Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-31 / 304. szám

Végvári ünnep »■Kapuőri cl...« szolgálatot láttam Az őrs helyén valamikor végvár állott. Végvári vitézek őrködtek itt a kanyargó Dráva fölött, védték az ellentől hatá­rainkat. Erre utal a legközeleb­bi . lakott település — örtilos — neve is. Végvári vitézeink mai utódai, határőreink ünne­pelnek. Ott állnak felsorakozva a ra­gyogó téli napsütésben az őrs udvarán. Elhozták erre az al­kalomra a csapatzászlót is. A Himnusz hangjai után Hegyi László alezredes arról beszél, milyen előzményei voltak en­nek az ünnepségnek. — Határőreink is a szociális ta verseny fokozásával készül­nek pártunk XI. kongresszusá­ra, felszabadulásunk 30. évfor­dulójára. Az őrs tagjai a ki­képzési és a szolgálati felada­tok teljesítésében, a fegyelem szilárdításában elért eredmé­nyeikkel bizonyították, hogy ebben a versenyben erejüket összefogva vesznek részt. Ezzel érdemelték ki az élenjáró őrs kitüntetést — mondta, majd átadta az erről szóló zászlót és, oklevelet Monori István száza­dosnak, az őrs parancsnoká­nak. Egymás után lépnek ki a sor­ból azok a határőrök, akik pél­dás munkájukkal kiérdemelték az élenjáró címet, s azt a ki­tüntetést, hogy az egység csa patzásziaja előtt lefényképez­zék őket. Ez a fénykép e.jut majd szüleikhez, munkahelye­ikre, a parancsnokság elisme­rő, köszönő levelével együtt. Csaknem három évtizede ha­tárőr Monori István százados. 1946-ban 18 éves fejjel kezdte ezt a nehéz szolgálatot. A Haza Szolgálatáért Érdemérem, a Közbiztonsági Érdemérem, a Kiváló Szolgálatért Érdemérem és más kitüntetések tulajdono­sa. Az őrsre bevonuló fiatalo­kat mindenkor arra nevelte és nevéli, hogy a végvári vitézek példáját követve, őrizzék hatá­rainkat. Amióta ennek az őrs­nek a parancsnoka — több mint tíz esztendeje —, huszon­hét határiért'? fogtak el. ö maga három évtizedes határőri ténykedése alatt hét határsér­tőt fogott el, töbször vívott ve­lük tűzharcot is. Két ezüst sáv van Aníalícz Mihály határőr zubbonyán: már kétszer kapta meg az élenjáró kitüntetést. A Pest megyei Mende községből vo­nult be erre az őrsre. A leg­utóbbi határsértőt ő fogta el. Tálcán kínéit lehetőség „Nyomozásomeredménye — Halló! AGKOKER? Kor­rózióvédő anyagot szeretnék vásárolni... — Kapcsolom az üzletkö­tőnket. — Tessék, Balogh Ernő. — Kérem, korrózióvédő anyagot szeretnék vásárolni. Nem tudom lehet-e önöknél kapni? — Ilyen anyagok az AGRO- KER-nél nem voltak, nem is kapható nálunk. Itt csak nö- vényvédőszerék és műtrágyák vannak. — Esetleg korrózióvédelmi tanácsiadással szolgálnak? — Nálunk ilyen nincs. Azt mindenkinek magának kell megoldania. Egyébként, ha jól tudom, a gyár által kiadott könyvekben benne vannak a korrózióvédelmi utasítások ... — Mit ajánl, hol érdkelőd- jek? — Esetleg a vegyi nagyker- nél. Így kezdődött. Hogy miért kerestem korrózióvédő anya­gokat? Az első telefonszám tárcsázásánál még a fülemben csengett az egyik mondat, me­lyet a Iá bőd i korrózióvédelmi tanácskozáson hallottam: »Ná­lunk a korrózióvédelem nem lehet probléma, mert a szak- tanácsadáson kívül mindenfé­le védőanyagot meg lehet kap­ni.*1 Az első telefon nem tört le. az új számot hívtam. A FŰSZERT vegyi fiókjában egy ismeretlen hang udvariasan tá­jékoztatott: — Tisztító és védőanyag nagy mennyiségben sajnos ná­lunk nincs. Gondolom erre lenne szüksége. Kaposváron és a megyében ne is próbálja, nem fog kapni. De adhatok magának egy tippet: keresse föl a Vegyianyug Kiszerelő Vállalatot Budapesten. Ott van ■ a Parlament mögött, a Kozma Ferenc utcában ... Az állhatatos emberek közé tartozom, gondoltam, megpró­bálom és Kaposváron, hátha... És csoda történt: az ÁFOR­nál lehet kapni. Azaz... De hadd mondja el ezt az illeté­kes, Krumpach Andorné: — Vállalatunk bő válasz­tékban hoz forgalamba korró­zióvédő anyagokat. Bárki be­szerezheti ezeket, egészen kis mennyiségtől a hordós csoma­golásig kapható. Bár a vásár­lásnak van egy feltétele: csak rendelésre szállítunk. A vevő megrendeli a védőanyagot, s mi a rendelést továbbítjuk központunkban. Nagymennyil- ségben nem tartunk raktáron ezekből. — Miért? — Olyan kicsi az érdeklődés a korrózióvédelem iránit, hogy nem éri meg. Egy-két vállalat, gazdaság van, amelyik foglal­kozik a korróziós problémák­kal, de a többség nem figyel föl erre. Másfél .évvel ezelőtt kiadtunk egy tájékoztató füze­tet, semmi reagálás nem tör­tént rá. Pedig hát az ÁFOR tálcán kínálja a lehetőségeket. Pros­pektusok, kis füzetek ismerte­tik a legjobb, korszerű anya­gokat, de senki sem törődik ezzel. Holott nem lehet kö­zömbös a gazdaságoknak, hogy egy-egy gépük meddig dolgo­zik. Nem elégíthet ki senkit az, hogy a gépeket öt év után »leírják«. Amikor ezt a cikket elkezdtem írni, találkoztam egy régi ismerősömmel aki termelőszövetkezetben dolgo­zik. Megkérdeztem, náluk fog­lalkoznak-e korrózióvédelem­mel. Széles mosollyal vála­szolt: Már hogyne, gázolajjal lefújják a gépeket... Persze ez szerinte se jó megoldás. Tálcán kínált lehetőségek? Igen! Csak nem jutnak el az illetékesekhez? Vagy nem ve­szünk róluk tudomást? Lábodon évente 181 000 fo­rintot fordítanak a gépek vé_ delmére. A megtakarítás fél­millió forint, öt év alatt egy új John Deere kombájn ára. Nagy Jenő Pénzfelismerés tranzisztorral A múltban a fémpénz szám­értékét némi gyakorlás után a vakok is érzékelni tudták (ta­pintással), a papírpénznek lá­tatlanban való értékmegállapí­tására azonban eddig nem volt lehetőség. Ezen a hátrányon próbálnak segíteni egy texasi kutatóintézet orvosai. A kutató csoport mikrofilm- lemez alkalmazásával igyek­szik megoldani a kérdést. A papírpénzt egy szerkezetbe épített fényforrás alá teszik. Fotótranzisztor méri a papír­pénzek szerkezeti fényáteresz­tő képességét, mely a különbö­ző névértékű bankjegyeknél más és más. A fényimpulzuso­kat oszcillátor segítségével zaj­impulzusokká alakítják át, és az így keletkezett különböző hangok lehetővé teszik vakok — Kapuőri szolgálatot lát­tam el, amikor fölfigyeltem egy ismeretlen fiatalemberre, aki permetes, sáros ruhában — mintha valamelyik szőlőben dolgozott volna — akart a ha­tár közelébe jutni. Igazoltat­tam. Kiderült, hogy szökni akar. Kívüle Szabó Gábor szakasz­vezető rajparancsnok, Czira György és Rigó György határ­őrök nyerték el most az élen­járó címet. Valamennyiüknek nagy érdeme van abban, hogy az őrs is megkapta ugyanezt. Ott volt az ünnepségen Iván- csics Jenő, a zákány! pártbi­zottság titkára is. Elmondta, hogy a határőrök igen nagy se­gítséget nyújtanak a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelésé­ben, s más feladatok megoldá­sában is. Gyurina Qyörgyné, a közeli vasútállomás főnöke is az őrssel való jó együttműkö­dést dicsérte; köszönte azt' a segítséget, melyet a határőrök nekik is nyújtanak. Igaz, ezt ők is viszonozzák, hiszen ezen az állomáson dolgozik Tóth Sándor váltókezelő, aki a ha­tárőrségnek nyújtott segítség­ért kapta meg a Közbiztonsági Érdemérem ezüst fokozatát. A szocialista verseny folyta­tódik. Az élenjáró őrs cím el­nyerése arra kötelez bennün­ket, hogy munkánkat a jövő­ben még. nagyobb felelősséggel végezzük, továbra is úgy őriz­zük az államhatárt, mint ed­dig — mondta az ünnepség vé­gén Zakor Sándor hadnagy, politikai helyettes. S hogy, ez így lesz, arra biz­tosíték a határőrök eddigi te­vékenysége. Sz. L. r U • f • 1 •• •• Aff Ijevi köszöntő Hegyi László alezredes köszönti az őrs parancsnokát. Mezőgazdaságunk, élelmi­szeriparunk és fagazdasá­gunk dolgozói a jó munka ürömével köszönthetik az új esztendőt. Nem kevés az, ami 1974- ben történt. Igyekeztünk eredményesen dolgozni a párt és a kormány meghatá­rozta feladatok megoldásán. Pedig a múlt esztendő ala­posan próbára tette egész mezőgazdaságunkat, egész ágazatunkat. Különösen az őszi betakarítás időszakában sűrűsödtek s váltak nehézzé a mezei munkák. Most az új év küszöbén jóleső érzéssel szólhatunk arról, hogy egész társadalmunk segített a kedvezőtlen időjárás 'okoz­ta gondok leküzdésében, s a lelkesen tevékenykedő mező­gazdasági dolgozók melleit cselekvőén és hatékonyan részt vett a mintegy 20 mil­lió tonnányi őszi termény betakarításában. Társadalmi üggyé lett a megtermett nagy érték megmentése. Pár­tunk Központi Bizottsága méltán fejezte ki ezért el- ismrrcsct. Újabb nagy lépést tettünk előre a X. pártkongresszus határozatainak, s ötéves ter­vünk megvalósításinak út­ján. Az élelmiszer- és fa­gazdaság dolgozóinak szor­galmas helytállása, a szö­vetkezeti és az állami vál­lalatok mind szorosabb együttműködése, a korszerű termelési rendszerek elter­jedése, a hatékonyabb mun­ka- és üzemszervezés révén mind magasabb szinten tud­juk kielégíteni társadalmunk igényeit. Tervszerű és ösz- szességében kiegyensúlyozott volt a belföldi ellátás élel­miszerben. cs növeltük az exportot is. Eredményesen haladt előre a kormányprog­ramok megvalósítása. Bizonyos,' hogy a még fel­lelhető ■ gondok enyhítése ér­dekében sokat kell tennünk a következő esztendőben is. A mezőgazdaság, az élelmi­szer- és fagazdaság dolgo­zóinak odaadására. felké­szültségére, az eddigi ered­ményekre alapózva, bizalom­mal-nézhetünk a jövőbe is. Az 1975-ös esztendő szin­tén' nagy követelményeket támaszt. Készülünk pártunk XI. kongresszusára, felsza­badulásunk jubileumi évfor­dulójára. Az országszerte széleskö­rűen kibontakozott szocialis­ta munkavcrseny-mozgalom a dolgozók tenni vágyását, népünk jó közérzetét bizo­nyítja. Pártunk Központi Bi­zottságának december 5-i ülése meghatározta soron levő teendőinket, XI. kong­resszusunk irányelvei pedig a következő évek tennivalóit foglalták méltó keretbe. »Népünk jobban táplálko­zik, szebbén öltözködik, kul­turáltabban él, mint bármi­kor ezelőtt« — szögezik le többek között az irányelvek. Ez a fejlődés folytatódik, és hogy így lehessen, ahhoz mindannyiunknak egyre bonyolultabb feladatokat' kell ellátnunk. Ágazatunkban is alapve­tően fontos, hogy a rendel­kezésre álló ‘anyagi-műsza­ki bázis teljes kihasználásá­val fokozzuk a termelés üte­mét. mind színvonalasabban elégítsük ki a hazai szükség­leteket, egyúttal növelnünk kell • a külkereskedelemben jól értékesíthető cikkek elő­állítását. Ennek jegyében több cukorrépát termelünk 1975-ben, fejlesztjük a zöld­ség- és gyümölcstermelést, támogatjuk a szarvasmarha­tenyésztési kormányprogram további kibontakozását. Egy­úttal a gazdasági hatékony­ság javítását, a tartalékok feltárását és hasznosítását, továbbá az ésszerű takaré­kosságot kell munkánk kö­zéppontjába állítanunk. Az új esztendő kezdetén elismerésemet és köszőnetr- met fejezem ki az élelmi­szer- és fagazdaság vala­mennyi dolgozójánálc dz el­múlt évben téliesített ered­ményes munkáért. Kérem, hogy az új esztendőben megújult erővel, ú >abb len­dülettel dolgozzanak pár­tánk politikájának s'kcrcs végrehajtásán, a mezőgazda­ság. a- élelmi szeri'-ar és a fagazdaság fejlesztésén. Eredményes munkát. jó eigás»féo"i. sika>e%k«HrtB. **«z- dag, boldog, ú i c"Z'tm.r>ö\ ki-, vánok m indán tip ki k nah! Dr. Dimchy Imre mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter Zárszámadásra készülve A mezőgazdaságban min­den esztendőnek meg­van a maga jellegze­tessége, melyből a pártszer­vezeteknek éppen a tsz-ek gazdasági erősödésének, tag­jaik tudati fejlődésének ér* dekében következtetéseket kell levonniuk. Meg kell ezt tenniük az úgynevezett' jó időjárású, zökkenők nélküli esztendőkben is. Az idei szél­sőséges időjárás okozta nehéz év után ez még inkább kö­telességük. Milyen gazdasági ered­ménnyel zárják az évet a termelőszövetkezetek? A mezőgazdaság a sokszor megoldhatatlannak látszó ne­hézségek ellenére is szépen fejlődött, termelésének növe­kedése átlagosan 3—4 száza­lék. 1 A szövetkezeti gazdák többségének is az a vélemé­nye, hogy az egyéni gazdál­kodás körülményei között egy ilyen nehéz, elemi csapások­kal teli esztendő a parasztok százezreit érintette volna tragikusan. Ez nem követke­zik be egyrészt azért, mert a termelőszövetkezetekben magasabb színvonalon folyik a termelés, másrészt pedig annak a nagy társadalmi ösz- szefogásnak következtében, mely a nehéz őszi napokban országszerte kibontakozott. A 3—4 százalékos termés­növekedés a mezőgazdaság­ban az országos átlagot je­lenti. A termelés adatai az előző évekénél nagyobb szó­ródást takarnak. Még világo­sabban: a kiváló és kiemel­kedő eredményeket elért szö­vetkezeti gazdaságok mellett nagy számmal lesznek gyen­gék is. Ezért kell a mostani nál gondosabban előkészíteni, i rán kialakította a lebonyolítani. nyeinek legjobban A gazdaság helyzetének j a c^lt legjobban szó vizsgálata, elemzése, s ennek ! körűimé- ] megfelelő. ! szereket a zárszámadás poli­alapjan a tagság közötti poli- j likai előkészítésében. Ezekben lkai munka szövetkezeten­ként más-más feladat élé ál­lítja a kommunistákat.. Nyil­vánvaló', hogy ahol a gazda­sági eredmények kielégítők, ott az egészséges jövedelem­szint mellett az alapok bőví­tése. ezek célszerű kialakítása a feladat. A gyenge gazda­sági eredményt elért szövet­kezetekben más célokért kell a pártszervezeteknek küzde­niük. Többek között azért, hogy a tsz-tagok gondos g^z- da módjára még a jövede­lem bizonyos csökkenése árán is biztosítsák a jövő évi gaz­dálkodás feltételeit. A kom­munisták felelőssége tehát éppen abban van, hogy poli­tikai tennivalóikat sajátos körülményeik figyelembevé­telével alakítsák ki. Persze, a pártszervezetek­nek általános, a párt politi­kájából adódó feladataik is vannak. Egyetlen szövetkezet­ben sem mellőzhetik vagy csorbíthatják a szövetkezeti demokráciát. A nehéz hely­zetben levő gazdaságokban a kivezető út éppen a tagokkal való nyílt, őszinte eszmecse­re, nem pedig a »kemény kéz« politikája. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a dönté­sekben ne a pillanatnyi ér­dek. hanem a gondos előre­látás uralkodjék. Érvényesí­teni kell a célszerű takaré­kosságot, biztosítani az anya­gok, eszközök felhasználásá­nak hatékonyságát. Gondos mérlegelés szükséges a beru­házásokról való döntésekDen is. A legtöbb ternielőszövetke­az a közös a 1 zárszámadó brigád- és üzem­a módszerekben vonás, hogy közgyűlést egység-értekezletek előzik meg. A szűkebb munkahelyi megbeszéléseknek az előnyük, hogy itt minden szövetkezeti tag szóhoz jut, s a tapaszta­latok szerint bátrabban veti fel a problémákat, mint a közgyűlésen, a nagyobb kö­zösség előtt. Gyakori viszont az is, hogy a kisebb közössé­gekben elhangzott észrevéte­lek a zárszámadó közgyűlés beszámolójában nem kapnak hangot. Ahol ezt a hibát el­követik, ott a szövetkezet tagjainak demokratikus jo­gait sértik meg. A pártszer­vezetek ügyeljenek arra, hogy ne sikkadjanak el ezek az észrevételek, javaslatok, és a közösséget érintők kerülje­nek a beszámolóba. Számos tapasztalat mutatja, hogy helyes, ha a kommunis­ták már a mérlegkészítés előtt — természetesen a tények birtokában — állást foglalnak a szövetkezetüket érintő gaz­daságpolitikai kérdésekben. Ennek előnye, hogy a pártta­gok, már a munkahelyi; meg­beszéléseken is képviselhetik a pártszervezet állásfoglalá­közgyűlés előtt célszerű ?r; i­tartani. Nincs Pi Etikai 1 .esz­na annak a pórik ' u sneív, melyet a zárszúrr.a.'ó k özjyrű­lés napján tartanak. Ebben az esetben ugyanis a k mmu­Pistáknak s:m módjuk. sem idejük rinzs arra. hej :':y a tsz-tagokkal mens r m tessék a taggyűlés véleményé'. , vagy éppen vitatkozzanak 'á tevés nézeteket valló 'store (kéreti tagokkal. ,, .'ián Egyre több tsz-ben néni­csak a munkahelyeken 'árt a­nak gyűléseket, hanem külön­külön összehívják a tsz-ben dolgozó nőket. fial a! inkát. nyugdíjas, l;at. Ez azért, élő­nvös. mert ily módon a i párt­í': szervezetek. a szövetkezeti tagok egv-egv rétegének sajá­tos problémáiról is megízható képet kapnak. A mostani zárszámadó közgyűlésekén — sok­kal inkább, mint a ko­rábbi években — az őszinte légkör biztosítása sokoldalú tevékenységet kíván a párt- vezetőségektől. az egyes oárt- tagoktól. Ezért a vezetőség beszámolója tükrözze a tsz valóságos helyzetét. Hívja fel a gazdaság vezetőségének fi­gyelmét arra, hogy a beszá­moló a szövetkezet valós eredményeivel, gondjaival- nehézségeivel foglalkozzon — közérthetően. Helyes, ha a mérleg számadatait sokszoro­sítják, és előre megküldik a tsz-tagoknak. A kommunis­táknak azzal is biztosítaniuk kell a közgyűlések munka.iel­át. Vannak tapasztalatok ar- j legét, hogy bátran elmondják ról is, hogy a pártszerveze tek vezetőségei a munkahelyi értekezletek — üzem és bri­gád — tapasztalatainak bir­tokában értékelik a szövetke­zet gazdálkodását, a szövet­kezeti élet jellemző vonásait Ez utóbbi esetben a párttag­számára is a pénz felismerését. I zárszámadásokat a korábbiak- , zeti/pártszervezet az évek so-l gyűlést jóval a zárszámadó véleményüket, s célszerű ja­vaslatokat tesznek a jövő évi gazdálkodásra. M. S. Somtígyl Néplapi g

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents