő: vajon az egyén, a múlt kockáit egymás mellé rakosgató mennyit, mi­lyen részt vállalt magára le­pergett évtizedeinkből? Jósá­gaikból, hasznukból. És per­sze a bajokból is. Ugyanakkor viszont országos sorsunk és közös sorsunk — s mi ennek a sorsközösségnek ma is a leg­jobb ei-ejét érzékelhetjük —, hogy a múló évtizedek egy­aránt a békét, az előbbre lé­pést, az élet konszolidáltságát hozták nekünk. Mindnyájunk­nak. Harminc év immár az em­lékezni valónk. Amiben most élünk: a hetvenes évek. Ha egyetlen mondatban kellene jellemezni ezt a kort, meg­akadnának a rutinos, az ösz- szefüggéseket könnyen elemző történészek is. Mégis: talá­lunk olyan jellemző momen­tumokat, olyan, mindenkit ki­vétel nélkül és közelről is érintő folyamatokat, me­lyek a! korszak sajátos ka­rakterét segítenek megjele­níteni. Az egyik ilyen fontos, közös vonása nap­jainknak, a hetvenes évek közepének hazánkban: olyan nyugodt, alkotó légkör ural­kodik az országban, amely nem egyetlen nap szülötte, hanem korszakos eredmé­nyünk. Az országot járó ember, a jelenségeket értőn elemző, az emberi megnyilatkozásokat gonddal figyelő ezernyi pél­dát láthat maga körül mind­ennek az igazolására. Olyas­mit például, hogy egy terve­zőmérnök, aki papírra vetet­te egy kétezer fős lakótelep körvonalait, elmegy utána a helyszínre, kijár az építkezé­sekre, menet közben is vál­toztat, módosít az elképzelé-i sein, jobbítja a munkáját. Az­után nagyon meglepődik és egy kicsit tiltakozik is, ami­kor az adott város tanácstag­jai úgy döntenek: legyen az ő neve is bevésve azon a táb­lán, mely a lakótelep meg­születésének körülményeit megörökítette. Vagy egy má­sik, ugyancsak nem egyedi példa. Az élelmiszerüzletek szomszédságában lakók több megyében sorozatosan szóvá tették: miért is égetik el, szórják a szemétbe azt a rengeteg göngyölegfélét, do­bozt, amelyet még egyszer használni lehetne. Ha össze­gyűjtenék, ha törődnének a sorsával. Az észrevételek azért hangzottak el. mert so­kan úgy érezték: kötelességük »besegíteni« az ország közös gondjainak a megoldásába. Kötelességük tenni, alkotni — egy-egv hasznos, okos, takaré­koskodó javaslatot megfogal­mazni. Az »alkotás« szó sohasem szűkíthető arra, hogy most valami nagy, valami monu­mentális, valami utolérhetet­len szülessék. Az, hogy nyu­godt szívvel megállapítjuk: a mi hazánkban alkotó, jó lég­kör uralkodik, s a XI. párt- kongresszusnak lesz miről — fejlődésről, előrehaladásról is, gondjaink elemzése mellett — [ tanácskoznia; mindez folya­matosságot, korszakosságot feltételez. Folyamatos, terem- | tő erőt a munkában. Ezzel párhuzamosan: lendületet, jó j akarásokat, a részvállalás szándékát és készségét az egyénekben. foglalkozásra, korra, iskolázottságra való te­kintet nélkül. Azt a pezsgést, dinamiz­must, teremtő lendületet, ame­lyet észlelhetünk mindany- nyian és mindennap. Kezdve azon, ahogyan reggel a rádió hírt ad valami új, jó gyári ötletről, egészen addig, hogy versenyvállalások, felajánlá­sok, egyéni ambíciók is egy­formán ösztönöznek a mind jobban, mind ötletesebben, mind alkotóbb lendülettel végzett munkára. Várkonyi Margit ÉPÜL A TIZEDIK HÁZGYÁR ÚJ SIKEREK FELE Írta: Varga Péter, a megyei pártbizottság eiső titkára A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 550 millió forintos beruházással házgyárat épít. Az ország tizedik házgyárában évi 2500 lakás fog készülni a legkorszerűbb techno­lógiával. Már szerelik a jórészt szovjet berendezéseket, hogy ebben az évben megkezd­hessék a próbaüzemelést. A Somogy megyei Párt- bizottság március 1-én és 2-án pártértekezleten ad számot a X. kongresz- szus óta végzett munkáról és a XI. kongresszus megyei elő­készületeiről. A múlt év vé­gén megtartott beszámoló és az év elején tartott vezetőség- választó taggyűléseken, majd a vállalati és intézményi, a já­rási és a városi pártértekezle­teken kifejezésre jutott, hogy a megye párttagsága az el­múlt négy évben teljesítette kötelezettségét; munkáját a X. kongresszuson elfogadott poli­tika szellemében végezte. A taggyűlések és a pártértekez­letek jó politikai légkörben zajlottak le. Kommunistáink mindenütt kifejezték egyetér­tésüket a párt politikájával és eltökélt szándékukat, hogy az eddigi úton haladnak tovább a XI. kongresszus irányelvei­ben összefoglalt politikai célok megvalósításáért. Amikor alapszervezeteink tagsága összegezte és értékelte a munkát, őszintén szólt a végrehajtás hibáiról, gondjai­ról és a további feladatokról is. Ugyanakkor nem feledke­zett meg arról sem, hogy kom­munista kötelezettségeinket azért tudtuk teljesíteni, mert a politika megvalósításában együtt küzdöttünk a párton kí­vüli dolgozókkal. Megyénk minden öntudatos lakója ér­tette és érezte, hogy a párt- szervezetek és a pártszervek az országos politikai érdekek következetes érvényesítésében jól szolgálták a megye fejlő­dését, a kitűzött politikai cé­lok elérését. Párttagságunk a termelő-, a nevelő és más munkában élen járva, erejét nem kímélve, tettekkel és ma­gatartásával is igazolta, hogy mindenkor kész híven szolgál­ni a közösségi érdeket. Min­dennapi munkánk, a szocia­lizmus építése során a nehéz­ségek leküzdéséhez is bizal­mat, segítséget kaptunk pár­ton kívüli barátainktól. Ez a bizalom arra kötelez bennün­ket, hogy ezután még keve­sebb hibával, a párt politi­kájának torzulásmentes alkal­mazásával teljesítsük kötele­zettségünket. Arra kötelez, hogy legyen rend, fegyelem és szervezettség sorainkban; munkánkat és magatartásun­kat minden dolgozó példamu­tatónak tekinthesse. Éljünk és dolgozzunk a szervezeti sza­bályzatban megfogalmazott követelmények szerint. Dolgoz­zunk jobban, tegyünk többet megyénk, városaink, községe­ink fejlődéséért, a termelési és a művelődési tervek meg- I valósításáért. Az elmúlt négy év me­gyénkben is szép eredménye­ket hozott. Pártunk politiká­jának végrehajtása közben nőtt az üzemi munkások szá­ma, szakmai és általános mű­veltsége, politikai aktivitása. A munkások helytállása a ter­melésben, a tanulásban és a közéletben elismerést váltott ki megyénk lakosságából. Üze­meink jelentős részének még nincsenek hagyományai, ennek ellenére kiállják az összeha­sonlítás próbáját. Javul az üzemek szervezettsége; a mun­kafegyelem: az üzemekben nö­vekszik a termelékenység, csökken az önköltség, egyre korszerűbb gépekkel dolgoz­nak. A Központi Bizottság 1974. december 5-i határoza­tának megfelelően takarékos- sági intézkedéseket kezdemé­nyeztek. Ezzel is hozzájárul­nak a népgazdaság' nyers­anyag és energiagondjainak áthidalásához. ■ I Ü temeink dolgozói igye­keznek következetesen teljesíteni terveiket. A pár­tunk XI. kongresszusa és ha­zánk felszabadulása 30. évfor­dulójának tiszteletére kezde­ményezett munkaversenyben élen járnak. Ez a legfőbb biz­tosítéka annak, hogy 1975-ben megvalósítjuk a IV. ötéves terv utolsó évének feladatait. E nemes versenyben példát mutatnak a szocialista brigá­dok. Szerepük egyre nagyobb nemcsak a termelésben, ha­nem az üzemek politikai éle­tében is. A »szocialista módon élni, dolgozni, tanulni« jelszót tartalommal töltik meg. Szo­cialista brigádjaink a munka­helyen tanúsított helytállásuk mellett egymás segítésének is szép példáját mutatják. Tet­tekkel, társadalmi munkával járulnak hozzá lakóhelyük fej­lesztéséhez, az ellátás javításá­hoz. A megye munkásságának politikai aktivitását, fejlődését fejezi ki, hogy a pártvezetőségi tagok 44 százaléka munkás. E kedvező változás azt is mu­tatja: nemcsak a munkások száma nőtt a pártvezetőségek­ben, hanem gyarapodott párt­vezetőségi tagjaink politikai, általános és szakmai művelt­sége is. A megye munkássá­gának legjobbjai tehát nem­csak munkástapasztalatokat szereztek az elmúlt esztendők­ben, hanem gyarapították ál­talános műveltségüket, szak­mai és politikai ismereteiket is. Somogy megyében változat­lanul nagy szerepe van a me­zőgazdaságnak, az állami gazdaságban dolgozó mun­kásoknak és a termelőszövet­kezetekbe tömörült paraszt­Heti belpolitikai összefoglaló egészségtelen különbségek szűnnek meg, a képzettségtől Hétfőtől szombatig függő eltérés az ösztönzés Gyorsan iparosodó korunk­ban alig múlik el hét új gyár, új üzem születése nélkül. Olyan megszokott esemény ez, hogy nem is mindig teszek említést róla krónikámban. Ezúttal azonban hadd szentel­jek egy percet a hazai gumi­ipart képviselő Taurus most fölavatott új tehergépkocsi­abroncs üzemének. E nagy­vállalat fejlődése ugyanis ki­tűnő példa a hatékony gazdál­kodásra. Bizonyos gyártási ágakat a legkorszerűbb eszkö­zökkel felvirágoztatunk — egyebek között ilyen az autó­busz kamion stb., köpenygyár, melynek termékeiből nagy mennyiségű exportra van kilá­tás —, viszont a kilátástalan, veszteséges ágazatokat tudato­san visszafejlesztik. A hazai személyautózáshoz egy hír: megérkezett a száz­ezredik Zsiguli Magyarország­ra. Amj annál érdekesebb, mert a statisztikát figyelem­mel kísérve, szinte ugyanezek­ben a napokban éri vagy érte fcl személyautó-állományunk ■— amelynek több mint 90 szá- taléka magántulajdonban van . a félmilliót. Ez is tehát, mint előrehala­dásunk oly sok megnyilvánu­lása, összefügg a kipróbált magyar—szovjet baráti kap­csolatokkal. Erről volt szó a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés megkötését a 27. évfor­duló alkalmából méltató nagy­gyűlésen az Egyesült Villa­mosgépgyárban is. Ez az ün­nepség a felszabadulás 30. év­fordulójának jegyében zajlott le, mint annyi más megemlé­kezés, a nevezetes dátumhoz, április 4-hez közeledvén. A héten tekintett vissza 30 j esztendős küzdelmes-eredmé- I nyes tevékenységére a demok­ratikus nőmozgalom is, mely az MNDSZ megalakulásával I indult útjára. Micsoda regény ! a nőknek ez az útja, és még mennyi megoldandó feladat áll előttük — előttünk! Munkaverseny? Energiagon- dok leküzdése? Mi reprezen­tálná méltóbban, mint hogy vasárnap is dolgozott egy né­pes brigád, hogy mielőbb el­háruljon az utolsó akadály is í az ásotthalmi olajmező és Sze­ged között. És talán helyes, ha itt jegyzem meg, hogy döntő szakaszához érkezett egy to- 1 vábbi vasútvonal — Eger— Füzesabony — villarposítása, amely még az idén elkészül. A műszaki fejlődést segíti elő a Patentinform ’75 című most megnyílt kiállítás is Bu­dapesten. Ennek célja, hogy hazai és külföldi találmányok, újdonságok bemutatásával szolgálja^ a jobb tájékozottsá­got. Egyebek között erőfeszí­tések történnek annak érdeké­ben is. hogy szervezett módon létrejöjjön a szocialista orszá­gok műszaki információs rend­szere. Óriási, jelentőségű a tá­jékozódás megkönnyítése e téren. Nemrég olvastam, hogy még az Egyesült Államokban is a kutatásra fordított költsé­geknek több mint a felét már létező dolgok, módszerek »új­rafelfedezésére« fordítják, a kellő tájékozottság hiánya miatt. Fokozatosan megszüntetik az indokolatlan bérkülönbségeket — mondották a Munkaügyi Minisztérium sajtótájékoztató­ján. az országos szakmai bér­táblázat alkalmazásának első tapasztalataival kapcsolatban. Eszerint egy-egy szakmai bér­tétel alsó és felső határa kö­zött legföljebb 30 százalékos különbség lehet. De csak az érdekében — növekszik. A folyamatban lévő tsz- egyesülések néhány tapaszta- ! látóról dr. Soós Gábor állam­titkár nyilatkozott. Az egyesü­lések döntő többsége elősegíti az intenzívebb növénytermesz­tést és állattenyésztést. Az ál­talános fogyasztási szövetke­zetek munkájáról is hallot­tunk a héten: 8—9 százalékos forgalomnövekedést várnak az évben. Javítják kínálatukat — ide értve a gyümölcs- és zöld­ségellátást is —, korszerűsítik meglévő bolt- és vendéglátó­hálózatukat, szállodát építenek Mátrafüreden, nagyáruházát Pécsen. Javul a vidéki áruellátás, és ami nem kevésbé fontos, min­den bizonnyal bővülnek a la­kossági szolgáltatások is. En­nek elősegítésére alakult meg a minap a Központi Szolgálta­tásfejlesztési Bizottság. Nagy szükség van fejlődésére e té­ren; gondoljunk az autókra, a legfontosabb háztartási gépek­re. készülékekre, amelyek csaknem mindenütt otthonra leltek már, ha jó és gyors i szervizre még nem is min- ’ denütt. S hogy az ifjúság gondjai is lehetőség szerint gyorsabban találjanak megoldást: megbe-1 szélest tartottak a KISZ és a takarékpénztár vezetői az ifjú­sági lakásépítés, illetve vásár­lás hathatósabb elősegítésére. Hogy az Állami Ifjúsági Bi­zottság is a fiatalokról tanács­kozott, azt gondolom, termé­szetes, ám az idegenforgalom vezetőinek értekezletén is az első helyen kerültek szóba, nevezetesen az ifjúsági turiz­mus és üdültetés növelésének feltételei, lehetőségei. Tavaly 8,3 millió külföldi fordult meg nálunk és 3,3 millió honfitár­sunk utazott külföldre. Tár­gyalt az Idegenforgalmi Ta­nács is: bővítik a kempinge­ket, több olcsó szálláslehetősé­get teremtenek. Hozzá két hír: épül a földvári Neptun szálló — a Hilton is a Várban, de ez »valamivel« drágább kategó­ria —, s meggyógyították a tatai fényes tavakat. Egyéb­ként az influenzásokat is, mert ami most dívik, az csak nátha — mondják az orvosok. v Jókai-ünnepségek voltak szinte a hét minden napján — 150 éve született máig is leg­népszerűbb »mesemondónk« — Pesten, Pápán, Komárom­ban, és mindenütt az olvasni szeretők emlékezetében, még­hozzá egészen friss emlékeik közt, hiszen bár. 150 esztendős a jó öreg, de ma is a legolva­sottabb szerzők egyike. Balog János sógnak. Állami gazdaságaink, szövetkezeteink 1974-ben a kedvezőtlen időjárás, a mosto­ha és esős ősz ellenére is jó évet zártak. A mezőgazdasági termelés az előző évhez viszo­nyítva kb. 7 százalékkal növe­kedett. A növénytermesztés és az állattenyésztés egyes terü­letein a terveket túlteljesítet­ték. Termelőszövetkezeti pa­rasztságunk bízik a jövőben, és meggyőződéssel vallja, hogy a szocialista nagyüzem döntő fordulatot hozott egész életé­ben, munkájában. Büszkék termelési sikereikre, termés- eredményeikre. a korszerű ál­latenyésztő telepekre és gé­pekre, növekvő közös vagyo­nukra. Egyre kevesebb a rosz- szul gazdálkodó termelőszö­vetkezet. pedig megyénk ked­vezőtlen lalajadottsága, dom­borzati viszonyai fokozott erőfeszítésre késztetik a so­mogyi föld művelőit, hogy el­érjék az országos átlagtermést. A termelőszövetkezet dolgo­zói azt tapasztalják, hogy szo­cialista iparunk, népi álla­munk korszerű gépekkel, vegyszerekkel, egyre több műtrágyával és más eszközök­kel segíti a gazdálkodást. Kö­zös gazdaságainkban növek­szik a felsőfokú végzettségű szakemberek száma. Egyre több termelőszövetkezeti tag szerez szakképzettséget. A szövetkezetek nemcsak a me­zőgazdasági termelésben, ha­nem a községek politikai éle­tében is fontos szerepet tölte­nek be. Segítik tanácsaink községpolitikai terveinek meg­valósítását is. A munkásság és a tér meló­szövetkezeti parasztság össze­fogása, együttes erőfeszítése az az erő, amely meghatározza megyénk fejlődését, gyarapo­dását, az emberek életszínvo­nalának további emelkedését. Növekvő szocialista értelmi­ségünk egyre hatékonyabban I segíti céljaink elérését. Az i ipari üzemekben mérnökök és | technikusok százai dolgoznak ! a ' terveken, a korszerűbb üzem- és munkaszervezésen. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban jól fel­készült szakemberek tucatjai tevékenykednek az új ter­mesztési és állattenyésztési el­járások meghonosításáért, a a jobb eredményekért. Intézményeinkben egyre több jól képzett pedagógus, orvos, közgazdász, jogász és más, magas művelségű szak­ember hivatásszerűen végzi a feladatát. Jó dolog, hogy kép­zett szakembereink jelentős része aktívan tevékenykedik a közéletben is; kezdeményezé­sével és tudásával hozzájárul a munkaterületétől sokszor távol eső közösségi feladatok megoldásához. Sajnos olyanok is vannak, akik elzárkóznak a társadalmi élettől, tudásuk, ta­pasztalatuk átadásától. De ez­zel a gonddal együtt megálla- píthajtuk, hogy megyénk ér­telmiségi dolgozói egészében véve tisztességgel és felelős­séggel teljesítik szakmai és társadalmi kötelezettségeiket, növekvő aktivitással szolgál­ják szocialista céljainkat. H azánk harmincéves népi demokratikus fejlődése, a megyében is bekövetkezett történelmi jelentőségű válto­zások, a munka- és életkörül­mények fejlődése, a szépülő települések, az új üzemek, az egyre több terméket adó nagy­üzemi gazdálkodás azt bizo­nyítják, hogy munkánk szép eredményeket hozott. Tudjuk, hogy a Központi Bizottság 1 kongresszusi irányelveiben 1 megfogalmazott célok további áldozatos munkát, újabb erő­feszítéseket követelnek tőlünk. De bizton hiszem, hogy a párt gyakorlatban kialakult politi­kájával, a párt vezető szerepé­nek következetes érvényesíté­sével Somogy megyében is új sikerek felé nézhetünk. Meg­győződésem, hogy a megyei pártértekezlet megerősíti he­lyes törekvéseinket, és új len­dületet ad feladataink megol­dásához. Somogyi Néplap I 3 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents