Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

Vezetőségválasztás a Kaposvári Ruhagyárban

Vetítés Kaposvárról, Darhanról

Társadalompolitikai,

gazdasági feladatok

A Kaposvári Ruhagyár 3-as számú alapszervezetéhez a központ dolgozói és a kisegítő üzemek munkásai tartoznak. Vezetőségválasztó taggyűlésükön — amelyen részt vett dr. Farkas Gyula, a Központi Bizottság alosztályvezetője is — Horváth Jánosné szervező titkár számolt be arról, hogy a kongresszusi irányelveket- és a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot a pártcsoportok megvitatták, s azzal egyetértenek. A tagságnak az a véleménye, hogy jól tükrözik azt a politikai vonalvezetést, melyet a párt folytat. Pontosan jelöli meg azokat a társadalompolitikai, gazdasági feladatokat, melyeket a következő időszakban meg kell valósítani. Az irányelvekkel kapcsolatban egyetlen kérdés hangzott el: a kettes számú pártcsoportban fölvetették, hogy miért két variációban határozza meg a fogyasztás és a felhalmozás arányát?

A kérdésre későbbi hozzászólásában dr. Farkas Gyula adott választ. Elmondta: a népgazdasági tervek is e két variációban készülnek. Sok mindentől függ, hogy a két határérték között miként alakul a fogyasztás és a felhalmozás aránya. Egyebek mellett a beruházások megvalósulásának üteme, az átfutási idő csökkentésére tett erőfeszítések eredményei határozzák meg. A munka termelékenységének növekedése, a munka- és üzemszervezés eredménye pedig befolyásolják ezt. A fogyasztás és a felhalmozás arányára hatással lesznek a világpiacon lejátszódó jelenségek is.

Várni János hozzászólásában arról beszélt, hogy az irányelvek az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva határozza meg a következő időszak feladatait. »Helyesnek tartjuk — mondta —, hogy a gazdasági építőmunkában előtérbe kerül a munka- és üzemszervezés további korszerűsítése, az ésszerű takarékosság. E célkitűzések valóra váltása az egyik alapja annak az életszínvonal-politikának, amelyről az irányelvekben esik szó. Az ésszerű differenciálás mellett azt tűzik ki célul az irányelvek, hogy növelni kell az alacsony kereseteket. Ez a megállapítás minden bizonnyal a ruhaiparra is vonatkozik, hiszen bérszínvonala az országos bérszínvonalnak csak a 80 százaléka. A termelékenység ebben az iparágban nem ilyen arányú«. Hangsúlyozta, hogy a beruházások átfutási idejének csökkentése' rendkívül helyes célkitűzés. Az el nem készült beruházások ugyanis pénzt kötnek le, de nem termelnek. A határidők csökkentését és szigorú betartását véleménye szerint kormányintézkedéssel is ösztönözni kellene.

Müller László az irányelvek kapcsán két témával is

Javuló munkakörülmények az AFOR-nál

Csakúgy, mint a múlt évben, 1975-ben is elsősorban az a cél az Ásványolaj-forgalmi Vállalat 3. számú tájegységi központjában, hogy az új beruházások segítségével javítsanak a munkahelyi körülményeken, megfelelő szociális létesítményeket építsenek a telepeken dolgozóknak.

Régi gondja a kaposvári központnak a megfelelő irodahelyiségek hiánya. Átmeneti megoldásként — hogy a jelenlegi szobák zsúfoltságán enyhítsenek — néhány részlegüket — bérelt helyiségekben szeretnék működtetni.

foglalkozott hozzászólásában. Az egyik a túlzott bázisszemlélet. Arról van szó, hogy azok a vállalatok, melyek az előző évhez viszonyítva jelentősen tudták növelni termelésüket, sokkal kedvezőbb helyzetbe kerülnek akkor, amikor a bérfejlesztésről, a munkások anyagi megbecsüléséről van szó. Ez a termelésnövekedés azonban nem mindig a sokkal jobb munka eredménye: része lehet benne az előző év alacsony termelésének is.

— Az irányelvek szólnak az eddiginél jobb gazdálkodási fegyelemről, s ezt helyeselni kell — mondta. — A nehézségeket azonban gyakran az okozza, hogy olyan tömegű rendelet jelenik ,. amelyek között a szakembernek is nehéz eligazodnia. A sok részjogszabály tulajdonképpen bizonytalanságot vált ki. Itt vannak például az árszabályozással kapcsolatos jogszabályok: tömegük, túlzott részletességük a legjobb szakembereket is bizonytalanná teszi állásfoglalásuk kialakításában. 1

Kovács László a közösség szerepéről beszélt a szocialista embertípus kialakításában. »A szocialista emberformálásban jelentős szerep vár — mondta — a gyárra, az üzemre, s a hétköznapok kis és nagy feladatai segítik a jellem fejlődését. E vonások egyre erősödnek, s ezt a segíteni akarás szép példáival lehet bizonyítani. A szocialista embert érdeklik az élet nagy összefüggései, s mindaz, ami környezetén kívül történik. Nemcsak szemlélője, hanem cselekvő részesé kíván lenni a fejlődésnek. E jellemvonások j erősítésében mint eddig, ezután is jelentős szerep vár a szocialista brigádokra, a ki-, sebb és nagyobb közösségekre.«

A vita lezárása után a Kaposvári Ruhagyár 3. sz. alapszervezete héttagú vezetőséget választott. Titkárnak Kiss Tibort választották meg.

K. I.

Továbbfejlődnek a testvérvárosi kapcsolatok

A mongol vendégeknek nagyon etszett a Somogy Aruház.

Egyre szorosabb a kapcsolat Kaposvár és mongol testvérvárosa, Darhan között. A kölcsönös látogatások hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megismerjük egymás életét.

A mongol—magyar kapcsolatok további erősítését szolgálta, hogy egy napra Kaposvár: a látogatott Jadamyn i'i- rendev, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint Zsencangijn Sarzsa, a nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A mongol vendégeket Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, Rostás Károly, a városi tanács elnöke fogadta. A tájékoztatás a tanácsháza vb-termében kezdődött meg, a két állam zászlóján kívül ott volt a megj eszékhely új zászlója is az asztalon. A város tanácselnöke alapos és érdekes áttekintést aduit Kaposvár történetéről, társadalmi, gazdasási, művelődési helyzetéről. A város életéhez az egyre bővülő nemzetközi kapcsolatok is hozzátartoznak.

Rostás Károly elmondta: Darhan és Kaposvár testvér- városi kapcsolata az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint alakul. Kiemelte, hogy Jumzsagijn Cedenbal elvtárs tavalyi kaposvári látogatása nagyon emlékezetes

marad a megyeszékhely lakóinak, és jólesett, hogy a budapesti búcsúvacsorán is megemlékezett erről.

Mi sem természetesebb, minthogy a vendéglátók személyes tapasztalatai is szóba kerültek, hiszen a város tanácselnöke és első titkára tavaly járt a Mongol Népköztársaságban. Lenyűgözőnek tartották az ország fejlődését, a mongol emberekkel való találkozásokat pedig felejthetetleneknek. Rostás Károly azt kérte az ideiglenes ügyvivőtől, hogy támogassák a kölcsönös látogatásokat. Szeretnék, ha munkások és úttörők utazhatnának egymáshoz; mongoi gyerekek pihennének a Bal i- ton partján, magyar úttörők utaznának Ulánbátorba. Nagyon hasznos volna a szakemberek cseréje is.

Jadamyn Sirendev kérdéseket tett föl a város vezetőinek, majd a testvérvárosi kapcsolatokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartja a két testvérváros még közvetlenebb kapcsolatát. Darhan és Kaposvár kapcsolata természetesen a két ország kapcsolatainak alapján fejlődhet tovább. Szerinte is foltos a magyar és a mongol emberek közvetlen találkozása, éppen

ezért az elhangzott javaslatokat továbbítja.

A tájékoztatás végén levetítették a Kaposvárról készült színes filmet.

Ebéd után a mongol vendégek a húskombinátba látogattak el a város két vezetőjének társaságában. Ostoros István igazgató tájékoztatta őket a múlt évi eredményekről. Ezután Jadamyn Sirendev megköszönte a magyar állam segítségét, amelyet a darhani húskombinát felépítésében nyújtott, valamint a vállalat közreműködését a szakemberek képzésében, az új üzem megindításában Elmon lia, hogy a budapesti nagykövetség ezután is törekszik a két üzem közötti barátság fejlesztésére. Ez igen fontos a darhani húskombinát minél eredményesebb munkája szempontjából is. Az asztalok körül ott ültek a már Darhanban járt kaposvári szakemberek, s igen élénk eszmecsere bontakozott ki közöttük és a vendégek között.

Jadamyn Sirendev programja városnézéssel folytatódott, majd a városi pártbizottságon fejeződött be. Itt megtekintette azt a filmet, amely a Dar- harban járt kaposvári küldöttség útját örökítette meg.

L. G.

Akcióprogram

o szociális ellátás és gondozás fejlesztésére

Mint Pósfai István műszaki vezető elmondta, a múlt év legfontosabb beruházásának a Tabon összeszerelt kísérleti szociális épületet tartják. Az előre gyártott elemekből rövid idő alatt, s aránylag olcsón készült el a létesítmény, az országban az első ilyen. Az épület 480 ezer forintba került.

Az ÁFOR 3. száfnú tájegységénél nagy gondot fordítottak arra, hogy könnyítsenek a nehéz fizikai munkát végző dolgozókon. Számos kút berendezését korszerűsítették, s a korábban kézi erővel hajtott kutakat elektromos energiával működő szivattyúkkal látták el. A tájegységhez tartozó négy megyében, Somogybán, Tolnában, Baranyában és Zalában 1974-ben összesen 2 millió 600 ezer forintot fordítottak ilyen célú beruházásokra, korszerűsítésre. Csaknem 900 ezer forintot költöttek szociális létesítményekre.

Ebben az évben is a korábban meghatározott célok alapján osztották el a rendelkezésükre álló pénzt. A ■ somogyi beruházások közül kiemelkedik a nagyatádi: bevezetik a telepre a vizet, s fürdőt építenek az itt dolgozóknak. Fölszerelnek egy nagy teljesítményű VALKA kimérő berendezést. Korszerűsítik azt az épületet, melyben a háztartási fűtőolajat árulják.

Bár egyelőre »csak« javaslat: a 3. számú tájegység ebben az évben 4 millió 210 ezer forintot tervezett a szinten tartás biztosítására; szociális létesítmények építésére, korszerűsítésére pedig csaknem 3 millió forintot.

Akcióprogramot fogadott el legutóbbi ülésén a megyei tanács a szociális ellátás és gondozás fejlesztésére. Az átfogó feladattervet az egészségügyi s szociálpolitikai bizottság dolgozta ki. Dr. Szekeres László balatonkeresztúri körzeti orvossal, a bizottság egyik tagjával a program szükségességéről, s a benne megfogalmazott tennivalókról beszélgettünk.

— Több mint 78 ezer nyugdíjkorhatárt elért ember él Somogybán, vagyis a lakosság egyötöde — mondta. — Közülük minden negyedik egyedül él. Ebben — amint azt ajánló felszólalásomban is 'kiemeltem — országosan a második helyen állunk, ami általános népesedéspolitikai gondjainkra is rámutat. Igaz, vannak olyanok, akik még ellátják magukat, rendben tartják lakásukat, de .egyre magasabb azoknak a száma, akik mások — a környezet, az állam — intézményes segítségére szorulnak.

— Pedig az utóbbi években nagyot léptünk előre az idős emberekről való gondoskodásban: különböző mozgalmak indultak megsegítésükre, hajdani munkahelyük és a társadalmi szervezetek is nagyobb felelősséget éreznek sorsuk iránt.

— Ez igaz, és mégsem mondhatjuk, hogy a magukra maradt, jövedelem nélküli vagy alacsony nyugdíjú öregek támogatását megoldottuk volna. Sőt, ahogy arányuk nő, tenni- válóink is sokasodnak. Elsősorban nagyobb szervezettségre, tervszerűségre és rendszerességre van szükség; arra, hogy a velük való gondoskodás egy kézben összpontosuljon, ugy anakkor mennél több oldalú legyen. Tudom, hogy a nyugdíj korhatáron felüli lakosság helyzetének segítése, a gondozásukkal kapcsolatos feladatok irányítása, szervezése a tanácsok feladata. Ezt azonban — így állapította meg bizottságunk — eltérő színvonalon, indokolatlanul nagy különbségekkel oldják meg.

— Mi ennek az oka?

— Elsősorban az, hogy az idősekről nincs olyan felmérés, mely a feladatok meghatározásának alapjául szolgálhatna. Ebből következik, hogy nem ál! rendelkezésre olyan átfogó terv. amely hűen és pontosan tartalmazná az igényeket és az azok kielégítésére szolgáló központi, valamint helyi — vállalati, szövetkezeti, társadalmi — erőforrásokat. így nem lehet csodálkozni azon, hogy nem eléggé tervszerű az intézmények fejlesztése, kevésbé hatékony az anyagi és társadalmi források felhasználása. Ráadásul szubjektív okok — a községi vezetők jóindulata vagy hanyagsága — is hozzájárulnak az időskorúak szociális támogatásában meglévő jelentős különbségekhez.

A megyei tanács vb a fent1 körülményekből indult ki az akcióprogram kidolgozásának elhatározásában. E dokumentum a szemlélet formálását, a segítés társadalmi alapjának létrehozását, az állami, a társadalmi és a gazdasági szervek anyagi áldozatvállalásának

fokozását, szervezettebb» tété let — a gondoskodás hatékonyságának növelését hí /atoíí eredményesebbé tenni.

— Milyen fontosabb intézke déseket tartalmaz e program?

— A rendszeres segélyezéshez elsősorban ,a tényleges

igények alapos ismeretére van szükség. Ezért első lépésként a helyi tanácsoknak fel kell mérniük a területükön élő időskorúak helyzetét, és ennek alapján szociális ellátási tervet kell készíteniük. Szükséges, hogy a mezőgazdasági és ipari üzemek vezetőivel együtt tekintsék át a járadékban és az alacsony nyugdíjban részesülők életkörülményeit, és intézkedő jenek jövedelmük kiegésziter sére, esetleges foglalkoztatásuk biztosítására. Az esetenkénti segélyezés .formáit, kereteit is nekik kell megállapítaniuk, természetesen a vállalatok, a tsz-ek vezetőivel közösen. Részletesen foglalkozik a program az öregek napközi otthonainak helyzetével. Megyénkben 4,3 ilyen intézmény működik, sajnos nem mindig ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Elsősorban a barcsi, a marcali és a siófoki járásban kell fejleszteni az öregek napközi otthoni hálózatát. Ehhez megyei támogatásra is van lehetőség. Ahol pedig ilyen intézmény nem létesíthető, a tanácsok más formában biztosítsanak étkezést a rászorulóknak.

— Nagy gondot okoz az önmagukkal tehetetlen, illetve mozgásukban erősen korlátozott, egyedülálló öregek gondozása, akik nem juthatnak szociális otthonokba. Ókét hogyan kívánják szervezettebben segíteni?

— Igen, az ilyen személyek száma állandóan nő. Elsősorban társadalmi támogatásukra számítunk. Szeretnénk elérni, hogy a község minden szerve.zetének programjában szerepeljen az idős emberek megsegítése. Itt elsősorban nem' az anj ági támogatásra gondolunk, hanem a magányosság enyhítésére, a törődés, az érdeklődéi megannyi formájára. Perr sze itt sem nélkülözhetők bizonyos anyagi feltételek, melyeket a tanácsoknak kell biztosítaniuk. Egyébként a házi szociális gondozás tervszerű fejlesztése érdekében több öreges- napközi otthonát — mindenek glőtt a siófokit, a balatónlellei; és a fo.nyódit — gondozói központtá alakítják át.

— Hogyan' fejlődik a szociális otthoni ellátás?

— Még az idén befejeződik a ladi, a drávatamási otthon bővítése ötven, illetve harminc hellyel. Tervben van a segesdi. a kálmáncsai felújítása, korszerűsítése és két intézmény vegyes típusúvá alakítása. Nagyon fontos lenne Kaposváron egy 200 fős szociális otthon építése — ennek lehetőségeit még vizsgálják —, mely a szak_ feladatok ellátásában a megyei vezető intézmény szerepét is betöltené.

— Végül hadd kérdezzem meg: milyennek ítéli saját körzetében a szociális ellátás helyzetét, melyek a gyógyító munka során szerzett közvetlen tapasztalatai?

— Körzetem sajátos helyzetben van. Az átlagosnál több idős ember él itt. de elsősorban nem anyagi gondokkal küzdenek, hanem, az egyedülléttel. A róluk való gondoskodásban a Vöröskereszt négy alapszervezete jár az élen. Az öregek napjának évenkénti megrendezése mindig maradandó élményt nyújt az időseknek. A tanácsnál pontos kimutatás található a támogatásra szorulókról, sorsukat figyelemmel kísérjük, szükség szerint anyagilag is segítjük őket. Régi tervünk az öregek napközi otthonának létesítése, most már rövidesen megvalój $ul. Hangsúlyozom azonban, hogy elsősorban szellemi ér- j deklődésük ébren tartásáért és i kielégítéséért kell többet len-. J nőnk nekünk is, hogy jobban ; érzékeljék a körülöttük zajio ! életet, tudjanak örülni az újnak, a szépnek

' P. L.

Somogyi Nép/opl 3