Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

GY HÉT a világpolitikában Párbeszéd csúcsszinten Moszkvában A szovjet—angol tárgyalá­sok ígérkeztek jóelőre a hét legfontosabb nemzetközi ese­ményének. Így is lett. önma­gáért beszélt mar az a tény is, hogy hat éves — mondjuk így — kényszerszünet után folytatódik a párbeszéd csúcs­szinten Moszkva és London között. Várakozással tekintett a világ a moszkvai tárgyalá­sok elé azért is, mert számí­tani lehetett arra, hogy a szovjet tárgyalóküldöttség élén Leonyid Brezsnyev is­mét hozzálát a legmagasabb szintű diplomácia alkalmazá­sához. Az angol kormány vezető­jével való eszmecsere jelen­tőségét pedig megadta néhány más tényező is: kezdve Nagy- Britannia ciprusi érdekeltsé­gén egészen odáig, hogy — lon­doni hozzájárulás is szüksé­ges az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mi­előbbi eredményes befejezésé­hez. Wilson számára a kétol­dalú, szovjet—angol gazdasá­flL ESEMÉNYEK KRüNUaifl lletfo: Kissinger Tel Aviv-ba ér­kezett. Ellenzéki képviselők tilta­kozása Saigonban Thleu kormányzása ellen. Kedd: A szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ratifikálta a bak­tériumfegyverek es mérge­ző anyagok eltiltásáról szóló nemzetközi egyez­ményt. Thatcher asszonyt válasz­tották vezérüknek az an­gol konzervatívok. Szerda: Zavargások Madagaszkár szigetén az új malgas el­nök meggyilkolása után. Kissinger Szadattal tár­gyalt Csütörtök: Wilson brit kormányfő Moszkvába érkezett. Kissinger Damaszkuszban járt. majd visszatért Izrel- ba. Péntek: Görög tiltakozás a ciprusi török kisebbség vezetőjének egyoldalú döntése miatt. A Közös Piacon megegyez­tek a mezőgazdasági árak átlag 10 százalékos emelé­sében. Szombat: Az Afrikai Egységszervezet ülése alkalmat ad az erit- reai lázadás ügyében a köz­vetítésre. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának tótitkára csütörtökön a Kremlben fogadta a hivatalos lá­togatásra Moszkvába érkezett Harold Wilson angol minisz­terelnököt. (Telefoto — AP—MTI—KS) gi és kereskedelmi kapcsola­tok fellendítése szempontjá­ból ugyancsak fontosnak mu­tatkozott a moszkvai utazás. Még nincs vége, igy tejját nem is értékelhetjük meg egé­szében, de az bizonyos, hogy a szovjet—angol tárgyalás el­mozdíthatta a holtpontról a két nagyhatalom együttműkö­désének ügyét. A hét elején kezdődött az amerikai külügyminiszter újabb közel-keleti körútja, amelyet Washingtonban úgy harangoztak be, hogy döntő fordulatot hozhat. Kissi&ger környezetében azt mondták: 50 százalékig már biztosított a külügyminiszter tárgyalá­sainak sikere. Olvastam erről úgy szellemes francia meg- legyzést: »Kissinger korsójá­ról nem tudni, hogy félig dres-e vagy félig tele van .. .« Nos, az amerikai »-csodadiplo­mata-« a jelek szerint nem na­gyon változtatott a »-korsójá­ban-« levő aranyokon. Egye­lőre csak annyi bizonyos, hogy márciusban újra vissza akar térni a közel-keleti fővárosok­ba, s folytatni kivanja tár­gyalásai! A Közel-Kelettel bizonyos fokig összefüggésben. van mindaz, ami Cipruson es Cip­rus körül történt. A ciprusi török közösség vezetője, Denktas kikiáltotta a török föderatív államot, mint a Cip­rusi Köztársaság részét... Az egyoldalú lépes szinte puccs jellegű, nem is fogadja el sem Makariosz érsek, sem a gö­rög kormány. Washingtonban képmutató módon hivatalosan »sajnálko­zásukat-« fejezték ki. London­ban »helytelenítik-« a dolgot, Luns, a NATO-főtitkár »aggo­dalmáról« beszélt. Pedig — éppen hét hónapja — az at­lanti boszorkánykonyhában főzték ki a Ciprus elleni ak­ciók tetvét. A cél az volt, hogy megakadályozzák a Ma- kariosz-féle független politi­ka folytatását, akar a sziget- ország kettéosztása árán is. Bizonyára számításba vették Addhx Abeba Az afrikai menekültek kérdését tanulmányozzák Az Afrikai Egységszervezet Addisz Abeba-i ülésszakának pénteki ülésen a szervezet fő­titkára, William Eteki-Mbou- moua kijelentette, hogy a sza­bad Afrika folytatja eltökélt küzdelmet a kontinens teljes felszabadításáért. Megelége­dését fejezte ki, hogy sikere­sén 'alakul a volt portugál üvarmatok függetlenné válá­0 Somogyi Néplap sának ügye. A főtitkár eré­lyesen elítélte a nyugati or­szágokat, amiért támogatják a fajüldöző rendszereket, és így bűntársak az afrikaiak fa­ji elnyomásában. Az AESZ teljes szolidaritásáról ' biztosí­totta az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek felszámolá­sáért harcoló arab országokat. Szombaton a politikai bi­zottság plenáris ülésén meg­kezdték az afrikai menekültek kérdésének tanulmány dzását. ígér Fejszáüa! tárgyal Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára befejezte az Arab Emirátusok Államszövetségé­ben tett 24 órás látogatását, és szombaton továbbutazót! a katari Dohába. A világszervezet főtitkára a Perzsa-öböl mentén feKvő államokat érintő körútja so­rán a Reuter szerint — a kö­zel-keleti helyzet fejleményei­ről és a tőkés világot sújtó energiaproblémákról tárgyal. Waldheim Katarból Bahre- inbe, Kuwaitba és Irakba uta­zik tovább. Szombaton Kairóban meg­kezdődött az arab országok tájékoztatási minisztereinek tanácskozása. Mahmud Riad az Arab liga főtitkára mon­dott bevezetőt, majd vita in­dult az arab információs szer­vek munkájáról. A miniszte­rek megállapították, hogy a közel-keleti válság alakulásá­ról változatos és sokféle mó­don kell az arab á'lamoknak tájékoztatniuk a világot. Na­gyon fontos a megfelelő in­formálás, mert a szemben. Tó fél mindent elkövet az arab ügy lejáratására. Példaként az olaj-válságot említették: valóságos sajtóhadjarat kez­dődött az olajtermelő álla­mokkal szemben és még ma is megpróbálják számos or­szágban úgy beállítani, mint­ha az olajembargó robban­totta volna ki a nagyméretű nemzetközi inflációt. Henry Kissingér amerikai külügyminiszter jordár.iai lá­togatását követően szombaton közel-keleti körutazásának utolsó állomására, Szaud-Ari- biába érkezett. Rijadban Fej­széi szaud-arábiai királlyal fog tárgyalni. A világ legnagyobb kőolaj­exportáló országának ural­kodóját tájékoztatni fogja a további csapatszétválasztási megállapodások lehetőségeiről, Szíriában, Egyiptomban és Iz­raelben folytatott tárgyalásai­nak eredményéről. A Fejszal—Kissinger talál­kozó másik fontos témája a kőolajexportáló államok és az olajimportáló tőkés országok viszonyának kérdése. a terv kockázatos voltát: At­hén. es Ankara szem bekerülé­sét, a NATO déli szárnyán a pillanatnyi zűrzavart, de alig­ha gondolták, hogy a görög- török ellentet ilyen hevessé válik. A ciprusi török lépésnek nyilván az is a célja, hogy rá­ijesszen az amerikai kong­resszusra: a honatyák — szembehelyezkedve Forddal és Kissingerrel — megvontak a katonai segítséget Törökor­szágtól. Most aztán az anka­rai kormány azzal fenyege­tőzőiét, hogy felülvizsgálja az Egyesült Államokkal való ka­tonai szerződést, amelynek ré­vén a Pentagon a Szovjetunió közelében, meg a szíriai—tö­rök határ mtntén katonai tá­maszpontokkal rendelkezik. Ugyanakkor azonban Athén azért neheztel Kissingerre (»Ciprp hóhérjára«', ahogyan Papandreu, a görög ellenzék egyik vezére elnevezete), mert legalábbis 50 százalékig a tö­rökök kezére játszik. A görög kormány ugyancsak azzal szeretne az amerikaiakra nyo­mást gyakorolni, hogy az USA görögországi katonai tá­maszpontjainak további fenn­tartását kérdésessé teszi. Tud­juk, hogy Pireusz kikötője a földközi-tengeri 6. flotta atommeghajtású tengeralatt­járóinak fő bázisa. Makariosz érsek és a görög kormány az egyoldalú török lépés ügyét az ENSZ Bizton­sági Tanácsa elé kívánja ter­jeszteni. Álláspontjuk az, hogy csakis az ENSZ részvé­telével lehet biztosítani Cip­rus sorsának igazságos ren­dezését. A hét eseményei között sok volt az angol vonatkozású, így az is figyelmet érdemel, hogy vezért választott a kon­zervatív párt, helyesebben női vezért! Thatcher asszony, a tory jobboldal egyik jellegze­tes képviselője került Heath helyére, az úgynevezett ár­nyékkormány élére. Afrika két országa is hal­latott magáról véres válság­hírekkel: Etiópia új vezetői­nek, akik pedig országukat a nemkapitalista úton akarnák elindítani, s akik több anti- imperialista intézkedést tet­tek, szembekerültek az erit- reai lázadókkal. Aszmara környékén egyre több a fegy­veres összecsapás. A Vörös­tenger partján lévő tarto­mány lázadó szervezeteit a nyugati polgári sajtó feltűnő rokonszenwel kezeli, most már hazafiaknak titulálják őket __ M adagaszkár szigetén, a Malgas Köztársaságban meg­gyilkolták a csak néhány nap­ja hatalomra került uj köz­társasági elnököt. A tettesek egy olyan csoportból kerültek ki, amelynek katonatiszt és rendőrtiszt tagjai láthatóan a korábbi újgyarmatosító poli­tikát akartak volna újra szol­gálni. Madagaszkár . valaha francia gyarmat volt. önálló államként is, a franciák fél­gyarmata maradt. Madagasz­kár jelentőségét ma elsősor­ban a földrajzi, stratégiai helyzete adja meg: az Indiai­óceán déli részén lehetőséget ad az Afrika körüli hajófor­galom ellenőrzésére. Bizonyos, hogy a Malgas Köztársaság­ról sokat hallunk még. Pálíy Jóséi PORTUGÁLIA Soares beszéde a szocialisták gyűlésén A Portugál Szocialista Párt péntek esti gyűlésén, amelyen csaknem húszezer ember vett részt, Mario Soares, sí párt főtitkára mondott beszedet. Soares elmondta, hogy az a mód, ahogyan a köztársasági elnök hétfői beszédében a fegyveres erők programját ér­telmezte, teljes mértékben megfelel pártja értelmezésé­nek. »Az államfő értelmezése a nép és a fegyveres erők kö­zötti egységet domborítja ki és jelzi, hogy a portugál for­radalom soha nem veszélyez­teti az alapvető szabadságjo­gokat és a demokráciát« —■ mondotta Soares. MADRID Ciprusi görögök athéni tárgyalásai A ciprusi görög lakosság képviselői befejezték görög- országi tárgyalásaikat. Glavkosz , Kleridesz, a cip­rusi képviselőház elnöke, a küldöttség vezetője kijelentet­te, hogy a Biciosz görög kül­ügyminiszterrel es más diplo­matákkal folytatott megbeszé­lések igen konstruktívak vol­tak, és a két delegáció azonos álláspontra jutott a megvita­tott kérdésekben. A ciprusi küldöttség vasár­nap reggel utazik tovább New Yorkba, hogy részt vegyen az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, amelyen a török szö­vetségi allam egyoldalú kiki­áltása következtében kialakult ciprusi helyzetet fogják meg­vitatni. Dublini döntések Figyelemreméltó eredmény­nyel zárult a Közös Piac tagál­lamai külügyminisztereinek egynapos tanácskozása: az esz­tendő első konzultációját Dub­linben tartották. Már önmagában az is fel­tűnő, hogy a »kilencek« figyel­müket elsősorban világpoliti­kai támláknak szentelték. Nem kevésbé az, hogy a nyugat-eu­rópai államok képviseletében »csalódásukat fejezték ki« az európai biztonsági értekezlet második szakaszának szerintük lassú menete miatt. Ez csak­ugyan újdoságszámba megy, mert eddig a szocialista orszá­gok allamférfiai vélekedhettek ehhez hasonlóan. Örvendetes tehát, hogy végre az EGK kül­ügyminiszterei léptek fel sür­gető szándékkal a genfi érte­kezlet menetének meggyorsítá­sára. Hasonlóképpen csak üd­vözölni lehet azt a kinyilvání­tott óhajukat, hogy valameny- nyi résztvevő tegyen erőfeszí­téseket az Európa-tanácskozás mielőbbi sikeres befejezésére. Meglehetősen eltér viszont az eddigi gyakorlattól a közel-ke­leti térséggel és a ciprusi vál­sággal összefüggésben nyilvá­nosságra hozott közös piaci ál­láspont. Ügy tűnik, hogy az EGK szeretné mielőbb meg­kezdeni a párbeszédet az .Arab Liga tagországaival és szívesen közreműködnének — akár mint közvetítők — a ciprusi válság rendezésében. Ez már valóban dicséretes ügybuzga­lom,! Annál is inkább, mert jól emlékszünk azokra az időkre, amikor az olajtermelő arab ál­lamokkal kapcsolatban Nyugat- Európa számottevő lépéseket tehessen a közel-keleti válság békés rendezésére — a Dub­linben kinyilvánított ‘készség mindenképpen megnyugtató. Nem különben a helyzet va­lós értékeléséből fakad a má­sik, a Ciprussal kapcsolatos közvetítési ajánlat. Kérdés azonban, hogy a Közös Piac NATO-tagállamainak külügy­miniszterei miként lépnek fel az Észak Atlanti Szervezet szí­ne előtt, ha majd ott terítékre kerül a török lépes miatt is­mét kiéleződött ciprust helyzet, Az ugyanis kétségtelen, hogy az Ankara által ösztönzött ntcostat lépés a NATO számára most már halaszthatatlan dön­Enyhítették a munkásmozgalmi aktivisták büntetését A spanyol legfelsőbb bíró­ság szombanton a nemzetközi és a hazai közvélemény nyo­mására jelentősen csökkentet­te a két es fél éve bebörfon- zött tíz munkásmozgalmi ak­tivista büntetését. Marcelino Camaehot és ki­lenc társát 1973 decemberében 12-től 20 évig terjedő, összesen 162 évi börtönbüntetésre ítél­ték, azzal a vaddal, hogy a munkásbizottságok tagjaiként sztrájkokat szerveztek. Az új ítélet 30 hónaptól 6 évig ter­jedő börtönbüntetéseket mon­dott ki. A .^panvol vezetők az ítélet enyhítésével nyilvánvalóan el akarják kerülni, hogy további sztrájkok es tüntetések törje­nek ki a szigorú . börtönbünte­tések miatt. A íellebbvitéli tárgyaláson az ügyvédek hang­súlyozták. hogy az 1973, évi bírósági tárgyalás során a vá­dat nem támasztották alá meg­győző bizonyítékokkal, továb­bá a vádlottaktól megtagad­tak tanúik meghallgatását. Marcelino Camaehot, az is­mert munkásmozgalmi vezetőt decemberben 20 évi börtön- büntetésre ítélték. Büntetését a bíróság hat évre csökkentet­te. A kommunista munkásve­zető az utolsó hét évben mind­össze három hónapot volt sza­badlábon. Mivel a tíz mun­kásmozgalmi aktivistát 1972 júniusában tartóztatták le, és az azóta eltelt időt a börtön- büntetésbe beszámították, most negyüket azonnal sza­badon bocsáthatják. téselcet sürget. 8000 fogoly Chilében A chilei katonai. junta 8!XW politikai foglyot tart koncent­rációs táborokban — mondta pénteken, közvetlenül Mexi­kóvárosba érkezése után Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt KB főtitkára. Altamirano részt vesz a chilei katonai junta bűneit kivizsgáló bizottság kedden kezdődő harmadik ülésén. A főtitkár cáfolta azokat á híreket, amelyek szerint emigráns chilei kormány ala­kult. SZEKSZÁRDI EGÉSZSÉGÜGYI szakiskola IGAZGATÓJA felvételt hirdet as 1973/ T6»os tanévre Felvételt nyerhetnek a2ok a fiatalók, akik hivatást ereznek az egészségügyi pályára, az általános iskola S. osztályát eredményesen elvégeztek 14—17 éves korig és 17. életevüket december 31-ig nem töltötték be. Az iskola 3 éves. Sikeres elvegzes után ápolónői és rendelőintézeti asszisztensi szakképesítést nyújt, de lehetőség van a szakosodásra is, 10 hónapos munka melletti képzéssel. A hallgatók a tanulmányi idő alatt 100-tól 6Ó0 Ft-ig terjedő ösztöndíjban részesülnek, tanulmányi eredményüktől függően. , Ezenkívül kollégiumi elhelyezést, teljes ellátást, munkaruhát biztosítunk 100 Ft térítés ellenében. A kollégiumunk minden igényt kielégít. Jelentkezni lehet az iskolán keresztül vagi’ közvetlenül a szakiskola címére küldve lehet. (Szekszard,, Béri Balogh u, 9—13.), március 15-ig. A felvételi elbeszélgetés a tavaszi szünetben lesz. Alkalmasság: orvosi vizsgalat szükséges. Felhívás techn ikusminősítő vizsgára Iskolánk 1975-ben ismét megrendezi Szőlőtermesztő és feldolgozó szakon a teehnikusmínősítő vizsgát. A minősítő vizsgára jelentkezés feltételei; — középiskolái érettségi vizsga, — 2 éves gyakorlat a szőlőtermesztési es feldolgozási szakágban. Jelentkezési határidő; 1975. márciüs 31. Az érdeklődőknek bővebb felvilágosítást az iskola igazgatósága ad. Kertészeti Szakközépiskola . 8630 Balatonbóglár, Szabadság u. 41. Tel.: 14S ________ _____ _____ ________________(276371)

Next

/
Thumbnails
Contents