Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-07 / 286. szám
XU VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! v*‘ Kii Ara: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam 286. szám 1974. december 7., szombat Közleménf a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. december 5-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. december 5-én Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának , elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bi zottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első tit kárai, a budapesti pártbizottságok titkárai, a Szakszerve zetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanácstagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának, valamint Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a fővárosi tanács elnöke, a Központi Sajtó vezetői. A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a Politikai Bizottság javaslatát az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire; áttekintette az ötödik ötéves terv előkészítésének helyzetét. A Központi Bizottság értékelte népgazdaságunk fejlődését, megvitatta és jóváhagyta az 1974. évi tenl várható teljesítéséről és a jövő évi feladatokról szóló előterjesztést; határozatot hozott az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről. A Központi Bizottság megállapította, hogy 1974-ben a népgazdaság a X. pártkongresszus gazdaságpolitikai követelményeivel és a IV. ötéves terv előirányzataival összhangban fejlődött. A társadalmi termelés a tervezettnél gyorsabban növekedett. A nemzeti jövedelem 6 százalékkal haladja meg a múlt évit. Életszín vonal-politikai céljaink az elhatározott program szerint valósulnak meg. A belföldi felhasználás — felhalmozás és fogyasztás — terv- előirányzatai teljesülnek. I • Az ipari termelés ez évi növekedése meghaladja az előirányzatot. A termelés mintegy 8 százalékos növekedése majdnem teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből származik. A vidék szerepe tovább növekszik az ország iparában. A központi fejlesztési programok megvalósulnak. A bauxit termelés növekedett, a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény végrehajtása tervszerűen folyik; meggyorsult a Székesfehérvári Könnyűfémmű bővítése, amely az alumínium félkésztermékek gyártásának növelését szolgálja. Jövő évben megkezdi termelését a, leninvárosi etilénüzem. A közúti járműgyártásban részt vevő vállalatok termelése több mint 20 százalékkal emelkedik. A ruházati rekonstrukció beruházásai megvalósulnak. Számos új üzem kezdte el a termelést, többek között az Inotai Erőmű gázturbina gépegysége, az Orosházi Síküveggyár, a Hódmezővásárhelyi Padlóburkolólap Gyár, a Fővárosi IV. számú Házgyár és a Budapesti Tejüzem. Kedvezőbbé vált a termelés szerkezete, nőtt az élőmunka hatékonysága, javult a központi bérfejlesztésben részesített vállalatok ' munkaerő- helyzete. Sok helyen még megoldatlan a korszerű termelő berendezések megfelelő, több műszakban való kihasználása. Kedvezőtlen, hogy az anyagimport növekedése meghaladta mind a termelés, mind az export bővülését; a készletek az indokoltnál nagyobb mértékben növekedtek. Az építőipar a tervet túlteljesítette, termelésének növekedése meggyorsult, a termelés 6 százalékos növekedése 80 százalékban a termelékenység emelkedéséből származik. Az építőipar azonban így sem tudta kielégíteni az igényeket, egyes beruházások megvalósítása késik. 2i A mezőgazdasági termelés értéke várhatóan meghaladja az előirányzatot Kenyér- gabonából, kukoricából jó volt a termés, fedezi a belső szükségletet és jut kivitelre is. A rendkívüli időjárás károkat okozott az őszi érésű növényeknél, a napraforgó- és még nagyobb mértékben a szőlő- termelésben. A mostoha időjárás által okozott veszteségeket csökkentette a mezőgazdasági dolgozók helytállása és az őket segítő társadalmi ösz- szefogás ereje. A betakarítás lényegében megtörtént, az őszi vetést a mezőgazdasági üzemek sikeresen befejezték. A vágóállat-termelés várhatóan 12 százalékkal, a tejtermelés 5 százalékkal lesz több, mint tavaly volt. Az év második felében — a Közös Fiac hátrányos megkülönböztetései miatt — értékesítési nehézségek keletkeztek. 3. A vasúti és a közúti közlekedés dolgozói mind a személyi-, mind az áruszállításban nagy feladatokat oldottak meg. A növekvő termeléssel összhangban a szállított 4fu mennyisége meghaladta a tervezettet, ennek lebonyolítását az őszi időszakban csak rendkívüli intézkedésekkel sikerül megoldani. 4. a mezőgazdaságban a termelés növekedése nagyobb anyagfelhasználással járt. Néhány fontos anyagból a folyamatos ellátást nem tudtuk biztosítani. A termelés növekedése a világpiaci áremelkedések miatt népgazdasági szinten nagyabb anyag- és energiaköltségek mellett valósult meg. A népgazdaság anyag-, energia- és fűtőanyag-ellátása a nehézségek ellenére összességében kielégítő volt, és megfelelő a téli felkészülés is. 5. A beruházási tevékenység fokozódott. A beruházások volumene az előző évhez viszonyítva 7 százalékkal emelkedik, és a ráfordítások - ösz- szege várhatóan eléri a tervezett 118,5 milliárd forintot. A folyamatban levő nagyberuházások kivitelezésének üteme általában nem kielégítő. A vállalati beruházások mint- egy 4—6 százalékos túlteljesítése várható. 6- Ez évi termelési sikereinkben nagy szerepet tölt be a párt XI. kongresszusának és a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny, amelyben a szocialista brigádok járnak élen. Az országossá szélesedett verseny céljainak teljesítésében részt vesz minden vállalat, szövet- j lyozására, kezet, intézmény. A vállalások j | és teljesítésük, a verseny eredményei általában összhangban vannak a népgazdasági igényekkel. Nagy jelentőségű az a nemzeti jövedelem termelésének növekedése 5—5,5 százalék; a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése 3—3,5 százalék; az ipar bruttó termelésének növekedése 6 százalék; az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése 5—6 százalék; a mezőgazdasági termékek termelésének növekedése 3—4 százalék; az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 3,5 százalék ; ' a munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 2,5 százalék; a szocialista szektor beruházása 128—130 md Ft; a kiskereskedelmi áruforgalom növekedése (folyó áron) 8 százalék; lakásépítés 90 ezer, ebből: állami lakás 36—37 ezer. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatai teljesíthetők, az eddigiekhez közel álló fejlődési ütem bizteljesül: 89 ezer lakás épül I hasítható, ezzel megalapozhat- fel. Jelentősen fejlődnek a juk az életszínvonal további szolid növekedését. az összefogás, amely a termelő üzemekben, a lakóterületeken, a szociális, kulturális létesítmények építésében a kommunista szombatokon és vasárnapokon tapasztalható. 2- A népgazdaság szükségleteivel és lehetőségeivel összhangban bővült a külkereskedelmi forgalom. Gazdasági együttműködésünk a szocialista, elsősorban a KGST- országokkal tervszerűen fejlődik. A nem szocialista országokból származó behozatal a tervezettnél nagyobb, a kivitel pedig kisebb. A tőkés világpiacról importált nyersolaj, valamint más alapanyagok és termékek árai nagymértékben, oda importált termékeink árai viszont csak kismértékben emelkedtek. Emiatt népgazdaságunkat jelentékeny veszteség érte. Az 1974. évi külkereskedelmi mérleg és a költségvetés egyensúlya a tervezettnél kedvezőtlenebb. 8* Az életszínvonal emelkedése a tervezett mértékben valósul meg. A központi béremelések és a szociálpolitikai intézkedések hozzájárultak aihhoz, hogy az egy keresőre számított reálbér 4,5 százalékkal, a reáljövedelem 5,5 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 6 százalékkal növekszik. A lakásépítési előirányzat mintegy 4 ezerrel túlgyermekjóléti, az általános és szakközépiskolai intézmények. Tovább nőtt a heti 44 órás munkaidőben dolgozók száma. A lakosság áruellátása kiegyensúlyozott, egyes termékcsoportokban azonban hiányok is keletkeztek. A fogyasztói árszínvonal 1974-ben — a gazdaságunkat hátrányosan érintő külső hatások ellenére — a tervezettnél valamelyest kisebb mértékben, 2 százalékkal emelkedik. Az árakat szigorúbban ellenőriztük, és a tőkés világpiacon végbemenő nagyarányú áremelkedések csak korlátozott mértékben érvényesült a hazai fogyasztói árakban. Az állami költségvetés a tervezettet meghaladó támogatást nyújtott a belföldi árszínvonal védelméhez. II. Ez a mi dolgunk Egymillió. Naponta! Ennyi ma az ország 19 megyei lapjának példányszáma. Ez a legóvatosabb becslések szerint is több mint négymilliós olvasótábort jelent. Ám ha ehhez hozzáadjuk a szolnoki, a győri, a miskolci, a pécsi, a nyíregyházi rádió milliós nagyságrendű hallgatóinak a számát, hozzá az ország nagy üzemeiben megjelenő üiemi lapok olvasóit, és Szeged, Miskolc városi lápjainak immáron sok éves hűséges barátait, elmondhatjuk, ma már a fővároson kívül megjelenő sajtó nemes harcostársa az országos lapoknak, a rádiónak. Miközben a megyei sajtó információ-szolgálata átfogja az egész országot, olyan forradalom tanúi vagyunk, amely a magyar társadalom, benne a magyar sajtó történetének elmúlt esztendeit fémjelzi. Forradalom a példányszámban, a megyei lapok technikai színvonalában, az olvasottság dinamizmusában, a tartalomban. Valami eddig soha nem volt kapcsolat alakult ki napjainkra a megyei sajtó, a rádió és az olvasók, a hallgatók között. Az eltelt néhány esztendő — a már sok-sok évvel azelőtti politikai felismerésén túl, ami a megyei sajtó szerepét illeti az agitációs és propaganda munkában —, megteremtette korszerű keretét is, hogy a megyei, a városi lapok, a rádiók lépést tudjanak tartani a fejlődéssel. Mind több olyan nyomda készíti az újságot, amely esztétikailag is korszerű és népszerű formát ad a leírt gondolatoknak. A telexhálózat, a képtávíró, a Magyar Távirati Iroda, a Központi Sajtószolgálat, az országos és helyi szervektől kapott információk gazdagsága széles lehetőséget nyújtanak a szerkesztőségek számára, hogy jellegüknek, szerepüknek és olvasóik igényének megfelelően válogassanak és egyeztessenek a lényeges országos és a nem kevésbé fontos helyi események között. Dehát mi a megyei lapok, a helyi rádióadók népszerűségének titka? Miért oly jó és hasznos fegyver a megyei lap, a helyi rádió, a helyi párt- és állami szervek kezében, miért érzik magukénak olyannyira a hallgatók és az olvasók? Gondolom elsősorban és alapvetően természetesen azért, mert jól szolgálják területük pártszerveinek elképzeléseit, tevékenységük megfelelő kapcsolatot teremt a helyi vezetés és a lakosság, a helyi jó elképzelések és a lakosság aktív kezdeményező készsége között. Ám az is feltétlenül a népszerűség titka, hogy felgyorsuló életünk, a világot átfogó és a híreket mind gyorsabban szállító és ömlesztő kommunikációs rendszer segítségével az emberek nemcsak a nagyvilágról akarnak minél többet tudni, hanem szükebb pátriájukról, a megye, vagy éppen a város mindennapi szorgos életének eseményeiről is. Éppen ezért az egész világon ismét és újra nagy szerepe van és megnövekedett érdeklődés kíséri a helyi sajtót. Nem szokás, nem is lenne ildomos rendszeresen arról írni, kérkedni, vagy panaszkodni, hogy milyen áldozatkész, milyen sikeres, milyen nehéz, s mennyi buktatókkal terhes munkát végeznek, a sajtó munkatársai. De egy esztendőben egyszer, éppen akkor, amikor az első, valóban a népért született újság, a Vörös Üjság megjelenésének évfordulóját ünnepeljük, már nem illem, hanem kötelesség kérdése is elszámolni önmagunkkal. Ezt tesszük most: emlékezünk és kissé számvetést csinálunk önmagunkkal. Nincs mód most arra és talán, nem is szükséges, hogy szót ejtsünk közös — az' olvasó és az újságíró — gondjainkról. Arról, hogyan és mennyiben kell még jobban szolgálnia a magyar sajtó munkatársainak a párt és a nép ügyét; arról, hogy a kétségtelen eredmények mellett minden oka megvan az újságírónak az önbírálatra és minden joga az olvasónak a kritikai hangra is. Egy dologra azonban nemcsak mód nyílik, de kötelesség is emlékeztetni önmagunkat a nagy nyilvánosság előtt. A felszabadulás 30. évfordulójának méltó megünneplése, a párt XI. kongresszusának előkészítésével összefüggő munka oly szép és új feladatokat ró ránk, mint szembesíteni dolgozó népünket önmaga múltjával, jelenével és jövőjével. Jó katalizátornak leiíni ebben a szembesítésben, hű tükörképet adni korunk és társadalmunk gondjainak, sikereinek és ellentmondásainak; írni, szólni szerepünkről és helyünkről barátaink között és a világban — ez a mi dolgunk és nem is kevés. A Központi Bizottság az 1975-ös esztendőben a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását tartja fő feladatnak. Felhívta a figyelmet arra. hogy 1975- ben — és várhatóan hosszabb időszakon át — számolni kell a negatívan ható világgazdasági változásokkal. A világpiaci árak nagymértékű változásaival összefüggésben jövő év január 1-től szükségszerűen sor kerül a termelői árak rendezésére, amely kihat bizonyos iparcikkek fogyasztói áraira is. Az árrendezés nem érinti az alapvető élelmiszereket és szolgáltatásokat. A gazdasági munka hatékonyságának céltudatos növelésével, a szocialista országokkal való együttműködés további elmélyítésével kell törekedni a kedvezőtlen hatások ellensú2. A gazdasági fejlődés nagy tartaléka a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása. A termelésben olyan szerkezeti változtatásokat kell végrehajtani, melyek elősegítik a rendelkezésre álló energia és nyersanyag jobb fel- használását, a gazdaságosan értékesíthető export árualapok termelését, a tőkés import csökkentését, illetve helyettesítésest. Korlátozni kell, vissza kell szorítani a népgazdasági szempontból indokolatlan, gazdaságtalan termelést. Szüksé- " 1 —— ges, hogy tovább javuljon a termékek minősége, verseny-1 Magyar Sajtó Napján képessége és az ezt szolgáló ' 07 ' termelőberendezések kihasználása. Mindez nagyobb követelményeket támaszt az egész népgazdasággal szemben. A népgazdaság igényével összhangban álló termelés fejlesztése egyes területeken indokolttá teszi a munkaerő célszerű és szervezett átcsoportosítását is. Koszorúzás/ ünnepség a Visegrádi utcában értékesíthető cikkek termelése fokozódjék. A cukorbehozatal | jelentős csökkentése érdekében a cukorrépa vetésterületét ! 98 ezer hektárról 120 ezer hek- A Központi Bizottság | tárra kell növelni. Fejleszteni az 1975. évi népgazdasági terv j kell a zöldség- és a gyümölcsfő előirányzatait a következők- i lci'mesztést. ben jelöli meg: I (Folytatás a 2. oldalon.) Az ipari termelés 6 százalékos növekedése a termelékenység emelkedésével valósuljon meg. Az építőiparban a termelékenység növekedése érje el az 1974. évit, javuljon a munka minősége, csökkenjen a nagyberuházások kivitelezési ideje. 3* A mezőgazdaságban központi feladat, hogy a rendelkezésre álló anyagi, műszaki bázis teljes kihasználásával a termelés az idei ütemhez hasonlóan növekedjék, a hozamok tovább emelkedjenek, a szarvasmarha-tenyésztés fejlődjön, az exportban jól j kongresszusára, négy év mun- értékesíthető cikkek káját összegezzük. S e mérleg a szigorú önellenőrzés ötvenhat évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság. Az évfordulón, amely egyben a Magyar Sajtó Napja, pénteken délelőtt koszorúzási ünnepséget tartottak a Visegrádi ^utca 15. számú háznál, ahol annakidején a Vörös Üjság szerkesztősége működött. Az ünnepségen dr. Hars István, a Magyar Rádió elnöke, a MUOSZ elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. A forradalmi hagyományok vállalása jelenti elkötelezettségünket pártunk töretlen — áz egész nép, a társadalom felemelésén munkálkodó marxista—leninista politikája mellett. Készülve pártunk XI. mércéjén mérve is minden fogyatékosság, objektív nehézség ellenére pozitív. Az élet minden területén jelentős eredményeket és előrehaladást értünk el, s ehhez a sajtó is hozzájárult munkájával. A forradalmi hagyomány«* vállalása jelenti azt is, hogy a kommunista újságírást szolgálatnak, a párt szolgálatának, a szocialista eszme, közgondolkodás és morál terjesztése szolgálatának tekintjük — mondotta dr. Hars István. Ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője és Fodor László osztályvezető-helyettes; a Népszabadság • szerkesztősége nevében Katona István, a Központi Bizottság tagja, főszerkesztő, és Rényi Péter főszerkesztő-helyettes; a Kormány Tájékoztatási Hivatala nevében Lakatos Ernő elnökhelyettes és Lengyel László főosztályvezető; a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviseletében Pethő Tibor alelnök és Király András főtitkár, a Nyomda- és Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete nevében Gerlach Ferenc titkár, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége képviseletében Kárpáti Sándor titkár helyezett el koszorút a ház falán levő emléktábla alatt.
