Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

Nagyon kemény harc volt...' 550 mázsadohány Mikéről Mindketten nyugdíjasok.I Mindketten a fővárosban él- ! nek. Nevük ott szerepel a me­gye párttörténetében, tetteikre \ nagyon jól emlékeznek az egy­kori harcostársak, szemtanúk. I S kiváltképp azt emlegetik, hogy milyen személyes bátor- i ságra, kiállásra volt szükség. — Amikor megalakult a Nemzeti Bizottság Kaposvá­ron, akkor én még nem vol­tam itthon. Még valahol a vo­naton ültem... az első hadi­fogolycsoporttal érkeztem ha­za. Akkor már mintegy hat­van tagja volt az MKP szerve­zetének. Havas Béla gyorsan bekap­csolódott a politikai munkába. Az MKP képviseletében ke­rült be a Nemzeti Bizottságba, s ő lett a soros elnök. Azután az MKPjVárosi titkárának is megválasztották, ő töltötte be ezt a tisztséget 1946. február 9-ig, utána Vadas József vet­te át a stafétabotot, aki ma a kaposvári Lakberendező Ktsz elnöke. — Akkor nehéz volt min­dent elkezdeni. Jöttek a ren­deletek ... például a földosz­tásról. Bármilyen nehéznek ígérkezett — Somogy a gró- | fok, dzsentrik megyéje volt —. nekikezdtünk. Egyik nehézség jött a másik után. Például a megyei, a városi közigazgatás megindítása. Csak egy nevet mondok: Vidovics Ferenc, a reakciós kisgazdaságé főispán! •, Az MKP az első perctől harcban állt vele, a fő küzdő­tér a Nemzeti Bizotság volt. Havas Béla a párt képvisele­tében, mint soros elnök, kés­hegyig menő vitákat folyta- : tott vele. — Akkoriban nagyon fontos ! volt számunkra a demokrati­kus rendőrség kialakítása, hi­szen akkor nem volt fegyve- j rés erő. S mi, kommunisták, ! nem akartuk ezt az egyetlent j f ....­í-pórt kezébe adni! Az ősz hajú veterán suhint | egyet a levegőbeír az ökölbe szorított kezével. — Nagyon kemény harc j volt. .. Ott volt például a saj- j tó. Én abban is érdekelve voltam, a kezdettől írogattam a Somogyvármegyébe cikke­ket, majd Mike Imre után egy darabig én voltam a szer­kesztő. Utánam Erdélyi Lász­ló következett. S hányán mondogatták ak­kor a rendszer »jóakarói«, hogy nem ér meg két évet ez a lap! Havas Béla a közüzemek igazgatója is volt a városban, sokat harcolt és tett a falu- villamosításért, azután kiemel­ték, s a fővárosba került. Most se tétlenkedik, mint szakta­nácsadó dolgozik — ahogy ő mondja — az »energiavona­lon« az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnál. Hogy milyen harcos volt, talán leg-' pontosabban Tömpe István, Somogy egykori kommunista alispánja, az Állami Rádió- és Televízió Bizottság elnöke fo­galmazta meg visszaemlékezé­sében: »Mindig szívesen gon­dolok a bátor és ötletes Haras Bélára, a Nemzeti Bizottság kommunista tagjára«. Aki valamikor a kisváros fejlődéséért harcolt, nagy el­ismeréssel nézte a mai Kapos­várt: az ipartelepet, a Kali- nyin városrészt. — Óriásit fejlődött a vá­ros ... A kis vidéki székhely­ből csakugyan város lett! Hajdók Béla úgy került a megyébe, hogy az MKP köz­pontja megbízta a megyei tit­kári feladattal. Az MKP 1945. április 22-én tartott első nép­gyűlésének napján alakult I meg az MKP város szervezete, J illetve a megyei titkársága, j Győrffy Antal állt a megyei { titkárság élén, s tőle vette át i ezt a tisztséget a Kaposvárra j érkező Hajdók Béla. — Nekem jutott az a meg­tiszteltetés, hogy az első me­gyei kommunista párti titkár lehettem. Havas Bélával, Élő Ferenccel, Barabás Józseffel és a többiekkel harcoltam együtt. Az volt akkor a fő fel­adatunk, hogy megszervezzük a párt megyei szervét, azután a járási titkárságokat, a köz­ségi alapszervezeteket. Csak egy példát mondok: az újon­nan fölvett dolgozó parasz­tokkal megerősítettük a pár­tot, hiszen nyugatról egyre- másra jöttek haza a földes­urak, s megpróbálták kisem- mizni a földhözjuttatottakat. Akkor gyakori volt, hogy a rendőrséggel együtt kimen­tünk például Tabra, azután más helyre, s megmondtuk, hogy ez a föld visszavonha­tatlanul azoké, akik kapták. Akkor nem volt könnyű el­jutni valahova. Erre így em­lékezik vissza: — Keményen kellett dol­gozni éjjel-nappal, hogy úrrá tudjunk lenni a nehézsége­den. A gyűlések sorozatát tar­tottuk. Akkor a vasárnapok voltak a gyűlésnapok. A ne­héz közlekedési viszonyok mi­att az elvtársak (járási titká­rok, megyebizottsági tagok) gyalog vagy kerékpáron köze­lítették meg a falvakat. — A párt szervezeti meg­erősítésén kívül mit tartot­tak még nagyon fontosnak? — A MADISZ megyei szer­vezetének megszervezését. Nagy jelentőséget tulajdoní­tottunk az ifjúság nevelésé­nek. Hajdók Bélá nem volt soká­ig Kaposváron, a Somogy mé- gyei titkárság éléről Pécsre, az MKP dél-dunántúli területi titkárságára került. 1945 szep­temberében. Amikor elment Somogyból, a párt taglétszáma hat-hétezer körül mozgott. — Annak örülök, hogy a harminc év bizonyított... ,Az alapkövet nem ingatag talaj­ra helyeztük. S hogy mit te­hetünk mi, régiek? Szívesen átadjuk a tapasztalatainkat. Lajos Géza Félidejéhez ért a dohánysi- I A dohány általában jó mi- | rintot kapott terméséért, ösz- mítás a mikei Rákóczi Tér- "őségű A szövetkezet má-| szesen mintegy kétmdho fo- , „ / zsankent átlagosan 3700 to­melöszövetkezetben. Összesen ____________________ 550 mázsa száraz havannát i rintos árbevételre számítanak. raknak pótkocsira, es indíta­nak útnak a nagyatádi do­hánybeváltóba ebben a sze­zonban. Ennek a mennyiség­nek körülbelül a fele még a pajtákban lóg. Azaz valami­vel kevesebb, mert a dohány­pajták közötti téten a földre terítették a száraz levelek egy részét, itt várják a har­matot. A dohány ugyanis túlságo­san kiszáradt, törik, porlad, nehezen simítható. Mivel a levegő száraz, a levelek nem szívhatnak magukba elegendő párát, nem »puhulnak vissza«. Így a harmat segít a mikeie- ken. Ha pedig még ez sincs, pár napra megáll a munka a simítóban. 40 vapn csomagol! burgonya Kaposvárra Mein mindenhol segítik a tanuló munkásokat Havas Béla és Hajdók Béla a régi harcokat eleveníti föl városnézés közben. Vizsga többszöri nekirugaszkodásra MEGYÉNKBEN a 60-as éve­ket megelőző időszakban a szakmunkásképzés még a las­san fejlődő ipar igényeit sem tudta kielégíteni, a tanulók létszáma a jelenleginek mind­össze egyharmada volt. A Po­Heti belpolitikai összefoglaló Hétfőtől szombatig Jelentős ip«tri esemény­nyel kezdődött ez a hét Le­nivárosban. A Tiszai Vegyi Kombinátban megkezdte pró­baüzemelését az olefinmű. Tu­dom, ez a szakszerű elnevezés már ismerősen cseng, a bo­nyolult vegyi folyamat lénye­ge, hogy a TVK-ban előállí­tott etilént 330 kilométeres ve­zetéken az Ukrajnai Kallus városának vegyi kombinátjá­ba szállítják — alapvetően fontos műanyagok és vegy­ipari alapanyagok ellenében. Hogy mi mindent gyártunk a műanyagokból és vegyi alap. anyagokból, aligha kell bő­vebben magyarázni. Ám. hogy egy másik, manapság ugyan­csak sokat emlegetett ipari szakkifejezés, az úgynevezett könnyűszerkezetes építési mód mit jelöl, arra csupán azért térek ki, mert legújabban már szinte minden héten, így ez­úttal is hírül adják: egyik vagy másik építő vállalat, ko­rábban elképzelhetetlenül rö­vid idő alatt tető alá hozott egy könnyűszerkezetes iskolát, Vagy óvodát. Az egy­szeri esetek országszerte prog­rammá nőnek. A napokban 'zolnok megyében jelentették •e, hogy a megyeszékhelyen, ovábbá Karcagon, Jászbe- •ényben könnyűszerkezetes óvodát építenek. Már a múlt héten beszél­tünk róla, milyen értékes hoz­zájárulás a közelgő pártkong­I resszus munkájához egy-egy } tanácskozás és állásfoglalás a ] kongresszusi irányelvekről. A 1 héten a KISZ központi bízott-', I sága — Kádár János jelen­létében —, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöksége, valamint az Országos Szövet­kezeti Tanács vitatta meg a XI. pártkongresszus irányel­velit. A tanácskozások közös jellemvonása: egyetértés a párt következetes politikájá­val és — az együtt gondolko­dás kifejezéseként — hasznos észrevételek a Központi Bi­zottság számára. Az utóbb említett szövetke­zeti tanácskozáson sok jóleső szót hallottunk a termelőszö­vetkezetekről. A nemzeti bank elnökhelyettesének minapi tá­jékoztatóján — a mezőgazda­ságnak nyújtható hitelekről — kiemelték, milyen eredményes évet zártak a mezőgazdasági nagyüzemek. Ezt az is bizo­nyítja, hogy ismét kevesebb a veszteséges tsz. Egy továb­bi biztató jel: növekszik a be­ruházási kedv a mezögazda- \ ságban. A munkaügyi miniszter e heíi sajtótájékoztatóján be­jelentette, hogy az idén nem lesznek központi bérintézke­dések, és a rendelkezésre álló pénz jelentős részét az ösz~ tönzés fokozására használják föl. Ezt az elvet mindenki he­lyesli, de amikor — úgymond — differenciálva kell ösztö­nözni » vállalatnál, a műn­I kahelyen, többnyire ugyan- | csak húzódoznak a kényes fel­adattól. Ami még igen fontos lenne I — erről is szólt a miniszter —, a korszerű üzemszervezés és ügyvitel. Ezzel kapcsolat- i ban hadd idézzek egy hirde­tést, amely a napokban je­lent meg. »Kecskeméten és Kaposváron létesülő számítás• technikai adatfeldolgozó köz­pontunk vezetésére keresünk felvételre ■ ..« stb. Jó volt ol­vasni; hirdetésben is kutatják már a képzettebb, a nagyobb . gyakorlatú szakembereket szá- ! mítástechnikai központok szá- I mára. Ezek voltak hazai híreink. Határainkon túl nagy érdeklő­dés előzi meg az április 7-én megnyíló jubileumi magyar | kiállítást Moszkvában. E so­rok írója jól emlékszik a hat­vanas évek elején rendezett első magyar kiállításra a szov. jet fővárosban — nagyszerű visszhangja volt. Azóta tíz­egynéhány év telt el. Annyi­val többet kell tehát produ~ kálnunk. Akárcsak a sport­ban — mondhatnánk, de hi­szen megszületelt az első olimpiai sikerünk. Montreal­ban döntöttek: magyar ered­ményjelzőket vásárolnak a súlyemelő- és vívóversenyek­re. Tizenkét cég indult el és a magyar VBKM győzött. A díja 130 ezer dolláros bevé­tel. Balog János Litikai Bizottság 1965. évi ha­tározatát követően meggyor­sult az iparfejlesztés. A szak­munkástanulók száma 1967-re megkétszereződött az 1964. évihez képest, pedig ekkor még egyetlen plusztantermet sem építettek, s kizárólag a megyeszékhelyen folyt okta­tás. Ma már 6771 szakmunkást képeznek a megye különböző helyein — tudtuk meg Balogh Lászlótól, a megyei tanács munkaügyi osztályának veze­tőjétől. Gondot okoz, hogy az 512. számú kaposvári intézet túlzsúfolt. Pedig ott építőipa­ri, könnyűipari és szolgáltató szakmákra képezik az oda já­ró több mint 1000 gyereket. — Hányán szereztek szak­munkás-bizonyítványt az el­múlt tanévben Somogybán, s mely szakmákban végeztek legtöbben? — 2400 gyerek végzett. Leg­többen az építőipari, lakatos és kereskedelmi szakmában. — Milyen új szakmai kép­zést vezettek be? — Tavaly kezdtük meg a vegyipari szakmunkások kép­zését a barcsi Chemical gyár részére. — Melyek azok a szakmák, amelyekre kevés a jelentke­ző? — A bádogos, üveges, bur­koló, ács-állványozó, vasbe­tonszerelő. Lehetne javítani a helyzeten ösztöndíjszerződé­sekkel, az üzemek hatékony propagandatevékenységével. — Mi a legégetőbb gond? — Az, hogy a szakmunkás- tanulók 50 százaléka úgyneve­zett bejáró, méghozzá többsé­gük nagy távolságról utazik. Szabad idejüket képtelenek hasznosan értékesíteni, hiszen a vonatok, buszok indulásáig gyakran csellengésre vannak kárhoztatva. Látunk közülük nem egyet az italboltok kör­nyékén. Arról nem beszélve, hogy a késő esti órákban ér­nek haáa, így a rendes felké­szülésre sincs alkalmuk. Sú­lyos tanteremhiánnyal küszkö­dünk, s az intézetekben, de az üzemekben is kevés a tanmű­hely. És ha akad üzemi tan­műhely, ott nem mindig fog­lalkoznak megfelelően a ta­nulókkal. Erőteljesen érvénye­sül a termelésközpontúság a mi .oktatásközpontúságunkka! szemben. Gyakran nem tart­ják meg a fiatalok munkaide­jét, s figyelmen kívül hagyják, hogy képzésükben az emberi, erkölcsi, szakmai nevelés szin­tén nagyon fontos. Szeretnénk — mert a körülmények ezt sürgetik — minél több kollé­giumot létesíteni; minél na­gyobb számban lányokat ta­nítani, s nem föltétlenül a di­vatszakmákban, hiszen más szakmának is megvannak a szépségei, csak észre kell ven- i ni. — A felnőttek szakmunkás- képzése hogyan alakul? | — IGYEKSZÜNK szerve­zettebbé és tervszerűbbé ten- i ni, különösen az úgynevezett í nehezen beiskolázható szak- | mákban. Tavaly 1077-en vet- I lek részt szakmunkásvizsgára ! előkészítő tanfolyamon, s 909- j en tettek vizsgát. A felnőtt- oktatásra a föltételeink ked­I vezőek, csak a vállalatoknak jobban kellene élniük a tan­folyamok lehetőségeivel. Ta­pasztalataink ugyanis azt bi­zonyítják, hogy a vállalatok egy része nem segíti eléggé a jelentkezők elméleti felkészü­lését, pedig 8—10 tantárgyat kell tudniuk. Ez lehet az oka annak, hogy. az évi Í6ü—180 egyéni' felkészülésü 'dolgozó jelentős részének csak két-há- romszori kísérlet után sikerül I a vizsgája. Pedig a várható demográfiai helyzet ismereté- | ben az V. ötéves terv idősza­kában a vállalatok, mezőgaz­dasági üzemek a korábbiaknál erőteljesebben kívánják igé­nyeiket »felnőtt« forrásból kielégíteni. 13 357 szakmun­kásra lesz szükség és ennek csaknem egyharmadát, 440ü-el felnőtt dolgozókból képeznék ki. Nagyon fontos a dolgozók szakmai színvonalának eme­lése mindenhol. g j szívesen vásárolnak. Az ösz- szes termelt mennyiségből 250 vagonnyit étkezési bur­gonyaként értékesítenek. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnak negyven vagon­nal tárolnak. Ennek egy ré­szét — 12 vagonnal — pin­cében helyezték el. A többi prizmákban elhelyezett ter­mést szedik föl az asszonyok, hogy a csomagolóba kerül­hessen. Mint a gazdaságnál meg­tudtuk, az enyhe tél nem kedvez a prizmas burgonyá­nak. A nyugalmi állapot fenntartásához 3—5 fokos hő­mérséklet kéne. Mivel enpél melegebb az idő, a prizmák­ban levő burgonya egy része »fölébredt«, csírázni kezdett, így jó néhány prizmát át kellett válogatni. A tárolási veszteség jelenleg 8—10 szá­zalék körül van. A lábodi gazdaság nemcsak Ka’posvárra szállít csomagolt burgonyát, összesen 50 vagon­nal kap a keszthelyi áfész, a nagykanizsai Termelőszövet- I kezeti Közös Vállalkozás, va­lamint a honvédség. Mivel a csomagolás, a szállítás egész télen át folyamatos, három asszony talál állandóan mun­kát a gép mellett. A prizmák felszedésénél 30-an dolgoznak. Félórás vízhiány Csotores a Május 1. utcában Tegnap reggel Kaposváron a Május 1. utcában eltört egy kisebb csővezeték. A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói röviddel a bejelentés után a helyszínre érkeztek, felbontották az út­burkolatot, s nekiláttak a hi­ba kijavításának. Gyors mun­kájukat dicséri, hogy a Má­jus 1. utcának, a Kossuth La­jos utca és a Kossuth tér kö­zötti részén csak fél óráig tartott a vízhiány. Molnár László művezető elmondta, hogy a javítás csupán ideigle­nes, a későbbiek során az egész hibás vezetéket kicseré­lik. Az útszakaszon továbbra is zavartalanul haladhatnak a jáművek, ugyanis a munka befejezésével időszakosan be­temették az útburkolaton ke­letkezett gödröt. Egyre többen keresik a élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat boltjaiban kaphat« csomagolt burgonyát. Kévéséi tudják azonban, hogy honnal érkezik a városba a kétkiló; hálóba töltött burgonya. A Iá bodi Zöld Mező Termelőszö vetkezet szállítja őket a vál­lalat boltjaiba. A szövetkezet évenként ál tálában 300 vagon burgonyá termeszt. Az ma már nen sjzámít újdonságnak, hogy el sősorban a bőven termő hol­land fajtákat részesítik előny ben, melyeket a fogyasztók is--------------------------------------------f

Next

/
Thumbnails
Contents