Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-14 / 38. szám
Bírság a levszennvezésért ■ m 161 „FUSTOLGO EGYRE TÖBB A JÓ PÉLDA ff országos levegőtisztaság-védelmi alapból támogatják majd az üzemek szennyezést csökkentő beruházásait. — Elég circttenlő-c a kilónkénti 40 fillér? Gyors számítások szerint az évi bírság átlag 20 ezer forint körül alakul. r,esz-e ennek kellő hatása? Hazánkban a becslések szeriül a levegő közvetlen szennyeződése évi 2,S milliárd forintnyi kárt okoz. A'kormány intézkedésére 1571 óta a levegőt szennyező berendezéseket, gépeket működtető vállalatok légszennyezési alapjámlékot fizetnek. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter űj rendeleté szerint légszennyezési bírságot köteles fizetni minden vállalat, intézmény, gazdálkodó szervezet, ha a rendszeresen előforduló hét szennyezőanyagnál a .megengedett kibocsátási értéket túllépi. A megengedetten túl óránként kibocsátott légszennyező anyag bírságösszege egységesen kilónként 10 fillér. Az idén esedékes bírságot 1570 elején kell bejelenteni cs fizetni . . . Somogy a viszonylag kevés- l bé szennyezett levegőjű megyék közé tartozik. 1972-ben térképezték föl a ' légszennyező üzemeket — kö,zbasznáJa- túbb nevén »füstölgőket«. Somogybán jelenleg 161 olyan ipari létesítmény van. melynek fűtőberendezése 300 ezer kilokalóriánál több hőt termel. Sajnos ezek legnagyobb része a levegőtisztaság szempontjából »védett« kategóriába sorolt, lakott területeken van. Csak tonnákban mérhető a 161 füstölgő által a levegőbe lövellt por és füst mennyisége. Minderről pontos nyilvántartást vezet a megyei tanácson Kolumbán Tamás levegőtisztaság-védelmi felügyelő. — Az úgynevezett légszeny- nyező telephely nyilvántartási lapok a füstölgővel kapcsolatos valamennyi adatot tartalmazzák. így például a -bevallást«, azaz, hogy az illető üzem a saját maga által végeztetett mérések, illetve számítások szerint mennyi levegőszennye- | ző anyagot juttat a levegőbe. Szerepel a lapon az általunk üzemenként kiszámított norma, vagyis az a legnagyobb füst- és pormennyiség, amelyért még nem kell bírságot fizetni. — Miért eltérő ez a norma? , — Nem mindegy például a kémény magassága, vagy az, hogy hány műszakban dolgozik az adott üzem. Figyelembe kell venni a megye levegőjének alapszennyezettségét is. Végül megkapjuk kilogramm 'órában azt a mennyiséget, amely fölött már kilónként 40 fillért fizet a füstölgő -gazdája«. A bírságot a bevallás alapján állapítjuk meg. — Elégséges alap ez a bír- Isdp kiszámításához? — Természetesen szükség lesz a rendszeres ellenőrzésre, nehogy az üzemek saját hasznukra -tévedjenek«. Ezt azonban nem végezhetjük el az összes füstölgőn, hiszen csupán egyetlen ilyen műszeres mérés költsége ötvenezer forint. Az efféle -tévedés« anyagilag is kockázatos, hiszen ilyen esetben másfélszeresére emelkedik a bírság . . . — Mi lesz a bírságból ösz- szegyűlő milliók további útja? — A -nagy kalapba kerül« a somogyi pénz is. Ebből az — Nem az összeg elrettentő hatásában bízunk elsősorban, hanem a füstölgők gazdáinak belátásában és készségében. Ezt az egyébként érdek diktálta jó szándékot máris tapasztaljuk. A Kaposvári Ruhagyár például rövidesen megszünteti a belvárosban régóta sok jogos panaszra okot adó füstölgő telephelyét. A húskombinát gáztüzelésre áll át. Hogy ez milyen jelentős, következtethetünk rá abból, hogy 1980-ra ötezer köbméter lesz az óránkénti gázigénye, holott most az egész városé csúcsidőben -csak« négyezer-ötszáz. A cukorgyár a 26 milliós beruházással és az állami támogatással már orvosolta a répaszeletszárító füstölgőjének gondját. Most finom, kis kéntartalmú olajjal tüzelnek, a szeletport pedig forgó ciklonban vezetik el. — A nem termelő egységek kazánjai is mázsaszám ontják a port és a kormot... — Kaposvár központjának leghírhedtebb füstölgője az SZMT-székház keménye, amely óránként csaknem tíz kilogramm szennyező anyagot jpttat a levegőbe ... Mintegy hat kilóval többet a -normánál«. Végre készülnek a tervek, melyek alapján olajfűtésre állnak át, Az TKV tervei között a Kalinyin városrész kazánházának rekonstrukciója TAKARÉKOSABBAN Százasokból áll össze a millió Egy éve múlt már. amikor Vadas József, a Kaposvári Lakberendező Ktsz elnöke büszkén megmutatta az új csarnokot. Tizenkét és fél millió forintba került. Ezért azután csodálkozva kapom föl a fejem, amikor az elnök ■— irodája ablakán kitekintve — egy villanykörtét néz, és szidja az éjjeliőrt, aki virradatkor elfelejtette kikapcsolni a 40-es égőt. Eltűnt a lápban A negyvenes villanykörte nem sokat fogyaszt. Egy háztartás is bőven elbírja a költséget. A szövetkezet vezetői azonban a takarékossági programra hívják fel a figyelmet és két számot említenek. — Tizenöt—húszezer forint! — emeli fel a mutatóujját Vadas József. Az elmúlt években annyit fizettek az áramszolgáltatónak a túlzott fogyasztásért. Most egy szakember feladata az is, hogy az elektromos energia fogyasztását állandóan figyelje. A múlt évben a sok víz- fogyasztás miatt 59 ezer forint büntetést fizetett a szövetkezet. (Ha túllépik a megengedett határt, egy köbméter víz ára a hússzorosára emelkedik!) Ötvenkilencezer forintért pedig már érdemes gondolkozni. összeültek a szövetkezet szakemberei: azt kutatták, hogy mi legyen' a megoldás. Utólag a szokola- bereki lápot hibáztatják a magas vízfogyasztásért. Ha ugyanis korábban elrepedt egy cső, nem vették észre az amúgy is magas talaj vizű lápban. Büntetéspénzt most már nem fizetnek. Pedig az új csarnokkal egy időben üzembe helyeztek egy kazánt is, ahol ugyancsak sok ví? fogy. 100 ezer forint. Az újítás értéke félmillió forint volt. Hat évvel ezelőtt Ugyancsak 100 ezer forintos megtakarítást hozott az új üzemcsarnok munkába ál- | látásával elérhető jobb műn- j kaszervezés. A raktárt is át tudták helyezni. Korábban j 400 méterre kellett az embereknek a szükséges anyago- j kért menniük — s ez nem- j csak munkaidőben jelentett kiesést, hanem növelte a bér- i j költségeket is. Mit tettek a í megtakarított pénzzel ? — A nyereséget növelte! — mondja az elnök, s hozI záteszi azt is, hogy korábban j | a szövetkezetnél a -nyere- ! I ségcentrikus szemlélet« volt | ! az uralkodó. Hat évvel ez- i élőtt a harmincmillió forintos termelési érték 25—30 százaléka nyereség volt. (Hat- j van napot fizettünk! — emlé- [ kezik Vadas József.) Most | az 1974. évi 54 millió 600 ezer j forint megtermelt érték mel- ! j lett. 26 nap nyereséget fizet- i I tek a szövetkezet 246 dolgo- I zójának. Ez már azonos a I hasonló feladatot ellátó szö- { vetkezetek és kisebb üzemek j nyereségével. A csökkenés loka: a kötött áras termékek j arányának növelése, alkalmazkodva a lakosság igényeihez. I — Hogyan bővítették szol- j gál tatásaikat? | — A múlt évben ezer mun- J kát vállaltunk. Vagy új bú- ! torokat rendeltek, vagy ja- | vitásokat csináltunk magán- j [ személyeknek. Sajnos . az ] | ehhez kapcsolódó adminiszt- j | ráció nagyon sok. .. Meglepő, amit hallok: ha a szövetkezet elvállal egy mondjuk 150 forint értékű javítást, az adminisztráció jóval tovább tart, mint maga a szakmunka. — Öt—tíz oldalas számlákat kell csinálnunk egy ilyen munkáról! — panaszkodik az elnök —. s ez sok időt rabol el az adminisztrációtól. Lehetne ezt rövidebben, egyszerűbben intézni, s mindkét fél jobban járna. A bűvös 60 millió A jövőt egyelőre 1980-ig tervezik: három ütemű fejlesztési tervük utolsó szakasza akkor kezdődik. Ez alatt az idő alatt — tervezik — már megépülnek a szociális helyiségek, az újabb csarnok, s talán elkészül az irodaház is. Törekvéseik egyik’ legfontosabb célja: a gazdaságos termékek nagy sorozatú gyártása. A múlt évben már csak hitvanféie gyártmányuk vált, 1973-ban még nyolcvan. ötvennyolcmillió forint értékű áru termelését tervezik 1975-ben, s -ezzel már közel járunk a bűvös hatvanmillióhoz«. A létszám azonban nem változik. Mint hallom. nem is lenne egyszerű növelni: nincs utánpótlás faipari szakemberekben. — Szerződést kötöttünk az ifjúsági házzal* Akinek kedve van a fiatalok közül, hozzánk nyugodtan eljöhet. Műhelyt biztosítottunk és szakembert. Ideális körülmények között ismerkedhetnek az érdeklődő gyerekek a fával, a szerszámokkal, a szakmával. Mészáros Attila szerepel. A kaposvári termálfürdőben egy éven belül szintén olajjal fűtenek. Csak az utóbbi évben mintegy húsz füstölgőt korszerűsítettek a megyében. Figyelembe kell azonban venni, hogy a hagyományos tüzelőanyagokat ismét előtérbe helyező új energiarendelkezések némileg lassítják majd ezt. — A levegőszennyezés mértéke persze nem csak attól függ, mivel tüzelnek, hanem attól is: miben. — A Kaposvári Elektroncsőgyár Dimitrov utcai telepén például 1901-ben épült hajókazánban égetnek műanyagokat, 4.65 kilogramm port bocsátva ki óránként. Ez hússzor több, mint a megengedett! Ügy gondolom. 1976-ban sokat fognak fizetni. A Bútoripari Vállalatnál ugyancsak század eleji haj|ókazánban tüzelnek. Ez a két példa is mutatja, hogy a nagy levegőszennyeződés fő okai a korszerűtlen és gazdaságtalan kazánok. Ezeknél nyilván nem a költséges szűrőberendezések fölszerelése a megoldás, hanem az egész tüzelőberendezés kicserélése. Természetesen hosszan sorolhatnám a hasonló példákat a megye más településein is. Ilyen füstölgője van például a nagyatádi AFIT-szervezinek. a siófoki városi kórháznak és a marcali kenyérgyárnak. Átlag 12.4 gramm szennyező anyag szállong egy hónap alatt a megye minden négyzetmétere fölött. IMindannyiunk érdeke, hogy ez a meny- nyiség csökkenjen. Bíró Ferenc Á megtalált úton tovább — Trumann! — mondja az elnök, bár korántsem a márkára utal. Sokkal inkább arra, hogy volt mit változtatni rajta. Észrevette ezt a tmk egyik szakembere is. A rostélyt följebb hozta. Az újítás eredményeként a 34 ezer forint megtakarított pénz növelte a szövetkezet nyereségét. Maga a kazán (-hőközpont!« — mondják a jelentőségét emelve) már százezreket jelent. Hulladékot, szi- jácsot és faforgácsot égetnek benne, amelynek elszállítása korábban sz.áz—százötvenezer forintba került egy évben. Az élcsiszoló gépet eddig csak a tőkés országokból tudták — nem éppen olcsón1 — beszerezni. Egyik szakemberük alaposan körbenézte a berendezést, azután az esztergagépet: összeállított egy ilyen élcsiszolót. Most már ez dolgozik, a megtakarítás: (Folytatás az 1. oldalról.) attól a jó szándékú akarattól vezéreltetve, amelyet csak így lehet röviden megfogalmazni: értünk történik minden; emberek, a mi érdekünk, hogy a jót még jobban csináljuk! — Jó dolog — mondta felszólalásában Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára —, hogy ma már természetes ez a nyílt, őszinte véleménycsere. Nemcsak arról kell számot adnunk egymásnak, amit elértünk, hanem meg kell vitatnunk, meg kell beszélnünk azf is, ami még hiba, amelyet még javítani kell. Emlékeztette a részvevőket az idei év első felének kiemelkedően jelentős politikai eseménysorozatára, arra, hogy az eddig lezajlott párttaggyűléseken, pártértekezleteken is az jutott kifejezésre Somogybán, mint ami, tulajdonképpen ezen a közgyűlésen: tovább kell haladnunk az eddigi útor — bsak egy kicsit jobban, többet akarva. eredményesebben. Mint mondotta: a megye mezőgazdasága a múlt év minden nehézsége ellenére jelentősen fejlődött. s ehhez a fejlődéshez a maga épitőkövél odatette ez a közösség is. — Ennek a szövetkezetnek a gazdálkodása azért is hozhatott szép eredményeket — hangsúlyozta —, mert ez a közösség a munkája során, i mindig a jövőre gondol. Jól tükrözi ezt a fejlesztési tervük. Az állam nyújtotta jelentős segítséggel jól élt a szövetkezet, a tagsága, s ezért dicséret illeti, mind a vezetőket, mind. a tagokat. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a fejlődésben megállás nincs, szükséges tovább növelni a termelékenységet, csökkenteni az önköltséget, takarékosabban gazdálkodni. Van leItetőség erre: kilejezésre jutott ez mind a beszámolóban, mind a vita során itt is. A hatékonyabb gazdálkodás- 1 ra vonatkozó figyelemfelkeltő i gondolatok után Varga Péter végezetül arról a változásról szólt, amely nemcsak a terme- 1 lésben, i hanem a mezőgazdaságban dolgozók szemléletében i is bekövetkezett. A szocialista ember egyik jellemzőjéről emlékezett meg. la közös sikerek szerezte közös örömről, közös büszkeségről. Nemcsak egy eredményes év zárása volt ez a részközgyűlés, hanem az idei elhatározásokat, terveket jóváhagyó tanácskozás is A megszokott zárszámadásoknál talán ezért | volt még' teljesebb. Önkritikusan mérlegelt és felelősséggel döntött a jövőről. A megtalált út helyes, a megtalált úton tovább kell menni. Vörös Mária 4 gépipar négy éve Az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncsőgyára a X. párt- kongresszus óta a hazai vevőcsőgyártás vidéki bázisává fejlődött. V Budapesti Finommechanikai Vállalat kaposvári 3. sz. gyárának termékeit határainkon túl is jól ismerik. A Budapesti Vegyipari Gépgyár tahi tartálygyárában nagy befogadóképességű tárolók készülnek. \ Danuvia nagyatádi gyára elsősorban szerszámai révén juttatja el az itteni munkások ügyességének hírét határainkon túlra. A legtöbb megrendelést Csehszlovákiából kapják
