Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám
I Egyenletes termelés egyenletes ellátás A MEGYE, sőt az ország . zöldséggel, gyümölccsel való ] ellátásában nagy szerep hárul a somogyi kistermelőkre. Az áfész-ek egyre több uborkát, paprikát, paradicsomot vásárolnak fel tőlük. A MÉSZÖV osztályvezetője, Bánkún Béla elmondta, hogy a múlt évben 555 vagonnal értékesítettek a kistermelők a különböző zöldségfélékből, ami jóval több mint száz vagonnal haladta meg az előző évi mennyiséget, A megyében 42 ezer négyzetméter a fóliafelület, de örvendetesen terjed a szántóföldi zöldségtermesztés is. Ebben az esztendőben még további növekedés várható. A termelők eddig 400 vagon termék átadására kötöttek szerződést, de a kötéseknek még csak a félidejénél tartanak. Sok gondot okozott mostanáig, hogy nem állt rendelkezésre jó minőségű szaporítóanyag. A közeljövőben azonban feltétlenül javul a helyzet, hiszen Nagyatádon és Mezöcsokonyán egy-egy fűthető palántanevelő épül, mely kellő mennyiségű szaporítóanyaggal látja majd el a megye kisüzemeit. A gyümölcstermesztésben továbbra is a szamóca és a málna vezet. Csonthéjas gyümölcsökből a jelenleginél többre lenne szükség. Mint a MESZÖV-nél megtudtuk, több évre szóló szerződést is köthetnek a termelők. Ennek előnye elsősorban az, hogy a , lekötött termékek védőárasak, tehát egy esetleges árcsökkenés nem érinti a gazdákat. — Okvetlenül szólni kell a tojásfelvásárlásról is — mondta Bánkűti Béla. — Egyrészt a nagyobb mértékű tápíel- használás, valamint a baromfiállomány számbeli megnövekedése eredményezte, hogy tavaly — 1973-hoz viszonyítva — 5,5 millióval több tojást vásároltak fel a megyében. Nagy gond ennek a mennyiségnek az értékesítése. Elsősorban azért, mert a termelés idényjellegű. A termelési mód korszerűsítése, a termelés egyenletessé tétele az egyik legfontosabb feladat. Ezenkívül gyakran baj van a minőséggel. HASONLÓ A HELYZET a házinyúl-felvásárlással is, ahol ugyancsak mutatkozik bizonyos idényjelleg, s ez értékesítési gondokat idéz elő. A tenyésztőknek azt kellene szem előtt tartaniuk, hogy a házinyulat elsősorban exportáljuk. Külföldön viszont a fogyasztás nem kötődik évszakhoz, a piac felvevőképessége egész évben egyenletes. Tehát itt is a folyamatos árutermelésre kell törekedni. Bármennyi vágónyulat felvásárolnak az áfész-ek, ha a tenyésztők szerződést kötnek velük. Csak a szerződött mennyiség értékesítése biztosított, hiszen ennek ismeretében köthetők szerződések a külföldi partnerekkel. Értekeitek a sert csúzák telepek versenyét 7ölth mint 130 ezer forint jutalom a legjobbaknak A közös és háztáji egységének gondolata jutott kifejezésre abban is, hogy tegnap délelőtt a Kaposvári Húskombinátban együtt értékellek két versenyformát, és bensőséges ünnepség keretében jutalmazták meg a legjobbakat. Mindkét versenyt még a múlt év tavaszán hirdette meg a tröszt. Az egyik voltaképpen a szakosított sertéstelepek árutermelésének versenye volt, és a férőhelyek minél teljesebb kihasználására ösztönzött. A megyei tanács, a tsz- szövetségek és a húskombinát képviselőiből alakult versenybizottság azt értékelte, hogy a benévező tizenhárom szaktelep jeözül melyik növelte a legdinamikusabban a hízósertés értékesítését, 1973-hoz viszonyítva milyen mértékben emelkedett árukibocsátásuk. A versenyfeltételek szerint minden megyében a legjobb eredményt élérő gazdaság részesül jutalomban. Somogybán a barcsi Vörös Csillag Tsz szaktelepe vívta ki magának ezt a helyet, és kapta meg az ötvenezer forintos jutalmat. Ez a szaktelepük 1973-ban 1913, tavaly pedig 6780 hízósertést értékesített. Ezzel az eredménnyel a versenybizottság az országos versenyre is felterjesztette a Vörös Csillag Tsz-t, s ott az értékelés után az ország öt legjobb szaktelepét részesítik majd háromszázezertől százezer forintig terjedő jutalomban. A tegnapi ünnepségen került sor annak a versenynek a díjkiosztására is, mely a háztáji árutermelés támogatására ösztönzött. Ez azt hivatott elősegíteni, hogy a háztáji hízóértékesitést minél nagyobb arányban a közösön keresztül, szervezetten bonyolítsák le a gazdaságok. Az első kategóriában (1—500 hízó értékesítése) a héthelyi szövetkezet lett az első és 15 000, a második a bedefjkéri szövetkezet és 8000 forint jutalmat kapott. A második kategóriában (501—1000 hízó értékesítése) első a somogysárdi gazdaság, jutalma 18 000 forint, második a kaposfüredi gazdaság, jutalma 10 000 forint. A harmadik kategóriában (1001—3000 hízó értékesítése) a mernyei szövetkezet érte el a legjobb eredményt, jutalmul 20 000 forintot kaptak. A második helyre Gölle került, jutalma 12 000 forint. Ahogy a tegnapi ünnepségen is elhangzott, ennek a versenynek, ennek az ösztönzésnek is része van abban, hogy megyénkben egy évtized alatt igen jelentősen fejlődött a háztáji sertéstenyész- té.’. Világgazdasági ábécé 0 ’ Allamjogi szerződések, magánjogi szerződések Megszűnnek a kis péküzemek Szerződésnek neveznek két vagy több részvevő által , törvényesen vállalt kötelezettséget arra, hogy valamit megtesznek, vagy nem tesznek meg. A kereskedelemben leggyakoribb forma az adásvételi szerződés. A gazdasági életben azonban ezenkívül még számtalan más kérdésben is létesülnek kapcsolatok, ezeket különböző típusú szerződések szabályozzák. Magánszemélyek, természetes személyek vagy jogi személyek által kötött szerződéseket ama ország törvényei szabályozzák, ahol a szerződés létrejön. A magánjogi szerződések másik jellemzője, hogy megsértésük jogi következményekkel jár, a vétkes fél bíróság elé idézhető, és az ítéletet az állam hatalmi szervei végre is hajtják. Belföldi és külföldi cégek, személyek között szerződések esetén ugyanez a helyzet, az azonban vitás lehet, hogy melyik ország jogszabályát, joggyakorlatát kell majd alkalmazni. Az egyes országok törvényei ezt is rendezik, a jognak ezt a területét nevezik nemzetközi magánjognak. Az államközi szerződéseket ■ főleg az különbözteti meg a | magánjogi szerződésektől. 1 hogy megszegésük esetén nincs nemzetek felett álló törvény és nincs nemzetek feletti végrehajtó hatalom, mely a végrehajtást kierőszakolhatja. Az államközi szerződéseket azonban általában mégis megtartják, mert a sértett fél vagy felek ellenintézkedései esetleg nagyobb kárt okoznak, mint az a haszon, mely a szerződés meg nem tartásából származik, és mert az államok érdekeit károsítaná, ha a szerződések megszegése általános szokássá válna. A nemzetközi jog ismer nemzetközi bíróságokat és békéltető eljárásokat is a szerződések m' ' értése nyomán támadt vi‘ 'rdések rendezésére. Az államközi szerződések tárgya nem, áruk, szolgáltatások vétele vagy eladása, nem konkrét anyagi előnyök nyújtása, hanem bizonyos olyan állami intézkedések megtétele vagy azoktól való tartózkodás, amelyek kölcsönös gazdasági előnyökkel járnak, pl. a vámok kölcsönös csökkentése vagy megszüntetése. Továbbá azoknak a feltételeknek a meghatározása, amelyek keretei között az egyes országok vállalatai magánjogi szerződést köthetnek más országok vállalataival, intézményeivel. Kaposváron az új kenyérgyár üzembe helyezése utáni napokban leállították a Széchenyi téri pékműhelyben a munkát. Megállt a munka a Mártírok terén is, a péksüteményt készítő műhelyben, s kialudt a láng a Vörös Hadsereg úti üzemben is. De a sornak még nincs vége. Az új, korszerű gyár termelése egész sor kisebb-nagyobb, részben elavult üzem munkáját teszi fölöslegessé. A vállalatnál úgy tervezik, hogy a sok apró üzemet vagy teljesen leállítják, vagy pedig átprogramozzák a munkájukat, így például közeli vég vár a Mártírok téri másik üzemre (ahol a vállalat szakboltja van) és a Vörös Hadsereg útján, a téglagyárhoz közeli üzemre is. Megszűnik még a Május 1. utca páratlan oldalán települt üzem is, amelyben jelenleg a tanműhelyt rendezték be. Az utca másik, páros oldalán levő kemencékben kísérleti finom pékáru készül hamarosan. Itt kísérletezik ki a különböző munka- és anyagigényes süteményeket. A cseri városrészben levő üzemet mindig készenléti állapotban tartják, hosszabb áramszünet vagy más üzemzavar esetén innen érkezhet a gyors segítség. — Mi lesz a megszűnő üzemekben dolgozókkal ? — kérdeztük a sütőipari vállalat igazgatóját, Talpai Jánost. — Mintegy 40—50 embert érint a kis műhelyek megszüntetése. Ezek közül mindenkire szükség van, s a munkájukra továbbra is számítunk. Továbbra is foglalkoztatjuk őket, Így mindenki jól jár. ök azért, mert korszerűbb munkakörülmények közé kerülnek. Mi pedig azért, mert a vállalat eddig Kaposváron létszámgondokkal küzdött. Mi még hozzátennénk valamit. A belvárosban települt kis műhelyek, üzemecskék megszüntetésével talán kevesebb lesz a füst, s tisztább lesz a levegő Kaposváron. Szeptembertől új otthonban Szeptemberre várják a kivi- I millió forintba kerül. A gon- I lókat — panasz esetén — hely- telezőtől — a Somogy megyei i dos tervezők orvosi rendelőről ben vizsgálhassa meg az or- Tanácsi M Vállalattól inácsi Magas- és Mélyépítő 1 is |™doskoduk, hogy a hala- állalattól — az 503. Szak- §|:: unkásképző Intézet vezetői, ' * * "7 j munkásképző hogy átadja az új kollégiumot. Az ötszintes épületben kap helyet a Pályaválasztási Intézet is. Mint Gémesi Tibor igazgatóhelyettes elmondta, a fiatalok közül sok jár be vidékről. Hajnali négy órakor föl kell már kelniük ahhoz, hogy a foglalkozásokon részt tudjanak venni. Az ezzel járó fáradtság nemegyszer a tanulmányi előmenetelben is érződik ... Az épülő^ 300 személyes kollégiumban végre lehetőség nyílik a lányok elhelyezésére is. Az öt szintből kettőt ők foglalnak majd el. összesen 100 leány- és 200 fiútanuló fér el a korszerű intézményben. Nemcsak a tanulásra gondoltak az épület tervezői, figyelembe vették a szórakozási lehetőségeket is. Esténként — a • házirend megengedte időig — a hangulatosan berendezett klubban! szórakozhatnak. A hangsúly azonban a tanuláson van: minden emeleten megfelelő helység áll a szakmunkás- tanulók rendelkezésére. A beruházás összesen 21 Megfontoltál) ban N em tudom, ettek-e már tejfölös compót? Kitűnő étel; még az is rajong érte, aki sohasem szerette a halat. Ne várjanak receptet tőlem, inkább bizonyítással szolgálok; még ez a különleges étel is része lehet egy szervezett akciónak. Híre — így tapasztaltam — gyorsan bejarja a megyét, az országot, és külföldön is beszelnek róla. A tejfölös compó mégsem a lényege mai mondanivalómnak. \ ele csapán »kívánatossá« szeretnék tenni egy mozgalmat, amelyben mindenki nyerhet. ...... , ■ . Amikor Lengyelországban jártam, erdeklodessel vizsgáltam a társadalmi akciókat. Nemcsak azért, mert az évenkénti tartalmas és hangulatos verseny meghirdetője testverlapunk, a Gazeta Olsztynska, hanem azért is, mert sohasem árt átnézni a szomszéd rétjére. Az újság — mely az olsztyni vajdaságban a társadalmi akciók legfőbb szervezője — evenként nagy versenyt hirdet. A tizennyolc járás nagyjából azonos adottságú községei, illetve körzetei vesznek részt a versenyben. A szabályzat szinte mindent felsorol, amiben a nagyobb közösség érdekében fejlődést, áldozatot, tettet várnak a falvak lakóitól. Csak vázlatosan hadd mondjam el: a mezőgazdasági eredményektől a magánházak tatarozásáig, az út- és járdaépítéstől a gazdasági épületek esztétikai megjelenéséig, az újságolvasók és előfizetők számától a faluszepí- tésig, az új beruházásoktól a művelődési eredményekig igen sok téma szerepel a feltételek között. A cél? Egyszerű. Melyik falu tesz többet önmagáért, az emberek életkörülményeinek javításáért? S a győztes — azon kívül, hogy erkölcsi elismerés övezi az egész vajdaságban — első díjként egymillió zlotyt kap a megyei tanácstól falufejlesztésre. És az ő falujukban rendezik meg a nagyszabású sajtónapot a munka ünnepén. Szabadtéren, húsz-huszonötezer ember részvételével. Ez politikai megmozdulás és népünnepély egyben. Hetekig erről beszélnek az emberek. Csakhogy előtte sok a munkájuk. S a leleménynek, az ötletnek, a célok meghatározásának rendkívül nagy szerepe Van. Mindenki csak nyerhet — a vesztes is. Az akcióban sokat segít az újság. Rendszeresen beszámol arról, hogy melyik falu mit tesz, hol tart, milyen elképzelései vannak, és hogyan dolgoznak az emberek. Segít még abban is — a hivatalos szervekkel együtt —, hogy ha mondjuk nagyobb mennyiségű cementre van szüksége az egyik falunak, előteremtsék azt. Kiselejtezett drótfonógépet szereztek például. hogy fele áron 65 kilométer hosszú kerítést fonjanak egyetlen községben. Volt olyan falu. amelyben egy év alatt 45 millió zloty értékű fejlesztést hajtottak végre, s az újság mindvégig a verseny »ütőerén« tartotta a kezét. Biztatott, ösztönzött, -összeugrasztott«, ha kellett a cél érdekében. S e nagy vajdasági vetélkedőbe az is -belefért«, hogy a községi falatozók, vendéglők új ételkülönlegességet találtak ki. Ezek egyike-másika ma már nemzeti specialitás. S a «játék« jókedvű, hangulatos; erőt. fantáziát próbára tevő, alkotókedvet teremtő -férfias« cselekedet. Így hát elmondhatom, nemcsak a tejfölös compó ragadott meg, hanem a falvak képe, a verseny szelleme, a képzelőerő s a tenni akarás összefogása, ösztönzése, kézben tartása is. M-m azon töprengek, hogy tanácsaink, társadalmi szerveink miért nem ültetik át e módszereket az olsztyni vajdaságtól nyilvánvalóan eltérő sajátosságaink közé. Különben sincs panaszolnivaiónk: Somogy lakói legalább úgy szeretik megyéjüket, mint testvéreink; és sokat tesznek a fejlődéséért. Mégis van valami, ami miatt érdemes betekinteni a szomszéd rétjére. Ez pedig a szervezettség, az erők összefogása. Néhány somogyi adat. 1970, január 1-től 1974. december 31-ig, tehát öt év alatt 270 531 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a megye lakói. Csak Kaposváron több mint 142 millióval nagyobb érték jött lérte. mint amit a központi és a helyi keretekből elő lehetett teremteni. Sok ez vagy kevés? Ha azt mondom: ez idő alatt fejlesztésre több mint két és fél milliárdot használtunk fel a megyében, akkor kevés. Ha azt, hogy hány óvodás gyermek kapott otthont, hány parkban és utcaszegélyen virított virág, hány kilométer járda, iskolai fölszerelés, játszótér és más érték jelzi plusz erőnket és képességünket, akkor sok. S hogy nem elég? Azt hiszem, tehetnénk többet is Somogyért. A különböző mozgalmakról többször is szót váltottunk már. Arról is, hogy túlságosan szétaprózzuk erőinket. A megyei tanács legutóbbi fölmérése szerint jelenleg 72 mozgalom él — vagy halódik — a megyében, örülhetnénk, hiszen mindenhol akarnak tenni valamit. Szomorkodhatnánk, hiszen túlságosan megoszlik az erő, a figyelem. S a célok se mindig esnek egybe a nagyobb közösség, az egész megye, az ország érdekeivel. Ezért határozta el a megyei tanács végrehajtó bizottsága még a múlt év közepén, hogy változtatni kell ezen a módszeren. A keretek jók. De mi szükség van arra, hogy a Tegyünk többet Somogyért! mozgalom mellékhajtásaiként négy megyei, négy járási és hatvannégy községi mozgalmat szervezzünk egy-egy helyi cél eléréséért? Eredményeit nem vitatja senki. De időlegesek, átmenetiek ezek az akciók, hiszen ha a csurgói »Egy lakás egy fa« mozgalmat, vagy az úttörölőtér építését veszem csak alapul, ezek gyorsan lezárulnak. Nincs szükség arra sem, hogy ebben az egy nagyközségben egyszerre hat akció ossza meg az erőket. Egy kicsit úgy érzem, a ló másik oldalára estünk, pedig meg kellene ülnünk a lovat. Nem nélkülözzük ehhez az -előtanulmányokat«. Az említett vb-határozat kimondja: a társadalmi munka alapvető feladata a településfejlesztési és társadalompolitikai célok együttes végrehajtása. Ehhez a következő ötéves terv időszakára ki is dolgozzák a közságfejlesztési verseny új feltételeit. az értékelés módját, díjazását és szervezésének módszereit. az egész megye érdekét szolgáló elvek alapján. Hogy regre összefogjuk erőinket, hogy céltudatosabban és elöre- látóbban, ne a társadalmi munkáért szervezzünk társadalmi munkát. Az erők szét forgácsolása kárt okoz. Ezért valahogy egy- ségbe kell foglalni a megyei, a területi és a helyi szervek ésszerű törekvéseit. Ügy gondolom: egy mozgalom kell csak, a Tegyünk többet Somogyért!, s ebbe minden -belefér«, képletesen még a tejfölös compó is. De elsősorban a megyei célok. amelyek mindegyikéhez elképzelhető az összefogás, az együtt gondolkodás és cselekvés, hiszen valamennyi az emberek jobblétét, körülményeinek javítását szolgálja. Lehetne megfontoltabban osztani a társadalmi elismerést; lehetne nagyobb rangra emelni a kitüntetéseket: és lehetne több pénzt adni azoknak a közösségeknek, amelyek többet adnak önmagukból és pénz nélkül is lakóhelyükért. Ügy gondolom, ez nagyon is egybeesik szocialista elveinkkel és céljainkkal. O ’.sztynban vajdaságra szóló sajtóünnep van azon a napon, amikor a nyertes községben kihirdetik az eredményeket. és átadják a díjakat, a kitüntetéseket. Politikai nagygyűlést, műsoit. kiállítást és népünnepélyt rendeznek a győztes falu rétjén vagy sportpályáján. Igaz, ez a szomszéd rétje. Mi is vállalnánk a közreműködést. Azt, hogy évről évre -ügyet csináljunk« az emberek önkéntes munkájából; hogy szócsöve, ösztönzője legyünk a mozgalomnak, amely egységbe kovácsolhatná Somogy minden lakóját. Nem mi nyernénk, mindenki nyerne általa. Ügy tudom: az év közepére kialakul az eddiginél célravezetőbb elképzelés, addig, is lehetne ötleteket, ésszerű javaslatokat gyűjteni. A tejfölös compó kitűnő étel. olsztyni különlegesség. Szeretnek étvágyat gerjeszteni somogyi változatúhoz. Jávori Béla
