Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

s Reneszánsz ihlette szobrászat Egyidős a szabadsággal Egy telefonbeszélgetés előz-1 pén vagyok technológiai cso- te meg találkozásunkat Mar- j p0rtvezető. Szeretem a vá- kos Istvánnal. Hogy miért van jtt iíe(jvenc utcám kerestük? A születésnapia i . ’ .. r . . Kaposvár felsza-1 a Kossuth Lajos utca. a Giulia és Mileto a kocsin. Rövid ideig a magyar kö­zönség is láthatta a neves olasz szobrász, Giacomo Man- zu műcsarnokbeli kiállítását, mely világ körüli út közben jutott Budapestre. Manzu művészetét a reneszánsz szel­lemiség hatja át, a megfor- mázással azonban ezek az emberről szóló alkotások mo­dern hangvételt kapnak. Manzu ízig-vérig mai szob­rász. 1948-ban a Velencei Biénnálé szobrászati nagydí­ját nyerte el. Humanista mű­vészete világszerte elismerést aratott, 1960-ban Lenin-béke­egybeesik badulásával. 1944. december elsejének éjszakáján született, s néhány óra múlva bevonul­tak a szovjet csapatok a me­gyeszékhelyre. Az ő nevét je­gyezték be elsőnek a város anyakönyvébe a felszabadulás után. — Majdnem minden héten bejövök Lengyeltótiból Ka­posvárra. Itt lakik az édes­anyám. és itt van a vállala­tunk központja. Most, délelőtt is vállalati ügyben tárgyal­tunk a főiskolán. Éopen ma­guk írtak a napokban arról az épületről, melynek a fém- burkolatát mi. lengyeltótiak gyártjuk. — Mennyire vallja magát kaposvárinak? — A szülővárosom. Igaz. hamar elkerültem innen. Kö­zépiskolába Szegeden jártam, most meg Lengyeltótiban, a Mezőgép 4-es számú tele­díjjal tüntették ki a mai Itá­lia reneszánsz ihletésű szob­rászát. A műveiből rendezett moszkvai és leningrádi ki « lítás a Szovjetunióban is nagy sikert aratott. A Műcsarnok­ban megrendezett kiállítása nálunk is öregbítette Giaco­mo Manzu hírnevét. Szobrai mellett érméi,, kisplasztikái, ötvösművészeti remekei és grafikái ugyancsak osztatlan sikert arattak. A kiállítás a hét végén bezárta kapuját. A Latinca Művelődési Központban Megnyílt a Fonómunkás Klub Űj ifjús4g, klubbal gyara­podott városunk. Pénteken es­te a Latinca Sándor Megyei Níűvelödési Központban tar­totta klubmegnyitó összejöve­telét a Fonómunkás Kisszín- p ad. < Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a termet, képvi­selve volt itt minden korosz­tály. A klubot Bayer Nándor, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának igazgató­ja adta át a fiataloknak. Ezen­túl minden hónap utolsó hét­főjén találkoznak majd itt a Fonómunkás Kisszínpad tag­jai barátaikkal, azokkal, akik figyelemmel kísérik azt a munkát, melyet a színpad idestova tizenhárom éve vé­gez. Azokkal találkoznak, akik segíteni szeretnék továb­bi fejlődésüket, tanácsaikkal, észrevételeikkel támogatják őket. A klub vezetője, Vájná Pál elmondta: drámatörténeti előadások, viták szerepelnek a programban. Olyan irodalmi színpadokat is meghívnak majd egy-egy .összejövetelre, melyek eddig — annak elle­nére, hogy tehetséges fiata­lokból verbuválódtak, számos jó produkcióval hívták fel magukra a figyelmet — rit­kán kaptak fórumot. Más mű­vészeti águk Itépviselőjt, i.S> szívesen látják klubnapjaikon. Kórusokat, “fiatal zenészeké! szeretnének meghívrú. A Fonómunkás Kisszínpad legfontosabb feladata a mun­kásfiatalok ízlésének formá­lása, esztétikai nevelése. En­nek a feladatnak a jövőben még inkább eleget tehetnek, hiszen a klubban nincs sem­mi, ami elválasztaná a közön­séget a nézőktől. Egy-egy pro­dukció a széksorok előtt kel életre, így a néző még in­kább a darab részesévé vál­hat. A klubnapokon mutatja majd be a kisszínpad leg­újabb műsorait is. A bemuta­tót kővető vita pedig segíti jobbá, színvonalasabbá tenni a darabot, még mielőtt az a nagyközönség elé kerülne. Az első klubesten . Brecht: Az óceánrepulés című színjátékát mutatta be az együttes, me­lyet Vértes Elemér művészeti vezető rendezett. A norvég rá­dió felkérésére 1929-ben írt j hangjátékának oratórikus fel- j dolgozását a kisszínpad négy j évvel ezelőtt nagy sikerrel | mutatta be. Ez a mostani — új szereplőkkel, új felfogás­ban rendezett feldolgozás — színvonalában semmivel sem maradt el a négy évvel ez­előttitől. Q párt igazsásra tanított 90 éve született Hámán Kató A hazai kommunista . moz­galom 56 esztendős történeté­ből jó negyedszázad az ellen­forradalom idejére esik. Olyan korszakra, amelyben kommunistának lenni állandó életveszélyt, a fizikai meg­semmisülés kockázatát jelen­tette. Emellett kemény, követ­kezetes harcot egy jobb, de­mokratikus és szocialista Ma­gyarországért. Ebben a harc­ban a forradalom katonái kö­zül sokan áldozták életüket. Kimagasló egyéniség volt kö­zöttük a 90 éve, 1884. decem­ber 2-án született Hámán Ka­tó. A MAV-alkalmazutt szülők­nek a nélkülözések árán is módjukban állt a tehetséges és a világ dolgai iránt érdek­lődő kislányt taníttatni: a polgári iskola elvégzése után beíratták- az egyik pesti taní­tóképzőbe. Szülei halálakor, másodéves korában azonban ott kellett hagyma az isko­lát. .Három testvére mellett ő lett a családfenntartó. Mun­kát vállalt, pénztáros lett a hatvani állomáson. Mint vas­úti alkalmazott bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1918 elején Pesten a Nyugati pá­lyaudvar egyik pénztárosa volt, és már meggyőződéses szocialista, a vasutas nődolgo­zók szervezője. Az év nyarán ott találjuk — Landler Jenő mellett — az országos vas­utassztrájk szervezői között. Az októberi őszirózsás forra­dalom idején megalakuló és parasztgyerekek százai és ezrei előtt nyissa meg a tu­dáshoz vezető utat. Egy em­bertelen kor urai azonban megakadályozták ebben. Nem lehetett pedagógus, de mégis tanított, mégis nevelt egész életében. A magyar dolgozók nagy tömegeit tanította meg a kommunista párt igazságá­ra, arra, hogy a magyar dol­gozó nép is csak akkor talál­hatja meg a boldogulását, fel- emelkedését, ha a kommunis­ta párt mögé felsorakozva megdönti a kizsákmányoló tár­sadalmat, és a maga kezébe veszi soreanak irányítását«. G. A. Szabadság park környéke a platánokkal. Ugye még meg­vannak? Kérdőn néz rám. Látni raj­ta, egy kicsit szegyelH, hogy nem tudja. Mentegetőzik is: — Régen elkerültem innen. A vizet szeretem nagyon. Az én «-hazám« a Balaton. Ott is építkezem .most, Balatonbog- láron. Sokat járok az ország városaiban, s minden lokál­patriotizmus nélkül mondha­tom, talán egyetlen város sem fejlődik annyira, mint Kaposvár.- Ott van a Kaünyin városrész, szinte a földből nőtt ki. Mi is részt vettünk az építkezéseknél. Telepün- kön készült a Kinizsi tömb első két épületének vasszer­kezete is. Szinte az egész or­szágban megtalálhatók az ál­talunk készített fém ajtó- é- ablaktokok. Dolgoztunk kül­földön is. Csehszlovákiában egy kenvérgyár acélszerkeze­tét készítettük el és szereltük össze. Tavaly tízszer jártam i ott hivatalosan, nem volt sok időm arra, hogy körülnézzek. — Szeret utazni? — Igen, csak most nem le­het. Építkezem. Majd jövőre, a feleségemmel szeretnénk el­menni LeningVádba. m i — Lengyeltóti mit jelent önnek? — Kedves hely. Nem mon­dok nagy szavakat, az is óriá­si fejlődésnek indult. Ott is megvan a «Kalinyin város­rész«. Iparosodik, ugyanakkor azonban elmarad a kulturális fejlődése. Hasonló adottságú községekben máshol sokkal jobban figyelnek erre. Ha az ember szórakozni akar. akkor bizony Kaposv-árra kel) jön­nie. Gyakran utazunk be a színházba. Utoljára az Egy lócsiszár virágvásárnapját lát- • tűk. Meg bejövünk focimrgs- csekre is. Ez is a város fej­lődését tükrözi: végre valóra váltak a nagy tervek, a Rá­kóczi az új NB. II-ben van, méghozzá előkelő helyen. — Mi most a legnagyobb munkájuk ? — Jugoszláviában, Obrová- con épül egy nagy timföld­gyár, oda szállítunk acélszer- kezeteket az épületekhez. Ed­dig nyolcvan tonna súlyú ele­met vittünk ki. Ezt két irá­nyító munkatársunk segítsé­gével szerelik majd össze. Ma születésnapot ünnepe­lünk: mi a szabad Kaposvár harmincadik születésnapját, ő a sajátját is. Nagy Jenő Nevelésről Nehéz gyerekek Az iskolában és otthon a családban sok gondot okoz a nehezen nevelhető gyerek. Át­lagostól eltérő magatartásával nem felel meg az életkori sa­játosságoknak, ellenáll az alapvető nevelési hatásoknak, környezetéhez nehezen alkal­mazkodik, lassan vagy egyál­talán nem tud beilleszkedni a közösségbe. Ezt súlyosbítják a testi-lelki rendellenességek — idegesség, figyelmetlenség, fe­gyelmezetlenség, alvási és be- „ . szédzavarok (hebegés, dadogás. Kommunisták Magyarorszagi pöszeség), étvágytalanság, túl­Réti József csurgói diák volt Örömmel olvastuk,a novem- >er 24-t számban megjelent Egy, tenorista emlékére cí­mű cikket. Említi a cikkíró Réti József kőröshegyi nagy sikerű koncertjeit. Rétinek azonban nem ez volt az-egyet- I len kapcsolata Somoggyal, ő j csurgói diák volt. Első zenei 1 impresszióit is itt kapta, hi­szen Cser Andor, jelenleg Bu­dapesten élő tanárunk, vezet­te be a zene birodalmába. Mint érdekességet említjük neg a moszkvai aranyérem negszerzésének körülményeit, mely elindította a siker út­ján. »A szerelmi bájital«-ból énekelte aUenoráriát. Az ária végén Tito Schipa ismert olasz tenorista, aki a zsűri elnöke volt — bár a zsűri tagjainak nem volt szabad tetszést vagy nem tetszést nyilvánítani — jellemző olasz vehemenciával felugrott az asztaltól, és Rétit «molto bene« felkiáltással tapsolta meg. Lírai tenorja végigcsengett Moszkvától Európán keresztül Rio de Janeiróig, ahol utolsó külföldi szereplése volt, és ahonnan betegen hozták haza. «Bel canto« stílusú éneklésé­ben rajtunk kívül szinte az egész világ gyönyörködhetett. Az osztálytársak nevében: Gál Ambrus gimnáziumigazgatő dr. Tóth János gyermekorvos Pártjába az elsők között lé pett be. A Tanácsköztársaság idején a szocialista nőmozga­lom egyik vezetője és a bu­dapesti munkástanács tagja volt. A proletárdiktatúra bukása után életének végső — leg­tragikusabb és egyben leg­szebb — szakasza következett. Internálás, elbocsátás, fekete­lista, börtön az egyik oldalon, a másikon pedig a vállalt forradalmi meggyőződés, a szakszervezeti munka, harc a szociáldemokrata párt jobbol­dali vezetősége ellen. 1925-ben a,Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának legális szerve­ként megalakult Magyarorszá­gi Szocialista Munkáspárt egyik vezetője lett. Ugyanak­kor részt vett az illegális j kommunista párt első (bécsi) ’ kongresszusán is, ahol a Köz­ponti Bizottság tagjává vá- | lasztották. Hazatértekor letar- i tóztatták és börtönbüntetésre ! ítélték, összesen tízszer bör- | tönözték be, utoljára 1934 jú­liusában. A gyötrelmeket, a kínzásokat már nem tudta ki­heverni: röviddel kiszabadu­lása után meghalt.' * Életéről így ír egyik mélta­tó ja: «Hámán Kató pedagó­gus akart lenni, az volt a cél­ja, hogy a magyar munkás­zott érzékenység, zárkózottság, makacsság, konokság stb. —, amelyek sorozatos és egyre mé­lyülő kudarcokhoz vezetnek. A gyerek önállótlan, gyámolta­lan, csalódott, féltékeny lesz, és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy vagy nem akar, vagy nem tud, vagy a gátlásai akadályoz­zák abbarí, hogy a vele egykorú átlagos gyerekhez hasonlóan viselkedjen, cselekedjen. Meg kell különböztetni a rosszul nevelt gyerektől, akit még általános és helyesen al­kalmazott nevelési módszerre! — korának megfelelő követel­mények arányos kialakítása, fokozatosság, rendszeresség, szigorú következetesség, példa­adás — meg lehet nevelni. A rosszul nevelhetőség meg­jelenési formája és oka szám­talan lehet. Befolyásolják az öröklött adottságok (idegrend­szeri), a magzati életkor mi­lyensége (biológiai), és a kör­nyezeti tényezők (család, is­kola, társadalom). Születéstől 6—7 éves korig a családi nevelés motivál dön­tően. Nagyon finom, érzékeny érzelmi szálak kapcsolják a gyereket szüleihez, testvérei­hez. Ezzel sajnos sokan tudot- tan vagy tudatlanul visszaél­nek, vagy helytelen nevelési módszerekkel eltorzítják. A szeretet hiánya vagy eltúlzá- sa. a kényeztetés vagy a ke­gyetlen, brutális szigor (verés), megelőzi a akár az egv? : mozzana-ból römrágás felismer*«, amely "’"lös — ujiszopás, kö- is indulhat. A a leértékelés (buta, hülye vagy. gyógyítás mikéntjéről nem' !e­az is maradsz!), a háttérbe szo­rítás vagy a mindenki és min­den elé állítás mind, mind ká­ros hatással van a gyerekre. Az ilyen gyerekekből «neve­lődnek« az álnok képmutatók, a mindjárt mindenért ugrani kész agresszívek és a — nekem teljesen mindegy! — passzív szemléletűek. Pár szót kell szólni az ideges gyerekről, aki a sűrűn fellépő oktalan ingerlékenységével sokszor a felnőtt türelmét is el­veszi. Az ilyen gyerek bizo­nyos helyzetekben rendkívül gyorsan felismeri magát, az adott, neki tetsző feladatot szinte gondolkodás nélkül old­ja meg, ugyanakkor hamar fá­rad, teherbíró képessége kicsi, félelmek, víziók gyötrik, gyor­san elkeseredik, és hamar le­mond a nyilvánvalóan könnyen elérhető céljáról. Ennek súlyo­sabb formája a hisztériás gye­rek, aki az önérvényesítésé­hez, a mindenáron feltűnés­liet — nem is szabad! — min­denkire egyformán ható, a szülők által egyformán végre­hajtható, végrehajtandó sza­bályt felállítani. Ennek meg­határozói, szabályozói a g, -erek egyénisége és a különböző okok, adottságok. A gyógyítás legelemibb fel­tétele a jó légkör. A gyerek érezze, hogy mindenki feliétel nélkül szereti (még viccből se mondjuk, hogy nem szeret­jük!). Ne féljen egyedül a sö­tétben se, tudjon igazán jóízűt nevetni, szeressen játszani, nyugodtan aludjon, legyen ba­rátságos, őszinte, önálló, jó étvággyal és válogatás nélkül egyen, szeressen óvodába, is­kolába járni, legyen társas- igényű. A gyerek szellemi fejlődésé­nek fontos tényezője a beszéd, amellyel a látás, hallás, érzéke­lés után kapcsolatot teremt a keltéshez «igénybe veszi« a j közvetlen, majd az egyre távo- hajtépést, a földön fetrengést, J labbi környezetével, és gondo- sőt az ájulást is. Ilyenkor a pe- ....... ,, . ... . . . , . dagógusok, orvosok tanácsát, | Iatat konyebben ^fejezi. A ki- segítségét kérjük. ! alakuló beszédet befolyásolja, A statisztikai adatok szerint irán>'ítja a hallott han§- a be- az úgynevezett nem kívánt i milyensége, minősége, gyerekek majd kivétel nélkül j mennyisége. A helyesen hang­nehezen nevelhetők. A házas Ságon kívüli, a mostohagyere­keknél, az elvált szülők sokféle káros hatással gyötört gyere­keinél már maga a tény is sú­lyos lelki zavarokat okoz. Eh­hez járul még sajnos a sokak­nál tapasztalható elmarasztaló, megbélyegző, megkülönbözte­tő előítélet (lelenc-, zabigye- rek). Mit tegyünk? A hosszú, tü­relmes, 'következetes munkát súlyozott, értelmes beszéd ki­alakítása a nagyobbak, a fel­nőttek feladata éppúgy, mint a nyugodt családi élet biztosí­tása, ezen belül a személyes példaadás. Góczán Gyula BEBES El

Next

/
Thumbnails
Contents