Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-12 / 290. szám
OC'C < 80 £>í rr i összeállításunk: tükör. Azt mutatja meg, milyen gondolatokat, érzéseket váltottak ki • Központi Bizottság kongresszusi irányelvei. Lakatos és fonónő, állattenyésztő és mezőgazdász, igazgató és pedagógus beszél arról, mi ragadta meg a legjobban, mi az amin töpreng és már a megoldást keresi. A párt politikája egész életünket áthatja, a somogyi emberek is meggyőződtek róla, hogy a kongresszus határozatai meghatározzák további fejlődésünket, életünket. Éppen ezért figyelik nagy érdeklődéssel az előkészületeket. A kongresszusi irányelvek nyilvánosságra hozását ma már természetesnek tartják az emberek, várják, sőt igénylik is, hogy megismerkedhessenek vele. A véleménycsere, a gondolkodás már vasárnap megkezdődött, amikor először vették kezükbe az újságot és odahaza beszélgettek róla, majd hétfőn a gyárban, a szövetkezetben, az irodában folytatták a véleményformálást, munkatársaik körében. Az irányelvek — mindnyájunk programja. Ez azokból a beszélgetésekből is érződött, amelyeket a lap munkatársai folytattak Kaposváron, Tapsonyban, Komlósdon. Vélemények az irányelvekről A gépesítés önmagában kevés Űj fai tűk 9 jobb munkaszervezés Hogyan használhatók ki a gépek a leggazdaságosabban? Ez a kérdés az üzemek, gyárak életében központi jelentőségű. Egy mai — termelékeny — berendezés ára igen magas, és hosszú évekre előre leköti a vállalat fejlesztési alapját. Létfontosságú tehát, hogy ez a gép hatékonyan dolgozzon: a vállalat szakemberei naponta »hozzák ki« belőle teljesítőképességének maximumát. De hogyan? — Ezt kérdeztem a Kaposvári Ruhagyár műszaki fejlesztési és beruházási osztályvezetőjétől, Kovács Lászlótól is. — Nyolcvanhat millió fovarrásának minden folyamatát. Az új gépek megérkezésével viszont éppen ezt a zárt rendszert kell megbontani. Vegyünk egy példát! A nad- rágvarráshoz négy fajta speciális gépre van szükség. Ijyen a gyors gombozógép is. A megrendelt gombozók azonban olyan nagy teljesítményűek, hogy ha ezeket bénák fejleszteni a szalag — központi — befejező, már jól bevált rendszerét. Az alapeiv ugyanaz marad. Eszerint, mielőtt a szabászatról a szalagokra kerülnének az egyes darabok, a központi előkészítőben korszerű és igen jó, minőségi munkát végző ragasztó, zsebező és rövidvarró automata gépek elvégzik a rintot fordítunk gépekre 1977- j ról egy központi befejezőműig. Terveink szerint ezek : helybe vitték. Itt már szünet mind nagy termelékenységű, i nélkül berreghetnek a gombo- gyors gépek lesznek. Beállí- | zógépek, hiszen több szalag- tásukkal gyakorlatilag több I ról is érkezik állandóan a területen is át kell szervezni j sok, befejezésre váró nadrág állítanák a szalagra — a zárt legfontosabb alapműveleteket, a szalag végén pedig a központi, befejezőben elnyeld végleges formáját a ksszruha. A gépesítés tehát önmagában még nem jelent többlettermelést, színvonalasabb munkát. Az új gépek munkáját jól meg is kell szervezni. rendszerbe —, kapacitásuk 60 százalékát sem tudnák kihasználni. Mi hát a megoldás? A ruhagyárban huszárvágással megbontották az eddig jól bevált, zárt rendszert, s a gombozás műveletét a szalagA komiósdi Béke Termelőszövetkezet zöldborsót, uborkát, és kisebb meny- nyiségben zöldbabot termeszt. Ezt a munkát Béke- fi Lajos főag- ronómus irányítja. Tőle kérdeztük: — Véleménye szerint mitől válhat még biztonságosabbá a zöldségtermesztés, mit tesznek a lakosság jobb ellátásáért? — Éppen a napokban kötöttük meg a jövő évi szerződést a Nagyatádi Konzerv- [ sorban az átlagtermés növelégyárral. Eszerint 211 hektáron termesztünk zöldborsót. Elsőmunkánkat. A . ruhagyárban készülő gyermekruhák, kabátok, nadrágok és öltönyök szalagon, általában zárt ciklusban készülnek. Ez azt, jelenti, hogy a szalagon végzik el a ruha és kabát. A gyárban egy új épületszárny készül, amelyet hamarosan átadnak. A leendő műhelyekbe vadonatúj gépek !s I érkeznek majd. A »begépesí- • tés« során tovább szándékozJobban kihasználjuk a berendezéseket Lovas Józseffel, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyárának igazgatójával a gazdasági építőmunka feladatairól beszélgettünk. — Az a véleményem, hogy a munkánknak a jövő évbfn még hatékonyabbnak kell lennie, mint az idén. A kongresszusi verseny vállalások at tartalmazó tervünket kiegészíti egy' "! intézkedési terv, amely jövőre valósul meg. A gyárunkban . igen fontos a nagv értékű berendezések, a korszerű gépek kihasználása. Például itt van az a két berendezés, amelyen a ketreces tojóházak fűtőrészét gyártjuk. Jelenleg nincs gondunk, hiszen ezeken el tudjuk készíteni a szükséges mennyiséget. Jövőre azopban már gondot okoz, hogy az egyik géptől meg kell válni... — Miért? — A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gyárba szállítjuk, mert nagy volt az anyagszállítás költsége. így olcsóbb és ésszerűbb. A mi feladatunk most viszont az, hogy átszervezéssel, esetleges több műszakkal biztosítsuk az itt maradó egy berendezés kihasználását, s ezzel növeljük a termelést is. A gyár már az idén megérezte, hogy anyag-, elsősorban alapanyaghiány volt. Ez nagy feladatot rótt . mindenkire. — A folyamatos munkavégzés föltételéinek megteremtése, javítása ugyancsak fontos kötelezettségünk. Az anyaghiány nálunk akadályozta a folyamatos . alkatrészgyártást, a szerelést. Ezt megpróbáltuk áthidalni, s ez szerepel a feladattervünkben, a kongresz- szusi felajánlásunkban. a dolgozókkal is beszélgettünk róla: bizonyos munkaterületről ideiglenesen átcsoportosítottuk az embereket, mégpedig úgy, hogy ugyanannyit keresnek, mint azelőtt. Anyaghiány jövőre is várható, éppen ezért kell fölkészülnünk. A gondokat azzal is enyhítettük, hogy a gyártás- előkészítő szervek — mint például a szerszámműhely — ésszerűsítésekkel, jobb szervezéssel megjavították és gyorsították a munkahelyek kiszolgálását. S ezeket többnyire a szocialista brigádok ajánlották fel. — Van tehát lehetőség az. ésszerűsítésre? — Természetesen ... A festőműhelyben például megteremtettük az úgynevezett folyamatfestés föltételeit, s tovább folytatjuk a korszerűsítést. A hegesztésnél bevezetjük a terítékhegesztést. S van még tartalék a műszakokban is: nálunk a második gyengébb, mint az első. Ezt megerősítve mindenképpen többet lehet gyártani. A 1 tanulók és a szülők műveltségének a fokozása Varga József, a Krénusz János Általános Iskola igazgatóhelyettese — és egyben párttitkára — elmondta, hogy az 1974—75-ös tanévben a szeptemberi nyitány sok tanulónak nemcsak új tanév kezdetét jelezte, hanem mintegy háromszáznak ez az iskola is új volt. Az »ismerkedés« nagyobb feladatot jelentett a nevelőknek. — Fontos lépésként említem azokat a határozatokat, amelyeket a legutóbbi nevelési értekezleten fogalmaztunk meg. Ezek a határozatok elsősorban az úttörőélet további javítását, közösségformáló szerepének erősítését szolgálják. A beszélgetést rövid ismerkedés előzte meg az iskolával. Láttam, a korábbi évekhez képest jelentős változást hozott a szaktantermek létrehozása. — A kialakításukat jelentősen segítették az iskolánkkal közvetlen kapcsolatban álló szocialista brigádok, akik a munkára nevelésben, a pályaválasztásban is segítenek az iskolának. A szaktantermekben a differenciált oktatás megteremtette azt a lehetőséget is, hogy a tanulókkal külön-külön többet foglalkozhassunk. Az iskola kommunistái egyébként példamutatóan segítik a munkásszülők gyermekeit tanulmányaikban. Szó volt arról is, hogy az iskola fontos feladatának tartja az olvasóvá nevelést, ezért az idén húszezer forintot fordítottak az iskolai könyvtár gyarapítására. Középiskolai előkészítő tanfolyamot szerveztek a munkás- szülők nyolcadikos nek. Az iskola ablakából az épülő lakóházakra esik a pillantásunk, Varga Józsefe-elmond- ta: mivel sok az új tanuló, elhatározták,* hogy mihamarább közvetlen kapcsolatot teremtenek a szülői házzal is, fölmérik a szülők iskolázottságát. A szülőkön keresztül a gyerekekhez, a gyerekeken keresztül pedig a szülőkhöz úgy szeretnének közel jutni, hogy közben állandóan emelkedjék azok műveltsége. Azt hiszem, az irányelvek az eddigi munkához és az új feladatokhoz is sok segítséget nyújtanak. se a fő célunk. — Milyen módon érhető ez el? — A termőterületet az eddiginél nagyobb körültekintéssel választottuk ki. Jobb minőségű talajba kerülhet a mag. Növeltük a műtrágyá- adagökat ,is. Csakúgy, mint a növénytermesztés más területén, itt is új fajták kerültek a termesztésbe, s ezektől nagyobb hozamokat várunk. A termesztést egyébként teljes mértékben gépesítettül?. A betakarítást rendvágóit, Hamster Major önrakodó pótkocsik és három cséplőgép végzi. A legfontosabb azonban a jó munkaszervezés. Egy nap késés elég ahhoz, hogy a borsó megkeményedjen, konzervgyári feldolgozásra alkalmatlan legyen. Az idén a komiósdi tsz az gyerekei- | 54 vagonos tervvel szemben 63 vagon borsót szállított a konzervgyárnak. Ezenkívül 19 vagon uborkát is átadtak. A I megfelelő gépesítés, az új | fajták termesztésbe vétele és a jobb munkaszervezés lesz a biztosítéka munkájuk eredményének a jövő esztendőben. Job!) i Másfélmillió KA—HYB-hízó a népgazdaságnak Köilö József, a Kaposvári I ható annak érdekében, hogy Hibridsertés Tenyésztő Vállalkozás főállattenyésztője mondja: — Az államilag elismeri hibridsertés kitűnő osztályza- . tot kapott, amikor az Országos Fajtakísérleti Intézetben kimutatták: ez a fajta darabonként 1,62 kilóval több értékes húst termel, mint a modern típusú kontrollserté6ek. Kutatómunka, tenyésztői szakértelem gyümölcse ez. Tavaly háromnegyedmillió KA— HYB-hízó került vágóhídra — egyedenként 105 kilós átlagsúlyban —, összesen 2,5 mii" Hard forint értékben, s a nép- gazdasági megtakarítás az említett előny révén 141,3 millió forint volt. Ebben az évben egymillió hízót vágnak, ennél a 105 millió kilónál a megtakarítás már 188,4 millió forint lesz. A fogyasztó számára még többet mond, ha azt írjuk: a hibridnél mutatkozó hústöbblet az egymillió sertésnél 1620 tonna pluszt jelent az idén, s ez_ mindannyiunkat, a lakosságot érintő eredmény. Jövőre újabb előrelépés vártovább javuljon az ellátás: — Bővítjük a partnergazdaságainknak nyújtott szolgáltatásainkat, így részt veszünk a takarmányozás szervezésében, a tartástechnológia fejlesztésében. Eddig a tenyészállatok értékesítése volt csak a feladatunk, jövőre pedig — éppen a hízósertések növekvő kibocsátása végett — a hízók elhelyezését, eladását is szer" vezzük. Elértük, hogy 130-ról 160-ra emelkedjen azoknak az üzemeknek a száma az országban, ahol KA—HYB sertések vannak ; a jövő évre vonatkozik az a tervünk, amely szerint 50—55 ezer szülőpár legyen ezekből a hibridekből a gazdaságokban. így megvalósulhat a cél: 1975-ben 1,2— 1,5 millió KA—HYB-hízó kerüljön ki a hizlaldákból a népgazdaság számára — mondotta a vállalkozás főállattenyésztője. így szolgálják ezen a területen a kutatási és a gyakorlati eredmények a jövőben a lakossági igények még jobb kielégítését olyan fontos élelmezési cikkből, mint amilyen á sertéshús. Van egy naplónk, de a lapok üresek... Egy pillanatra megáll, abbahagyja a munkát Horváth István, a Mezőgép Vállalat 5rös tapsonyi gyáregységének lakatosa, majd ezeket mondja: — Most készültünk el a jövő évi tervvel, 31,5 millió lesz, 3 millióval több, mint az idei. Eredményünk is növekszik 800 ezer forinttal. A párt- és a szakszervezet meg a gazdasági vezetőség közösen, valamennyi dolgozónk javaslatát figyelembe véve készítetté el az 1975. évi tervet. Én a szakszervezetet képviseltem, mint szb-titkár. — Tehát úgy érzi, hogy ebben a gyáregységben minden rendben van az üzemi demokráciával? — Ezt azért nem mondanám ... A kongresszusi irányelveket elolvasva arra gondoltam, hogy vannak még tartalékaink, van nálunk is terv- nivaló. Általában a különböző tanácskozásokkal nincs különösebb baj. Elhangzik néhány jó ötlet, javaslat, s azokat, amelyek valóban arra érdemesek, meg is valósítják. — Mondana példát is? — Például a dolgozók munkába való szállítása, vagy a étkezdék, öltözők berendezése, a festőműhelyben a nagy teljesítményű ventillátor fölszerelése és az idén bevezetett teljesítménybérezés; ez a jól dolgozó csoportoknak, szocialista brigádoknak a magasabb keresetre is nagyobb lehetőséget teremt... — Ö melyek a tartalékok? — Gyakrabban lenne szükség olyan tanácskozásokra, ahol mindenki elmondhatná véleményét. Ez jövőre különösen fontos, hiszen magasabb termelési értéket terveztünk, mint ebben az esztendőben. A takarékosabb gazdálkodás, az ésszerű anyagmozgatás, a munkaidő jobb kihasználása, a fegyelem „ szilárdítása mind olyan feladat, amelyet csak közös összefogással valósíthatunk meg. Rendszeresítettünk egy ötletnaplót, itt van a műhelyben; bárki beleírhatja helyes javaslatát, a munkával kapcsolatos véleményét. Azért, hogy ne kelljen egy újabb tanácskozásig várni, ha valami jó ötlet mielőbbi megvalósításáról van szó. Naponta nézem a füzetet, biztatom társaimat, de sajnos a lapok üresek ... Nem lenne mit mondaniuk? Ügy érzem,, inkább azzal van a baj, hogy nem ismerjük eléggé: mi az, amivel mi valamennyien segíthetnénk. Ezért is határoztuk el a pártvezetőséggel, hogy a következő szakszervezeti oktatáson a tervezett anyag helyett a kongresszusi irányelvekről beszélgetünk. Talán így job- ,, , ... , , _ . t ban megértjük valamennyien Valamennyiünknek többet azt, hogyan kell értelmeznünk az üzemi demokráciát, s mit jelent valamennyiünk felelőssége. A Pamutíonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában 1967-ben segédmunkásként kezdett dolgozni Hornyák Mihályné. Azóta munkája mellett technikusi végzettséget szerzett. Vele beszélgettem a kongresszusi irányelveknek a gyárbeli fogadtatásáról. — Szinte viszontláttuk saját szavainkat, s ez várakozással tölt el mindannyiunkát. Mert igaz hogy a mi gyárunkban bőven kínálkozik alkalom a véleménynyilvánításra, sőt az intézkedéseket is ellenőrizhetjük, de nem ártana, ha a társadalmi szervezetekben több munkás kapna helyet. Így eredményesebb lehetne a társadalmi szervezetek élete. Kevesebb lenne az ide-oda tologatás, a hímezés-hámozás, mert ez nem a kenyerünk. — Ilyen kellemetlen tapasztalatai vannak? — Itt az adminisztratívok részéről sincs ilyesmi. De például az úgynevezett hivatalos helyekre bátortalanul nyitunk be. Félvállról kezelnek bennünket, nemtörődömséget, közönyösséget tapasztalunk ügyeink intézésekor. Gondolom, ha ilyen helyekre is — természetesen a megkívánt tanulás után — betennének egy- egv munkásembert, az mindannyiunknak használna. Indokolatlanul nagy tekintélye van nálunk a papírnak, mert agyonbonyolították az ügyintézést. Igaz hogy a népfrontban a segéjttmunkástól az értelmiségiig minden réteg megtalálható, felszínre is jönnek a hibák, de megoldásukban még mindig sok a huzavona. tennünk ezek ellen. Somogyi Néplap I 5
