Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-31 / 26. szám
Hey áruház ku’csai A személyzeti bejárót használtam Riigasztóprés alatt a zakók Májusban nyit a kaposvári bolt — Tanulnak a munkások Megbabonázva álltam a ki tudja, hányadik ajtó előtt: ha most benyitok, vajon hova kerülök? Szabolcsi János igazgatóhelyettes megnyugtatott: nem a női öltöző van a túlsó oldalon. Az ajtókat azért kell megemlíteni, mert nagyon sok van belőle a Somogy Áruházban. Aki bemegy vásárolni, s az árukkal tömött gondolák között az áruház minden sarkába eljut, nem tudja, hogy a ’'színfalak mögött-« mi van. Nem tud a hosszú folyosókról, a rövid lépcsőről, a kis portásfülkéről az áruház »gyomrában«, és a tágas öltözőkről. Azt pedig bizonyosan nem, hogy a Somogy Áruházban csaknem húszféle pecsétet használnak, s mindegyiknek van 4—5 válfaja. Csak két kulccsal Mint a -nagykönyvben«: az áruház nyitása, zárása percre pontosan kidolgozott program alapján történik, s nemcsak azért, hogy a vásárlók időben bejöhessenek, s záráskor már ne legyen vevő az eladótérben. Megkülönböztetett szerep jut itt a kulcsoknak. Az ügyeletesek — rendszerint két osztályvezető vagy helyetteseik — mindent megnéznek, minden ajtóhoz eljutnak, s a zárás utolsó aktusaként már csak két klucs marad a kezükben. A tűzrendész a nyomukban jár. Ahol már volt, ott sötétbe burkolóznak a termek. Ha minden elcsendesedik, 65 millió forint értékű áru várja a reggeli nyitást, ami ugyancsak menetrend szerint történik. Negyed 8-kor már nyitva a személyzeti bejáró. Száznyolcvan dolgozó érkezik itt mindennap. Egyre több lesz a gondolák között a piros köpenyes eladó, s nyolc órakor kinyit a büfé, hogy a dolgozók is megihassák a feketét. — A vevő semmit sem vehet észre abból, hogy az eladónak rossz kedve van, fáradt, vagy a feje fáj. Amikor megindult a nyitás előtti árufolyam a Somogyba, rengeteget dolgoztunk. Mindenki nagyon elfáradt. Megkértük az eladókat: csinosítsák ki magukat a nyitás napjára. Szabolcsi János szívesen hasonlítja a nyitás előtti időt a színházi előadást megelőző izgalomhoz. Van ügyelő és vannak szereplők, van súgó és közönség. Az ügyelő látja az áruház minden sarkát, mindenre figyel, és időben figyelmeztet. A szereplők — a piros köpenyesek — a gondolák körül sürgölődnek: minden darabnak szépen összehajtogatva kell lennie, a kalapok nem tornyosulhatnak egymáson, a táskákra vigyázni kell, ne karcolódjanak. Mindezt végig kell csinálni tízezerféle cikknél... A »súgó« negyed kilenckor jön. Komoly »szerelése« van: magnó, rádió, lemezjátszó, két mikrofon, és egy csomó villogó lámpa a stúdióban. Az első hangos szó az övé: — Ma Agnes napja van. Szeretettel köszöntjük Ágnes nevű dolgozóinkat! Nyolc óra ötven perc. Kérjük, készüljenek föl a nyitáshoz! Törökös beütés A közönség természetesen mindezt látja, hiszen Szabolcsi János véleménye szerint az egész áruház egy kirakat, az üvegtáblákon keresztül mindent látni. Nyolc óra felé már sokan várakoznak a bejáratoknál. Kilenc óra előtt egy perccel kinyitják az utolsó ajtót is. Addig jártam az áruházat, s hallgattam Szabolcsi Jánost, míg magam is büszke lettem a Somogyra. Az itt dolgozóknak természetesen erre több joguk van: az ország egyik legkorszerűbb áruháza az övék. A kezdeti örömöt azonban lassan felváltja a munka megszokott ritmusa, s most már az apróbb dolgok felé terelődik az áruháziak figyelme. A büfére, ahol mindenkinek két forintért adják a kávét, és az új női shopra. Az angol szó úgy látszik elfogadott a szakmai berkekben. Egy önálló részt jelölnek ezzel, ahol a női divat intimebb darabjai között válogathatnak a vásárlók. Térelválasztó rács határolja. Valaki azt mondta, hogy ettől »olyan törökös beütése van az egész shopnak«. Sokat lehetne arról írni, ahogy a Somogy árukészletét összeszedték. Az osztályvezetők, ahányan voltak, annyifélé utaztak, mindennap kocsiba ültek, Budapesten, Sopronban, Szegeden, Debrecenben hangzott el: — Adjatok öt teherautóval! A vásárlók hullámokban érkeznek, mint a tengerpartra a morajló víz. Reggel természetesen sokan vannak, a délelőtti viszonylagos csend után a déli órákban is megszaporodik a vevők száma. Azután megint lehet egy kicsit lazítani, de négy óra felé ismét sokan vannak. Legkevesebben az esti órákban jönnek vásárolni. Hat óra előtt már alig néhányan válogatnak, az eladók egymással beszélgetnek, az egyik gépnél nagyokat ásít egy pénztáros. Hét óra előtt pedig már többször any- nyian vannak a személyzet tagjai, mint a vásárlók. Egy világrekord Három hét alatt készült el az áruház belső berendezése. Huszonegy napon keresztül ömlött az áru a Somogy gyomrába: az áruátvevőbe. Három héten keresztül gyakoroltak a pénztárosok a több mint negyvenezer' forintos új gépeken. A három hét alatt a 2050 négyzetméteres eladótér és a csaknem 2000 négyzetméteres raktár gondoláin és polcain rendbe téve sorakoztak az áruk. — Ez rekord! — mondja Szabolcsi János, s rágyújt aznap a huszadik cigarettára. — Magyarországon még nem volt példa arra, hogy ennyire rövid idő alatt szereljék fel az épületet. Akár világrekordnak is nevezhetném! Az áruház igazgatóhelyettese büszke a munkatársaira. Büszke az idősebbekre és a fiatalokra, a reszortvezetőkre, akiket azelőtt ei-j segédnek neveztek, és az osztályvezetőkre, akik a nyitás előtt az egész országot a »nyakukba vették« áruért. Arra is büszke, amit éppen nem kapni: ez esetben ugyanis elővesz egy kártyát, arra felírják a hiába érkezett vásárló nevét, s ha jön a Somogyba a keresett cikkből, értesítik a vevőt. Üj áruház, új szellem. Egy mindenesetre bizonyos: ilyen kártyát kevés helyen használnak. Már csak ennyit: decemberben az áruház forgalma 45 millió forint volt. Csaknem 200 ezer vásárló fordult meg a Somogybán, de összesen több mint félmillió látogatója volt az áruháznak. Mészáros Attila Tavaly 88000 autót értékesített a Merkur Bővüld kínálat — Sajtótájékoztató az idei tervekről A múlt évben 88 000 gépkocsit vásároltak a lakosok és a l'özületek a Merkúrtól, s az idén eddig 82 000 személyautó beszerzésére kötött a vállalat szerződést — mondotta csütörtöki sajtótájékoztatóján Csűri István, a Merkur Vállalat igazgatója. Ez évben tovább javul az autókínálat összetétele, új típusok is megjelennek a Merkur listáján, több típust pedig korszerűsítettek a gyártó vállalatok. A Trabant Speciál — amelynek első szállítmányai már meg is érkeztek — biztonságosabb és kényelmesebb is elődeinél. Űj műszerfalán vészvillogó-kapcsolót is elhelyeztek, s négy sebességű ablaktörlővel szerelték fel. A Wartburgon újdonság a tökéletesített ajtózár, az újszerű kormányoszlop, s a nagyobb biztonságot nyújtó fékrendszer. Már most élénk az ér- s deklődés a nagy Zsiguliként számon tartott VÁZ 2103-as típus iránt, amelynek érősebb a motorja a jelenlegi Zsigulikénál. Az eddigi szerződés szerint 14 500 Trabant, 12 800 Wartburg, 24 850 VÁZ 2101-es és 3700 VÁZ 2103-as Zsiguli, valamint 14 470 Skoda, és többek között 2900 Dacia érkezik az idén. A Mini Polski előreláthatólag a IV. negyedévtől rendelhető meg a vállalatnál, de az idén mindössze 400 érkezik belőle. A vevők színvonalasabb kiszolgálásáért ez évtől több újfajta intézkedést vezetett be a Merkur, így például a rövid szállítási határidőkre megrendelhető típusokra közvetlenül levélben is feladható a megrendelés, s előleget sem kell f I fizetni. Leggyorsabban a Za- | I porozsec, a Moszkvics 412, a | J Dacia 1300-as és a Polski Fiat j 1500-as juthat el a vevőhöz, j ezeket ugyanis a raktári kész- ! lettől függően azonnal szállítják. Trabantra legutóbb 60 000-en adtak fel megrende- ; lést. Ezek feldolgozására »Trabant brigádot« alakított a j vállalat, s a napokban befeje- j ződött a tavalyi befizetése! j visszaigazolása. Sikeresnek bizonyult a ta- | valy elindított »használtért használtat« akció; eszerint a több éves gépkocsik tulajdonosai minőségi cserével a Merkur telepein jobb használt autót választhatnak, s ennek vételárába beszámítják a régi kocsi értékét. 1975. január 1. óta a Merkur debreceni, győri, pécsi, békéscsabai és kecskeméti használtautó-telepén — a korábbi gyakorlattal ellentétben — a megvett személyautó árát azonnal készpénzben kifizetik. Hamarosan a többi telepen is áttérnek erre a gyakorlatra. A használtautó-piacon egyébként a kereslet a szocialista / országokban gyártott, fiatalabb évjáratú, jó műszaki állapotú autók iránt a legnagyobb, különösen a közületektől vásárolt 2—3 éves Zsigulik és Polski Fiatok a kedveltek. Somogy egyik legnagyobb üzeme a 2700 munkást foglalkoztató Kaposvári Ruhagyár. Dinamikus fejlődését jól szemlélteti, hogy az elmúlt öt esztendő alatt 82 százalékkal — összesen 208 millió forinttal — emelkedett a termelés. A növekedés nagyrészt a termelékenység javulásából származik. S ebben — a szervezési intézkedések mellett — a korszerűsítésnek is jelentős szerepe van. A megyei tanács tízmillió forintos támogatásával az elmúlt évek alatt jelentős rekonstrukcióba kezdett a gyár: új vidéki telepeket épített, s megkezdte gépparkjának felújítását. Az öreg, selejtezésre váró varrógépek helyett magas műszaki színvonalat kénviselő gépeket vásárolt. Űj szabászatot épített, mert a régi már nem tudta a növekvő igényeket kielégíteni. Korszerű terméket csak modern gépekkel lehet előállítani. Az új ragasztóprések már ilyenek. A gyermekzakók 98 százaléka és a kabátok 70 százaléka e gépek teremtette új eljárással készül. Az újra, a többre való törekvés eredménye a dinamikusan növekvő termelés, a mind nagyobb piac. Müller László gyárigazgató arról számolt be a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén, hogy a múlt évben a szocialista országokba 3.5 millió rubel, a tőkés országokba pedig 800 ezer dollár értékű gyermekruhát exportáltak. Egy rubel ebben a gyárban 35 forintba kerül. Egy dollár értékű árut pedig 40 forintért állítanak elő. A. korszerű gyermekruházati cikkei itthon is keresettek: a gyár vezetőinek véleménye szerint a belkereskedelem meglehetősen hullámzó igényeit mindig kielégítették. Tavaly — egyebek mellett — 160 ezer, rögzített áras gyermekruházati cikket hoztak forgalomba a hazai boltokban. A gyárnak azonban még nincs boltja a városban. A megyei tanács végrehajtó bizottsága egy 1968-ban született határozatában szükségesnek tartotta, hogy üzletet nyisson a gyár a megyeszékhelyen. E határozat — sok huzavona után — megvalósulóban van. Elkészültek már az üzlet tervei, s készül a berendezése is. Májusban pedig megnyitja a gyár az első kaposvári boltját. A keresett termékeket készítő munkásokért is mind többet áldoz a gyár. A szociális létesítmények zsúfoltságának csökkentésére öltözőt, mosdót építettek. A gondokat ez megoldotta volna. A gyár 2-es számú telepe azonban megszűnik: a városrendezési terv szerint itt épül. majd az ifjúsági ház. A központi telepen emiatt ismét zsúfoltabbak lesznek a szociális helyiségek. A fejlődés azonban ennek ellenére szembetűnő. Főfoglalkozású üzemorvos és fogorvos dolgozik a gyárban. Ebben az évben speciális szakrendelést is bevezettek. A Világgazdasági ábécé A legnagyobb kedvezmény elve A legnagyobb kedvezmény szerinti elbánásra vonatkozó kikötés a külkereskedelmi kapcsolatokban azt jelenti, hogy egy országot sem részesítenek jobb elbánásban, mint azt az országot, mellyel a legnagyobb kedvezményes elbánásra szerződtek. Innen származik a kikötés neve is, mert arra a legnagyobb kedvezményre ad jogot, melyet a másik szerződő fél bárkinek megad, vagy a jövőben meg fog adni. Ezt az elbánást általában kölcsönösen kötik ki, tehát az az ország, amelyik ezt a másik szerződő féltől vagy felektől kapja, ugyanezt az elbánást adni is köteles nekik. A legnagyobb kedvezményes elbánás feltétel nélküli, tehát bármely más országnak megadott kedvezményre a szerződő felek azonnal és minden feltétel nélkül jogosultak. Ez az elv biztosítja az egyenlőséget a kereskedelemben. Minden olyan intézkedés, amely bármely más országnak adott előnyből egy szerződő országot kizár, az elv megsértésének és hátrányos megkülönböztetésnek, vagy idegen szóval diszkriminációnak számit, amit a nemzetközi kereskedelempolitika általában elfogadott szabályai tiltanak. gyár dolgozóinak többsége nő, s az udvaron sűrűn lehet találkozni gyermekkocsival. Csaknem százan vannak szülési szabadságon, a gyermek- gondozási segélyen levők száma pedig meghaladja a négyszázat. Egy kisebb üzem teljes létszáma ez. A gyermekekről való gondoskodás a vállalatnak is feladatot ad. Az üzemi bölcsőde korszerűsítése a gondoskodás egyik jele. A múlt évben 1,2 millió forint lakásépítési alapot létesített a gyár. Ebből a pénzből eddig 21 dolgozójának segített a lakásgond megoldásában. Az utánpótlás egy gyorsan fejlődő üzemben nagy feladatot jelent: az oktatótermek építése, a szociális létesítmények bővítése tette lehetővé, hogy a fiúk mellett lányokat is fölvegyenek szakmunkás- tanulónak. Az ősszel háromszáz fiatal kezdheti meg a tanulást a gyárban. Ez kétszerese a korábbi évek iparitanuló-létszámának. A felnőtt dolgozók tanulását is eredményesen segíti a Kaposvári Ruhagyár: tíz éve működik már a ruhaipari technikum kihelyezett tagozata, s itt száznál több technikus végzett. A felsorolás korántsem teljes. Ezeket az erőfeszítéseket értékelve mondta Böhm József megyei tanácselnök a végrehajtó bizottság ülésén, hogy tiszteletre méltó az a munka, melyet az üzemben végeznek, iMegvéllK egyik legnagyobb gyárában a munkások érdekében tett erőfeszítések eredményét előbb vagy utóbb a városban is érezni lehet. Termékei fontos közszükségleti cikkek. A beruházások azért folynak, hogy minél korszerűbbek legyenek ezek a termékek, s minél könnyebben, gyorsabban végezzék a munkát a szalagok mellett. K. I. Óriás szigetelők Az elmúlt több mint 100 esztendő alatt világszerte ismertté vált a pécsi Zsolnay Porcelángyár neve, ahol több mint 500 munkás dolgozik. A Szovjetunióból, Vinyicáról érkező 750 kV-os távvezeték építéséhez, valamint a Budapest—Munkács közötti 400 kV-os távvezetékhez készítik a szigetelőket. Óira a külföldi piacén Tavaly 17289 KA—HYB tenyészsertést értékesítettek A kaposvári KA—HYB vállalkozásnál Gondolovics Lajos igazgatóhelyettes tájékoztatott a múlt esztendőről. A vállalkozás hatéves fennállása óta tavaly érte el a legnagyobb eredményt: 17 2S9 KA—HYB tenyészsertést értékesítettek, ebből 5824-et exportra. — Az exportra szállított sertéseik száma a laikusnak az első pillantásra kicsinek tűnik. Mivel magyarázható, hogy mégis jelentős exporttevékenységről van szó? — A felszabadulás előtt utoljára 1938-ban exportáltunk magyar tenyészsertést: egy mangalicát az oslói állatkertnek. A felszabadulás után magyar fajtájú tenyészsertést j először 1969-ben a KA—HYB vállalkozás exportált Jugoszláviába és az NDK-ba. Ettől az évtől kezdve rendszeresen szállítunk exportra. Csehszlovákia összesen 5634 KA—HYB tenyészsertést vásárolt tőlünk. Utána a Szovjetunió következik, immár ötödik esztendeje vásárol tőlünk rendszeresen. I Ezenkívül Ausztria és az I NSZK is jelentős partnerünk. — Milyen exportlehetőségeik vannak az idén? — A tavalyi előzetes tárgyalások szerint a Szovjetunió együttműködési szerződést kíván kötni — ez öt évre szólna —, amelyben annak rögzítésén túl, hogy évenként 500— 1000 KA—HYB tenyészsertést vásárol Moldáviába, a vállalkozást kívánja felkérni a genetikai munka irányítására. A múlt évi kijevi kiállításon szerzett tapasztalatok kedvezőek. A szakemberek közül soka.o érdeklődtek munkánk iránt. Ügy érezzük, megvan a lehetőség arra, hogy Moldávián kívül az Ukrán SZSZK-ba is exportáljunk. Kedvező lehetőségek vannak Csehszlovákiában is. Az oda szállítandó mennyiségről a közeljövőben tárgyalunk a partnerekkel. Előrehaladottak tárgyalásaink Lengyelországgal és Bulgáriával is. — A külföldi piac mellett szóljunk a hazai keresletről. Magyarországon mennyire elterjedt a KA—HYB sertés? — A belföldi értékesítések alakulása szintén kedvező. Vállalkozásunk eddig mintegv hatvanötezer tenyészsertést adott el az ország tizenkilenc megyéjéből tizenhétbe. Borsod és Nógrád megye kivételével mindenütt megtalálható a KA—HYB sertés. Azt hiszem természetes: Somogybán találkozhatunk a legtöbbel, az eddig értékesített mennyiség tizennégy százaléka itt van. 197 hazai mezőgazdasági nagyüzembe adtunk el KA—HYB- ot. Számításaink szerint nálunk mintegy hetvenezer te- nyészkoca van. Így várhatóan az idén csáknem másfél millió KA—HYB sertés kerül a vágóhidakra. Forgalmazási szolgálatunk programja, hogy az idén Békés, Szolnok és Szabolcs megyét még nagyobb mértékben bekapcsoljuk munkánkba. N. J. Somogyi Néplapl 3
