Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-09 / 7. szám
„4 család kincse a gyermek.“' Infláció A terhes gondozása A terhes nő tisztelete. az anyáért és születendő gyer- mekéért való íÉSBr'm- 1-«oda lom env 1 'erem i ékezet óta természetes emberi érzés. Mégis hosszú társadalmi fejlődésnek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy • az anyavédelem valamilyen szervezett formát öltsön. Hazánkban az 1915-ben alakult Országos Stefánia Szövetség jelentette a kezdetet, az akkori társadalmi viszonyoknak megfelelően, jótékonysági alapon működő szervezetként. Tartalmi változást az anyavédelemben hazánk felszabadulása után, a szocialista társadalmi rend és a szocialista egészségügyi ellátás alapelveinek megvalósítása hozott.. Az anyavédelem kiterjedt, törvényekkel biztosított, társadalmi és egészségügyi tevékenységgé vált. A modern egészségügyi szemlélet a gyógyító és megelőző orvosi tevékenység' egységét követeli. Az anyavédelemben a terhesgondozás, a terhesek járó- és fekvőbeteg- ellátása, a szülőszobai ellátás egymástól el nem választható egészségügyi tevékenység. A terhesgondozás tehát a szülészeti ellátás részeként, a terhes nő és a születendő magzat egészségének védelme érdekében, a nő terhessége alatt végzett megelőző és gyógyító tevékenységet jelenti. Ügy hiszem, az elmondottak alapján érthető, hogy igen fontos követelmény a terhesek korai gondozásba vétele. Minél korábban tisztázni kell, hogy az anyának nincs-e olyan nőgyógyászati megbetegedése vagy olyan egyéb szervi betegsége (pl. szív-, vese- stb. betegség), melyet a terhességgel járó élettani változások súlyosbíthatnak. Minél korábban tisztában kell lennie a gondozó orvosnak, hogy nem áll-e fent a terhességet veszélyeztető valamilyen kórelőz- méhy, pl. a terhességet megelőző abortusz vagy koraszülés. A leírt esetekben veszélyeztetettnek kell minősítenünk és a terhesség folyamán külön gonddal kell ellátnunk az anyát. A veszélyeztetettség tehát semmi mást nem jelent, mint a fokozott gondozás szükségességét. Sokat —• de nem mindig' helytállót — hallunk az anyai vércsoport, illetve az RH jelentőségéről. Az RH-tulajdon- sággal hazánk lakosságának 84—86 százaléka rendelkezik, ök az RH-pozitívok. A többiek az RH-negatívok. Ha az anya RH-negatív és a magzat RH- pozitív, akkor szülés, ill. abortusz lezajlásakor az anyai keringésbe kerülő magzati elemek az anyában ellenanyagot képeznek. A következő — szintén RH-pozitiv — terhesség esetén az anyában termelt ellenanyag bejuthat a magzatba, és károsodott magzat születhet. Ugyanez a helyzet alakulhat ki akkor is. ha az RH- negatív anya terhességét megelőzően RH-pozitív vért kapott. A korszerű egészségügyi ellátás ma már ezeket az eshetőségeket jórészt ki tudja küszöbölni azzal, hogy a károsodás kialakulásának a feltételeit megelőzi. A magzat méhen t>elüli fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a jó oxigénellátás. Az oxigént a vörös vértestek hemoglobinja szállítja. A jó oxigénellátást befolyásoló igen sok anyai tényező közül elsődleges jelentősége van az anyai vérszegénység miatt bekövetkező magzati ellátás zavarnák. A terhesség alatt a terhesek 63 százaléka vérszegénnyé válik, részint az anyai vér felhígulása, részint a magzat vasigénye, részint a vasfelszívódás zavarai miatt. Érthető tehát, hogy a terhesgondozás egyik alapvető feladatának tekintjük az anyai vér- szegénység kialakulásának a megelőzését, ill. a kialakult vérszegénység kezelését. Fontos mindez azért is, mert a vérszegénység talaján egyéb terhességi szövődmény is könnyebben alakul ki. Az oxigénszállítás lehetőségének biztosítása mellett rendkívül fontos, hogy legyen mit szállítani, tehát megfelelő mennyiségű oxigén kerüljön egy-egy légvételnél a tüdőbe. Itt kerül előtérbe a dohányzás káros szerepe. Nem annyira a nikotin, mint inkább a szén- monoxidhatás szempontjából jelent ártalmat. A dohányzó terhes vére és magzatának köldökzsinórvére is több szén- monoxidot tartalmaz, miint a nem dohányosoké. Természetesen a passzív dohányzás — füstös helyiség — is ugyanilyen káros. A terhesség elején jelentke, zö' émelygést, fokozott nyálelválasztást, hányingert és a | terhesség végén, a hetedik hó- j nap után fellépő vizenyőket, I fehérjeürítést és magas vér- ! nyomást korai, ill. késői ter- ! heéségi toxaemiának nevez- j zük. Közülük komolyan kell {venni az anyai és magzat | egészségét egyaránt veszélyez- I tető késői toxaemiákat. Itt ! megint rendkívül fontos a megelőzés. A sószegény, szükség szerint teljesen sótlan, és a bőséges fehérjét tartalmazó étrend önmagában is megelőzheti e szövődmény kialakulását, kialakult szövődmény gyógykezelésénél pedig elengedhetetlen. I Ha a terhesség a 28. terhességi hét előtt megszakad abor- ! túszról. ha a született magzat 2500 gramm alatti súlyú, koraszülésről beszélünk. A koraszülések száma az egész világon növekvő tendenciát mutat. Jelentősége túlterjed a család körén. A koraszülöttek egy bizonyos súlycsoporton alul nem tarthatók életben, az életben tarthatók hosszú ideig nagyon gondos kezelést igényelnek. Rendkívül fontos tehát a koraszülések megelőzésére való törekvés. Ez a feladat is a terhesgondozásra hárul elsősorban, de mint annyi más egészségügyi kérdést, úgy ezt is csak széles társadalmi összefogással oldhatjuk meg. A gondozószolgálat ismeri fel időben a munka könnyítésének, táppénzbe vételnek, intézeti elhelyezésnek a szükségességét, a megvalósítást pedig a társadalom biztosítja. A terhesigondozásról beszélve azokra a legfontosabb kérdésekre tértünk ki, amelyeknél kifejezetten szembeötlő e megelőzés jelentősége. Természetesen a terhesség alatt éppúgy léphetnek föl megbetegedések, mint egyébként. E megbetegedések jelentősége a terhesség alatt nagyobb, mivel a terhes szervezetére maga a terhesség is fokozott megterhelést ró. A betegségek terhesség alatti kezelése tehát hangsúlyozottan fontos. Az elmondottakat összefoglalva a korszerű terhesgondozás a megelőzés eszközeivel élve hivatott a terhes nő és születendő gyermekének egészségét óvni. Hivatását csak akkor tudja maradéktalanul teljesíteni, ha a terhes anya korán jelentkezik, és a gondozó orvos tárcsáit megtartja. ür. Faragó László Az inflációs hullám és a gátak S mit hoz a jövő? Érdemes összefoglalni a legtekintélyesebb hazai és külföldi közgazdászok véleményét. Ennek lényege: vagy sikerül megoldani a vil<^5 pénzügyi válságát, mely az egész inflációs folyamat kirobbantója volt, vagy a szükséges pénzügyi reform csak a második világháború óta nem észlelt mértékű gazdasági válság kijózanító hatására következik be. Félő, hogy ez utóbbi történik. Pedig a pénzügyi kérdések megoldása egyszerűbb lenne, és kevesebb szenvedést hozna a világ számára. A főbb jelenségek, amelyekkel ■számolni kell, körülbelül a következők: Miként arról már esett szó, kiéleződhet a tőkés országokon belüli osztályellentmondás. Szélesednek a sztrájkmozgalmak, növekszik a kormányválságok száma. Erősödik a versengés az egyes tőkés államok között. Ami a nyersanyagárakat illeti, a közgazdászok úgy vélik, hogy a termelés stagnálása csökkenti majd az alapanyag-felhasználást, ezzel esik a kereslet, s egyes termékeknél (hiszen spekulációs célból a világon nagy készletek halmozódtak fel) zuhanásszerű áresés is elképzelhető. Ilyen kezdődött például a réznél. A gazdasági válság eltérő mértékben érintheti a fejlett tőkés országokat. E tekintetben a gyakorlatilag önellátó Egyesült Államok viszonylag kedvezőbb helyzetben van, mint az exportra erősen utalt Japán és Nyugat-Európa. Az amerikai ipar egyébként is — a sorozatos dollárleértékelések nyomán — versenyképesebbé vált külföldön. Árai kedvezőbbek, mint a versenytársaké. Egyes bankok, kereskedelmi és iparvállalatok fizetőképessége kedvezőtlenül alakulhat. Az árfolyam-ingadozások komoly veszteségeket okoztak máris több nyugati banknak, vállalatnak. Az egyik legnagyobb svájci pénzintézet valutaspekuláción 150 A repülés századai Léghajók a háborúkban Sokan megjósolták már az első Montgolfier-léggömb megszületésekor: ez az eszköz is a háború istenét fogja szolgálni, mint annyi nagy találmány. A jósoknak részben igazuk is lett. Már a nagy francia forradalomban született fiatal köztársaság felállította az első léghajós osztagot, amely fontos felderítési feladatokat hajtott végre a többi között Mainz ostrománál. Felderítéssel kezdődött A harci bevetés menete a 1 következő volt: a forradalmi j sereg állásai fölé kötött léghajót engedtek föl, mintegy , 1000 méteres magasságba. A ! léghajós társa egy vezérkari j tiszt volt, aki az akkor szó- j kásos zászlójelzésekkel ismertette a földön állókkal az ellenséges csapatok helyzetét, létszámát, mozgási irányát. A hadászati szakemberek természetesen nem elégedtek meg a felderítéssel. Kísérletképpen 1798-ban a Mars mezőn léghajóról bombáztak szét egy faerődöt. És ez' még csak bemutató volt... Napóleon eleinte lelkesedett a léghajós osztagok tevékenységéért, majd a lelkesedése alábbhagyott. Pedig ha Napóleon a számára oly végzetes Waterlooi ütközetnél felhasználta volna a léggömböt, nen BSEÜBHBi hézlovasságának java talán nem pusztul el a természeti akadályon, és talán sok minden másként alakul. A napóleoni háborúk után az első levegőből történő bombázást az osztrákok hajtották végre Velence fölött. Ezeket a j szerkezeteket nem emberek j irányították, és eredményt j nem is értek el velük. Ügy tűnt, hogy a léggömb hadászati jelentőségének befellegzett. Ezt látszott igazolni az is. hogy az amerikai polgárháború harcaiban az északi felderítés alig tulajdonított jelentőséget a felderítő léggömböknek. Ennek oka az volt, hogy hiányzott a megfelelő összeköttetés a megfigyelő tiszt és a földi felderítés között. így azután a léggömb kosarából a felderítő kiordíthatta a tüdejét, lent csak bólogattak, de egy szavát sem értették. Ez 1861—1863 között történt. De a polgárháborúban sok külföldi katonai megfigyelő is részt vett. A többi között egy német tiszt is: gróf Zeppelin. O a látottak alapján megszállott híve lett a léghajózásnak. De az egészet új módon képzelte el. A későbbi párizsi kommün idején a körbezárt városból a kommünárdok csak léggömbbel tudták tartani a külvilággal az összeköttetést. Á sárkányballou A léggömbnek — harcászati [ felhasználás tekintetében — j nagyon sok rossz tulajdonsága volt még abban az időben. | Ezeket küszöbölte ki a német I Sigsfeld és Parseval az úgy- : nevezett sárkányballonnal, amely hosszúkás formájú volt, és éppen a magasban fújó szél tartotta irányban. A sárkány- ! ballonok már jelentős harci j tényezők voltak még a moto- i ros repülés kezdetén is. A léghajók a benzinüzemű és Diesel-rendszerű motorok feltalálása előtt a szelek játékszerei voltak, de 1895 körül megjelent az első benzinmotorral és légcsavarral hajtott légihajó. Ekkor már fémből is épültek motoros léghajók. E munkában úttörő volt a ma- j gyár származású Schwarcz I Dávid tervező és kivitelező te- [ vékenysége. Alumínium testű | léghajói épített csaknem ! áramvonalas formával. A zse- ! niális feltaláló azonban művének próbarepülését már nem érhette meg. Sikerek tekintetében nagy j utat kellett megtennie az | egyik legnagyobb léghajó tervező-kivitelezőnek, az előbb i már említett Ferdinand Ze- I pelinriek (1838—1917). Igaz, j hogy az ipar ugrásszerű fejlő- j dése, a motorok korszerűsödése már megteremtette a kormányozható és kívánt irányba, nagyobb sebességgel vezethető, merev testű léghajó építésének lehetőségét. Zeppelin 1890-ben lemondott katonai rangjáról (vezérőrnagy volt), és minden pénzét a maga tervezte léghajó megteremtésére fordította. Őrültnek tartották, a hivatalok elzárkóztak előle. Ekkor részvénytársaságot hozott létre, és 1900. július 2-án az LZ I. sikerrel kiállta a gyakorlati próbát. Csakhogy elfogyott az alaptőke, s a kísérletek folytatását sorozatos szerencsétlenségek gátolták, végül a már 68 éves Zeppelin eladta mindenét, de tovább dolgozott A Zeppelinek Az LZ III. 1906 októberében elsöprő győzelmet aratott a kétkedők és kishitűek fölött. Ez a Zeppelin gyors és tökér leteseri kormányozható, hadi célokra is alkalmas léghajó volt. Erre már felfigyelt a porosz kormány is: 1915 és 1916 között az első világháborúban Zeppelinek bombázták Londont, Hullt és más angol városokat. Közben az angolok sem tétlenkedtek. Nagyobb hatósugarú, messzehordó légvédelmi ágyúik a fényszórókkal megvilágított Zeppelineket egymás után szedték le. A németek válasza: szuper Zeppelint építettek, amelynek sebessége meghaladta az óránkénti 100 kilométert, emelkedőképessége pedig a 4000 métert. Az angolok válaszként kifejlesztették a nagyobb magasságban operáló éjszakai vadászgépeket, és a szuper Zeppelin sem volt már elég jó. A' németek ennek ellenére még mindig kitartottak a Zeppelinek építése mellett, jóllehet ebben az időben .már óriási lépésekkel fejlődött a repülés, amelyről következő fejezeteinkben szólunk. Megkondult a lélekharang a hadiléghajózás fölött' ' (Folytatjuk.) Kő Tamás millió svájci frankot veszített. Egy nagy nyugatnémet bank 800 millió márkát fizetett rá rossz vállalati befektetéseire. Az Egyesült Államok egyik nagy bankját nemrég az USA központi bankjának 1,1 milliárd dolláros hitele mentette meg a katasztrófától. Az 1929-es nagy gazdasági válság tanulságaként nyilván a központi bankok mindent megtesznek majd, hogy hitelekkel, pénzeszközökkel' akadályozzák a nagyobb megrázkódtatásokat. Persze, a bankoknak ezt most nehezíti az összefonódott és össEekuszálódott nemzetközi pénzpiac. A tőkés világot átfogó inflációs hullám hatásai természetesen a szocialista országokat is érintik. Az, hogy a nyersanyagárak — amelyek 1958 és 1970 között mindösz- sze 8 százalékkal növekedtek — az idén 280 százalékkal magasabbak, mint 1968- ban, egyetlen nyersanyagfelhasználó ország (függetlenül attól, hogy szocialista vagy kapitalista berendezke- désű-e) számára sem közömbös. Hazánk például 900 ezer tonna kőolajat vásárolt 1974- ben a tőkés piacról. Nem mindegy, hogy ennek az olajnak tonnáját 17 dollárért adják (mint 1968-ban), va^y több mint 100 dollárért (mint tavaly). A kérdés csak az, hogy sikerül-e megfelelő védőgátakat emelni az inflációs hullám útjába. Népgazdaságunk sajátos helyzete miatt sokféleképpen kötődik a világgazdasághoz. E kapcsolatoknak alapja döntő eleme a többi szocialista országhoz fűződő viszonya. Hogy ez mit jelent számunkra, azt talán nézzük meg az ellenünk talán legjobban elfogult vélemények tükrében. Haberler amerikai professzor a közelmúltban, amikor szenátusi viták folytak a szocialista or-, szagokat érintő, hátrányos kereskedelmi megkülönböztetés feloldásáról, sajátos érveléssel indokolta: miért van szükség — szerinte — ,a hátrányok fenntartására. Haberler kijelentette: a szocialista országok »diszkriminációt« alkalmaznak a nyugati országokkal szemben. Mi e hátrányos megkülönböztetés lényege? Haberler így fogalmazott : »A szocialista országok a terveken alapuló külkereskedelmi politika, valamint a hosszú lejáratú áruszállítási szerződések következtében egymás közötti kereskedel! műkben nem követik a viíág- i piac áringadozásait.« Ez — j mondta Haberler, a nagy te- ! kintélyű amerikai professzor — a nyugati exportőrök ér- I dekeit sújtja, hiszen azok — 1 magas áraik miatt — a szocialista piacokon hátrányos 1 helyzetben vannak. Koncentráljunk csak az amerikai professzornak arra 1 a megállapítására, hogy különbség van a szocialista és [ a tőkés piac között. Az egyi- j két a hosszú távú tervezés és | a nyugalom, a másikat a nagyméretű áringadozás jellemzi. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor éppen az ármozgás, az infláció fenyegeti legjobban a szocialista népgazdaságot, nyilvánvalóan azt jelenti, hogy hatékony eszközünk van gátépítésre a tőkés világgazdaság válságának hullámai elé. Elsőként említendő a szocialista tulajdonviszonyokra épülő tervgazdálkodás — tehát a tervszerű és arányosan fejlődő hazai népgazdaság, mely a védekezés egyik oldala. A másik pedig az a tény, hogy hazánk külkereskedelmének mintegy kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítja le, és ezeket a kapcsolatokat nem érintik a kunjunkturális tényezők. Hogy az olajnál maradjunk, miközben a tőkés piacon vásárolt mennyiség 1974-ben nem érte el az egymillió tonnát, a Szovjetuniótól 5,7 millió tonnát importáltunk. Nyersanyagaink túlnyomó többsége szocialista forrásból származik. Ebből természetesen nem következik az, hogy a tőkés világ egyre nagyobb méretű | inflációja nálunk nem érezteti hatását. De miközben a J kapitalista országokban 15— ) 20—25 százalékkal rohannak 1 fölfelé az árak, miközben a munkanélküliség fenyegető í réme és a beláthatatlan ira- ! mú drágulás szorításában élnek az emberek, a szocialista állam tervszerűen, a különböző hatások figyelembevételével, a gazdaság különböző oldalainak előtérbe állításával, az eszközök váltogatásával csökkentheti és csökkenti is a dolgozó emberre háruló j terheket, és nem mond le az | életszínvonal rendszeres eme- ’ léséről. Ennek ipari, gazda- j sági háttere egyaránt bizto- ! sított. 1 K. A. Növényvédelmi tájékoztató Az őszi gabonavetések ellenőrzése Az őszi időjárás nem ked- I vezett a kalászosok vetésének, j A vetések ideje eltolódott, ennek következtében az erősen I lehűlt talajban a kelés is el- { húzódott, és a növényállomány mindeddig nem erősödhetett meg kellően. Ez a kö- ! rülmény fokozottan igényli a | gabonavetések gondos ápolását és védelmét. Az őszi, változékony időjárás sem kedvezett ugyan a csócsároló korai kártételének sem, de a meggyengült állományban már a kis egyed- szám is súlyos tőpusztulást okozhat, s még a felfagyás veszélye is bekövetkezhet a hótakaró nélküli vetéseken. Növényvédelmi beavatkozással úgy előzhető meg a csócsároló és más talajlakó kártevő kártétele, ha rendszeresen ellenőrizzük a gabonatáblákat, és fertőzés észlelésekor a védekezést azonnal végrehajtjuk. A csócsároló ellen több új növényvédő szert is engedélyeztek az elmúlt időszakban. Felhasználásra javasolt Élőerőn 50 WP, Rovlinka 5( WP, Ditrifon 50 WP permetező szer 2 kg, ha (350—400 liter vízben kijuttatva), valamint Wofatox porozó 20 kg, ha, Ditrifon 5 és Rovlinka i porozó 25 kg/ha dózisban. A mezei pocokkal fertőzőt: gócok száma a szokatlanul enyhe téli -időjárás hatásárs nem változott. Az enyhe ide elsősorban a mezei pocok táplálkozási körülményeit segíti, a kártevő intenzív élettevékenységet folytat; Ha az enyhe idő tovább tart, várható, hogy egyedszámuk még tovább nő, és a pillangós területeken súlyos károkat okozhatnak. Felhívjuk a figyelmet a veszélyeztetett területeken a védekezésre (Kaposvár—Somogy vár vonal. Kaposfüred, Nagyberki* Gölle által határolt terület, a siófoki járás középső része).
