Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

m *í 9 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! % Arc: so fiiiér j Vizsgázik a völgyzáró gát AZ MSZMP SOMOGY M E GYE I BIZOTTSÁGÁN AKI LAPJA XXXI. évfolyam 5. szám 1975. január 7., kedd Jugoszláviába utazóit Pula frigyes kiiliigyminiszter Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere, Milos Minicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa alelnöké- nek, szövetségi külügyi titká­rának meghívására — hivata­los baráti látogatásra Jugo­szláviába utazott. Czinege Lajos Moszkvában Tegnap a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi mi­niszterei bizottságának soron levő ülésére Moszkvába uta­zott Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Csémi Károly altábornagy, honvé­delmi államtitkár, Oláh Ist­ván altábornagy, vezérkari főnök, miniszterhelyettes, va­lamint B. P. Ivanov vezérez­redes, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­noka. A vezető szervek úíiáválasztásáról határozott a SZ9I elnöksége *z újítási rende et és az ú/itási szabályzat Január 1-én lépett életbe az új újítási rendelet, amelynek végrehajtására a vállalatok­nak, szövetkezeteknek új ítási szabályzatot kell kidolgozni­uk. A szabályzatok elkészíté­sére, s általában az újítómoz­galom vállalati irányítására az Országos Találmányi Hiva­tal elnöke a SZOT-tal és a szö­vetkezetek érdekképviseleti szerveivel közösen irányelve­ket bocsát ki. Ezekről az irányelvekről tárgyalt hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az irányelvek részletesen foglalkoznak az újítás fogal­mával, az újítási javaslatok bejelentésének, nyilvántartá­sának. elbírálásának rendjé­vel, az újítók erkölcsi és anyagi elismerésével, az újítá­sok értékesítésével. A többi között kimondják az irányel­vek: a vállalati szabályozások akkor rendelkeznek helyesen, ha a pénzben kimutatható nyereségnövekedés mellett hasznos eredményként veszik figyelembe azt is, ha a java­solt újítás kimutatható nyere- ségnövek°déssel nem jár ugyan, de elősegíti például, hogy a vállalat az állandóan növekvő műszaki színvonallal lépést tartson, vagyis kikü­szöböli vagy csökkenti a mű­szaki elmaradásból adódó veszteségeket. Az irányelvek értelmében a vállalati újítási szabályzatban meg kell jelölni, hogy az újí­tási javaslatokat a vállalat mely szervénél, hol, mikor és milyen tormai kellékekkel el­látva lehet benyújtani. Bizto­sítani kell a javaslatok gyors, akadálytalan bejelentését, nyilvántartásba vételét is. A kormányrendelet kimond­ja, hogy a pénzben mérhető hasznos eredmény esetén az újítási díj legkisebb mértéke általában a hasznosítás első éve alatt keletkezett ered­mény két, beruházási újítás esetén egy százaléka. Az irányelvek rámutatnak: ez csupán a minimális újítási díj. Az újító és a vállalat megál­Közművelődésünk fejlesztése A megye kulturális eredményei, gondjai a megyei tanács napirendjén Fontos témát tárgyalt teg­nap a megyei tanács. Napi­rendre került a közművelődés helyzete és fejlesztésének fel­adatai Somogybán. A téma tárgyalása, az állami felada­tok meghatározása időszerű, jelentős feladata volt a tanács tagságának. Hogy a közműve­lődés fejlesztésére hozott párthatározat megvalósuljon megyénkben is, szükség volt a széles körű, sok részterü­letet érintő kritikus szemre­vételezés, egyben az eredmé­nyek megállapítása. A téma előadója Kocsis László volt, a megyei tanács elnökhelyettese. Rámutatott, hogy a továbblépés szempont­jából döntő feladat most a szemlélet megváltoztatása. Az állami irányításnak oda kell hatnia, hogy valamennyi il­letékes, aki közvetve vagy közvetlenül gazdája a köz- művelődésnek, letéteményese a dolgozók kulturálódásának. súlyának, jelentőségének meg­felelően kezelje a közművelő­dés ügyét. Hangsúlyozta a munkásművelődés fontossá­gát, a lakóhelyi és munka­helyi közművelődés ésszerű arányainak meghatározását. Az amatőrmozgalom gondjait érintve megemlítette, hogy sajnos, az eredmények ellené­re még mindig kevés a részt vevő munkásfiatal. A téma sokágú vitát váltott ki. Fórumot kapott ebben a vi­tában az előterjesztés több megállapításának bírálata csakúgy, mint a társadalmunk kulturális életének ideológiai igényű elemzése. Kis község gondjai, népművelők — ta­nácstagok útján tolmácsolt panasza jutott el a tanács­tagság elé, s hallhattunk filo­zófiai, társadalomtudományi nézeteket is mai szellemisé­günk meghatározásának igé­nyével. Ügy véljük, érdemesebb ezúttal azokról a gondokról szólni, amelyeknek megoldá­sát feladatként kezeli majd az állami irányítás, s hatásköré­nek megfelelően tárgyalja a közművelődési bizottság is. Ez nevezetesen az: miképpen és hol lendíthető tovább a köz- művelődés Somogybán. Válto- zik-e és mennyiben a káder­helyzet, gazdahelyzetüknél fogva a helyi tanácsok meg­felelő módon ébrentartják-e a szemléletváltozást, s a le­hetőségeknek, szükségletek­nek megfelelően biztosítják-e a jó munkához szükséges anyagi alapokat. Érdemes idézni Böhm Józsefnek, a megyei tanács elnökének zár­szavát, aki jogosnak nevezte a gondok felvetését, azokkal való szembenézésre buzdított, de türelemre is intett, hiszen Somogy közművelődése az országos képhez viszonyítva nem rosszabb az átlagnál, a sürgős tettekre szükség van, de nincs ok indokolatlan tü­relmetlenségre. Mindezekből kiindulva, úgy vélem, érthető, hogy ezúttal a fejlesztések feladatairól írva az idei, rövid távú feladatok­ról szólunk, mert ezek ered­ményes megvalósítása lesz a próbaköve annak, hogy a megye közművelődése olyan­ná váljon, amilyennek azt a középtávú és hosszú távú ter­vek körvonalazzák. Szükséges, hogy ezekben a hetekben mi­nél több fórumon beszéljenek cselekvésre mozdító indíték­kal a közművelődési pártha­tározatokról, s az állami és más társadalmi szervezetek (Folytatás a 3. oldalon.) lapodhat több év alatt kelet­kező haszon alapján történő díjazásban, illetve nagyobb százalékarányú újítási díjban is. Igen fontos annak helyes szabályozása, hogy a vállalat mikor, milyen feltételek alap­ján tesz javaslatot a kiváló újító kitüntetés adományozá­sára. (E kitüntetést, amelynek arany-, ezüst- és bronzfokoza­ta van, a kormány alapította.) Az irányelvek kimondják, hogy a kitüntetésre való elő­terjesztés alapja a rendszeres és eredményes újítótevékeny­ség. Célszerű ugyan, ha álta­lában például az egymillió, az 500 ezer, illetve a 250 ezer fo­rint körüli újítási eredmény esetén terjesztik föl az újítót a kitüntetés arany-, ezüst-, il­letve bronzfokozatára, az ilyen értékhatárokat azonban nem szabad mereven kezelni. Fi­gyelembe kell venni az újító emberi magatartását a mun­kában, a munkatársaihoz való viszonyában. Nem szabad ki- rekeszteni a kitüntetés lehe­tőségeiből például azokat a főként fizikai dolgozókat, akik nagy mérvű pénzben! megta­karítást nem érnek ugyan el újításukkal, de rendszeresen újítanak, hasznos javaslataik­kal állandóan segítik a válla­lat eredményes gazdálkodását, vagy akik pénzben nem mér­hető, de igen hasznos újításo­kat dolgoznak ki a munka- és egészségvédelem javítására. A kormányrendelethez kap­csolódva az irányelvek azt is kimondják, hogy a vállalatok vezetői, a szövetkezetek veze­tőségei rendszeresen — de leg­alább évente egy alkalommal — újítási feladattervet köte­lesek készíteni, illetve pályá­zatot kell kiírni. Az irányelveket kidolgozó szervek célszerűnek tartják, ha a vállalati újítási szabály­zatokat az 1975—80-as évekre legkésőbb 1975 március végéig mindenütt elkészítik. További napirendi pontként az elnökség a szakszervezeti vezető szervek újjáválasztá- sáról hozott határozatot. Eszerint 1975-ben újjá kell (Folytatás a 2. oldalon) A grúziai Inguri folyó vizét földuzzasztó 270 méter ma­gas völgyzáró gátat földrengésektől veszélyeztetett területen építik. Mivel egy ilyen hatalmas építmény esetleges megron­gálódása szinte beláthatatlan következményekkel járna, a le- ningrádi Hidrotechnikai Kutatóintézet szakemberei bonyo­lult modellkísérletekkel is ellenőrzik a szilárdsági számítá­sok és tervek helyességét. Háromszázezer darab(!) — különleges műanyagból ké­szült — kis kockákból fölépítették a völgyzáró gátat és an­nak a két hatalmas sziklatömbnek százötvenszeres kicsinyí- tésű makettjét, amelyre a gát támaszkodik. A »-téglácekák« közé másfélezer érzékelőt is beépítettek, hogy a terhelési próbák során ezek — a műszerekhez kapcsolva — számot adjanak az alakváltozások mértékéről, a feszültség eloszlá­sáról, a várható szilárdsági jellemzőkről. A napsugárzásnak a gáttestre gyakorolt hatását is kikísérletezték a laborató­riumban: hatalmas lámpákkal megvilágították a modellt, s megmérték a hőingadozás hatására előálló feszültségeket és deformációkat. A szénbányászat 1975. éri terveiből 335 ezer tonnával több szén A szénbányászat a I.V. öt éves terv első négy évében — a népgazdasági érdekeke szem előtt tartva — az elem csapások ellenére — lényegé ben teljesítette a vál.toz< igényekhez igazodó tervét. Ez vezérli az iparágat 1975-ben is. Az idei1 igények magasab­bak, mint amennyit eredeti­leg — az ötéves terv készíté­sekor — erre az esztendőre terveztek. Ezért célul tűzték ki, hogy az előirányzott 25 millió 592 ezer tonnát túltel­jesítik 335 ezer tonnával. A többletet a mély művelésű bányákból akarják felszínre Csaknem egymilliárd forint a Balaton környékének fejlesztésére Ctést tartott a Balaton-fejlesztési Tárcaközi Bizottság Levonulóban a téli árhullám Levonulóban van a rend­kívül ritka — téli — árhul­lám a Bodrogon és a Tisza borsodi szakaszán. Az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság vasárnapra másod­fokúra mérsékelte a készült­séget a Bodrognak az ország­határ és Sárospatak közötti szakaszán. Sárospatak alatt első fokúra mérsékelték a készültséget. A folyó mentén azonban vasárnap is még több százan, elsősorban a hullámverés ellen védték fó­liázással, rőzsekötegekkel a gátakat. Javult a helyzet a Tisza borsodi szakaszán is: már a Taktaközben és Tiszakeszi térségében is megszüntették a készültséget. Továbbra is ké­szenlétben vannak azonban a Tiszalöknél és Kiskörénél ál­lomásozó jégtörők. A Balaton-fejlesztési Tárca­közi Bizottság tegnap Szilágyi Lajos építésügyi- és városfej­lesztési miniszterhelyettes el­nökletével ülést tartott. Meg­tárgyalta a balatoni központi fejlesztési program alapján végzett új üdülőterület-kiala­kítási munkálatok eddigi ered­ményeit és jóváhagyta az 1975. évi tervet. A bizottság megállapította, hogy a révfülöpi munkák ki­vételével a terv szerinti ütem­nek és költségeknek megfele­lően valósulnak meg a terü­letelőkészítési beruházások. Balatonszárszón és Ba-laton- berényben már befejezték a magárunyaralók részére kiala­kított üdülőterület előkészi lé­sét, így az idén sor kerülhet a beépítésre is. A balatoni üdülőterület idei fejlesztési tervét a ko­rábbinál nagyobb anyagi hoz­zájárulással támogatja az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács. Ez tette lehetővé, hogy a köz­ponti fejlesztési alapból az ed­digieknél nagyobb összeget — összesen 145 millió forintot — fordíthatnak az idén fejlesz- tésre. A távolabbi feladato­kat, a következő tervidőszak fejlesztési programját is elő kell készíteni — kisajátítással és különböző tervezési mun­kákkal. Ezekre az előkészüle­tekre az idén 12 millió forin­tot költenek. A központi fejlesztési alap­ból közvetlenül megvalósítan­dó beruházásokon túl gondo­san összehangolják a balatoni üdülőterületeken azokat a fej­lesztési munkálatokat, ame­lyeket a különböző tárcák, ágazatok,, tanácsok és vállala­tok finanszíroznak. E beruhá­zások értéke várhatóan mint­egy 800 millió forint, s így végeredményben az idén t, balatoni üdülőterületet csak­nem egymilliárd forint értékű fejlesztéssel gazdagítják. • Az idén számos vállalati, intézményi, és szakszervezeti üdülő építésének feltételeit teremtik meg a siófoki ezüst­ös aranyparton, valamint Keszthelyen. A tárcaközi bi­zottság részletesen foglalko­zott a legjelentősebb új üdü­lőterület, a siófoki aranypart hasznosításával, beépítésével. A csaknem másfél kilomé­ter hosszú. 22 hektárnyi víz­parti terület 2500 válialati dol­gozó üdülésére kínál kedvező lehetőséget, ugyanakkor ele­gendő hely marad a szolgálta­tó és ellátó létesítményeknek, a strandoknak és parkoknak is. A tervek szerint — a komp­lex közművesít issei egyidejű­leg — méq az idén megkez­dik az üdülők építését, s HZ első vállalati üdülőt előrelát­hatóan 1977-ben nyitják meg. hozni. A visontai Thorez kül- fejtésű bánya tervét ugyanis az őszi nagy esőzések okozta károk, valamint geológiai problémák miatt csak később tudják pontosan meghatároz­ni. A véglegesen még jóvá nem hagyott beruházási program szerint mintegy 2 mil.iárd fo­rintos fejlesztési lehetőséggel számolnak. Ebből a legtoobet gépesítésre, illetve szénva- gyon pótlásra fordítanák; folytatják a termelés korsze­rűsítését, növelik a koncent­rációt. Gépbeszerzésekre mintegy 800 millió forintot költenek. Elsősorban a régi, már elhasznált gépeket pótol­ják, a zömét szovjet gépekkel. Az egyenletesebb szállítás érdekében korszerűsítik a szállítószalag-láncokat és nö­velik a bányák föld alatti tá­roló kapacitását. Az igények­nek megfelelően alakítják át a föld alatti energiahálózatot, önműködő szivattyútelepek létesítésével és más eszközök­kel automatizálják a kiszolgá­ló folyamatokat. Az új gépek beszerzése mel­lett a meglevők jobb kihasz­nálása a műszaki fejlesztés legfontosabb idei feladata. Közben megkezdik a nagysza­bású tipizálási program vég­rehajtását. Teljes ütemben folytatják a i megkezdett beruházásokat. Befejezik a csordakúti bánya építését és belép a termelés­be a visontai külfejtés nyu­gati bányamezője. Bányatűz- védelamre, munkavédelmi be­ruházásokra, vízbiztonsági és vízvédelmi munkákra mint­egy 200 millió forintot Irá­nyoztak elő. Tudományos ku­tatásra 28 millió forint áll rendelkezésre. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents