Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

A helyi pártértekezletek elé 0 közeli napokban össze­hívják az üzemi, közsé­gi, hivatali, intézményi pártértekezleteket, az adott gazdasági egység, terület leg­magasabb pártfórumait. A pártértekezletek a párt- bizottság szóbeli beszámolója alapján megvitatják a testület megválasztása óta végzett munkát. A beszámolók egy­részt a határozatok végrehaj­tásában elért eredményeket tartalmazzák, másrészt elem­zik az üzemben, községben, ' hivatalban, intézményben el­ért politikai, társadalmi, gaz­dasági, ideológiai és kulturá­lis fejlődést. Jó alapot szolgáltat a párt- bizottságok beszámolójához a lezajlott alapszervezeti és ösz- szevont taggyűlések összege­zett tapasztalata. Felelősségteljes munka vár a pártértekezletekre. Reális mérleget kell vonniuk, érték­ítéletet alkotniuk a végzett munkáról. Szükséges, hogy az eredmények elismerése mel­lett a gondok megfogalmazása is kellő alapossággal történ­jen, hogy megszüntetésükre megfelelő határozatok szüles­senek. Fontos feladatuk a pártérte­kezleteknek a kongresszusi dokumentumok megvitatása. E dokumentumok nyilvános­ságra hozatalának, vitára bo­csátásának célja a kommunis­ták és pártonkívüliek beleszó­lásának biztosítása a követke­ző időszak politikai irányvo­nalának kialakításába. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­ban ez régen bevált gyakorlat, nemcsak kongresszusok előtt, hanem más fontos politikai kérdések eldöntésekor is. Ezért volt természetes, hogy a kom­munisták és a széles közvéle­mény is várták, igényelték a dokumentumok megjelené­sét. A szocialista társadalom felépítéséért érzett felelősség, cselekvő tenni akarás érződik az irányelvekben elhangzó ja­vaslatokban. A párt eszmei, politikai, ideológiai, cselekvési egységének további erősítésé­re való törekvést fogalmazzák meg a szervezeti szabályzat néhány pontjának módosításá­ra vonatkozó javaslatokban. Helyeslik a párttagokkal szem­beni követelmények növelé­sét; mert abban látják a párt vezető szerepe további erősö­désének feltételét, ha minden kommunista a párt erkölcsi normái szerint él, dolgozik, védi a párt politikáját, végre­hajtja a párt határozatait. ulajdonképpen a pártér- tekezleteknek kettős feladata van a kong­resszusi dokumentumokkal kapcsolatban. Egyrészt össze­gezik és minősítik az alapszer­vezeti és összevont taggyűlé­sek állásfoglalásait, másrészt a küldöttek egyénileg is véle­ményt nyilvánítanak a doku­mentumokról. Állást foglal a pártértekezlet abban, hogy melyeket ajánlja a kongresz- szusnak figyelembe venni, és melyek azok, amelyeket he­lyileg kell megoldani. Természetesen a viták so­rán, vagy a taggyűlési állás- foglalásokban olyan vélemé­nyek, javaslatok is szerepel­hetnek, melyekkel a pártérte­kezletek különböző indokok T Multilateralizmus, bilateralizmus Két latin eredetű szó, több oldalúságot és kétoldalúságot jelent. A nemzetközi kereskede­lemben a multilateralizmus a több oldalú kereskedelmet je­lenti, ezt leginkább egy pél­dával lehet szemléltetni: Magyarország többet ad ©1 Olaszországnak, mint vásárol tőle, mert Olaszországnak nincs minden olyan áruja ami Magyarországnak szüksé­ges, vagy ha van is, drágább. Az így kialakult többletért Magyarország a Német Szövet­ségi Köztársaságban vásárol, mert ott található a számára szükséges áru, és az olcsóbb. Az NSZK saját többletéért, mely a Magyarországgal foly­tatott forgalomban mutatko­zik, viszont Olaszországban vásárolja meg azokat az ára­kat, amelyek neki szüksége­sek, és ott olcsóbbak. Ez a kereskedelmi forma lehetővé teszi, hogy egy ország ott ad­jon el, ahol legdrágább az áruja, és ott vásároljon, ahol az ár a legolcsóbb, a beszer­zés egyéb feltételei a legked­vezőbbek számára. A bilateralizmus kétoldalú, vagy országpáronkénti keres­kedelmi formula. Az előbbi példát véve alapul ez úgy fest, hogy Magyarország, ha többet exportál Olaszországba, csak olasz árut vehet akkor is, ha az drágább, vagy nincs rá szüksége, és viszont. Ugyanígy az NSZK, ha többet exportál Magyarországra, csak magyar árat vehet, és ez lenne a helyzet a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország között is. Ez azt jelentené, hogy a kereskede­lem szintje mindig a gyen­gébb partner szállítási vagy vételi lehetőségeihez igazod­na. A nemzetközi kereskede­lemben mindkét forma meg­található. Multilaterális for­ma rendszerint '"akkor elő­nyös, ha konjunktúra van, ha nincsenek gazdasági háborúk, ha az országok között előnyös pénzügyi és hitelkapcsolatok állnak fenn. Válságos időben, amikor a külföldre teljesített fizetéseket ellenőrizni és kor­látozni kell, vagy amikor egy - egy gyengébb, fejlődő ország­gal létesített kapcsolatok kez­deti szakaszukat élik, a bila­terális forma a megfelelőbb. Takarékosság a Volánnál A gépkocsivezetőket is érdekeltté teszik pj anyaggazdálkodási rend­szert vezetnek be az idén a Volán 13. számú Vállalatánál. Az előkészítő munkálatok so­rán már tavaly — az év utol­só negyedében — kialakult az új rendszer bevezetésének minden feltétele. Az anyagfelhasználásban pél­dául jelentős javulást si­került elérni 1974-ben. A gu­mik pótlására, a fenntartási anyagok fölhasználására és a fődarabok cseréjére fordított összegek aránya az 1973. évi 23,9 százalékról tavaly 22,1 százalékra csökkent, mégpedig olyan körülmények között, hógy a vállalat szállítási telje­sítménye 24,6 százalékkal volt nagyobb. A gépkocsik üzemeléséhez szükséges benzin és gázolaj felhasználását is jelentősen tudták ésszerűsíteni. 1973-hoz képest összesen 2,2 millió fo­rint értékű üzemanyaggal használtak föl kevesebbet, mint tavaly. A gépkocsik, autóbuszok ugyanakkor több utat tettek meg, mint eddig bármikor, de ezeken az uta­alapján nem azonosítják ma­gukat. Viszont a többiekkel együtt ezeket is továbbítani kell az irányító pártszervhez. Ugyanis amikor a Központi Bizottság összegezi a doku­mentumokról alkotott vélemé­nyeket, módosító javaslatokat, és kialakítja a kongresszus elé kerülő határozattervezetet, birtokában kell lennie min­den elhangzott véleménynek, köztük azoknak is, amelyek jelenleg nem vehetők figye­lembe, de esetleg a későbbi munka során hasznosíthatók. Az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártértekezletek harmadik feladata a pártbi­zottság tagjainak és a felsőbb szintű pártértekezlet küldöt­teinek megválasztása. A jelölő bizottságoknak ja­vaslataik megtételénél azt kell alapul venniük, hogy , a párt- bizottságokba olyan kommu­nisták kerüljenek, akik elmé­letileg, politikailag felkészül­tek, ismerik, értik a párt po­litikáját, és a közéletben vég­zett eddigi munkájuk során bebizonyították, hogy képesek és készek e politika végrehaj­tásán dolgozni. Példamutatóak a munkában és a magánélet­ben egyaránt. Nagyon fontos alapelv, hogy a pái-ttestületek összetétele tükrözze az adott terület párt­tagságának összetételét. Meg­különböztetett figyelmet kell fordítani arra, hogy arányuk­nak megfelelően kerüljenek a választott testületekbe fizikai dolgozók, nők és fiatalok. Űj vonás, hogy azokban a nagyüzemekben, ahol a párt­tagság létszáma meghaladja az ezret, a pártértekezletek kongresszusi küldötteket ja­vasolnak közvetlenül a me­gyei, budapesti pártértekezlet­nek megválasztásra. Ez min­denek előtt a nagyüzemi mun­kásság megbecsülését, a de­mokratizmus szélesedését je­lenti. 11 pártértekezlet nem min­dennapi esemény a kommunisták életében. Természetes bizonyos emelke­dettség, - ünnepi hangulat a pártértekezlet részvevőiben: ezeknek alapja a X. kongresz- szus óta eltelt időszak ered- méneyiben van. Azokban az eredményekben, melyek a munkások, parasztok és értel­miségiek, kommunisták és pártonkívüliek áldozatos — sokszor erőfeszítésekkel teli — munkája nyomán szülét» tele. S mikor az értéket létre­hozó embert, kollektívát di­csérjük, ezáltal elismerjük te­vékenységét, ösztönzést adunk, lelkesítünk a jövő fel­adatainak teljesítésére is. A pártértekezletek munka­jellege viszont éppen abban jut kifejezésre, hogy ugyan­akkor nem hallgatjuk el fo­gyatékosságainkat, nehézsé­geinket, hibáinkat sem. Ezek kijavítását feladatul tűzzük és reális helyzetértékelésből, a kollektív bölcsesség alapján kidolgozzuk a további fejlő­dést szolgáló teendőinket is. Krajnyák Tibor, az MSZMP KB munkatársa Űjabb változatát tervezik Kaposvári rakodógép sikere ÄPfilÄi I#*#? % Sllilliiili ' r,>% Wmá/' • í: t {Ék A darut a siófoki gyáregységben szerelik a traktorra. A Somogy megyei Mezőgaz­dasági Ellátó Vállalat tavaly mintegy nyolcvan KCR 2000- res, traktorra szerelhető uni­verzális rakodógépet értékesí­tett — először volt ilyen nagy forgalma a vállalatnak ebből a munkaeszközből. Az univerzális rakodót a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat kaposvári gyára készíti, svéd licenc alapján. Jellemző a gyors igénynövekedésre a következő néhány adat. A Kaposvári MEZŐGÉP-tői 1973-ban öt­venkilenc ilyen rakodógépet vett meg a Somogy megyei Mezőgazdasági Ellátó Válla­lat, hatot pedig a szombathe­lyi AGROKER-nek adtak el. Tavaly a kaposvári AGRO- KER már nyolcvanegyet vásá­rolt, s további negyvenkilen­cet értékesített a MEZÖGÉF más megyék ellátó vállalatai­nak. Mint arról Nagy Sándor, a MEZŐGÉP főkönyvelője tá­jékoztatott, figyelembe vették a kereslet fokozódását, és az idén már mintegy háromszáz rakodógép értékesítésére ké­szülnek föl gyártási tervük­ben. A gépet a kaposvári köz­ponti gyáregységben készítik, s a darut a siófoki üzemben' szerelik a traktorra. Készül a tehergépkocsira szerelhető változat is: egy kísérleti pél­dány már dolgozik a Borsod: Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ságban. Ugyanakkor egyéb változatok megvalósítását is tervezik, egyes vállalatok igé­nyeinek megfelelően. A rako­dógépek zömét továbbra is a kaposvári AGROKER forgal­mazza, mivel a tröszt e téren bázisvállalatnak tekinti a So­mogy mégyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalatot. iMnthogy a gépet különbö­ző rendeltetésű rakodóelemek­kel látják el, hasznosan al­kalmazhatják mezőgazdasági termelvények, fa, sóder rako­dásánál. Az igények elsősor­ban a mezőgazdasági nagy­üzemekben jelentkeznek, de kérik a gépet a téglagyárak, ktsz-ek, vízügyi társulatok, kereskedelmi egységek is (akad például megyei AGRO­KER vállalat, ahol a telephe­lyi árumozgatáshoz ezt a ra­kodót használják). Bízvást várható, hogy az eddig gyár­tott és forgalmazott, hasznos eszközök után az újabb vál­tozatok tovább öregbítik a kaposvári MEZŐGÉP jó hí­rét.. ' , La kiék vize A RÉGI KIS HÁZ alagso­rában néha felbúg a szivaty- tyú, s a víz zubogva ömlik az ülepítőből a szennyvíztáro­lóba. Fönt a szoba-konyhás lakásban ilyenkor pislogni kezd a villany, s a ceglédi kannában fodrozódik, gyűrűt vet a víz. A feljárat mellett nagy-nagy gonddal bebugyo­lált valami áll; madárijesztő­torzónak vélné az ember, a vén viharkabátra tekert rongy láttán. Hallgatagon gubbaszt a lépcsőnél, mintha egy makacs csősz vigyázná a feljárót. Titkát azonban egykettőre leleplezték. A viharkabát szárnyai alól karcsú csőre esik a kíváncsi tekintet, s a cső végén a csapra. Víz! Ivó­víz itt kint, Kaposvár leg­szélső házától is jó másfél pogalták a hátát, félve kérd­ve: Nincs baj? — tálalta, hogy társadalmi munkában csövet fektet le a szivattyúhá- zig. A cukorgyár anyagot adott, a víz- és csatornamű­vek beleegyezett egy igen ol­csó és ésszerű megoldásba, a brigád tagjai pedig lefektet­ték a csöveket, 75 méter hosszan, fgy aztán a múlt év novemberéhek egy .felhős dél­utánján Laki néni egy kis izgalommal ballagott a lép­csőn, és elfordította a csa­pot. Azután hátranézett azok­ra. akiknek köszönhette, az ivóvizet; a szögletes-ferdén mosolygó brigádtagokta. / s Geges Józsefre, aki az egészet szervezte. S Laki néni — éle­tében először — nem tudott mit mondani. Ő, akire a fér­je mindig ráhagyta a szót: ■»kérdezze a ' feleségem, az majd elmondja« — most egy árva mukkot sem tudott szól­ni. De nem is a szó volt a lényeg. Hanem a csőből vas­tag sugárban ömlő tiszta, jég­hideg víz. Finom! — kóstol­gatlak elismerően csettintve, mintha a pincében az új bor zamatát ízlelgették volna. Az­óta az a karcsú cső nagy becsben van, sarzsiját a vas­tag viharkabát'is jelzi. VAJON A VlZ jelentett olyan sokat ezen a városszé­li csendes kis tanyán? Az is. -Még kenyeret sem lehet víz nélkül dagasztani« — mond­ja Laki néni, s igaza van. De a. teetszés szerint folyat­ható ivóvíznél is fontosabb volt nekik az a tucatnyi res- tellkedő, borostás képű férfi mosolya. A szándék, amely vacogtató szélben. tapadós sárban mégis csőfektetésre bírta a brigádot, a tucatnyi -éppen hogy csak ismerős« embert. Igen, Lakiék — bár lehet, hogy nem így fogal­mazták — megláttak vala­mit. Valami szépet. Az önzet­len emberi jóságot. Tizenöt éve hiány nélkül kon jóval kevesebb alkalom­mal közlekedtek üresen vagy félig megrakva, mint koráb­ban. Az elszállított áruk mennyiségét és idejét — tehát a hasznos munkát — figye­lembe véve: egyaránt csök­kent a tehergépkocsik és az autóbuszok úgynevezett fajla­gos gázolaj- és benzinfelhasz­nálása. A benzinüzemű gép­kocsik üzemanyag-megtaka­rítása például csaknem elérte a 18 százalékot, az autóbuszok gázolaj-megtakarítása pedig a 6 százalékot. A vállalatnál az idén ko­moly műszaki és munkaügyi intézkedéseket tettek, hogy to­vábbi javulást érjenek el. Utasítással szabályozták pél­dául az üzemanyag-fogyasztás új rendjét. Megerősitették az energetikai szervezetet, hogy kellőképpen meg tudják vizs­gálni az esetleges üzemanyag­túlfogyasztást, illetve megelőz­zék azt. S ami még igen fontos: a lehetséges mértékig igyekeznek dolgozóikat és üze­meiket anyagilag is érdekeltté tenni a takarékosságban. A vagonokat azonnal kirakják (Tudósítónktól.) 1960 óta vezeti a kadarkúti áfész építő- és tüzelőanyag­telepét Kolber István. 1952 óta a szövetkezet alkalmazott­ja. Rakodómunkásként kezd­te, azután árukiadó és fel­vásárló lett. Amikor rábízták a telep jvezetését, érezte, hogy kevés a tudása. Megszerezte a nyolc általánost, és sikeres vizsgát tett a telepvezetésből is. A szövetkezet többször is­merte el munkáját kiváló, dolgozó kitüntetéssel. Kolber Istvánra 1,2 millió forint értékű árut bízott a a szövetkezet vezetősége a múlt évben, ezzel ért el hét­millió forint forgalmat. Hiá­nya tizenöt év alatt soha nem volt; a közösség vagyo­nára úgy vigyázott, mint a sajátjára. Amióta ő irányít­ja itt a munkát, még soha nem fordult elő, hogy vagon- állási díjat fizettek volna a késői kirakásért. A kadarkúti áfész építő- és tü/.előanvae-teleoén kilenc környező község lakói, közü- letei vásárolnak. A legna­| gyobb építkezések tavaly Ka- darkúton — itt a tanács sok új telket parcellázott, ame­lyen tizennégy új lakás ké­szült — és Csökölyben vol­tak. Sok árut vett tőlük a ka­darkúti és csökölyi községi tanács is a kollégium és az iskola építéséhez. A jó áruel­látáshoz különösen sok se­gítséget kapott az áfész-ek közös vállalatától. Szinte az egész Dunántúlról érkeztek ide építőanyagok. Dunaújvá­rosból példáíil betongerenda, Kertáról beton béléselemek, Lentiből ajtók, Tószegről csempék. Viszonylag közel van Kadarkúton a somogy- udvarhelyi és *, gyékényes- -,aki Mihálvt Kavicsbanya. Ezért gyakran J salát gépkocsijukkal szállítot­ták ezt a fontos építőanyagoi a rendeltetési helyére. Kolber István munkájának egyetlen nehézsége, hogy há­rom helyen van a telep. A szövetkezet arra törekszik, hogy a jövőben 'egy helyen árusíthássa az építő- és tüze­lőanyagokat. és a dombóvári út elágazásá­hoz. Féltve óvott ivóvíz itt. a képlékeny elemek ebben a tengernyi birodalmában. Hi­szen egy kőhajításra folyik a Kapós, a ház előtt vastag vezeték okádja nap mint nap a cukorgyári savanyú vizet, a szivattyúház mögött pedig ha­talmas iszap, sár, és vízfelü­let: itt iilepszik, tisztul és telíti a levegőt sajátságos szagával a cukorgyárban el­használt szennyvíz. Odább — a háztól még száz méterre sincs — két kútból is bugyog a kristálytiszta, friss, szobi­ját oltó folyadék. Csakhogy a kutakat vastag betonsapka födi, a két kék vezeték raj­tuk a bojt. Lakiék úgy érezték magu­kat ebben a párákban dús, soha fel nem száradó, isza­pos világban, mint a tenge­ren, csónakban hánykolódó hajótöröttek, akiknejc a kula­csában a száraz levegőn kívül vajmi kevés van. Miska bá­csi esetenként felült a kerék­párjára, a kormányra akasz­totta a két ceglédit, s elka- rikázott Fészerlakpusztára vagy a sántosi vízműtelepre ivóvízért. Ügy hozzátartozott életéhez több mint negyven éven ; át ez a kényszerű kis út, mint a feje búbjához a kopott sildes sapka, két éve azonban rá kellett jönnie, hogy egy hetvenen felüli öregembernek mégsem olyan természetes az az út. Egy novemberi este, ahogy kika- nyaroddtt a vízműtői, a ke­rékpár gumija megcsúszott a sílfos úton, s a nagyobb baj­tól bizony csak a szerencse és a szemben robogó autósok figyelmessége mentette meg ’.aki Mihályt. Talán ez volt végső motí­vum, talán nem. Annyi azon­ban bizonyos, hogy az esemé­nyek ezután felgyorsultak. A vízműtelep Kossuth Lajos szocialista brigádja, Kuvdy László vezetésével — ki tud­ja, elhatározásuk talán akkor fogant meg, amikor léleksza­kadva rohantak fölsegíteni az elesett öreget, s rémülten la­Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents