Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-05 / 284. szám
Ünnepélyes alapkőletétel Barcson Her mine éve szabad Baiotonboglár Gazdagodott, fejlődött a község Kettős ünnepre készül az MSZBT 1975 ÁPRILISÁBAN hazánk felszabadulásának, júniusában pedig a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának harmincadik évfordulója lesz. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság ugyancsak jövőre ünnepli megalakulásának és a szovjet nép a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelmének 10. évfordulóját. Az évfordulók megünneplésére mindkét állam, mindkét nép készül. Természetesen kiemelkedő szerepet kapnak ez időszakban a baráti társaságok. Az MSZBT csaknem ezernyi tagcsoportja — milliónyi tagja —, amely négy évvel ezelőtt területi szervezésben alakult, az utóbbi időben munkahelyi tagcsoporttá alakult át. Gyárakban, üzemekben, intézményekben, iskolákban, termelőszövetkezetekben a teljes munkahelyi közösség vált az MSZBT tagcsoportjává. A tagcsoportok válnak a jubileumok időszakában a magyar—szovjet barátság hirdetőivé, népszerűsítőivé. A kiállítások, bemutatók százai mellett országos vetélkedősorozat indul, amely szeptember második felében már megkezdődött az elsőként felszabadult megyében, Békésben. A tagcsoportok mindegyike szerte az országban bekapcsolódik a vetélke- docsoportba, így ezernyi üzemben, termelőszövetkezetben, intézményben előtérbe kerül a két nép barátsága, kapcsolata, szocializmust építő közös útja. Ugyanígy a Szovjetunióban a következő időszakban üzemekben, kolhozokban, oktatási és más intézményekben találkozókat szerveznek magyar barátokkal, vendégekkel, kiállításokat, dokumentum- és játékfilm-bemutatókat rendeznek. Mindez azt jelenti, hogy az eddigieknél több, mélyebh tartalommal tovább folytatják a szovjet és a magyar dolgozók körében azt a tevékenységet, amely segítséget nyújtott az SZKP-nak és az MSZMP-nek a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népének a marxizmus—leniniz- mus, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében történő nevelésében. Az évfordulók politikai jelentőségén túl széles körű, gazdag programot állított Ö6z- sze a két baráti társaság, s az erről szóló jegyzőkönyvet a közelmúltban írták alá Budapesten. Februárban a Szovjetunióban megemlékeznek Jókai Mór születésének 130. évfordulójáról; áprilisban József Attila születésének 70., áprilisban Huszka Jenő születésének 100., májusban Munkácsy Mihály halálának 75. évfordulójára emlékeznek meg a testvéri országban. Hazánkban több neves szovjet tudós, politikus, művész évfordulójának ünneplésére kerül sor. Rendkívül gazdag a jövő év közös kulturális programokban. A magyar kultúra napjai című rendezvénysorozat alkalmából a Szovjetunióban szerepel a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Állami Szimfonikus Zenekar, a Vígszínház társulata. Harminc éve szabadult fel Magyarország címmel nagyszabású dokumentumkiállítás nyílik Moszkvában. Ezt követi a magyar díszítő- és iparművészeti kiállítás. Magyarországon szerepel a moszkvai Szovremeny- nyik drámai színház, a mol- davai Zsuk táncegyüttes, a litván karAarazenekar, a le- ningrádi Állami Filharmónia Szimfonikus Zenekara, és hazánkba látogat ismét a világhírű Alekszandrov Ének- és Táncegyüttes. Emellett szovjet képzőművészeti kiállításra is sor kerül. \ A KÖZÖS rendezvényekből az MSZBT-tagcsoportok is ki- vésziik részüket. Barátság-vonatokkal több ezren jutnak el Kijevbe, Moszkvába, megismerkednek gyárak, termelő- szövetkezetek, iskolák életével. Itthon megismerkedhetünk a hazánkat felszabadító legkiválóbb szovjet harcosok egy csoportjával, azokkal, akik 30 évvel ezelőtt fiatal harcosként már jártak nálunk. E. Gy. ke ismertette, hogy a tanács Vincze Jánost, az Építőgépgyártó Vállalat lakatosát Barcs szolgálatáért, Bérezi Istvánt, a gimnázium és vízügyi szakközépiskola igazgatóját pedig Barcs fejlesztéséért emlékplakettel tüntette ki. Az ünnepség után helyezte el Barcs új ipartelepén a Chemical Építő-vegyianyagokat Gyártó Vállalat új gyárának alapkövét Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára. A nagyközség és a Dráva között — ahol a gyár épül — tegnap még kukoricatáblák között vezetett az út. De a fák őrizte csendet már a földmunkagépek zaja törte meg. Az alapításról szóló díszes okiratot a megye, a Chemical, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat valamint a beruházó és tervező intézet vezetői írták alá. A Somogyi Néplap tegnapi számával együtt egy díszes réztartóban helyezték a földbe. A közel félmilliárdos beruházás — amely a megyei tanács ipar- fejlesztési támogatásával valósul meg — elkészülte, 1977 augusztusa után háromszáz munkást foglalkoztat majd, s évente 335 millió forint értékű terméket ad a népgazdaságnak. Műanyag épületszerkezeteket az épületfelújításhoz és a homlokzatok díszítéséhez festékeket, korszerű simítóanyagokat, bitument gyártanak itt. E termékek egy részét jelenleg külföldről vásárolja az ország, s így a gyár termékei nemcsak ezt pótolják, hanem a választékot is bővítik. A beruházás határidőre történő megvalósítása éppen azért nemcsak Barcs, hanem a népgazdaság szempontjából is rendkívül fontos. — Az építők jól ütemezett, ■ pontos munkájára van szükség — hangsúlyozták az alapkőletételnél. Erre az ünnepélyes alkalomra több százan jöttek el az új ipartelepre. Barcs ünnepi eseménysorozata tegnap a fűrészüzem jubileumi münkásgyülésével ért véget. A nemrég elkészült pa- nelpartoettagyár csarnokában Takács László, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója emlékezett meg az évfordulóról. Az ünnepségen négyen kapták meg a faipar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést. Nyolcán kiváló dolgozó kitüntetésben részesültek, tizenegyen pedig pénzjutalmat kaptak. K. I. 1944. december 4-e történelmi nap, sorsforduló Balaton- boglár, az ott élő emberek életében: e napon szabadították fel a községet a Szovjetunió Vörös Hadseregének katonái. Ezt a napot ünnepelték tegnap a bogiáriak. A tanács ünnepi ülésen emlékezett meg a 30. évfordulóról. A Himnusz hangjai után Kot- sis Ferenc, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke köszöntötte az ünnepi tanácsülésen megjelent vendégeket: dr. Szirmai Jenőt, az OTP vezérigazgatóját, Kocsis Lászlót, a megyei párt-vb tagját, a megyei tanács elnökhelyettesét, dr. Túri Imrét, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, Bencze Józsefet, az OTP megyei igazgatóját, Viktor Vasziljevics követségi tanácsost, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének harmadtitkárát, Jacqnes Geil- lardot, Franciaország magyar- országi követségének másodtitkárát, s a községben levő üzemek, vállalatok meghívott szocialista brigádjainak vezetőit. Ágoston Ernő tanácselnök mondott ünnepi megemlékezést. A felszabadulás pillanatában Balatonboglár kifosztott és megrongált falu volt. Az elmenekült, majd később visz- ] szálért lakosságot lehangoló I kép fogadta, de élni akartak és ezért, munkához láttak. Számokkal, tényekkel bizonyította, hogyan fejlődött, gazdagodott az eltelt harminc észtén- i dő alatt Balatonboglár, hogyan éltek a szabadsággal a község lakói. Harminc évvel ezelőtt 2140 lakója volt. ma pedig 4800 lakója van a községnek, a lakások száma 791-ről 1718-ra emelkedett. Ismertette a Ba- latonboglári Állami Gazdaság, a fogyasztási és az ipari szövetkezetek, más vállalatok fejlődését, amelyek munkalehetőséget teremtettek a község minden lakójának, elősegítették az életszínvonal fejlődését. Szólt a jövőről is, elmondva, hogyan kívánják kialakítani a község új központját, ahol bevásárlóközpont, s kétszáznál több lakás lesz majd. Ezután Eiter Sándorné tanácstag az iskolai oktatással. Hegeiűs László tanácstag pe- J dig a közművelődéssel kapcsolatos munkáról, tervekről tájékoztatta a tanácsülést. Itt vették át kiemelkedő munkájukért, a község fejlesztéséhez nyújtott társadalmi vállalásukért az elismerő oklevelet Bogdán Ferenc vb-titkártól a meghívott szocialista brigádvezetők. Az ünnepi tanácsülés az Internacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepi tanácsülésről a temetőbe vonultak a vendégek és a tanácstagok. Az ott pihenő szovjet katona sírjánál Büki János, az állami gazdaság pártbizottságának titkára mondott beszédet, majd a községi vezetők koszorút helyeztek el a síron. Délután a Vikár Béla Művelődési Központban folytatódott, a felszabadulási ünnepség. Ősze István, a község pártbizottságának titkára köszöntötte a részvevőket, ezután, dr. Szirmai Jenő, az OTP vezér- igazgatója mondott ünnepi beszédet. Méltatta 1944. december 4-e jelentőségét, személyes tapasztalatai alapján sísóit a bogiáriak tenni akarásáról, amely a felszabadulás első pillanataiban is jellemezte őket. Felszólalt az ünnepségen Viktor Vasziljevics, a Szovjetunió nagykövetségének tanácsosa. Köszöntötte a község lakóit és sok sikert kívánt a további munkához. Az ünnepi beszédet műsor követte. Föllépett a kertészeti és szakmunkásképző iskola diákszínpada, a ktsz vegyes kara, az általános iskola irodalmi színpada és kamarakórusa. Az ünnepség az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. A felszabadulási évforduló alkalmából a művelődési központban fotó- és dokumentum- kiállítást rendeztek, amely a község múltját, fejlődését és jelenét mutatja be. Sz. L. (Folytatás az 1. oldalról.) | telepedni kívánókat hoznak I magukkal. A középiskola vagy a felsőoktatási intézmény elvégzése után is egyre több fiatal tér vissza Barcsra. Az ünnepségen köszöntötte • a harminc éve szabad Barcsot Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára is. Ezt követően dr. Németh Jenő, a nagyközségi tanács elnöDr. Németh Jenő, a Barcsi Nagyközségi Tanács elnöke adta át a Barcs szolgálatáért és a Barcs fejlesztéséért emlékplaketteket. Járási összkép Társközségek A falvak, községek körzetesítése az eredményeken túl — adminisztrációcsökkenés, gazdasági előnyök — természetszerűleg speciális gondokat is szült. A kisebb településekről a nagyobbá, a körzetközpont szerepét betöltő községekbe települt át a felső -szintű képesítéssel rendelkező szakemberek túlnyomó többsége. Ez nem egy helyen a közélet sorvadását hozta magával. Cikksorozatunk: szondázó fölmérés. A gondok elemzése, kiútkeresés. Dr. Kovács Ferenccel, a Nagyatádi Járási Hivatal elnökével beszélgettünk elsőnek a témáról. — Lassanként mindenütt ynegegyezik a közigazgatási körzet a gazdaságival. Milyen tapasztalatok szűrhetők le a termelési körzetek munkájából? x — Szervezettebbé lett a tevékenység, az üzemegységek jól funkcionálnak. Nagyobb a hozzáértés, megnőttek a lehetőségek. Példára is hivatkozom: Ötvöskónyiban a tsz- egyesülés után rendezettebbek lettek a munkaviszonyok. Ez pedig a közhangulat, a biztonságérzet javulását hozta magával. A körzetekben pártbizottságok, pórtvezető- ségek alakultak: érezhetően kezd megindulni a vérkeringés. Sok helyütt újfajta együttműködés alakul ki a tanácsok, a társadalmi szervek és a termelőszövetkezetek között. A gazdaságok egyre inkább hozzájárulnak a falu javát szolgáló beruházások megvalósításához: szállítással, építőmunkával. — »Ment-e előre a világ« a kisközségekben a körzet kialakulása óta? — Sok a reményre jogosító kezdeményezés. A rendszeres tanácsi kapcsolat sikerkovácsoló. Ebben Csurgó jár elöl. Jó a kereskedelmi ellátottság a társközségeiben; ez is előrevisz. Bázis a könyvtár, ez újabb összetevője az eredményeknek. Néha egészen apró községekben bukkan az ember jó példára.. A Somogyszob körzetébe tartozó Bolháson parkot, könyvtárat, orvosi tanácsadót és rendelőt alakítottak ki, tűzoltószertárat építenek. Gazdasági és művelődési létesítményeket egyaránt fejlesztenek. Az előrelépés nemegyszer nagyobb, mint a székhelyközségben. Ennek az az oka, hogy a körzetközpontban már korábban megépültek az életmódot jobbító beruházások. — A kisközségek színvonalát kell tehát közelíteni a központéhoz. Lehet-e ebben eredményt elérni ott. ahonnan az értelmiség eltávozott? — Gond ez, kétségtelen. A szakapparátus, a pedagógusréteg megfogyatkozott, egy- egy esetben csak «-hírmondót- hagyott maga után. Azt kell azonban mondanom, hogy a «vérveszteséget« nem mindé-1 nütt követte legyengülés. Sokszor ugyanabban a kör- j zetben akad példa a magukra találásra és az elesett- | ségre is. Gyengébb lett a tár- I sadalmi élet például Porrog- I szentpálon. Forrogszentkirá- , lyon, Somogybükkösdön vi- j szont nincs baj az aktivitással. A magyarázat leginkább abban keresendő, hogy Por- ! rogszentpál lakossága egyre > fogy. Másfél száz ember él J ott ma. Említhetném a futási körzetből Beleget is, ahol mostanában »nagy a Csönd«, j — Miben látja a hanyatlás okát még? — A gyenge koordináció- | ban. Ha ez erős, akkor olyan í tettek születnek, mint Iha- | rosberény körzetében. Az életmqd jobbítókról ennyit: j Iharos- és a közppnti település közös törpe vízmüvet j ékített. Lett járdájuk a po- I gányszentpéterieknek. A településfejlesztési adatokat I azonban ne soroljuk most j hosszan! A művészeti bemu- j tató bizonyította, hogy a köz-; I művelődéssel sem állnak ha- j dilábon. Nagyon akarnak a községek tanácsi csoportjai is. Elmondhatom, hogy a Hazafias Népfront helyi szervei és a megalakult pártbizottság munkája szintén széles körű. A gazdasági, a szakigazgatási és társadalmi szervek munkáját össze kell hangolni, ez a tanulság. Még nem mindenütt zökkenőmentes ez. i Tud-e »egy fecske is nyarat csinálni«? — Egy ember is elindítója lehet az áramlatnak. Szabáson például a lelkes szak- igazgatási vezető szervezi az embereket. Rinyabesenyőn Horváth Györgyné tanítónő a motorja a társadalmi életnek. Az őrtilosi Tavasziné a felnőttekkel és a gyerekekkel egyaránt foglalkozik. Magas szintűén szervezett az úttörőélet, kihasznált a könyvtár, szép eredményeket értek el a kórussal, összehangolták rendezvényeiket a határőrséggel, a tanáccsal. Beszélhetnék a kisba.jomi igazgatóról, a ri- nyaszentkirálvi pedagógusról is. A hélvben maradt, alsó tagozatot oktató tanítók csaknem valamennyien energiaráfordítás' többlettel dolgoznak. Általában középkorúak és idősebbek. Gond csak akkor lesz igazán, ha nyugdíjba mennek. A munkamódszerekre kell tehát rátalálni, hiszen a keret — a körzetközpont és a kis- közöségi viszony — adott. Amíg a két településfajta között elapadhatatlanul megindul a kölcsönhatású szellemi áramlat, kudarcokkal is számolni kell. A tanulságokat, a továbblépésre alkalmas összetevőket érdemes figyelembe venni. Hogyan tovább? Erre keressük a választ. (Folytatjuk.) Leskó László Somogyi Néplap
