Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-15 / 39. szám
Alkotó szakmunkástanulók A közművelődés és a társadalmi csoportok Kiállítás a folyosón T ársadalmunkat a jövő fogadására készítjük fel, a jövőnek neveljük. Távlati közművelődési terveinknek számot kell vetniük azokkal a változásokkal, amelyek társadalmunk osztályainak és rétegeinek arányaiban és viszonyaiban várhatóan bekövetkeznek. Az ipar korszerűsödése révén — az ipari munkásság abszolút létszámának mérsékelt növekedése mellett — növekszik az értelmiség és a szakmunkásság aránya. A mezőgazdasági munka hatékonysága következtében csökken a mezőgazdasági dolgozók száma, megnő á szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya, kiszélesedik az alkotó értelmiség tevékenysége, növekszik és kiteljesedik a nők foglalkoztatása. A kulturális élet egészében megnő1 az ifjúság szerepe, elsődlegessé válik az ifjúság művelődési viszonyainak, lehetőségeinek gazdagítása a társadalmi beilleszkedés megköny- nyítése és a jövő kulturális eleiének megalapozása céljából. A regionális fejlesztés, a vidék fejlődése, az infrastruktúra telepítése módosítja-nö- veli a kulturális szükségleteket. A munka melletti tanulás újraszabályozása, a folyamatos át- és továbbképzés rendszerének kiépítése a közművelődés elé is új feladatokat szab. Ehhez a néhány ismérvvel jelzett nem is távoli jövőhöz azonban a múltat végképpen le nem vetkőzött jelenen keresztül vezet az út. Közművelődésünk állapotának hiteles képét csak úgy kaphatjuk meg, ha a meglévő osztályokban és rétegekben gondolkodunk. Cselekvési taktikánknak a meglévő osztálytagozódáshoz, a rétegek művelődési igényeihez és lehetőségeihez kell alkalmazkodnia. Rétegmunkánknak mindenekelőtt a művelődési tartalom differenciálását kell szem előtt tartania. Jobban igazodnunk kell a társadalom különböző rétegeinek igényeihez és szükségleteihez. Az egyes rétegek műveltségi és művelődési állapotának megvizsgálására, az eredmények és a teendők rendszerezésére több lehetőség kínálkozik. Teendőinket vonatkoztathatjuk a szakképzettség fokozatai szerint elkülönülő rétegekre, amelyeknek művelődési aktivitása végletes eltéréseket mutat. Közművelődésünknek fontos feladatai vannak a segéd- és betanított Ipari munkások, a mezőgazdasági fizikai munkások, közöttük különösen a nők, valamint az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó szakképzetlen fiatalok művelődési aktivitásának fejlesztésében. »Csak« iskoláztatási politikánk változtatásával a hiányok, hátrányok nem küzd- hetők le. A rétegművelődés jelenségei, jelenségcsoportjai, a rétegmunka feladatai vizsgálhatók a munkamegosztás kialakította osztályok, rétegek sajátosságai, műveltségi állapota és fejlődési lehetőségei szerint. Persze korántsem olyan elkülönítetten, ahogyan a dogmatikus művelődéspolitika megkísérelte, mivel az osztályok, rétegek egymással való kapcsolata maga is színező, alakító tényező. Ugyanakkor egyetlen osztály vagy réteg műveltsége, művelődése sem tekinthető homogénnek. M em lévén terünk a hosszabb fejtegetésekre, azért csak néhány jelenségre utalva nem is any- nyira a teendőket, hanem a célravezető szemléletet vázoljuk. Értelmiségünk jelentős hányada elismerést érdemlő módon igyekszik lépést tartani kulturális életünk egészével. Nehezen küzd meg azonban a specializáltság kényszerével és csábításaival, műveltsége sokrétűvé tételéért keveset tesz. Ízlésében, a művészeti értékek megítélésében és elfogadásában nem képviseli a képzettségétől joggal elvárható érdeklődést és színvonalat. Főleg a közösségi jellegek ellentmondó művelődési szokásainak megváltoztatásáért kell sokat tennie a közművelődésnek. Parasztságunk művelődését egyfelől az alapműveltség megszerzésének rosszabb lehetőségei, másfelől a kedvezőtlenebb földrajzi, területi adottságok, az infrastrukturális elmaradottság, az életmód lassúbb átalakulása, az örökölt kötöttségektől való megszabadulás nehézsége (főleg a szabadidő-gazdálkodás beidegződéseire gondolunk) határozza meg. Ezt a sommásnak tűnő helyzetképet részben módosítja a paraszti osztályon belül is tapasztalható átréte- geződés, a tömegkommunikációs rendszerek térhódítása, a parasztságra »szabott« művelődési akciók, folyamatok tapasztalt hatékonysága. ~A társadalom kulturális felemelkedése szorosan összefügg a munkásosztály műveltségi helyzetével; a munkásművelődés ügyét ezért alapvető fontosságúnak kell tekinteni« — mondja a közművelődési határozat. Tanácskozások, fórumok, sajtó, rádió, televízió keresik azokat a célszerű megoldásokat, amelyek meggyorsítják a munkások művelődésének fejlődését, kiküszöbölik az akadályozó ellentmondásokat. A munkás- osztály rétegezettségeböl adódó műveltség-, ízlés- és magatartásbeli különbségek megszüntetése megkerülhetetlen és ugyanakkor hosszan tartó feladat. Egy sor intézkedés, gyakorlatias állásfoglalás, ajánlás, javaslat mozgósítja az üzemi vezetőséget, az állami és társadalmi szerveket a munkásság művelődésének szervezésére, intenzitásának fokozására. Megkezdődött a munkásművelődés múltjának kritikai elemzése, haladó hagyományainak ébresztése. Az üzemi művelődésszociológiai, szociálpszichológiai vizsgálatok a vezetés kulturális tevékenységének, irányító, szervező munkájának, döntéseinek szolgálatában állva egyre nagyobb teret kapnak, az anyagi és erkölcsi erők koncentrálására késztetnek. , 0 munkásművelődés formalizmusa leküzdésének hasznos keretét találjuk meg a szocialista brigádmozgalomban. Nem a divat és a kampány diktálja, hogy a munkásosztály művelődését elsődlegesen a szocialista brigádokra igyekszünk alapítani. A szocialista brigádok azért válhatnak a köz- művelődés hordozójává és •közvetítő közegévé«, mert •tevékenységük valóban az emberi teljesség kifejlesztését szolgálja, s a mindennapokban segíti elő a szocialista kultúra értékeinek jelenlétét és felszívódását«. Szolid, festett vagy tapétá- 1 zott lakásainkat alaposan kiszíneznék a kaposvári 512-es szakmunkásképző ifjú tapétatervezői — tán nem is ártana —, ha hagynánk. Cseh Tamás szobafestő'tanuló maga is egy kicsit fanyarul jegyezte meg: — Ezt ugyan én terveztem, de nem tenném a lukasomba, túl rikító. Tálán a másikat, az ugyanez a motívum. A geometrikus formák sárgával, pirossal valóban csak a harsány színeket kedvelő emberek lakásába valók. De ugyanaz a rajzolat megszelídítve, pasztell okkerral és fehérrel azt hiszem mindenkinek tetszik. A szakmunkásképző Intézetben az Alkotó ifjúság pályázat keretében rendeztek kiállítást. Tapétatervek, faintarziák, zománcképek, temperával festett pop-art minták és fotók vannak az összeállításban. Terem híján a folyosón egy kicsit csökken a látványosság, de többen nézik meg az alkotásokat, mert akaratlanul is a szemükbe ötlenek. Petz János kissé törökös, keleties, hatszögekből és egy félkörívből összeállított kompozíciója különösen jól sikerült. Bár tapétatervnek készült, azt hiszem inkább nagyméretű falikép lehetne belőle. Ugyanaz, sokszor, apró kockákon kevésbé lenne hatásos. Pinterics József két zománcképe szintén érdekes. — Magam keverem a színeket. Mielőtt végleges formát adok a képnek, többször lerajzolom. Így is előfordul, hogy eltolom, akkor újra kell kezdeni. Érdekes szórakozás. Az egyiket legszívesebben azonnal kinagyítanám és föltenném egy modem kockaház homlokzatára. Szilágyi Zoltán és néhány társa intarziákat készített, a megnyitón azt vetették szemükre a jelenlevők, hogy túl gyerekesek, nem elég komolyak a szépen megmunkált faképek. Készítőiktől ezt hallottam: gyerekszobába tervezték mindegyiket. Ez sem utolsó törekvés, ha nem is »olyan komoly«. A fotók közül csak néháPinterics József: Elválás (zománckép). van. A többit is láttam, fel- | én ... A tanár úr sokat se-^ tűnt, hogy a portrék sikerül- ; gített!« Van ebben egy kis tek a legjobban. Kedvesen I diákos turpisság, a »jó pon- játékos gyermekképek, szé-1 tért«, de több gátlás is. Saj” pen, megértőén fényképezett j nos, túl sokszor hallották: öregek, kicsit — de nem bántóan — túl romantikusan ábrázolt fiatalok néznek vissza ránk a képekről. Az alkotók nem szívesen beszélnek munkáikról. Szégyenkezve mutatnak rá: »Ezt ők csak szakmunkásképzősök. Beszéltek olyan társukról is, aki legjobb barátainak ugyan megmutatja terveit, rajzait, kirukkolni azonban nem mer velük. Nekik di- csekvőbbé kell válniuk, a csak miatt is __ L. P. P intér István Z. Fodor József íny at állítottak ki; »falhiány« számára berendezett kisszobában szendereg, a két és fél éves »nagylány« a másikban. A hármas ikrek szülei elfog- gesen jelentkeztek partizán-? lalták a lakást, melyet a pinák. ' cik születése után soron kívül kaptak. Az első napok a Ferike már otthon A hármas ikrek szülei új lakásban' o -A,, lakás nagyért“-®zép. ■•■Hat" I — Hát persze. Amilyen ne- vannégy négyzetméteres, két | fyéz volt az elején hozzászokás fél szobás, új bútorral be-! ni ahhoz a gondolathoz, hogy rendezétt. A délutáni pfbl- j nem egy, hanem három szü- nést zavarom, mert a gyere-j letett, most már olyan ter- kek még alszanak. Az ikrek [ mészetes. Megvan már a má- közül csak Ferikét hozták ha- j sik két kiságy is, mire kijön- za a kórházból, ő a hármuk , nek a kórházból, fölállítjuk matrix a hágták reemtas íumállás TÖRTÉNETÉBŐL Szerencse fel... w »» A háborúba lépés után a kegyetlen katonai terror, a nyilasok demagógiája, a baloldaliak elhurcolása, és az an- tifasizmus főerőitől való izolálás következtében nagyon nehezen bontakozott ki a bányászok ellenállása. A fordulat itt a Sztálingrád után jelentkezett. Így pl. a munkások között a pécsi bányászok ünnepelték meg a háború alatt először — 1943-ban — május elsejét munkabeszüntetéssel. Ez év őszén egymást érték a hányás zgyűlések, melyeket a gyors ütemben újjászerveződő bányászszakszervezetek szerveztek. Pécsen, Tatabányán, Dorogon, Tokodon, Salgótarjánban a szakszervezetek taglétszáma nemcsak elérte, hanem meg is haladta a háború előttit. Hosszú évek után elérkezett az a pillanat is, amikor a kommunista párt KB központi kapcsolatot tudott teremteni majdnem minden fontos bányavidékkel. 1943 végén megalakult a párt Központi Somogyi Néplap Bányászbizottsága,' amely szabotázsakciókra és a bányászok fegyveres kiképzésére szólította fel helyi szervezeteit. 1944 nyarán a tatabányaiak már közvetlen lépéseket tettek a fegyveres harc előkészítésére. Néderman Ferenc, Bu- gyács Imre és mások vezetésével Tatabányán, Vitámvá- ron, Környebányán megszervezték az első partizánsejteket. Kapcsolatot létesítettek a Székesfehérvár közelében levő mintegy 200 főnyi szovjet hadifogolycsoporttal is. Augusztus 24-én Kömyebá- nyán megbeszélésre került sor a hadifoglyok és a bányászok között. Cél: a hadifoglyok fegyverrel való ellátása, a kitörés és a partizánharc megszervezése volt. Az akcióban oroszlánrész várt volna a tatabányaiakra. Az akció sikere a szénmedénce partizánharcának alapjait vetette volna meg. Sajnos árulás következtében a Gestapo és a csendőrség nagyméretű »tisztogató« akciót indított, és ezzel vérbe fojtotta a sikeresnek induló szervezkedést. A nyilas puccs után a párt illegális bányászújsagja. a •Harcoló Bányász« felhívással fordult a bányák dolgozóihoz. A harc fokozására, a termelés bénítására, a nyilas intézkedések szabotálására szólított fel, majd így folytatta: »Alakítsatok harcoló csoportokat! Gyilkoljátok a németeket és nyilasokat! Támadjátok meg szállítóeszközeiket, romboljátok szét az utakat, vasutakat előttük! Vegyétek visz- sza tőlük a mi élelmünket! Ragadjátok magatokhoz fegyvereiket ! ...« Sajnos a nyilas hatalomátvétel után kibontakozott terror áldozata lett a párt bányászbizottsága; ezzel a központi irányítás megszűnt. Ez ismét a tatai szénmedencét sújtotta legsúlyosabban. Így itt csak szabotázsakciókra, a gyári és bányaértékek megmentésére futotta a bányászok erejéből. Tatabánya közelében, Sárisápon azonban kibontakozott a fegyveres ellenállás, amelyet Zgyerka János, a helyi szak- szervezet vezetője irányított. A fegyveres csoport a többször »gazdát« cserélő bányászfaluban kapcsolatot teremtett a szovjet egységekkel, és a bánya vágataik keresztül jutott el a szovjetekhez a német tüzérségi állások vázlata, majd jelzőrakéták segítségével irányították a szovjet tüzérség munkáját. Az utolsó támadás során maguk is fegyverrel vettek részt falujuk felszabadításában. A salgótarjáni szénmedence, amely mindig a magyar szervezett bányamunkásság erőssége volt, a háború alatt is sok borsot tört a hatóságok orra alá. 1944 őszén különösen mozgósítólag hatott a határon túl kitört Szlovák Nemzeti Felkelés, majd novemberben e térségben Nógrádi Sándor partizánjainak megjelenése. A bányászok csak az alkalomra vártak, és tömeE szénmedencében, Ka f rendezgetéssel, bútorvásár- rancslejtosaknan történt a ha-# lással teltek, azután egymás nyaszellenailas egyik legje-#utfa jelentek meg az isme. lentosebb epizódja. November#.,, rokonok. Szalai Ferenc megszoptatja terhe Se t -‘fÄ#'- feleségének a munkahelyéÜritcfsölT&s6^ férfUakosság ka-# r°* is eli°ttek- tonai szolgálatra való bevonul-# '— Fz lesz a kicsik szoba tatását. A bányászok megta-f ia> ez a nagy és ez a fél szo- gadták a parancsot, és levo-f ha — mutatja a lakást, a fi- nultak a bányába, ott elbari-r a tala sszony. — A mienk mel- kádozták magukat. A bánya-flott kapnak helyet az ikrek, '■ezetőség erre kikapcsoltatta# ha éjjel fölsír valamelyik, az áramszolgáltatást, leállított1 halljam. a szivattyúkat, a légakna-{ Közben fölébred Ferike, megérzi, hogy uzsonnaidő kivetkezik. ta kát felrobbantották, a főbe járatot pedig berobbantojták. A bányában levő több mint 300 bányászt hol szép szóval,-, . ... . .., ■ _,_+ s hol fenyegetéssel próbálták! felszínre csalni. Amikor a ^[r^ak^szik meg alszik vegő teljesen elhasználódott, aíJL=' 'T helyzet a föld melyen kritikussá vált, a németek ígéreteiben bízva felszínre jöttek. A németek és a nyilasok kegyetlen bosszút álltak: öt bányászt azonnal, kettőt pedig a salgótarjáni laktanyaudvaron' lőttek agyon. — Csak ilyen jó legyen a az édesanyja. Föl sem ébred éjszaka, nekem kell ébresztgetni. A kórházból azzal az utasítással adták ki, hogy éjszaka is tápláljam, mert még mindig gyengébb, mint a rendes súllyal születettek. Peti és Márta még nem érték el azt a súlyt, A Pécs környéki bányászok# ameU1 hazaadhatják őket, i7:vPT]pn u fpls-zanarlnla« Plrtt/iJ ** még itthon. közvetlen a felszabadulás előtte jutottak el a fegyveres harc-#ezórt nincsenek hoz. A város és környékének < gyors felszabadulása követkéz-# tében fegyveres ellenálásra^ nem is került sor. A bánya-i szók, főként a fiatalok, felsza-i badulásuk után a jugoszláv f partizánokhoz csatlakoztak,# hogy ott törlesszenek a fasisz-f ták okozta szörnyű bűnökért. # Amíg a bányászok a háborúi Hiányoznak? azokat is. Hamarosan elkészül a hármas ikerkocsi — a sport* szerbolt vezetője rendelte meg a gyártónál, mert ilyen nem volt forgalomban... Mindjárt sportkocsit kértünk, hogy a tavasszal, nyáron könnyebben lehessen őket levegőztetni. A fiatalasszony közben a picit, akin egyáltalán nem látszik, hogy valamivel is gyengébb lenne más gyereknél. Jóllakottén szuszog, és máris csukódik le a szeme. — Nehéz lesz majd három picivel... — A férjem már most is sokat segít, majd boldogulunk velük. — Itthon marad három évig, ugye? — Csak két és fél év lesz nálam, mert nem vettem ki a szülési szabadságot, hanem mindjárt a gyerekgondozásit. Augusztusig a két és fél éves Zsuzsival is gyermekgondozási segélyen vagyok. A lakásban a látogatók •nyomai«. A vázában szekfű, a szekrény tetején ajándék- kosár. Búcsúzunk a kaposvári hármas ikrek mamájától, aki a kórházba siet, a két kicsihez. S. M. üzemszerűen működik a Hejőcsabai Cementgyár szalagrendszere utolsó napjaiban fegyvert fog va harcoltak egy szebb Magyarországért, a felszabadulást követően elsők között voltak, akik a fegyvert csákányra cserélve munkába álltak, és a széncsaták győzteseiként építették felszabadult hazankat. (Folytatjuk.) Pénteken megkezdte üzemszerű működését a Hejőcsabai Cementgyár új távolsági szalagrendszere. A legnagyobb ilyen jellegű hazai létesítmény a cementgyártáshoz szükséges ^ aprított kő, valamint a mész x üzem n i szolgáló ' egyaránt A hat kilométer hosszú szállítószalag három részből áll. Építésében és tervezésében magyar cégen — a Fémmunkás Vállalaton, az Uvaterven, valamint a Gép- és Felvonószerelő Vállalaton — üzem részére alapanyagként mészkő szállítására j kívül NSZK-beli és japán cé- ánt alkalmas. i gek is részt vettek.
