Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

Vissza a számok birodalmából a lelket is me­legítő tényékhez! Ki ne emlékezne arra a megpróbáló időszakra, amikor természeti ka­tasztrófa sújtotta a nagybaráti kerületet? Az emeberek addig csak hallottak az orkánról.- Vagy legföljebb a televízióból ismerték, mint idegen földrészek sajátos jelenségét. Aztán egy nyári nap után a valóságban is megis­merkedhettek vele. Nem kívánt vendég völt. Romba döntötte a házakat, tövestül csavar­ta ki a fákat. Fedél nélkül maradtak az em­berek. Az összefogás, a közös erő állította talp­ra őket is, a házakat is. Ma már mindegyik újjáépített, szebbé varázsolt épületben la­kik. A gazdaság segített... Tempora mutantur et nos mutamur in Mis. Változnak az idők, s mi is változunk velük. Csak ennyi lenne? Nem. Ennél sokkal 'öbb. Nem csak csak az idők, a tulajdonvi­Haász Lőrinc. szonyok is változtak. Gazda lett ebben az or­szágban — akár földműves, akár munkás — tízmillió ember. Pitz Géza úgy élte végig ezt az utóbbi harminc évet, hogy egy percre sem úszott ki a szárazra, mindig benne volt a sodrás­ban. Híréről, nevéről ismerik járásszerte a mikei Rákóczi Termelőszövetkezet volt párt­titkárát. Nagy terhet vállalt: kicsit hihetet­len is az őt nem ismerőnek, hogy boldogult vele. Nem a méretei — a magassága, a váll- szélessége — nagyok, hanem a benne levő energia és akarás. Ez volt cselekedeteinek a mozgatója. Az arca engem a sütőből ki­vett friss, barna kenyérre emlékeztet, őszü­lő haja ritkul már. Még néhány hónap és nyugdíjba megy. A választáskor leköszönt a titkárságról is. — Most már fiatal erő kell a helyembe... Alapító tagja volt a pártnak Mikében. Öt emberből állt az a mag. amelynek egy egész településre szétsugárzó hatása volt. Pitz Gé­za ott állt helyt, ahová a párt irányította. Volt Hangya-szövetkezetes, volt titkára a községi alapszervezetnek, s ő lett Mikében az első tanácselnök. Ahol tenni kellett —> még jobb, ha így fogalmazunk: ahol baj volt — Fitz Gézát hívták. így lett az első, az 1950- ben megalakult termelőszövetkezetben elő- . szőr brigádvezető, majd elnök. Új Élet — hgy hívták azt a régi szövetkezetei, s a név Csendélet a Lábodi Állami- Gazdaságból. találó volt. Nagy Imrei bomlasztás sem tud­ta szétzülleszteni egészen azt a közösséget. És 1956 sem. Szakcsoportban együtt marad- -tak, kétszáz holdon gazdálkodva. Ott volt 1959-ben a tsz-szervezők között ismét. A szakcsoportos tizennégy család mór előre aláírt. És Pitz Géza meg a többiek sza­vára hallgattak az emberek; tekintélyük volt. — Mennyi időre van szükségük a felvilágo­sító munkához, Pitz elvtárs? — kérdezte a járási titkár. Ez volt vasárnap. — Csütörtökre készen leszünk. Hihetelen válasz volt. De már szerda este bevitte Atádra a bélépőívet Pitz Géza, a pa­píron az aláírásokkal! — Ment minden szépen. Csak a lovuktól váltak meg nehezen az emberek. Minden gazdához elmentem, s beszélgettem velük: nem lesz baj a lóval. Nem is lett. Jó ideig a lovak voltak legfőbb segítségünkre. A »gépállomány«? Egy kimustrált teherkocs volt. Aki meg legjobban ficánkolt, egy közép­paraszt — »Nem akarom, hogy csajka lóg­jon a fenekünkön!« —, az lett az elnök. Csi­nálta is, küszködött is, amíg a követelmények nem nőttek a feje fölé. Akkor leköszönt. Ki le­gyen az új elnök? Pitz Géza azt mondta: »Emberek! Minek jár ez a Frank Gyuszj a> atádi konzervgyárba? Tanult, gyerek, hasz náljuk föl mi a tudását!« Reggel jó korán, mikor az atádi busz indult, kiállt a meg­állóhoz Pitz Géza is. »Te Gyuszi! Itthon len­ne rád szükség, elnöknek!« Kilenc éve már ennek. Azóta dolgoztak együtt Frank Gyula elnökkel. Pitz Géza gye­rekei felnőttek, s Nagyatádra költözött ő maga is, onnan jár ki. Megerőltető ez már az ő korában! Ha valaki, akkor 5 nagyon megérdemelte a pihenést. Elnökhelyettesként vonul nyugdíjba nemsokára. Háromszáztizenhat tsz-tag búcsúzik majd tőle. S tőlük meg a 1^339 hektár termőterület­től, a 4 hektárnyi tótól, a 277 hektár erdő­től ő. És akik maradnak? Egy ifjúsági szocialista brigádot kerestünk föl. Az »utánpótlást«. Legtöbbjük még nem is élt, amikor Pitz Géza már kommunista volt. Géplakatosok, szerelők, technikus, ko­vács egy közösségben, a szocialista címért küzdve. Tizenkét ember. Halász Lőrinc, a brigádvezető, a helyettese Máger Béla. Velük dolgozik Fürst Gyula — most katona —, Gaál Béla, Toldi György, Nokk László, Verkmann József — műhelyvezető-helyettes —, Rák Já­nos, Vadkerti László, Martinék Imre, Béres Miklós, Zságer Gyula. És ki ne felejtsük: tiszteletbeli tag Zságer Zsuzsi gyors- és gép­írónő is, aki a napló vezetésében segít a brigádnak. Ez a »napló sok mindent elárul a Bánki Donát nevét viselő közösségről. Azt például, hogy a véradónapon ott voltak valamennyien. Azt is, hogy házépítésnél kalákáztak, társu­kat. segítve. És beszél a megelevenedett pa­pír a vállalásaikról is. Arról, hogy három százalékkal akarják csökkenteni — gondo­sabb munkával — az alkatrészfölhasználást. Beneveztek a Dolgozz hibátlanul! mozgalom­ba. Szakmai és politikai ismereteiket tanfo­lyamokon bővítik. Részt vállaltak az óvodai játékok karbantartásában is. Lassan egymás gondolatait is ismerik. A munkahelyi együttlét, a közös szórakozás, művelődés élménye teszi igazi közösséggé őket. Pécs, Abaliget, Siklós, Harkány — ez volt az útvonala a brigádot kovácsoló kirán­dulásnak. A brigádvezető több társával lipcsei juta- lomúton is részt vehetett. Milyen emberek Haász Lőrincék? A felsorolásból — az eddig leírtakból — úgy tűnhetne, már-már tyl komoly, túl ko­mor emberek ők. Nem! Tele vannak fiata­los szertelenséggel. Ugyanolyan munkahelyi Sok ilyen telep épült. viccek csattannak, mint máshol. Egér kerül néha a hazaviendő táskába —• vaskos tréfa­ként — itt is. Haász vékony, intellektuális arcán sokszor viliódzik a jókedv fénye; Má­ger arca, Gaál csodálkozó tekintete, Fürst szeme sem búra álló. Toldi a lányok ked­vence lehet, Nokk szőke, nagy hajú vagány, Verkmann megállapodott kedélyességű, Vad­kerti szolid, de minden »trükkben benne van«. De minden viccnek »sutban a helye«, ha komoly dolgokról esik szó. És a verseny ilyen dolog. Vetélytársuk a Déri Miksa bri­gád. Mlpd barát, s egyben mind nemes ellenfél. —- Hogyan élnek? — erről kérdeztem Haász Lőrincet. — A családosoknak házuk van. Két só­gorom is tagja a brigádnak, ők kocsival ren­delkeznek. Engem a balatoni telkek érde­kelnek. A háztartásunk gépesített, a laká­sunkban fürdőszoba is van. Mióta a lábodi gazdaságtól ide került, na­gyot változott a szövetkezetben minden. Az 5 munkakörülményeik is. Bővítették a mű­helyt. Központi fűtés biztosítja a meleget; öltöző-vetkőző helyiség, fürdő is lett. »Hálál­ják« gyors, pontos munkával. Most a daráló és a tápkeverő szerelése a legfontosabb fel­adatuk. Fiatal emberek. — Mit csinálnak szabad idejükben? Vadkerti László KlSZ-titkár — tizennyolc vés fiú — szerint: — Klubunk van. Ott mindenki talál megfe­lelő szórakozási formát. Szól a lemezjátszó, lehet asztaliteniszezni, sakkozni, társasjáté- kozni. Valóságos a tanácsi és tsz-támogatás. Bálint József tanár úr vezeti a vetélkedőket s ő tartja az oktatást. Hosszú, barna haját simítja Vadkerti Laci: — Mégsem könnyű titkárnak lenni, holott már második éve csinálom. A KISZ és a brigád nevelőmunkát is végez. Közösségbe szoktatja a fiatalt. Háromfai képeslap. — Volt egy vagányunk nekünk is. Nem fon­tos a neve. Mivel nem akart velünk dolgozni az alapszervezetben, kizártuk. »Nem vesztet­tem semmit!« — mondta fölényesen. Aztán egy idő múltán mégis jött: »Tévedtem, srá­cok. Szeretnék együtt dolgozni újra veletek.« így válnak egyre erősebbé a szálak Loxa, Csöpi, Kánya, Gumi, Rézi, Nyúl, Korda, Gu- bacs — ezek a »beceneveik« — között. Bele­születtek az új rendbe, s természetes nekik, hogy szocialista módon próbáljanak élni, dol­gozni, tanulni. Sok ilyen kis közösség dolgozik járásszerte. Ezek az apró sejtek alkotják az Egészet, a bri­gádmozgalmat. Fel, fel, egyre feljebb! Gajdos Lászlóval, az MSZMP Nagyatádi Já­rási Bizottságának első titkárával ezekről a szocialista közösségekről is beszélgettünk, s a jelent mérve a jövőt is láttuk. , — Termelőszövetkezeteink nagy része már »beállt« a megfelelő üzemnagyságra — mond­ta. — Ez a további fejlődés záloga. Hiszen a korszerű technikát csak ezek tudják átvenni. Megfelelő szakgárdát neveltünk s nevelünk ki. Ez is feltétele a továbblépésnek. Zákány, Gyékényes, Örtilos, Porrog, Porrogszentkirály, Somogybükkösd most, január elsejétől lett egy szövetkezeti közösség. Berzence és Somogyud- varhely is követi a példájukat. A kutasi egye­sült tsz-hez a szabásiak csatlakoztak. így kí­vánta a jövő. Megalapozott, jól választott dön­tés volt ez. Érett gondolkodást tükröző. — Bizonyítja a paraszti gondolkodás válto­zását ... — Igen. Óriási változásról van szó. A fejlő­dés hosszú, szívós munka következménye. A viszonylagos jólét a szövetkezetek megalaku­lásakor negatív irányban befolyásolta az új­donsült tsz-tagokat nem egy helyen. A párt- alapszervezetek sem álltak mindig a helyzet magaslatán. De ahogy kezdtek összeforrni az emberek, úgy vetkőzték le régi életfelfogásu­kat. A vezetésben egyre nagyobb helyet kap­tak a szakemberek, sokat segített ez is. Köz­életi emberek lettek a mi tsz-tagjamk, ez a tapasztalatom... A falu mozgolódik. A pa­rasztság közeledik a munkássághoz. A kapcso­lat egyre szorosabb. Egy családon belül van már munkás is, földműves is. És ez jó hatású. — A »szellemi nagykorúság« összetevő té­nyezői melyek? — Részben már soroltam ezeket. De hadd emeljem ki: jó döntések születnek a szövetke­zeteinkben az utóbbi években. Nagyon erő­sen érzékelhető a X. kongresszus és az 1972. évi novemberi határozat hatása. Ez a lendü­let megsokszorozódásában mérhető le. »Jól csináljuk ezt a békés egymás mellett élési politikát« — mondják nem egyszer a mi fal- vainkban az emberek. Mert az idősebbek két háborút is átéltek. Látják, hogy a szocialista rend előnnyel jár. Alig várják a tévébeli Fórumot és A hét című műsort. Könyveket vásárolnak egy-egy támakörbeli tudás elmé­lyítésére. Ismerve a nemzetközi helyzetet, ér­tik annak gazdaságpolitikai hatásait is. In­nen . származtatható a biztonságérzetük. — Milyen szerepet játszik a járási szék­hely a tudatváltozásban? — Szellemi sugárzása van. És nemcsak Átadnak, hanem Csurgónak is. Sokan itt ta­láltak munkahelyet, szórakozási lehetőséget. S ehhez igazodnak otthon is. Indíték ez még a nagy méretű társadalmi munka vállalásá­hoz is. Szépnek akarják látni környezetüket, s dolgoznak is ezért. Van még persze »Az én házam — az én váram!« — szemléletű em­ber. Nem is kevés. Ezek megváltoztatása a feladat. — Milyen feladatokat lát még a következő évekre vonatkozóan? — Szilárdítani kell szövetkezeteinkben a munkafegyelmet. További szakemberképzés is célunk. Két állami gazdaságunk létét még jobban kell érzékelniük a tsz-eknek. Bizto­sítanunk kell a tanult utánpótlást a szövet­kezetekben, oda kell figyelnünk a képzésre. A'mi fiataljaink kapálni, kaszálni már nem is tudnak. De mi sem fontosabb annál, hogy a fejőgép s a munkagépek kezelését a lehető legjobban megtanulják! A számításukat meg­találják a termelőszövetkezetekben . .. Harminc építő év telt el a nagyatádi já-. rásban is. És egyre magasodik az épület. Leskó László Fényképezte: Gyertyás László > i Egy a 30 év alatt épült egészségházak közül.

Next

/
Thumbnails
Contents