Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Somogyi Néplap FÓRUM Horváth Jenő, 8649 Bala- hiány, a szakipari kapacitás tonberény, Kossuth L. u. 74. elégtelensége, valamint a ,. közmüvek határidőn túli at­kcrdese: aciása. Nemsokára a marcali járás­hoz tartozunk. Közlekedési s scmpontból rosszabb lesz a helyzet, mint eddig. Miért nem jöhetnek be Baiatonberénybc is az autóbuszok, amikor jók az utak? BÖHM JÓZSEF: Balatonbe- rényt korábban csak a társ­megyék Volán vállalatai ál­tal'"üzemeltetett autóbuszjá­ratok érintették (Pécs—Hévíz, Tatabánya—Hévíz, Budapest —Hévíz), a Volán 13. sz. Vál­lalat járatai nem. Az 1973—74 telén bekövet­kezett burkolatromlás miatt — amely elsősorban a magas talajvízszint és az erősen ki­fogásolható altalajszerkezet miatt jött létre. — súly- és sebességkorlátozást kellett bevezetni. A súlykorlátozás miatt az autóbuszjáratok sem közlekedhettek a régi 71. sz. főközlekedési úton, ezért a járatokat az új nyomvonalra kellett terelni. Az új n”om elkerüli Balatonberényt. A súly- és sebességkorlátozás a nyár folyamán megszűnt, vi­szont az időközben életbe lé­nett új autóbusz-menetrend­ben már a módosított útvonal szerepelt. Az említett rossz adottságok miatt ismét súly- és sebes­ségkorlátozás bevezetésével kell számolni. A KPM Köz­úti Igazgatóság a községi ta­nács megkeresésére 'előzete­sen hozzájárult, hogy a korlá­tozás az autóbuszjáratokat ne érintse. A marcali és a fonyódi já­rás összevonása kapcsán fel­merülő utazási igények jobb kielégítése érdekében a Vo­lán 13. sí. Vállalat a Marcali —Balatonmária autóbuszjára­tok nagy részének útvonalát meghosszabbítja Balatonbe- rényig. Ezáltal az új járási székhely és Balatonberény között a vasúti közlekedési le­hetőségen túl megfelelő autó- buszközlekedés is lesz. Az említett járatok útvonalának visszaállítása érdekében pe­dig megkeressük a Volán "Trösztöt. Gerdclics Szidorné, 7555 Csokonyavisonta, 90 a.: Kap-e valamilyen kedvez­ményt az a nvugdij előtt álló egyén, aki szolgálati ideje alatt egyetlen napig sem volt táp­pénzen? KLENOVICS IMRE: Nem kap, de ez külön kedvez­ményre nem is lenne méltá­nyossági alap. Inkább az len­ne a jogos kérdés, hogy r.pm éri-e hátrány azt, aki nem ör­vendhet ilyen egészségnek, és hosszabb-rövidebb ideig táp­pénzes volt. A beteges dol­gozót sem éri hátrány, mert a táppénzes idő szolgálati időnek számít. . A textilművek Egyetértés karbantartó szocialista bri­gádja kérdezi: Miért késik a lakások átadá­sa Somogybán? BÖHM JÖZSEF: Megyénk V. ötéves lakásépítési programja minden eddigi tervciklusnál nagyobb számú, a III. ötéves tervidőszak programjának másfélszerese. E program ma­radéktalan végrehajtása ha­gyományos technológiával nem lett volna megoldható. Ezért szükség volt egy kor­szerű panelgyártó üzem lét­rehozására. Az új technológiára való átállás nagyobb feladat elé állította a helyi tanácsokat és a kivitelezőket is. Nem volt megfelelő időben munka- terület, az építés folyamatos­ságát hátráltatta az anyag­Ezek mind hátráltatták a I lakások átadásának ütemét. ■ Az utóbbi évben a lakásépítés üteme javplt. Bízunk abban, hogy fejlesztési programunk a tervidőszakban megvalósul. A cukorgyár szocialista bri­gádvezetőinek kérdése: A dolgozók — a lap terjedel­méhez viszonyítva — sokallják a hirdetést. Ugyanakkor ke­vésnek tartják a nevelésről szóló cikkeket. Kérdésünk: ha ilyen sok helyet igényelnek a hirdetések, akkor nem lehet- uc-e ezzel arányosan növelni az újság oldalszámát? JÁVORI BÉKA: Az észrevé­tel gyakran elhangzik, nem­csak a cukorgyár dolgozóit foglalkoztatja. Alapvető vál­tozást azonban nem tudunk ígérni. Ennek több oka van. A korábbi évek helytelen gyakorlatával szemben ugyan­is bebizonyosodott, hogy a szocialista kereskedelem sem nélkülözheti a reklámot. A hirdetések tájékoztató, eliga­zító jellege aligha vitatható. Gondoljunk csak arra, hogy például mennyire érdekli az olvasókat a szezon végi ki­árusítás, a karácsonyi vásár, egy-egy áruház kínálata, áru­készlete stb. Mennyire nél­külözhetetlen, hogy az állás­helyek meghirdetésével a gaz­dasági egységek és az egyé­nek is segítségei; kapjanak gondjaik megoldásához. A jó hirdetés tehát nélkülözhetet­len része az újságnak, az ap­róhirdetés meg kimondottan lakossági igény, amelyet alig- alig tudunk kielégíteni. Nem szándékozunk növelni a hir­detések terjedelmét, de csök­kenteni sérn. A rendelkezé­sek értelmében jelenleg a lapfc'.ület 12 százalékát fog­lalják el a hirdetések, úgy gondoljuk, ez nem rossz arány. Egyetértek azzal, hogy több és színvonalasabb nevelési tárgyú cikket kellene közölni az újságban. Ez ügyben az év elején külső — javarészt pedagógusokból álló — mun­kabizottságot kívánunk létre­hozni. Az oldalszám növelé­sére azonban nincs lehetősé­günk, azt központi szeriek határozzák meg. A terjecie- ] lem bővülésével együtt egyéb­ként a hirdetések száma is gyarapodna. Az iliarosberényi dolgozók kérdezik: Mi a véleménye a megyei ve­zetésnek: adnak-e anyagi se­gítséget a jövőben kisebb ipari üzemek telepítéséhez (az alsó fokú telepítési központok fi­gyelembevételével). A szabad női munkaerő indokolttá tenné ezt. BÖHM JÓZSEF: A megyei vezetőtestületek a munkaerő­gondokat az ipari központok­ban (pl. Csurgó) már meglevő üzemek továbbfejlesztésével, esetenként új üzemek telepí­tésével és a beutazás feltéte­leinek javításával kívánják megoldani. Az alsó fokú köz­pontokban ma még nem lehet, illetve csak aránytalanul nagy- anyagi eszközökkel lehetne a korszerű ipari üzemek tele­pítésének feltételeit megte­remteni. Az V. ötéves tervidőszak anyagi lehetőségei még nem ismertek, de az előzetes in­formációk arra utalnak, hogy a szolgáltatóiparon kívül a megyei tanács nem tud erre a célra anyagi juttatást biz­tosítani. | uteo, az ipari vásáron megje- lent egy, a korszerűsítésével foglalkozó tervdokumentáció, j Mi lett ennek a sorsa? BÖHM JÓZSEF: A barcsi könyvtár gondjai ismertek. Az új könyvtár tervdokumentá­ciója elkészült, építése több mint 8 millió forint. A IV. ötéves tervben a nagyközség anyagi eszközök hiányában nem tudta megépíteni. j A megye V. ötéves beru­házási tervjavaslata kidolgo­zás alatt áll. Jelenlegi isme­reteink szerint — a következő , tervciklus anyagi lehetőségei ; miatt — nem valószínű, hogy , Barcson új könyvtár építésére 1 sor kerülhet. ( A kórház dése: dolgozóinak kér­Mikorra várhatjuk a munka- i idó-csökkentés általános beve- j zetését, illetve kiterjesztését az | egész intézményre? BÖHM JÖZSEF: Az egész- j ségügyi dolgozóknál az álta- I lános munkaidő-csökkentés bevezetéséről a 3 1974. (XI. 19.) Eü.M.—Mü.M. számú együttes rendelet intézkedik. Ennek értelmében a rövidebb munkaidő bevezetését 1975. január 1. és 1975. december 31. közötti időben kell végre­hajtani. Alapvető követel­mény, hogy a betegellátás színvonala nem csökkenhet, a folyamatos betegellátást biz­tosítani kell. A folyamatosan üzemelő intézményekben — mint a kórház — biztosítani kell a kiesett munkaidő pót­lását is, amely további mun­kaerők munkába állítását te­szi szükségessé. A csökkentett munkaidő ál­talános bevezetése az inté­zetnél akkor engéd élvezhet 3. ha a zavartalan, folyamatos működés feltételei — munka­erő, új munkarend . st’\ — biztosítottak. A megyei kór- 'háznál — az előkészületi munkák figyelembevételével — a rövidebb munkaidőre való áttérés várható idő­pontja 1975. I. féléve. Nem tudom hány pezsgőspo­hár koccant össze éjfélkor. Hány pohár összecsendülése- kor gondoltak azokra, akik a szilvesztert is munkával töl­tötték, azokra, akik értünk dolgoztak . Ha vijjogó sziréna hangja süvít végig az úton, megfordu­lunk, vagy gépkocsinkkal le­húzódunk az út szélére. És arra gondolunk, csak idő­ben ... 001. Mentők. Számtalanszor tárcsáztuk, a segítségüket kér­tük a nap legkülönbözőbb óráiban. Lehet, hogy szilvesz­ter éjjel is. A fehér autók min­dig készen állnak, számukra nincs szünet. Forró Lajos, a kaposvári mentőállomás szol­gálatvezetője. Az asztalon te­lefon, rádió. Kapcsolatot tart az egész megyével, sőt a szom­szédokkal is. Mellette Somogy térképe. Bármelyik pillanat­ban megtudja nézni, melyik kocsi hol tartózkodik. A sok­szor életet jelentő asztaltól va­lamennyi mentőkocsit irányí­tani tudja: — Tizenöt éve dolgozom itt. Az eltelt tizenöt év egyharma­S dában a sz.il- j vesztért mun- | kával köszönt- I hettem. A csa­lád ? Megszok­ta. Nálunk í nincs ünnep. | Mennyire je- I lent többlet- | munkát a szil­veszter? Ilyen- í kor általában : sűrűbben cseng ! a telefon. Fő- j leg éjfél után j sokan kíván- | nak boldog új | évet. Most is ! sok telefonáló- ■ ra számítunk i — az influen- j zajárvány j miatt. — Hogyan i köszöntik az új évet a men- I tűsök? — Termé- | szetesen alko- I holmentesen: A I kivonuló dol­Jáger János, a munkában. Farrá Lajos, a ricníLVHomás szolgálatvezetője. gozók nézhetik [ a televíziót, hallgathatják a | rádiót, ^tekem | csak a rádió marad. A szol- I gálatvezetői j szobát nem i hagyhatjuk el. — Mit var j az új esztendő- | tői? — Hogy a betegek érde­kében még többét tehes- j sünk. 005. Tűzoltók. Ilyenkor szil- i veszter éjjel is teljes létszám j dolgozik. A | szolgálat ideje I huszonnégy óra. I Kedd reggel 1 fél nyolctól új- , év reggeléig. A | * i Tűnődés az időről Dunai György, 7570 Barcs, mentőállomás: A barcsi könyvtár nagyon I kicsi. Három évvel ezelőtt Pc­Elmaradt á falugyűlés az egyik nagyobb községben. Csak harm: ne valahány an jöt­tek össze. — Nem érnek rá az emberek — mondják szégyen­kezve az idegesen várakozó vezetők. — Tegnap is volt egy gyűlés ... Aztán megtudtuk, hogy bi­zony ott is jóval kevesebben voltak a vártnál meg a szük­ségesnél. A példák sorát sokáig foly­tathatnám, de az olvasók bi­zonyára megtoldlíátnák még jó náhánnyal, ami azt bizo­nyítja: nem érünk rá elmenni egy-egy ismeretterjesztő elő­adásra, kulturális rendezvény­re, KISZ-taggyűlésre, kiállí­tásra, politikai oktatásra, ta­nácstagi beszámolóra, szülői értekezletre, társadalmi mun­kára, lakóépületünk körüli rendteremtésre — szóval, az égvilágon semmire, ami mun­kaidőn kívül zajlik le. Azon belül inkább akad idő. Min­denre. Hiszen általános tapasz­talat szerint a munkaidő har­minc százalékát — esetenként . és helyenként többet'— nem lasználjuk ki. Sém az üze­mekben, Siam az intézmények- J oen vagy hivatalokban. Orszá­gos arány ez. mely a tényle­ges későbbi kezdésből, a ko- ■ábbi befejezésből, a szünetek | ^húzásából, magánügyek in- j ■ézéséből és bizony társadul-1 mi munka végzéséből tevődik I issze, amit ugyancsak nem le­let máskor ellátni, hiszen izoknak sincs idejük erre. ikikkel kapcsolatot kellene te- I emteni. ! Ami nincs. Soha, senkinek. Hiánycikk. Illetve akad bizo­nyos dolgokra, mert azért va­lahogy mégiscsak eltelik a \ nap huszonnégy órája, de ezt J mostanában nem illik tudo­másul venni, és főképp han­goztatni. Sokkal divatosabb | úton-útfélen panaszkodni: — Nincs nekem időm ilyesmire! Ebben a rohanó világban, a felgyorsult időben? Holott nem is az idő tempója lett na­gyobb, hanem a jelenségeké, az eseményeké — és rendsze­rint azoktól függetlenül, akik a száguldó időre panaszkod­nak. Ök ugyanis távol tartják magukat onnan, ahol valamit mozdítani lehetne. Ismerősöm odasűgja az érte- i kéziét előtt: — A szünetben lelépek. Sokan vannak, nWi veszik észre. Nekem nincs időm ilyesmire. Mellesleg: mindennapi teendődről volt szó a tájékoztatón. Arról, ami­ből él. De nemcsak ő ment el. Szünet után foghíjasak lettek a sorok. Ügy látszik, mások­nak sincs idejük. — Hogy vagy? — kérdezem régóta nem látott, hajdani pe­dagógus kollégámat. A válasz: — Hát ráérek én ezen gondol­kodni? Ez nem munka, hanem hajsza, ami nálunk van mos­tanában. Egyszerűen kibírha­tatlan. — Aztán a beszélgetés továbbá részéből kiderül, hogy a Trabant Combijával heten­ként háromszor fuvaroz a piacra az egyik közeli faluból az anyósának meg egy másik őstermelőnek. — Muszáj vala­mihez kezdeni. Ott áll a villa, félig készen ... Micsoda tartalékok! Bár lenne időnk é^ erőnk, fegyel­mi és erkölcsi eszközünk ar­ra, hogy ezen a- kedvezőtlen — vagy inkább szégyenletes — arányon változtassunk. De — úgy látsz’k — erre nincs idő. Majd talán az új évben akad Pedig ha mindenki ki­töltené a munkaidőt — per­sze, nem csupán a jelenléttel, hanem munkával —, a javak nagyobb bőségével jobb kö­rülményeket és kedvezőbb feltételeket teremthetnénk ah­j hoz, hogy több idő jusson egy­i más törődésére, emberi kap- csolatok ápolására, magunk épülésére. Csak nem szabad elhinni önmagunknak és má­soknak kém, hogy nincs idő ol­vasásra. k pzésre, társasüssze- jövetelekre, fontos döntések­ben való részvételre, köz­ügyekre, környezetünkre. A teljesebb életre. Van és egyre több "lesz. Éppen ezért nem szabad úgy tennünk, mintha fordítva lenne: vagyis, hogy állandóan növekedne a mun­kaidő. Mert ez nem igaz. "A nincs időm semmire- jelszava tulajdonképpen sok mindenre alkalmas. Elsősor­ban azonban a valóság kendő­zésére. Álcázza az akarat- gyengeséget, a fizikai lustasá­got, a szellemi restséget, ' a szerzésvágyat, a beleié élést, a környezettől való elfordulást, a másokkal törődés kötelezett­ségének elmulasztását, ön- és közáltat ó mondat. Ne higy- gyünk a tartalmában! Faál László huszadik szilvesztert töltötte diszpécser Rakács László tűz­oltó törzsőrmester: — A tizedik szilveszter mun­kában. A többieknek szeren­cséjük van. Sakkozhatlak, be­szélgethetnek nekem a tele­fonokra, az URH-rádióra kell ügyelnem. Hogyan köszöntjük az új évet? Ha találkozunk a folyosón, boldog új évet kívá­nunk egymásnak. Aki éjfélkor vált: Csíkvár Lajos tűzoltó főtörzsőrmester: — Természetesen alkohol - mentes lesz a váltás. Ha tűz van, mennünk kell. Melyik a jó szilveszterünk? Húsz éve vagy »< tűzoltó, de már szil­vesztereztünk tűz mellett is. Az a jó, ha csendes az éjjel. Cukorgyár. Itt is dolgoztak. Csupán egyetlen újraindulás kétmillió forintba kerül. Jä­ger János cukorfőző mestert mindenki ismeri a gyárban. Nem nehéz megtalálni a gép­teremben. — A harmincadik kampány, amelyben én is dolgozom. Most jubilálok. A huszadik szilveszter a gépek mellett. Ha szeptember hatodikai, vagy az után indul o gyár, bizonyos, hogy szilveszterezünk a gyár­ban. Hogyan? Csak egy pilla­natra lekapcsolják a világítást, jelezve, hogy itt az új év, és dolgozunk tovább. Volt úgy, hogy megbeszéltük otthon, el­megyünk valahová szilveszte­rezni, de soha nem sikerült el­cserélnem a műszakomat... Amíg tart a kampány, min­dent félre kell tenni. Csupán egyetlen érdek létezik a gyár érdeke. Majd a kampáhy után pihenünk. Csupán négy embert mu­tattunk be azok közül, akik az éjjel értünk dolgoztak. ír­hattunk volna á vasutasokról, az orvosokról, a pincérekről ... Valamermyiüknek megérde­melt pihenést és boldog új évet kívánunk! Nagy Jenő A KAPOSVÁRI MEZÖGAZDASÄGI FŐISKOLA azonnali hatállyal FÖLVESZ gyakorlattal rendelkező GYORS- ÉS GÉPfRŐNŐKET Jelentkezni a személyzeti vezetőnél kell. (8712) \ k % W0Ä3Et01*Cjt munkával töltötték

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents