Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-21 / 44. szám

Rudas László Tavaszi úttörőrendezvények (1885-1950) Művészeti szemlék, Új általános iskolák A legújabb kaposvári általános iskola a Kisfaludy utcai. Pintér István ★ I FEJEZETEK A nemm ellenállás TÖRTÉNETÉBŐL Szlovákiában harcoltak 1944. augusztus 29-én a ma­roknyi szlovák nép fegyvert fogott. Győzött a szlovák nem­zeti felkelés, és Szlovákia egy­re nagyobb területe szabadult fel a fasiszta elnyomás alól. A szolvák nép partizánharca, majd fegyveres felkelése a Szlovákiával határos magyar területeken széles tömegekben rokonszenvet és együttérzést váltott ki. E területeken, de az ország más részében is meg­gyorsította a magyar antifasisz­ta ellenállás fegyveres parti­zánharccá, fegyveres akciókká fejlődését, és bázist teremtett nagyobb magyar partizáncso­portok megalakulásához is. A magyar kommunisták fel­hívásaikban sokszor hivatkoz­tak a szlovák nép szabadság- harcára. Ezzel is bátorítani, követelésre buzdítani akarták a magyar antifasiszta erőket. Nem rejtették »véka« alá ama véleményüket sem, hogy a jö­vő Magyarország sorsa és a szomszédokhoz való viszonya, illetve fordítva sokban függ attól, hogy a világméretű harcba bekapcsolódik-e né­pünk, mert csak »a német fa­siszták elleni fegyveres harc­ban teremthetjük meg szom­szédainkkal az egyetértést, számolhatjuk fel az évszáza­dos gyűlölködést, a nemzeti el­lentéteket«. Míg 1944 szeptemberében a szlovák felkelést a 1 magyar kommunisták követendő cél­ként állították a magyar ha­zafiak elé, később arra töre­kedtek, hogy e terület bázisa, kiindulópontja legyen a ma­gyar partizánmozgalomnak. Ilyen feladattal érkezett szlo­vák területre Nógrádi Sándor, akinek partizáncsoportjaival már foglalkoztunk. Hasonlóan a Fábri József által vezetett partizáncsoport is. Ez utóbbi nem tudott magyar területre jutni, de szlovák földön te- k'ntélyes, mintegy 300 löt számláló, s főként magyarok­ból álló partizáncsoporttá nőt­te ki magát. Az egység fő har­ci területe a Kassától, Rozs­nyótól nyugatra elterülő Csetnek völgye volt. Eredmé­nyes működését néhány szám­adat is érzékelteti. Több mint ezer ellenséges katonát tet­tek harcképtelenné. Megsem­misítettek 2 harckocsit, 6 gép­kocsit. Zsákmányoltak 38 gép­fegyvert, 196 puskát, egy autót, 2 motorkerékpárt es számos géppisztolyt. A környék lakos­ságának felvilágosítására 10 féle röpiratot adtak ki, 2-3 ezer példányban. A nagy partizáncsoportok mellett igen nagy jelentősége van e területeken a magyar katonák tömeges átállásának. A szlovák felkelők röpiratok- ban, rádió útján és a katonák­kal folytatott beszélgetések útján szólították fel a magya­rokat csatlakozásra. Akcióik mind eredményessé váltak. Már a felkelés első hetei­ben találkoztunk olyan ma­gyarokkal, akik fegyverrel a kézben harcoltak a szlovák szabadságharcosok oldalán. A felvidéki magyar területről behívott katonák inkább a szabadságot, mint a halált vá­lasztották, és egymás után szöktek át a felszabadult szlo­vák területre. A magyar hon­védség vezérkarának és a bel­ügyminisztérium jelentései 'igen jó képet adnak erről. Csak egy napon, szeptember 20-án 300 magyar katona szö­kött át a szlovák felkelők ol­dalára. A szlovák partizánok lapja, a »Hlas naroda« szep­tember 17-én 165 önkéntes magyar érkezéséről számolt be. A szlovák területen élő magyarok a határon át-átlép- ve néhány1 nap után csopor­tokban vitték át azokat, akik a szlovák nemzeti felkelés ol­dalán hajlandók voltak har­colni. A felkelés idején ma­gyarokkal találkoztunk a Sel­mecbányáért, Zólyomért, Lu- kovics község elfoglalásáért, Zarnovics, Babina község vé­delméért folyó harcokban. Ott találjuk őket a duklai hágó­nál, a dubovai ütközetben és másutt. A magyar katonák átállása különösen akkor gyorsult meg, amikor a szovjet hadsereg csapatai már Magyarországon harcoltak. A szlovák felkelés­nek, majd annak elfojtása után a szlovák nép partizán­harcának igen nagy szerepe .volt a Szlovákia területén át­vonuló 1. magyar hadsereg teljes demoralizálásában, fel­bomlásában. Kezdetben csak egyenként, majd csapatosan, századok,'zászlóaljak széledtek szét a szlovák hegyekben, át­adva a fegyvert a partizánok­nak, később pedig' egyre töb­ben csatlakoztak hozzájuk. S a partizánokhoz csatlakozott magyar katonák bátorságuk­kal, önfeláldozó hősiességükkel kivívták a szlovák nép elis­merését, tiszteletét. Alig volt olyan partizánegy­ség, amelyben magyarok ne harcoltak volna. Magyar par­tizánokkal találkoztunk a »Ha­lál a fasiz.i.usya« brigádban, a Stefanik-brigádban, a »Sztá­lin« brigádban, a »Pobeda« partizánegységben, a »Jáno- sik«-ban, a »Gottwald«, a »Thällman« brigádban, a »Ján-Ziska« egységben. Csak­nem száz az olyan, általunk nyilvántartott magyar parti­zánok száma, akik a harcok­ban való részvételükért cseh­szlovák partizánkitüntetést kaptak. Szinte lehetetlen meg­állapítani a szlovákiai felke­lésben és partizánharcban részt vevő magyarok számát. (A hozzávetőlegesen ez a szám több ezerre tehető.) A két nép barátságát — a felszabadulás után — egyre jobban áthatja a prolet.r io ternacionalizmus, a közös ér­dek, a szocializmus felépítésé­nek ügye. De hozzájárul ehhez az a vérrel és fegyverrel szer­zett barátság is, mely a máso­dik világháború utolsó eszten­dejében bontakozott ki, és amelynek emlékeit mindkét nép egyre nagyobb tisztelettel és szeretettel ápolja. (Folt/tatfnk) 71J agyon korán eljegyezte 1 ” magát a munkásmoz­galommal, a társadalmi hala­dással. Az egyszerű szárma­zású fiatal diák — 18 esz­tendős volt mindössze — a baloldali diákok művelődési körének tagja, s már egyút­tal a Népszava munkatársa volt. Elméleti fogékonysága és valóságlátása azonban ha­marosan szembefordította a korabeli magyarországi .és nemzetközi problémákat op­portunistán szemlélő szociál­demokrata vezetőséggel. A háború alatt — fölismerve annak imperialista rablóter­mészetét — az egyre széle­sebb körű tudással fölvérte­zett, egyre felkészültebb fia­talember a szocialista baloldal egyik legképzettebb teoreti­kus publicistájává lett. Ezek után szinte magától értetődő­nek tűnt, hogy Rudas László a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának egyik alapító tagjaként, a Kommunista In- ternacionálé alapító tagja­ként, kongresszusának ma­gyar küldötteként, a Vörös Üjság főszerkesztőjeként volt részese a dicsőséges forradal­mi napoknak 1918—1919-ben. A Tanácsköztársaság buká­sa után az emigráció keserű kenyerét ette — majd máso­dik otthonra és végre valódi, szabad működési lehetőségek­re lelt a polgárháború meg­próbáltatásaiból éppen kike­rülő Szovjetunióban. Tudo­mányos és oktatómunkával foglalkozott: a Marx—En­gels—Lenin Intézet főmunka­társa, a Vörös Professzura és a Lenin Iskola tanára. zerte a világon interna­^ cionalisták egész nem­zedéke vallotta közvetlen ne­velőjének, tanítómesterének Rudas Lászlót, aki pedagó­giai munkássága mellett arra is bőségesen szentelt időt, hogy élénk publicisztikai el­méleti tevékenységet fejtsen ki, harcoljon a korabeli mar xista filozófia és közgazda­ságtan tisztaságáért, a mo­dern természettudományos ; eredmények materialista in- > jerpretálásáért. A tudomá­nyos szocializmust éles fegy­verként kezelte a burzsoá ide­ológia és hatásai elleni harc­ban. A második világháborúban Rudas László a* Nemzetközi Antifasiszta Iskola nevelője volt, majd a magyar és né­met hadifoglyok között fejtett ki felvilágosító munkát. A felszabadulás után pedig végre megadatott neki, hogy szabad hazába térjen vissza munkás életét folytatni. Ma­gas politikai tisztségei (kép­viselő és a párt Központi Vezetőségének tagja volt) mellett folytatta elméleti, tu- I dományos munkásságát is, amely igazán ekkor teljese­dett ki. Igazgatója volt a Központi Pártiskolának, majd rektora a Közgazdaságtudo­mányi Egyetemnek, tagja a Magyar Tudományos Akadé­miának. Élete végén munkás­ságát Kossuth-díjjal is meg­becsülték. A halál alkotóere­je teljében, újabb cikkgyűj­teményének sajtó alá rende­zése közben érte. Tanítványai ma is élén- ken emlékeznek a nagy tudású, magával ragadó egyéniségű és kiváló előadó professzorra, aki elméleti alapállását a következőkben foglalta össze: »A filozófia az osztályok küzdelmét kísérő ideológiai harc. Ezért nyíltan és leple­zetlenül állást foglaltam a tudományos világnézet ellen­feleivel szemben, akik tudás helyett miszticizmust terjesz­tenek. Mégis remélem, hogy a marxizmus szelleme ellen nem vétettem: minden, a múltban ‘jelentős szerepet játszó — akár materialista, akár idealista — irányt, ame- i lyet érintenem kellett, a ma- I ga kora mértékével igyekez­tem mérni, és pl. az idealiz­mus reakciós—misztikus alapvonásának feltárása mel­lett tagadhatatlan érdemeit az emberi gondolkodás fejlő­désében éppúgy kidomborí­tottam, mint a »régebbi«, Marx előtti materializmus fogyatékosságait.« Mélységesen jellemző, hogy egyik nagy munkáját, amely a materialista világnézetről szól, 1947-ben a Magyar Kom­munista Pártnak ajánlotta, mint e világnézet hazai hor­dozójának, »amelynek sorai­ban, béleszámítva a szociál­demokrata pártban töltött másfél évtizedet is, immár négy és fél évtizede harco­lok, amelynek alapításában tevékenyen részt vettem, és amelynek mindig fegyelme­zett és hű katonája igyekez­tem lenni.« D. M. pályázatok, vetélkedők Március elsején megyei verseny A múlt héten rendezték az úttörők szaktárgyi vetélkedő­jének városi és járási döntő­jét. A szigorú elbírálás után a járások legjobbjai, az első és a második helyezettek a me­gyei versenyen mérik össze tudásukat március 1-én. Ezt követi az országos döntő, melynek színhelye a zánkai úttörőváros és a csillebérci tá­bor lesz a tavaszi szünetben. Gazdag program várja a pajtásokat a további napok­ban, hetekben. Németh János, a megyei úttörőtanács elnöke elmondta, hogy javában tart a felkészülés a megyei úttörő művészeti szemlékre is. A gyerekek a felnőtt művészeti szemlékkel egy időben és együtt lépnek föl, azonos zsű­ri dönt arról, hogy ki érdemli meg a legjobb minősítést. Az idén a felszabadulás harmin­cadik évfordulójának jegyé­ben készülnek Jól, állítják össze a műsorokat. Négy kate­góriában indulhattak a pajtá­sok: kórusí, bábjáték, egy cso­portban a színjtátszók, vers­mondok, irodalmi színpadok, azonkívül a gyermekjáték és | gyer.mektánc, ami a néptán- ! cot is magában foglalja. Nem j választották külön a szemlét | az egyéb művészeti lehetősá- j gsktől, a kórusok például kap- 1 csolódnak a Daloló Somogy- mozgalomhoz, a gyermekjá­ték, gyermektánc bemutatói pedig a balatonföldvári folk­lórfesztiválhoz. Emellett lesz még úttörőze­nekarok országos hangverse­nye, amelyre meghívás alap­ján lehet nevezni. Megyénket a kaposvári fúvószenekar kép­viseli. A művészeti szemlék alkotó pályázati lehetőséget is biz­tosítanak, amellett a már ha­gyományos felszabadulási gyermekrajzpályázatot is meg­hirdették. Április 4-e és 7-e között mutatják be Kaposvá­ron a pajtások legjobb rajzait. Országos pályázaton is in­dulhatnak a tehetséges pajtá­sok. Az én hazám nevet vi­selő pályázatra irodalmi, kép­ző- és iparművészeti, fotó, va­lamint népművészeti alkotá­sokat lehet beküldeni, a leg- jobbakból országos kiállítás lesz a zánkai úttörővárosban. Dénes Zsófia könyve ügy, ahogy volt Dénes Zsófia írásait még azokból az időkből ismerem, mikor a Nagyváradon kiala­kulni kezdő Holnap első íróiról, s próbálkozásaikról jelent meg könyve, és a lap­alapítás nehézségeit hűsé­gesen tolmácsolta. Most érthető érdeklődés­sel vártam legújabb mun­káját, melyben több kiváló írónkkal, művészünkkel foly­tatott beszélgetéseit, élmé­nyeit írja le színes eleven­séggel, megbízható hiteles­séggel, a könyv címének megfelelően. Ady Endre alakján kívül Móricz Zsig- mond, Molnár Ferenc, Ka­rinthy Frigyes, Szomori De­zső, Bíró Lajos, Lukács György, Jászai Mari, Már­kus Emília, Vészi Margit és mások személyével kerü­lünk közelségbe a kitűnően megrajzolt portrékon ke­resztül. Az utóbbi évek írói közül — például Erdei Ferenc, Sütő András — többen be­kerültek a gyűjteménybe. A szerző arról tesz bizonysá­got, hogy nemcsak a múl­tat, hanem a jelent is kitű­nő írói eszközökkel tudja visszaadni. A most 90 éves írónő a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta jutalmul az elmúlt napokban, ő pedig hosszú, értékes életének gazdag irodalmi élmény­anyagát nyújtja át művében a magyar olvasóközönség­nek. Gy. Z. Az elmúlt négy év alatt több új általános Iskolával, 52 tanteremmel és kisegítő helyiséggel gazdagodott a megye alapfokú oktatása. Jól fölszerelt szaktantermekben tanul­nak a lábodi gyermekek) Az új iskolához a beruházás má­sodik lépcsőjeként tornaterem épül. A vízvári általános iskolában zenei tagozat is működik. Nemcsak a magyarórákat tartják a darányi iskola könyv­tárában, .hanem az !úttöröfoglalkozásokat is. /

Next

/
Thumbnails
Contents