Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 23. szám
\ MUNKÁSŐRGYŰLÉS siófokon Á párt bizalma jobb munkára kötelez Évente ismétlődik, mégis mindig ünnepélyes tartalommal telítődik á munkásőregy- ségek kiképzési évet záró, értékelő, a feladatokat meghatározó gyűlése. Így volt ez ä siófoki József Attila munkás- őregyságnek a Minisztertanács balatonőszödi üdülőjében rendezett egysággyűlésén is. A Himnusz hangjai után Virovecz József köszöntötte a siófoki járási-városi pártbizottság nevében a munkásőröket, az elnökségben helyet foglaló vendégeket, köztük Varga Pétert, a megyei párt- bizottság első titkárát. Ott voltak a járás és a város párt- és állami vezetői, vállalatok, üzemek, gazdaságok képviselői, s eljöttek a balatonőszödi Vörös Csillag Tsz küldöttei is. — Ezekben a napokban harminc esztendeje, hogy járásunk területére léptek a felszabadító szovjet csapatiek. Most, amikor értékeljük a kiképzési évet, beszélünk feladatainkról, arról is számot adhatunk, hogy a párt XI. kongresszusára, a felszabadulásunk 30. évfordulójára indított' szocialista verseny egységünkben is kedvezően segítette feladataink megoldását. Erősödött egységünk erkölcsi- politikai állapota, javult a fegyelem. Eredményesen hajtottuk végre a kiképzési, szolgálati feladatokat — mondta beszámolójában Varjú Márton parancsnok. Beszélt arról is, hogy az országos parancsnok felhívására a siófoki munkásörök szintén nagy lelkesedéssel vettek részt a felszabadulási emlékversenyen, Kaposi László raja lett az első, így részt vehet majd a megyei döntőn. Zsák Ferenc megyei parancsnok kitüntetéseket nyújtott át a munkásőröknek. Köztük Szimcsák Istvánnak, aki elnyerte szakaszával a kiváló címet, az egységen belüli vándorzászlót, a kiváló parancsnoki kitüntetést. Itt vette át ifjú Szimcsák István is a kiváló munkásőr-jelvényt, s így ez a mostani ünnepség a Szimcsák családnak emlékezetes marad. Hatan vették át a 15, harmincán pedig a 10 évi szolgálat után járó érdemérmet. tízen pedig tartalékba vonulásuk alkalmából emlékérmet kaptak. Megható jelenete volt az ünnepségnek, amikor a bala- tonszemesi Gárdonyi Géza úttörőcsapat küldöttei köszöntötték a munkásőröket, s virággal kedveskedtek nekik. Felszólalt az ünnepségen Varga Péter, a megyei párt- bizottság első titkára. Tolmácsolta a pártbizottság üdvözletét, köszönetét a munkásőröknek. Beszélt az idei jelentős belpolitikai eseményekről, a pártunk XI. kongresszusára, felszabadulásunk 30. évfordulójára való készülődésről, a kongresszusi irányelvek fogadtatásának kedvező megyei tapasztalatairól, a feladatokról. Februárban kezdődnek a pártértekezletek (Folytatás az 1. oldalról.) — Helyzetünk reális és pontos felmérése a kongresz- szusl előkészítő munka legelső szakasza volt; a második taggyűlésen, pártcsoport-érte- kezleteken a kongresszusi irányelveket érdemben megvitatták. - A kongresszusi irányelvekről folytatott eszmecserék, viták háromnegyed millió párttag számára tették lehetővé, hogy közvetlenül beleszóljanak a párt politikájának alakulásába. — A kongresszust előkészítő munka fontos és felelősségteljes hivatása a párt különböző irányító szerveinek újjáválasztása az alapszervezetek vezetőségeitől egészen a megyei, budapesti pártbizottságig. Mint ismeretes: a párt- alapszervezetek második — januárban lebonyolított — taggyűlési sorozatának egyik fő témája volt a pártvezetőségek újjáválasztása. A tapasztalatok szerint a taggyűléseken gondos mérlegelés, a javasolt személyek szakmai munkájának, politikai rátermettségének, emberi magatartásának alapos vizsgálata után döntöttek arról, hogy a következő években kik vezessék az alapszervezeteket. Ilyen körültekintő mérlegelés alapján országosan mintegy 24 ezer alapszervezeti titkárt és több mint 70 ezer vezetőségi tagot választottak meg. Az új pártvezetőségek az alapszervezetek túlnyomó hányadában híven tükrözik a párttagság összetételét, megfelelnek az adott vállalat, üzem, intézmény jellegének. A választásokon fontos törekvésként nyilvánult meg, hogy a pártalapszervezetek vezetőiségeiben növekedjék a fizikai dolgozók és a nők aránya, s jelentős számú fiatal is helyet kapjon az alapszervezeti, illetve a csúcsvezetőségekben. — A vezetőségválasztások 'ezajlása a kongresszusi előkészületekben újabb, fontos dőszak kezdetét jelenti: a következő napokban, hetekben sor kerül az MSZMP felsőbb irányító szerveinek pártértekezletére. A járási és városi pártértekezletek zömét február közepén bonyolítják le. A fővárosban február 7 és 16 között zajlanak majd le a kerületi pártértekezletek, ösz- szesen 22 kerületi és három kerületi jogú pártértekezletet tartanak. A kommunisták megyei szintű tanácskozásait országszerte február 22 és március 9 között tartják meg. — A kongresszust előkészítő tanácskozássorozat nem kizárólag a párttagság ügye: a pártonkívüliek számára sem közömbös, milyen mérlegről adhatnak számot a kommunisták, hogyan értékelik a pártmunka fejlődését, milyen új feladatok megoldására mozgósítanak céljaink maradéktalan megvalósításáért. Pártunk mint a magyar társadalom eszmei, politikai vezetője, feladatát a munkás- osztály, a nép érdekeinek hű szolgálatában látja. A közvélemény nagyon jól tudja, hogy a szocialista társadalom felépítése nem szűk pártérdek, még csak nem is egyedül a munkásosztály érdeke, hanem az egész társadalom érdeke, és csak az egész nép műveként valósulhat meg — mondotta végezetül dr. Péter János. — A munkásőrség minden tekintetben megfelelt feladatának. Esküjükhöz híven dolgoztak, s nemcsak szolgálati, hanem munkahelyi feladataikat is ennek szellemében látták el, sokat kezdeményeztek, részt vettek pártunk politikájának megvalósításában. Ezzel kiérdemelték, hogy tekintélye, becsülete van a munkásőrségnek. megyénk lakói tisztelik őket. Ezt csak további felelősségteljes munkával lehet megtartani. A megyei pártbizottság továbbra is minden segítséget megad a munkásőrségnek. Azt kérem, hogy a jövőben is legyenek mindenkor készek munkásőri feladataik ellátására. Ügy dolgozzanak, hogy pártunk mindenkor számíthasson önökre, és népünk szeretete, tisztelete övezze továbbra is munkájukat. Részt vett az ünnepi gyűlésen J. G. Minyin őrnagy, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselője is. Felszólalásában további sikereket kívánt a siófoki munkásőröknek, emlékeztetve, hogy ők is jelentős ünnepre, a győzelem napjának 30. ‘évfordulójára készülnek. Varjú Márton parancsnok mondott köszönetét a szovjet vendégeknek, s egy munkásőrt ábrázoló szobrot nyújtott át ajándékul. Behozták a csapatzászlót, s az új munkásőrök. az egység idősebb harcosai letették az esküt, amelyet Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára fogadott. A lesze- relők nevében Orbán Imre 15 évi szolgálat után átadta a fegyvert a helyükbe lépő fiatal munkásőröknek. Balogh Mihály tett ígéretet, hogy a fegyvert becsülettel őrzik, lelkiismeretesen teljesítik feladataikat. Fegyelmezett, megható volt a József Attila munkásőregy- ség ünnepi gyűlése. Befejezésül Tímár Imre karnagy vezetésével a siófoki Bányász női énekkar köszöntötte őket magyar, lengyel, kubai és orosz dalokból összeállított műsorával. Szalai László Termel az új kaposvári kenyérgyár Több függ a fejtől mint a kéztől OOm m A tésztához csak egyszer ér emberi kéz. Meleg zsemleillat fogadott az új kaposvári kenyérgyárban. Friss volt és ínycsiklandó. Ilyenről álmodhatott az egyszeri péklegény,, ilyen puha bélűt, cserepes héjút akart sütni mesterremeknek a hosz- szú évek tanoncévei és vándorlása után. A fehérre zománcozott kemencesor végén sorra bukkannak elő a kerek sütemények. Zsemlefolyam — ez jutott eszembe, amikor megláttam az elapadhatatlanul érkező i ropogós süteményeket. Hamar megtelnek a műanyag ládák, a kezelő fiatalember győzi cserélni a szalagsor végén. A sütemény állványokra kerül, ahol reggelig »pihen«, pontosabban: érik. Kérge cserepesedni kezd, s felpattogzik azoknak a legnagyobb örömére, akiknek reggel az asztalára kerül. A januári éjszakába süppedt gyárban javában folyik a munka. Kenyér készül, kifli és zsemle. Éz a munka azonban itt merőben különbözik a megszokottól. Hiába is keresnénk az öblös dagasztócsészéket, — legföljebb egykét intenzív'dagasztót tajálunk félreállítva, tartaléknak. Hiányoznak a forróságtól piros arcú, széles péklapáttal birkózó izmos legények és a Ösztönző árpolitikával (Tudósítónktól.) A csurgói áfész a múlt évben 213 vagon árut vett meg a kisgazdaságoktól, és ezért 24 millió forintot fizetett ki. E mennyiségből 42 vagon volt a zöldségáru, 115 vagon gyümölcs és 56 vagon az egyéb termék. Körzetükben a termeltetés, felvásárlás szempontjából legaktívabb község Csurgó és Iharosberény volt, ahonnan egyaránt 26 vagon áru került a raktáraikba, ezt követte az inkei felvásárlás 23 vagonnal. A csurgói áfész tpbb ezer termelővel állt kapcsolatban, és 1117 volt azoknak a száma, akik szerződéses alapon termeltek, illetve kisállatokat tenyésztettek a szövetkezet részére. A felvásárlás alapnál változatlanul a szakcsoportok adták. A 18 szakcsoport közül legtöbb a nyúltenyésztő és a méhész. A felvásárolt értéknek felét a szakcsoportok adták. Érthető, hogy a szövetkezet sok kedvezményben, anyagi és erkölcsi támogatásban részesítette a tagokat. Változatlanul a szakcsoportokra építik ez évi terveiket. A szövetkezet 230 vagon árut szeretne megtermeltetni, felvásárolni, s ez 8 százalékkal magasabb az előző évinél. Különösen a zöldségtermelésben szeretnének előbbre lépni: 44 százalékkal. A megköVilággozdosógi ábécé Külkereskedelmi cserearány Két ország között a külkereskedelemben gazdát cserélt áruk árainak viszonya egymáshoz jelenti a külkereskedelmi cserearányt. A cserearány vizsgálata azért fontos, mert ebből lehet megállapítani, hogy egy adott időszakban a külkereskedelem' előnyös vagy hátrányos feltételek között megy-e végbe. A cserearányok alakulása mindenekelőtt a külkereskedelmi forgalomba kerülő áruk termelési költségei hatnak. A cserearányok nagy befolyást gyakorolnak a 1 piaci árak — spekulációs törekvésekkel is befolyásolt — alakulása és az, hogy egy adott ország export- és import-összetétele milyen. A világpiacon végbement áremelkedések például külö- bözőképpen érintették importunkat és exportunkat. Azoknak a cikkeknek az ára, melyeket a tőkés országokból importálunk, lényegesen nagyobb mértékben — átlagosan 40 százalékkal — emelkedett, mint azoké, amelyeket exportálunk. Ezek ára csak 25 százalékkal nőtt, A cserearányok tehát a mi szemszögünkből nézve romlottak. Ez érzékeny veszteséget okozott népgazdaságunknak, mert a bekövetkezett változások miatt egységnyi magyar áruért kevesebb külföldi árut kaphatunk cserébe. E számunkra hátrányos helyzetből kettős feladat teljesítésével Igyekszünk kijutni. Egyrészt növelni akarjuk azoknak a termékeknek az exportját, melyeket alacsony előállítási költség mellett a tött szerződések alapján több fóliás primőr zöldséget és uborkát várnak. Várhatóan tovább terjed a "hiúit évben nagyszerűen bevált támrend- szeres uborkatermelés. Természetesen a felvásárlást nagyban befolyásolja majd az 1975. évi időjárás. A szakszerű irányítással nem lesz baj. A szövetkezet a szakcsoportok, a szövetkezet tagjainak — az üzletpolitikai Irányelvek szerint — változatlanul biztosítja a kamatmentes szerződéses előlegeket a termelés, a tenyésztés céljaira egyaránt. Ugyancsak kedvezményesen kapják a kisgazdaságok a vetőmagvakat, a méhészek a cukröt, a nyulászok a tenyészanyagot. A zöldségtermelők részére központi palántanevelő telepekről hozatnak majd megfelelő minőségű alapanyagot. Körzetükben fekete ribizlit szeretnének telepíteni 1975- ben. A nyúltenyésztésben a múlt évi eredmények szinten tartása a cél. Az üzletpolitikai elvekben megfogalmazták azt, hogy messzemenően a termelőket szolgálják. A szövetkezet legkedvezőbb áron értékesít- olyan árpoliükát alakít ki hetünk, másrészt mérsékelni kívánjuk azoknak a termékeknek (pl. cukor, papír, vegyipari alapanyagok stb.) a behozatalát, amelyeknek világpiaci ára már-már csillagászati magasságokba emelkedett. A cserearány tartós já 1975-ben is, hogy érdemes legyen a zöldséget, a gyümölcsöt és az egyéb árukat megtermelni. A nyereséges működést a nagyobb mennyiséggel szeretnék biztosítani. Ezeket az üzletpolitikai elképzeléseket, terveket a rövidesen vulását csak a világgazdaság- i sorra kerülő részközgyűléban végbemenő változásokkal hosszabb távon is számoló központi és vállalati gazdálkodással, a tervszerűség és a rugalmasság növelésével érhetjük el. sek. illetve szakcsoporti gyűlések elé tárják. A szövetkezet ebben az évben tervbe vette a felyásárlóhelyiségek j korszerűsítését, ami ma már; elengedhetetlen. j boglyahátú Pajtás kemencék. Itt csak figyelő szemű, nyugodt emberek járnak-kelnek a kemencék között, olykor igazítanak valamit, a kapcsolókkal bajlódnak, s ellenőrzik a sütés folyamatát. Már megindult a kenyérvonalon is a munka. Külön érkezik az élesztő, külön az adalékanyag és a liszt A folyamatos intenzív dagasztóból vastag sugárban szökik ki a tészta. Szalag viszi tovább a kelesztőtérbe, melynek klímája szükség szerint változtatható. A tészta útja a dagasz- lástól a sütésig pontosan nyomon követhető: a kezelőtáblán villanó piros és zöld fények mutatják, hogy a pontosan tervezett folyamat melyik része zajlik, s hol kell az embernek közbeavatkoznia. Az új kaposvári gyárban megszűnt minden, ami a hagyományos pékmesterséget jellemezte. Végképp tovatűnt az egykori pékségek hangulata, kemény, izzasztó munkája, berendezése, és arcpi- rító forrósága. Pékség helyett a szó .valódi értelmében vett sütőipar az, amit látunk'. A kenyérnek, a kiflinek, a zsemlének pontosan meghatározott útja — technológiája — van. Tudni kell, hogy az egyes gombok benyomása, karok és fogantyúk meghúzása milyen folyamatokat indít el, s hogyan módosítja a sütést vagy a kelesztést. S a termékek íze most már nem a pékmester keze munkája nyomán' változik, hanem attól függ, hogy mennyi ismeret, tapasztalat halmozódott föl a fejekben. Olyannyira, hogy egy idősebb pék meg is kérdezte': — Hogyan? A mi munkánkra már nincs is többé szükség? De igen. Nagyon is szükség van rájuk. Csak éppen a munkájuk lett — legalábbis fizikailag — jóval könnyebb, s ami legalább ilyen fontos, termékenyebb. A hagyományos kenyérgyárakban műszakonként egy ember átlagosan 3600 süteményt tud el« készíteni. Itt viszont ennek az ötszörösét, 15—16 ezret. S az sem lényegtelen, hogy sokkal jobb, ízesebb, ropogósabb lesz a zsemle és a kifli. Adagolási idő, rekeszváltási idő, kézi léptetés, automatikus adagolás, lisztadagolók féltöltése, hibanyugtázók, számlálóberendezés, műveletidő perc — ezekből a »kottákból« komponálódik nap mint nap a kenyérgyár munkája. S ebben a rendezett, pontosan ütemezett kenyérgyári harmóniában igen fontos szerepük van a perceknek és a másodperceknek. Nemcsak azt kell tudni, hogy mennyi gőzre, hőre, lisztre és élesztőre van szükség, hanem azt is, hogy mikor kell megnyomni azt a gombot... A programozásnak ebben a szigorú rendjében nem ismerik a régi pékszokást. »Sietek meggyúrni a tésztát, hogy minél előbb leléphessek.« Ilyen az új gyárban nincs. A kenyérsütés menete másodpercedre van felosztva. S ezektől a másodpercektől is függ: milyen lesz a kenyér? Cs. T. Somogyi Néplap
