Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

Ünnepélyes alapkőletétel Barcson Her mine éve szabad Baiotonboglár Gazdagodott, fejlődött a község Kettős ünnepre készül az MSZBT 1975 ÁPRILISÁBAN hazánk felszabadulásának, júniusá­ban pedig a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulá­sának harmincadik évforduló­ja lesz. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság ugyancsak jövőre ünnepli megalakulásá­nak és a szovjet nép a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelmének 10. évfordulóját. Az évfordulók megünneplé­sére mindkét állam, mindkét nép készül. Természetesen ki­emelkedő szerepet kapnak ez időszakban a baráti társasá­gok. Az MSZBT csaknem ezernyi tagcsoportja — mil­liónyi tagja —, amely négy évvel ezelőtt területi szerve­zésben alakult, az utóbbi idő­ben munkahelyi tagcsoporttá alakult át. Gyárakban, üze­mekben, intézményekben, is­kolákban, termelőszövetkeze­tekben a teljes munkahelyi közösség vált az MSZBT tag­csoportjává. A tagcsoportok válnak a jubileumok idősza­kában a magyar—szovjet ba­rátság hirdetőivé, népszerűsí­tőivé. A kiállítások, bemuta­tók százai mellett országos vetélkedősorozat indul, amely szeptember második felében már megkezdődött az első­ként felszabadult megyében, Békésben. A tagcsoportok mindegyike szerte az ország­ban bekapcsolódik a vetélke- docsoportba, így ezernyi üzemben, termelőszövetkezet­ben, intézményben előtérbe kerül a két nép barátsága, kapcsolata, szocializmust építő közös útja. Ugyanígy a Szov­jetunióban a következő idő­szakban üzemekben, kolho­zokban, oktatási és más in­tézményekben találkozókat szerveznek magyar barátok­kal, vendégekkel, kiállításo­kat, dokumentum- és játék­film-bemutatókat rendeznek. Mindez azt jelenti, hogy az eddigieknél több, mélyebh tartalommal tovább folytatják a szovjet és a magyar dolgo­zók körében azt a tevékeny­séget, amely segítséget nyúj­tott az SZKP-nak és az MSZMP-nek a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság né­pének a marxizmus—leniniz- mus, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében történő nevelésé­ben. Az évfordulók politikai je­lentőségén túl széles körű, gazdag programot állított Ö6z- sze a két baráti társaság, s az erről szóló jegyzőkönyvet a közelmúltban írták alá Buda­pesten. Februárban a Szovjet­unióban megemlékeznek Jókai Mór születésének 130. évfor­dulójáról; áprilisban József Attila születésének 70., ápri­lisban Huszka Jenő születésé­nek 100., májusban Munkácsy Mihály halálának 75. évfordu­lójára emlékeznek meg a testvéri országban. Hazánk­ban több neves szovjet tudós, politikus, művész évforduló­jának ünneplésére kerül sor. Rendkívül gazdag a jövő év közös kulturális programok­ban. A magyar kultúra napjai című rendezvénysorozat al­kalmából a Szovjetunióban szerepel a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Ál­lami Szimfonikus Zenekar, a Vígszínház társulata. Harminc éve szabadult fel Magyaror­szág címmel nagyszabású do­kumentumkiállítás nyílik Moszkvában. Ezt követi a ma­gyar díszítő- és iparművészeti kiállítás. Magyarországon sze­repel a moszkvai Szovremeny- nyik drámai színház, a mol- davai Zsuk táncegyüttes, a litván karAarazenekar, a le- ningrádi Állami Filharmónia Szimfonikus Zenekara, és ha­zánkba látogat ismét a világ­hírű Alekszandrov Ének- és Táncegyüttes. Emellett szov­jet képzőművészeti kiállításra is sor kerül. \ A KÖZÖS rendezvényekből az MSZBT-tagcsoportok is ki- vésziik részüket. Barátság-vo­natokkal több ezren jutnak el Kijevbe, Moszkvába, megis­merkednek gyárak, termelő- szövetkezetek, iskolák életé­vel. Itthon megismerkedhe­tünk a hazánkat felszabadító legkiválóbb szovjet harcosok egy csoportjával, azokkal, akik 30 évvel ezelőtt fiatal harcos­ként már jártak nálunk. E. Gy. ke ismertette, hogy a tanács Vincze Jánost, az Építőgép­gyártó Vállalat lakatosát Barcs szolgálatáért, Bérezi Istvánt, a gimnázium és vízügyi szakkö­zépiskola igazgatóját pedig Barcs fejlesztéséért emlékpla­kettel tüntette ki. Az ünnepség után helyezte el Barcs új ipartelepén a Che­mical Építő-vegyianyagokat Gyártó Vállalat új gyárának alapkövét Varga Péter, a me­gyei pártbizottság első titkára. A nagyközség és a Dráva kö­zött — ahol a gyár épül — tegnap még kukoricatáblák között vezetett az út. De a fák őrizte csendet már a földmun­kagépek zaja törte meg. Az alapításról szóló díszes okira­tot a megye, a Chemical, a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat valamint a be­ruházó és tervező intézet ve­zetői írták alá. A Somogyi Néplap tegnapi számával együtt egy díszes réztartóban helyezték a földbe. A közel félmilliárdos beruházás — amely a megyei tanács ipar- fejlesztési támogatásával való­sul meg — elkészülte, 1977 augusztusa után háromszáz munkást foglalkoztat majd, s évente 335 millió forint értékű terméket ad a népgazdaság­nak. Műanyag épületszerkeze­teket az épületfelújításhoz és a homlokzatok díszítéséhez festékeket, korszerű simító­anyagokat, bitument gyárta­nak itt. E termékek egy ré­szét jelenleg külföldről vásá­rolja az ország, s így a gyár termékei nemcsak ezt pótol­ják, hanem a választékot is bővítik. A beruházás határ­időre történő megvalósítása éppen azért nemcsak Barcs, hanem a népgazdaság szem­pontjából is rendkívül fontos. — Az építők jól ütemezett, ■ pontos munkájára van szük­ség — hangsúlyozták az alap­kőletételnél. Erre az ünnepé­lyes alkalomra több százan jöttek el az új ipartelepre. Barcs ünnepi eseménysoro­zata tegnap a fűrészüzem ju­bileumi münkásgyülésével ért véget. A nemrég elkészült pa- nelpartoettagyár csarnokában Takács László, a Somogyi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója emlékezett meg az évfordulóról. Az ünnepségen négyen kapták meg a faipar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést. Nyolcán kiváló dolgozó kitüntetésben része­sültek, tizenegyen pedig pénz­jutalmat kaptak. K. I. 1944. december 4-e történel­mi nap, sorsforduló Balaton- boglár, az ott élő emberek éle­tében: e napon szabadították fel a községet a Szovjetunió Vörös Hadseregének katonái. Ezt a napot ünnepelték teg­nap a bogiáriak. A tanács ünnepi ülésen em­lékezett meg a 30. évfordulóról. A Himnusz hangjai után Kot- sis Ferenc, a Hazafias Nép­front községi bizottságának elnöke köszöntötte az ünnepi tanácsülésen megjelent vendé­geket: dr. Szirmai Jenőt, az OTP vezérigazgatóját, Kocsis Lászlót, a megyei párt-vb tag­ját, a megyei tanács elnökhe­lyettesét, dr. Túri Imrét, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, Bencze Józsefet, az OTP megyei igazgatóját, Vik­tor Vasziljevics követségi ta­nácsost, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének harmadtitkárát, Jacqnes Geil- lardot, Franciaország magyar- országi követségének másod­titkárát, s a községben levő üzemek, vállalatok meghívott szocialista brigádjainak ve­zetőit. Ágoston Ernő tanácselnök mondott ünnepi megemléke­zést. A felszabadulás pillana­tában Balatonboglár kifosztott és megrongált falu volt. Az elmenekült, majd később visz- ] szálért lakosságot lehangoló I kép fogadta, de élni akartak és ezért, munkához láttak. Szá­mokkal, tényekkel bizonyítot­ta, hogyan fejlődött, gazdago­dott az eltelt harminc észtén- i dő alatt Balatonboglár, hogyan éltek a szabadsággal a község lakói. Harminc évvel ezelőtt 2140 lakója volt. ma pedig 4800 lakója van a községnek, a lakások száma 791-ről 1718-ra emelkedett. Ismertette a Ba- latonboglári Állami Gazdaság, a fogyasztási és az ipari szö­vetkezetek, más vállalatok fejlődését, amelyek munkale­hetőséget teremtettek a község minden lakójának, elősegítet­ték az életszínvonal fejlődését. Szólt a jövőről is, elmondva, hogyan kívánják kialakítani a község új központját, ahol be­vásárlóközpont, s kétszáznál több lakás lesz majd. Ezután Eiter Sándorné ta­nácstag az iskolai oktatással. Hegeiűs László tanácstag pe- J dig a közművelődéssel kap­csolatos munkáról, tervekről tájékoztatta a tanácsülést. Itt vették át kiemelkedő munká­jukért, a község fejlesztéséhez nyújtott társadalmi vállalá­sukért az elismerő oklevelet Bogdán Ferenc vb-titkártól a meghívott szocialista brigád­vezetők. Az ünnepi tanácsülés az Internacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepi tanácsülésről a temetőbe vonultak a vendégek és a tanácstagok. Az ott pihe­nő szovjet katona sírjánál Bü­ki János, az állami gazdaság pártbizottságának titkára mondott beszédet, majd a köz­ségi vezetők koszorút helyez­tek el a síron. Délután a Vikár Béla Műve­lődési Központban folytatódott, a felszabadulási ünnepség. Ősze István, a község pártbi­zottságának titkára köszöntöt­te a részvevőket, ezután, dr. Szirmai Jenő, az OTP vezér- igazgatója mondott ünnepi beszédet. Méltatta 1944. de­cember 4-e jelentőségét, sze­mélyes tapasztalatai alapján sísóit a bogiáriak tenni akará­sáról, amely a felszabadulás első pillanataiban is jellemez­te őket. Felszólalt az ünnepségen Viktor Vasziljevics, a Szov­jetunió nagykövetségének ta­nácsosa. Köszöntötte a község lakóit és sok sikert kívánt a további munkához. Az ünnepi beszédet műsor követte. Föllépett a kertészeti és szakmunkásképző iskola diákszínpada, a ktsz vegyes kara, az általános iskola iro­dalmi színpada és kamarakó­rusa. Az ünnepség az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. A felszabadulási évforduló alkalmából a művelődési köz­pontban fotó- és dokumentum- kiállítást rendeztek, amely a község múltját, fejlődését és jelenét mutatja be. Sz. L. (Folytatás az 1. oldalról.) | telepedni kívánókat hoznak I magukkal. A középiskola vagy a felsőoktatási intézmény el­végzése után is egyre több fiatal tér vissza Barcsra. Az ünnepségen köszöntötte • a harminc éve szabad Barcsot Varga Péter, a megyei pártbi­zottság első titkára is. Ezt követően dr. Németh Je­nő, a nagyközségi tanács elnö­Dr. Németh Jenő, a Barcsi Nagyközségi Tanács elnöke adta át a Barcs szolgálatáért és a Barcs fejlesztéséért em­lékplaketteket. Járási összkép Társközségek A falvak, községek körze­tesítése az eredményeken túl — adminisztrációcsökkenés, gazdasági előnyök — ter­mészetszerűleg speciális gon­dokat is szült. A kisebb te­lepülésekről a nagyobbá, a körzetközpont szerepét betöl­tő községekbe települt át a felső -szintű képesítéssel ren­delkező szakemberek túlnyo­mó többsége. Ez nem egy helyen a közélet sorvadását hozta magával. Cikksoroza­tunk: szondázó fölmérés. A gondok elemzése, kiútkeresés. Dr. Kovács Ferenccel, a Nagyatádi Járási Hivatal el­nökével beszélgettünk első­nek a témáról. — Lassanként mindenütt ynegegyezik a közigazgatási körzet a gazdaságival. Milyen tapasztalatok szűrhetők le a termelési körzetek munkájá­ból? x — Szervezettebbé lett a te­vékenység, az üzemegységek jól funkcionálnak. Nagyobb a hozzáértés, megnőttek a le­hetőségek. Példára is hivat­kozom: Ötvöskónyiban a tsz- egyesülés után rendezetteb­bek lettek a munkaviszonyok. Ez pedig a közhangulat, a biztonságérzet javulását hoz­ta magával. A körzetekben pártbizottságok, pórtvezető- ségek alakultak: érezhetően kezd megindulni a vérkerin­gés. Sok helyütt újfajta együttműködés alakul ki a tanácsok, a társadalmi szer­vek és a termelőszövetkezetek között. A gazdaságok egyre inkább hozzájárulnak a falu javát szolgáló beruházások megvalósításához: szállítás­sal, építőmunkával. — »Ment-e előre a világ« a kisközségekben a körzet ki­alakulása óta? — Sok a reményre jogosí­tó kezdeményezés. A rendsze­res tanácsi kapcsolat siker­kovácsoló. Ebben Csurgó jár elöl. Jó a kereskedelmi ellá­tottság a társközségeiben; ez is előrevisz. Bázis a könyv­tár, ez újabb összetevője az eredményeknek. Néha egé­szen apró községekben buk­kan az ember jó példára.. A Somogyszob körzetébe tarto­zó Bolháson parkot, könyvtá­rat, orvosi tanácsadót és ren­delőt alakítottak ki, tűzoltó­szertárat építenek. Gazdasági és művelődési létesítményeket egyaránt fejlesztenek. Az elő­relépés nemegyszer nagyobb, mint a székhelyközségben. Ennek az az oka, hogy a kör­zetközpontban már korábban megépültek az életmódot job­bító beruházások. — A kisközségek színvona­lát kell tehát közelíteni a központéhoz. Lehet-e ebben eredményt elérni ott. ahon­nan az értelmiség eltávozott? — Gond ez, kétségtelen. A szakapparátus, a pedagógus­réteg megfogyatkozott, egy- egy esetben csak «-hírmondót- hagyott maga után. Azt kell azonban mondanom, hogy a «vérveszteséget« nem mindé-1 nütt követte legyengülés. Sokszor ugyanabban a kör- j zetben akad példa a ma­gukra találásra és az elesett- | ségre is. Gyengébb lett a tár- I sadalmi élet például Porrog- I szentpálon. Forrogszentkirá- , lyon, Somogybükkösdön vi- j szont nincs baj az aktivitás­sal. A magyarázat leginkább abban keresendő, hogy Por- ! rogszentpál lakossága egyre > fogy. Másfél száz ember él J ott ma. Említhetném a fu­tási körzetből Beleget is, ahol mostanában »nagy a Csönd«, j — Miben látja a hanyatlás okát még? — A gyenge koordináció- | ban. Ha ez erős, akkor olyan í tettek születnek, mint Iha- | rosberény körzetében. Az életmqd jobbítókról ennyit: j Iharos- és a közppnti tele­pülés közös törpe vízmüvet j ékített. Lett járdájuk a po- I gányszentpéterieknek. A tele­pülésfejlesztési adatokat I azonban ne soroljuk most j hosszan! A művészeti bemu- j tató bizonyította, hogy a köz-; I művelődéssel sem állnak ha- j dilábon. Nagyon akarnak a községek tanácsi csoportjai is. Elmondhatom, hogy a Haza­fias Népfront helyi szervei és a megalakult pártbizottság munkája szintén széles körű. A gazdasági, a szakigaz­gatási és társadalmi szervek munkáját össze kell hangolni, ez a tanulság. Még nem min­denütt zökkenőmentes ez. i Tud-e »egy fecske is nyarat csinálni«? — Egy ember is elindítója lehet az áramlatnak. Szabá­son például a lelkes szak- igazgatási vezető szervezi az embereket. Rinyabesenyőn Horváth Györgyné tanítónő a motorja a társadalmi életnek. Az őrtilosi Tavasziné a fel­nőttekkel és a gyerekekkel egyaránt foglalkozik. Magas szintűén szervezett az úttörő­élet, kihasznált a könyvtár, szép eredményeket értek el a kórussal, összehangolták ren­dezvényeiket a határőrséggel, a tanáccsal. Beszélhetnék a kisba.jomi igazgatóról, a ri- nyaszentkirálvi pedagógusról is. A hélvben maradt, alsó tagozatot oktató tanítók csak­nem valamennyien energiará­fordítás' többlettel dolgoz­nak. Általában középkorúak és idősebbek. Gond csak ak­kor lesz igazán, ha nyugdíjba mennek. A munkamódszerekre kell tehát rátalálni, hiszen a keret — a körzetközpont és a kis- közöségi viszony — adott. Amíg a két településfajta kö­zött elapadhatatlanul megin­dul a kölcsönhatású szellemi áramlat, kudarcokkal is szá­molni kell. A tanulságokat, a továbblépésre alkalmas össze­tevőket érdemes figyelembe venni. Hogyan tovább? Erre keressük a választ. (Folytatjuk.) Leskó László Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents